Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

Ankét a nagybátonyi Bányász Művelődési Házban Sokrétű pedagógiai munkával Balassagyarmati eredmények a tankötelezettségi törvény végrehajtásában Az idei munkásfilmnapok Nógrád megyei megnyitója al­kalmából csütörtökön este a megyei moziüzemi vállalat és a .nagybátonyi Bányász Művelődési Ház filmankétot rendezett- Mintegy kétszázan tekintették meg Kardos Fe­renc legújabb művét, az Egyszeregy című filmvígjáté­kot, amely mai munkáskör­nyezetben játszódik. A realis­ta eszközökkel megcsinált film abszurd alapötletre épül. A hős Péter Pál, aki elfogad­va édesapja „ikresítését” ket­tős életet él, Péterként és Pál­ként teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyeket egy családos férfiembernek telje­síteni illik és kell. A filmankét közönsége — körülbelül 35—40 ember ült le az intézmény általános klubjának asztalai mellé, hogy dr. Veress József filmesztétá­val, filmkritikussal kicserél­je gondolatait — kedvezően vélekedett az új filmalkotás­ról- Élvezte az életből isme­rős helyzeteket és figurákat, jót mulatott a humoros jele­neteken. Ha a filmankéton azonban csak erről a filmről lett volna szó, aligha érde­melné meg, hogy bővebben szóljunk róla. Külön izgalmát, élményét ennek a találkozó­nak az adta, hogy Veress Jó­zsef igyekezett a beszélgetést úgy vezetni, hogy az túlmu­tasson a frissiben látott egyet­len filmalkotáson, megkísé­relte a véleménycsere, a gon­dolkodás fókuszába vonni ál­talában a mai magyar film­gyártás helyzetét, problémáit, legfőbbképpen a magyar film és a közönség viszonyát­Már évek óta egy fura, nyugtalanító ellentmon­dás tapasztalható ugyanis a magyar film és a közönség ' — Igaz, hogy a tanulók is jöhetnek a szülői értekezlet­re? — ütötte meg a fülemet egy furcsa kérdés. — Nemcsak jöhetnek, ha­nem őket is meghívta az osz­tályfőnök — hangzott a vá­lasz. Igazán érdekesnek ígérke­zett a tanulók és szülők jelen­létével tartott szülői értekez­let. Vajon mi lehet a téma? Meglepetés a szülők arcán, megilletődés a tanulókén, amikor az osztályfőnök kö­szönti a megjelenteket és bemutatkozik, mint a követke­ző négy év közös munkájának koordinálója az 5. osztályban. Ezt követően ismertette a rendtartás azon részeit, mely a tanulókra, szülőkre közvet­kapcsolatában. Szinte alig van filmfesztivál a világon, ahol ne díjaznák a filmjeinket, s nemcsak a baráti országok­ban, hanem a kapitalista ál­lamokban is. Például leg­utóbb Zsombolyai János Kiha­jolni veszélyes című alkotása hozott haza díjat Kanadából, András Ferenc Veri az ördög a feleségét című víg játéka Franciaországból. Filmjeink tehát díjakat nyernek külföl­dön, miközben idehaza pár százalékos kihasználtság mel­lett peregnek filmszínházaink­ban. Ha egymillió ’néző tekint meg egy filmet, akkor siker­ről beszélhetünk. Filmjeink többségét azonban mindössze 3—400 ezer ember tekinti meg. Fábri Zoltán jelentős művét, a Magyarokat, csupán 300 ezer néző látta­Azt tapasztalni, ho-gy a ma­gyar film, amely végső soron mégiscsak a magyar közön­ségnek és nem a nemzetközi filmfesztiválok számára ké­szül, nem élvezi a honi né­zők bizalmát. Az ankét közön­sége, anélkül, hogy a problé­mát a maga teljességében járta volna körül, néhány vá­laszt megfogalmazott az el­lentmondás megvilágítására. A résztvevők többségének vé­leménye szerint filmjeink túl­ságosan elvontak, szürkék, nem tálalják elég érdekesen az egyébként fontos gondola­tokat. Az évi húsz film kö­zül hiába készül el öt művé­szileg értékes produkció, ha a néző egymás után éppen a silányakat látja, kedvét vesz­ti, a következő alkalommal már nem megy el moziba, hol­ott pontosan, akkor érné meg a részvétel a számára is. Természetesen a filmek ér­tékét kizárólag a látogatott­sággal mérni nem lehet. Mint ahogyan más művészeti ágak 5. a. osztályában lenül érvényesek. A háziren­det ismertette és ázon előadá­sokra hivatkozott, melyek az oktató-nevelő munkát meg­szabják, behatárolják, irányít­ják. Különös hangsúlyt kapott az úttörőmunka, mely önként vállalt, s bár sokban fedi az iskolai munkát, mégsem azo­nos vele. Röviden, de határo­zottan kerültek megfogalma­zásra a követelmények is. Ta­lán úgy fogalmazhatók ezek: szavak és tettek egysége, min­denki dolgozzon képessége sze­rint. Közös munka, közös szó­rakozás. A négy évre a közeli és távlati terveket is ismer­tették. Sok mindenről esett még szó, amikről úgy érzem, később sem feledkezhetnek meg ebben az osztályban, produktumaiét sem. Hiszen ezen az alapon Agatha Chris­tie jobb író, mint Thorhas Mann, mivel többen olvas­sák- Nyilvánvalóan a feszti­váldíjakat sem tekinthetjük feltétlenül mindenkor érvé­nyes értékmérőnek; a zsűrik is tévedhetnek, melléfoghat­nak- No, de annyiszor ahány­szor a magyar filmeket ju­talmazták, elképzelhetetlen. Ezért a magyar film és a ma­gyar közönség kapcsolatának fagyosságát lényegében nem a filmek jól megcsináltságá’nak hiánya okozza, hanem a kö­zönség filmesztétikái művelt­ségének, ízlésének fogyatékos­ságai. a kalandosság, a pusz­ta látványosság iránti túlzott igény. S ez utóbbi szintén régi probléma; az elmúlt másfél évtizedben történtek ugyan a gondok megszüntetésére kí­sérletek (például filmesztéti­ka tanítása a gimnáziumokban, a filmbaráti körök hálózatá­nak megszervezése stb), de az erőfeszítések csekély ered­ménnyel jártak. Továbbra is közművelődésünk feladata a filmismeretek terjesztése, a 'filmízlés fejlesztése, egyszó­val a magyar film és a kö­zönség kapcsolatának rende­zése. Mert egy Magyarok cí­mű film valóban nem 300 ezer nézőt érdemel­A nagybátonyi fiimánkét te­hát fontos kérdésekre irányí­totta a figyelmet, elgondolkod­tatta és továbbgondolásra késztette a résztvevőket. Vég­ső következtetésként álla­píthatták meg: az előítélet a magyar filmekkel szemben, a moziba járás esetében is rossz tanácsadó, a film és a közön­ség kapcsolatának javítása, nemcsak a filmesek dolga. (ok) amely a „furcsa szülői érte­kezlettel” egy nagyon magas követelménnyel, de becsületes közös munkával elérhetően már most meggyőzött arról minden jelenlevőt, hogy az új tantervek, dokumentumok sít keres bevezetésének minden alapja megvan. j Meggyőződésem, hogy a je­lenlevők odahaza is folytatták a megbeszélést, vagyis beszél­gettek a hallottakról. Mérle­gelték a feladatok súlyát, a tennivalók lehetőségét, szüksé­gességét és módját. Ez a „rendhagyó” szülői értekezlet így sokkal több volt annál, aminek nevezték. Ez már fó­rum volt, amelyet követni ér­demes. — a — Első hallásra szokatlan a hír: Balassagyarmat iskolái­ban (a peremkerületi Ipolyszö- get és Patvarcot is számítva) nincs képesítés nélküli nevelő- Nem csupán a tanórákat tart­ják végzett pedagógusok, ha­nem a napközis foglalkozáso­kat is. Ebben a tanévben 100 százalékos lett a szakosellá­tottság, a szakosan leadott órák aránya 99,1 százalék. A személyi feltételek tehát optimálisak- Nagy viszont a zsúfoltság, nehezíti a színvo­nalas pedagógiai munkát a magas osztálylétszám, a kí­vántnál kevesebb a napközis férőhely (bár így is 62 száza­lék részesül benne). Ennek ellensúlyozása nem kis fel­adat. De vállalták a pedagó­gusok és hogy nem sikertele­nül, azt a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásában elért szép eredmények igazolják. A legfontosabb adat: a városban a 14. évüket betöl­tőknek csupán 6.4 százaléka nem végzi el az általános is­kola nyolcadik osztályát. A. megyei átlag ennek mintegy két és félszerese! A tanévvesztés leggyakoribb oka a bukás. Ahhoz, hogy év­ről évre csökkent a bukások száma, hozzájárultak a rendszeres pótlófoglalkozások, melyen tavaly 132 tanuló vett részt, közülük 1Í8 sikeresen szerepelt. A bukott tanulók szinte kivétel nélkül veszé­lyeztetett környezetben él­nek. A városi művelődési osz­tály a problémásabb ipoly- szögi és patvarci iskolában (az elsőben 13 százalék volt a bukási arány) ebben a tanév­ben napközit szervezett, amelyben elsősorban a ve­szélyeztetett cigány származá­sú tanulók kaptak helyet, 35 —35 fő településenként. Csök­ken a mindennapi iskolába já­rás alól felmentettek aránya. Ez évenként 10—15 tanulót (0,5 százalék) jelent, ami szin­tén sokkal jobb, mint a me­gyei átlag. A felmentettek többsége a Bajcsy úti iskolá­ban működő dolgozók isko­lájában folytathatja tanulmá­nyait melyre az üzemek ösz­tönöznek ég a volt iskolából figyelnek, korrepetálással se­gítenek. Segítette a jó eredmények elérését az iskola-előkészítés: az első osztályba járó tanulók 96 százaléka járt óvodába, A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában egyéves iskola-elő­készítő foglalkozást szerveztek az óvodába nem járó ötévesek részére, ezzel az iskola-előké­szítésben részt vevők ará­nya elérte a 99 százalékot. A fejlődésben ideiglenesen le­maradt gyermekek számára alacsony létszámú (10—15 fős) osztályt hoztak létre. A gyenge tanulmányi eredmé- nyűek segítésére változatos formákat alkalmaztak (ta­nulópárok rendszere, külön korrepetálás, differenciált foglalkozások pótlófoglalko­zások). Rendhagyó szülői értekezlet a salgótarjáni II. Rákóczi Berenc Általános Iskola Bőrdny Tamás : 12. r — A — mondja Jani bosz- szúsan. — Honnét tudja? Tóni megáll, megragadja Jani karját. — Hát apóca! Képzeld el: egy töküres kégli! És körü­lötte ott hullámzanak, hömpö­lyögnek. örvénylenek a jobb- nál-jobb csajok. Cseszkóból, az Endékából, Lengyelország­ból, Ausztriából! Na persze, azért a hazaiakat sem kell kihagyni! Na? Mit szólsz? Jani légyint. indul tovább. — Egy szavad sincs? — kérdi Tóni sértetten­— Dehogynincs. Rengeteg a facér csaj mindenütt. Itt Pesten is alig győzni! Ezért nem érdemes a pénzt kiszórni a vonatra! — Neked könnyű! — mond­ja Tóni, elsötétülő pillantás­sal. — Terád buknak..- De barátaid is vannak, nem? Vagy neked a barátság csak ennyi, mi? Haverom! Ennyi? Nekem megvan a mindenna­pi jó kis csajom, a barátaim meg csak koplaljanak? Jani bosszúsan nevet. . 4 NÓGRÁD — 1978. szeptember 23., szombat — De papa. hát én kapar­jam ki neked a gesztenyét? — Hallod! Annak a dolga, aki közel ül a tűzhöz! Végre is vannak az embernek bará­tai, vagy nincsenek? Jani sóhajt­— Persze, hogy vannak. — Nahát! És kötelessége, hogy segítsen rajtuk? — Mondjuk... — Akkor most mit vaca- ' kolsz? Egy ilyen balatoni villa olyan, mint a lepkeháló! Nem is kell utánuk menni, maguktól is belerepülnek a pillangók! — Azt mondod? — kérdi Jani­— Fix! — mondja Tóni. — Ha nem hiszed, akkor te nem ismered a nőket, apóca! Hallgatnak; nem jön még a villamos, pedig Jani nagyon nem bánná. — Szóval — kérdi aztán Tóni —, oké a villa, apóca? Jani bólint. — Na látod! — ver a há­tára Tóni. — Azért rendes srác vagy te, ha néha kicsit önző is-.. Isteni nyaraink lesz­nek odalent, majd meglátod! — Remélem! — dünnyögi Jani. — Te! — izzik fel megint a másik tekintete. — Tavaly a Tátrában láttam egy norvég nőt..- Te, papa, hát te még olyat nem láttál, az olyan gyönyörű volt! — Eltűnődik egy cseppet, majd aggodalma­san megkérdi: — Mit gondolsz Bogárdon norvég lányok is lesznek? Jani minden különösebb meggyőződés nélkül bólint. — Lesznek. Tóni megint megszorítja a karját­— És bedobunk egy külön lemezjátszót, apikám! Pün­kösdkor leugrunk és beépítek egy hangfalat... Ott aztán lesz hangerő, ne félj! Azt mondtad, egyedülálló ház. ugye, nincs szomszéd, nincs lakóbizottság, mifene, ott úgy harsoghat az erősítő, ahogy akarod — ott nincs kopogás, hörgés, döröm- bölés, ott nincs házmester, meg megyek a tanácshoz, azonnal zárják el, ronda hu­ligánok. mert .aludni akarunk! Ott, apikám, egész nap böm­böl majd a mjuzlk, hogy még a velőd is beleremeg! Itt van már a villamos, Tóni felkapaszkodik rá. A lépcsőről kiáltja még ide: — Két hét múlva pünkösd! Ne felejtsd: utazunk! (Folytatjuk.) A még hatékonyabb végre­hajtásban néhány gátló té­nyezővel számolni kell Ba­lassagyarmaton is. A rende­zetlen családi körülmények között élő családokból egyre nagyobb azoknak a gyerekek­nek a száma, akiket az orvosi szakvélemény a tanköteles kor elérésekor, hatéves korban még iskolaéretlennek nyilvá­nít. ök már akkor tanévvesz- tőkké válnak mielőtt iskolába jártak volna- Az ilyen csalá­dokban gyakori, hogy elha­nyagolják gyermekük nevelé­sét. iskoláztatását, a 13—14 éves tanulókat több esetben munkába fogják és nem szor­galmazzák az általános iskola elvégzését sem. Különösen az ő esetükben fontos, hogy a nevelők szem­léletére ne legyen jellemző az, hogy az átlagosnál több munkát igénylő, nehezen ne­velhető gyermekekről köny- nyen „lemondanak”. Előfordul az is, hogy a dif­ferenciált beiskolázás (kor­rekciós, kisegítő osztályba) a családok ellenállásába . ütkö­zik. A közvélemény formá­lásában még van tennivaló! Balassagyarmaton azt tűz­ték ki célul, hogy 14, de leg­alább 16 éves korig a tanulók 96—98 százaléka sikerrel fe­jezze be az iskolát. A jó sze­mélyi feltételek ellenére ez nem könnyű. A nevelők sze­mélyes felelősségérzetére, a megelőző tevékenység javítá­sára, a hatékony differenci­ált foglalkozások kimunkálá­sára van szükség. Es arra, hogy az iskolák — építve az üzemekkel, művelődési in­tézményekkel kialakult jó kapcsolataikra, a szülőkkel való együttműködésre — nyi­tottak legyenek, ne veszítsék el szem elől a felmentetteket, kérjék a társadalmi segítséget is a tankötelezettségi törvény végrehajtása érdekében- Eh­hez Balassagyarmaton minden feltétel adott. G. K. M. Mai tévé ajánlatunk GÁZLÁNG — Magyarul BÉR 23. — SZOMBAT 21.55: GÁZLÁNG A hetek óta tartó Ingrid Bergman-filmsorozat egyik legjelentősebb és egyben leg­izgalmasabb bemutatójához érkezett el a televízió. Azok, akik jó néhány évtizeddel ez­előtt, vagy akár később is már látták a kitűnő színész­nő e krimiizgalmakban sem fukarkodó alakítását, aligha feledhették el. A film cselek­ménye egy gyilkossággal kez­dődik. A Thorton Square egyik házában megölnek egy hírneves énekesnőt. A rejté­lyes -gyilkossággal szemben tehetetlen a rendőrség. Az beszélő amerikai film (SZEPTEM- — 21.55 h.) áldozat unokahúga, Paula (Ingrid Bergman) Olaszor­szágba menekül a tragikus események feledésére- Éne­kelni tanul, miközben megis­merkedik-eljövendő férjével, Gregorival, aki rábírja pályá­jának feladására és a londoni házba való visszatérésre. A film valódi izgalmai és Pau­la drámája itt ebben a rossz emlékű, szellemházban kez­dődnek el a nem mindennapi férj és remek filmszínész, Charles Boyer oldalán. A fil­met nem melleslegesen a nagy nevű, magyar származású George Cukor rendezte. Az olasz film válsága Tovább tart az olasz film válsága: 1977-ben a filmszín­házak látogatottsága csaknem 20 százalékkal visszaesett, s az átlag olasz a statisztika ta­núsága szerint egy év alatt 6,6 mozijegyet vásárolt. Több mint 500 mozi bezárt, további 1000 pedig az épület rozzant állapota, átépítési munkálatok, vagy egyéb okok miatt szüne­telteti a vetítéseket. Ezek az adatok az olasz filmszakemberek szövetségé­nek (ANAC) nemrégiben Ró­mában tártott ülésén hangzot­tak el. „Az olasz film meg­mentéséért és megújításáért” címmel összehívott értekez­let résztvevői élesen bírálták az olaszországi produkciók kulturális és művészi tartal­mának elsekélyesedését, s fel­hívták a figyelmet arra, aogy a társadalmi és politikai témát feldolgozó alkotások aránya egyre kisebbé válik. Ezzel szemben, amint azt a vitában felszólalók hangsú­lyozták, az erőszak dicsőítése és a pornográfia mindinkább elárasztja a mozikat. Francesco Maseli, a szövet­ség elnöke rámutatott arra, hogy a filmgyártás köreiben eluralkodott a profitéhség, aminek következtében előtér­be kerülnek a biztos kasszasi­kernek számító, alantas ösztö­nöket kiszolgáló filmek. Mase­li felszólította a kormányzatot, hogy lépjen közbe á film válsá­gos helyzetének megszüntetése érdekében, s részesítse támo­gatásban a művészi szempont­ból értékes alkotásokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents