Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

Családlátogatás Nég\j uiáu a Kenterovó#t Az olvasó, aki immár har­madik vasárnapon látogat el velünk egy-egy salgótarjáni családhoz, talán már megkér­dezi, milyen lista alapján ko­pogtatunk be a régi házakban, új lakótelepeken élőkhöz, és egyáltalán: mi a célunk ezek­kel a látogatásokkal? Itt az ideje, annak is, hogy elmond­juk, nincs lista, a „hógolyót” minden látogatás végén ven­déglátóink gyúrják meg, 'és dobják egy általuk kiszemelt cél, egy újabb salgótarjáni család felé. A célunknak azért felel meg ez a játékos, ugyan­akkor a véletlenszerűségre alapozó módszer, mert kizáró­lag arra vagyunk kiváncsiak, hogyan él a megváltozott ke­retek, az új Salgótarján falai között az ember, hogyan látja a várost, társait, és önmagát. S itt az „eleve kiszemelés” nem lenne jó módszer. A „hólabda” ezúttal ifjabb Hankó Jánosékhoz repített minket, fel a Kemerovóra. Hankóéknál igazán három a kislány: Anett a legidősebb, kilencéves (ellenzi a fotós­nyilvánosságot), Orsolya hét- esztendős, Eszterke pedig mindössze három. A férj a BRG-ben dolgozik termelés- irányító, Kandó Kálmán főis­kolát végzett, a feleség a megyei kórház laboránsa. A családdal fél éve együtt él Hankóné Tiszavárkonyból Sal­gótarjánba telepedett húga. De hát, több mint tíz évvel ez­előtt ő is éppen ilyen korú volt, amikor a városba érke­zett. És ifjabb Hankó Já­nos sem salgótarjáni, Békés­csabán született, Pécsett, majd Székesfehérváron élt, járt is­kolába. Salgótarjánban „mind­össze” 17 éve él. A lakás két és fél szobás, lakótelepi, ezen a környéken egyébként a la­kások több mint ötven száza­léka tartozik ebbe a városi kategóriába, ugyanakkor itt található a város egvik leg­összefüggőbb, családiházas- települése is. Itt. minden ma­gasan van. Az üzlet, a Tajga teázó, amelyről sokan azt tart­ják, hogy a város egyik leg­jobb vendéglátóhelye. S a magasban, a fény és tiszta levegő világában, a hegyek derekán él az ember is. Ho­gyan? — Nagyobb nyugalomban talán, mint a város bármely pontján — mondja Hankó János: — Itt szabadabban játszhatnak a gyerekek. ki­engedhetjük őket. Csendes, nvugodt a forgalom, kicsi a zaj. Tiszavárkonyból, Békéscsa­báról érkezve, hogyan lesz az ember salgótarjáni? Hankóné ma is emlegeti a Tiszát, s az a véleménye, hogy errefelé „zárkózottabbak az emberek, nehezebben barátkoznak, de akit megismernek, befogad­nak azt akkor is szeretik, se­gítik, ha esetleg bajban van”. Ajánlják-e másoknak a vá­rost, segítik-e a más vidékről ide telepedőt? — Erre a húgom ittléte a válasz. S talán még az, hogy szerettük volna, ha az öcsém is Salgótarjánban telepedik le. Másként alakult — mond­ja Hankó Jánosné. A férj vé­leménye: „Ha az ember hosz- szabb időt leélt már a gyor­san változó városban, sorra elhagyja a többit”. Aztán ott a munkahely, ahol a napi fel­adatok újratermelődnek, a kö­vetelmények egyre nőnek, és azoknak megfelelni egész, itt és mosit élő embert kíván I Mi­re büszkék tarjániként? — A hegyeket nagyon szere­tem — mondja az asszony, aki gyakran indul el gyere­keivel azon az ösvényen, amely a Kemerovó mögötti területről elvezet a Pipisen le­vő partizánemlékműig- „Vé­gig nagy hancúrozással vonu­lunk. Egy-egy, ilyen kirándu­lásnak is beillő séta, minden­nél jobban megnyugtat.” A család mindennap, dél­után négy óra körül újra együtt van. Hankó János nem híve a túlórázásnak, pedig jelentős összeget kereshet az ember ezekkel, a többletként ledolgozott órákkal. A család vonzása azonban mindennél erősebb. S más családok von­zása is érvényre jut az éle­tükben, hiszen majd minden hét végén együtt kirándulnak csapatnyi „kétemberes” gye­rekkel a salgói víkendtelkekre, vagy Eresztvénybe. A gyere­kek — szerencsére — azért kétemberasek, mert bizony, ha beléjük bújik a kisördög, ami nem ritka esemény, két em­ber kell mindegyikhez. Anett és Orsolya élete most egyéb­ként is nehezebb. Nagyobb bajt jelent az, hogy az' évnyi­tóra nem készült el iskolájuk felújítása. Más iskolákban, szükségtantermekben kap­tak helyet, sok tarjáni tár­sukkal együtt- Mi bosszantja tarjániként a családot? — A műszak váltások idején hatalmas a zsúfoltság az autóbuszokon. Talán javul a helyzet, jelenleg azonban ne­héz vállalkozásnak tűnik két gyerekkel utazgatni. S ha már itthon van az em­ber? A közeli bolt áruválaszté­ka mostanában sokat ja­vult, a húsféleségek azonban továbbra is szegényesek. „Húst itt nem lehet venni, azt a városban szerezzük be”. Van-e törzshelye a Hankó házaspár­nak? — Időnként bemegyünk a Tajgába. S ha nem is vagyunk a régi értelemben vett törzs­vendégek, a vendéglátók tud­ják. számon tartják, milyen cigarettát szív az ember, hogy szereti a sört- Mostanában gyakorta megyünk moziba is. De mintha mindig ugyanaz a néhány száz ember ülne az új filmek bemutatóin, a nézőté­ren. S aztán később, már alig néhány néző lézeng a nézőté­ren. Itt, fent a Kemerovón. és távolabb a Besztercén, első­sorban önmaguknak élnek a családok. Nincsenek olyan közösségi létesítmények sem, amelyek összehoznák őket. Hankóók közvetlen környeze­tében, szomszédságában is él­nek — saját fogalmazásuk sze­rint — nagyon szimpatikus családok- De a kapcsolatfel­vétel valahogy nehezen megy, , két év elteltével is. Mintha mindenki a másik kezdő lé­pésére várna. Ám a gyerekek itt is nagy szervezők. Anett együtt jár futóedzésre egy kislánnyal, akinek a papája felügyel, és együtt fut mind­kettőjükkel. Felügyel mind­azokra, akik még csatlakoznak hozzájuk. Hankóné húga a tájékozódási futás iránt érez kedvet, erőt magában, és bár csak fél éve él a Keme­rovón. gyakran fut edzéskép­pen együtt egy mémöknővel- Mi hiányzik a városból? — Éppen ez, a szervezet­tebb nem versenyszerű spor­tolás — mondja az asszony. — Néha, én is együtt futottam a húgomókkal. Mert egyedül senki sem akar elindulni. Érdekes, jelképnek sem utolsó jelenség: a bezárkózás elől futva ismerjük meg egy­mást?! T. Pataki László Vasárnapió^^’ Szüreti mulatságok Vila kerekedett azon a minap, hogy 1 vajon mifelénk sok-e avagy kevés a hódolója Dionüszoszmak, a szőlő'és bor mi­tológiabeli istenének. Megoszlott a társaság, már ami a véleményeket illeti. Néhányan amellett kardoskodtunk, hogy a Cserhát és Karancs lejtőin inkább áldoznak a juhtenyész­tésnek, mint a szőlőültetvényeknek. Mutató­ba akadnak még nadrágszíjparcellák, melye­ken lassan savanyodik a nova (nohaként is emlegetik, noha ez a lényegen mit sem vál­toztat). Néhány hónapja viszont arról érke­zett hír, hogy Pásztó környékén a történel­mi borvidék fajtáit próbálják meghonosítani, amitől dagadhatott is a helybeli fruskák keble, hogy immáron nemcsak az egri, a pásztói le­ányka is emlegetett lesz­A vitázók másik része viszont meggyőzően hangoztatta: Nógrád is bortermelő vidék a javából. Legalább is az egy főre jutó fogyasz­tásból erre következtethetnek. Ettől csak egy érv volt hatásosabb, hogy nincs olyan ősz, amely ne lenne hangos a szüreti mulatságok zajától. E népünnepélyeken a zene- és énekszó nem a romantikus présházakból szüremlik, hanem falusi művelődési otthonok nagyter­meiből. S ahogy vénülnek a tőkék, úgy vál­toznak a szokások is. Mostanság a korsókba must helyett sör gyöngyözik. Hajdanán a falu ifjai díszbe vágták magu­kat, lovakat és hintót kölcsönöztek a terme­lőszövetkezetből, színes krepp-papír pántliká­kat tűztek pergekalapjukra a legények, a lá­nyok a nagymama féketőjét subickolták, s mint a lagzismenet csináltak hírverést az esti bálra. A fél napra kinevezett kisbíró pedig nem restellte a falu pletykáit rigmu­sokba szedni, s világgá kürtölni, amit így már természetesen senki sem vett komolyan. De, hogy megváltoztok ezek a szüreti mu­latságok. A derék ifjak lovak helyett több­nyire lóerőt találnak, amely csak töfög, s nem rúg, nem is nyerít. Az urbanizáció ro­hamos fejlődésével párhuzamosan módosult a mulatságok tartalma. A szécsényi járás egyik kisközsége eszpresz- szójának vezetője például különösképp mu­latozik mostanában- Történt, hogy évek óta hiába esedezett a szövetkezetnek a víz be­vezetéséért, száz méterekről cipelte a tele vedreket, s így a korszerű fagylaltgép üzem- képtelen maradt A környék több mint fél­ezer lurkója viszont kénytelen volt nélkülöz­ni a kánikulában hűsítő, jeges félgömböket. Az eszpresszó vezetője a kötetekre való her­cehurca után saját költségén vezette be az ivóvizet, célként kitűzve a munkaerejével való ésszerűbb gazdálkodást. így a harma­dik nyár végén már elérhető közelségbe ke­rült a fagylalt a piciknek. A FŰSZERT kész­ségesen szállította az alapanyagot, s kez­dődhetett a fagylaltmérés. Ott történt a bonyodalom: az ehhez szük­séges engedély az ügyintézők szabadsága mi­att nem érkezett meg- Megérkezett viszont az ellenőr, aki megállapította, hogy szabály­talan az egész. Ácsi! — intette le a fagylalt­gépet, mint prímás a bandáját. Igaz, a víz minősége kifogástalan (ebből csurog az óvodában is), a fagylalt is jó, de nincs a közelben száraz ruha, újfajta tölcsértartó, persely. A vendéglátói önzetlen — tízezer forintba került a víz bevezetése — igyeke­zet jutalma 1500 forint szabálysértési birság lett. Hősünk szaggatta a haját, amiért a szö­vetkezet fejlesztési alapjához nyújtott önkén­tes adománnyal ilyen szürettáji mulatságba keveredett. Az egyik KISZ-titkár a tavaly elmaradt mulatság emlékeit melegítette fel- Az ifjúsáai utazási iroda által meghirdetett NDK-beli útra jelentkeztek. Befizették az előleget, vár­ták az értesítést, ami meg is érkezett. Arról, hogy az utazás elmarad. Annak rendje-móri- ja szerint visszafizették az előleget, több mint száz forint levonással, a „kezelési” költségek fejében. Az alapszervezet titkára, minthogy képtelen volt megmagyarázni miféle kezelésről van szó, levelet írt. Azóta is várja a választ! Viszont elmélkedhet azon, hogy végül is nem mindegy: hogyan kezelik az embert és a pénzét­Zagyvapálfalván ellenben a mélyépítők re­mekül kezelik a szerszámokat. Nemrégen ké­szítették a fő közlekedési út burkolatát, s máris szorgalmasan bontogatják, mint kezdő vándormadár a szárnyait. Nem látni rajtuk, hogy különösebben vigadnának, viszont az arrajárók jókat mulatnak az útépítők már annyiszor elsütött tréfáján. Br/A mint száz, szüret nélkül ia íj vannak mulatságok. Ha egyik-másik színvonala nem is közelíti meg a kedves falusi összejövetelekét, akkor sincs szégyenkeznivalójuk a szervezőknek. mert egy dologban túltesznek rajta- Drágábbak! S erről akkor sem árt megfeledkezni, haí úton-útfélen néha felhangzik, hogy ihaj-tyű­ha j, sohse halunk meg! Szabó Gyula j Kifizetöbb a ribizlitermeiés A bogyós gyűmölcsűek közül egyik legmunkaigényesebb a málna. Gondozásánál gépek alig alkalmazhatók. Ezért ha­tározta el a karancslapujtői termelőszövetkezet, hogy a 23 hektár málna mellett meg­honosítja a kifizetődőbb ri­bizli termelését. Eddig 11 hektáron telepítettek pirosri- bizlit. Termőre fordulása egy­két éven belül várható. Még az idén sor kerül a fekete- ribizli telepítésére is har­minc hektáron. Ennek terme­lése nemcsak azért előnyös, mert a talaj előkészítéstől a metszésig és a betakarításig a munka minden fázisa gép­pel végezhető, hanem azért is, mert a ribizli értékesítése nem okoz gondot a termelőszövet­kezetnek. Ugyanis a hűtőipar, amellyel a termés átvételére megállapodás történt, már a telepítésnél érdekeltséget vál­lalt azzal, hogy társuló fél­ként kétmillió 200 ezer fo­rinttal járult hozzá az össze­sen több mint nyolcmillió forint költséghez. Így termelő és feldolgozó szoros, együtt­működése jött létre azért, hogy ebből a gyógyszeripar által is felhasznált és külföl­dön szintén keresett bogyós gyümölcsből minél többet ter­meljenek. A kilátások a ter­melőszövetkezet szempontjá­ból anyagilag is kedvezőek: a piros- és feketeribizli termő- refordulásával 6—8 millió fo­rint többletjövedelemre szá­mítanak, ami közel 50 száza­lék nyereséget jelent. Pályakezdőknek a városról Balassagyarmaton immár Képet kapnak a város közok- kedvező hagyomány bontako- tatási. közművelődési helyze- zik ki: idén újból találkozóra téről, lehetőségeiről, problé- hívják össze a városba került máiról — ami a bekapcsoló­fiatal, pályakezdő pedagógu- dásra, feladatvállalásra ia sokat. Hétfőn este a Bajcsy inspirálhatja őket. E tórum a úti Általános Iskolában ta- fiatal nevelők októberben lálkoznak Balassagyarmat mű- megtartandó ifjúsági , parla- velődésügyi szakembereivel, mentjét is előkészíti. Kirándulásra, koncertre költik Nincsenek könnyű helyzet- indítottak, a kitűzött pénzju- ben a balassagyarmati szociá- tóimat közösségi célokra szán- lis otthon dolgozói: idős és be- va. Az első helyezést elérő II.' teges emberek ellátásáról, gon- számú pavilon és a második dozásáról, nyugodt, szerető légkör kialakításáról kell gon­doskodniuk. Az intézmény ve­zetői a három pavilon dolgo­zói között az elmúlt hónapok­Ill-as azonban úgy döntött, a három kollektíva közösen használja fel a kapott ösz- szeget. Könnyűzenei koncert­re vásároltak jegyet és buda­ban munkajavító mozgalmat pesti kirándulást terveznek. Mozgalmi nap Balassagyarmaton A balassagyarmati 217. szá- tárgyalja a tanévkezdéssel mú Ipari Szakmunkástanuló kapcsolatos legfontosabb fel- intézet KISZ-bizottsága a na- adatokat. Ezután a körvezető pókban egész napos felkészí- propagandisták és támogató tőt rendezett a Nyírjesben, tanárok előadásokat hallgattak melyen az iskolai KISZ-bi- a KISZ érdekvédelmi tevé- zottság tagjai és az alapszer- kenységéről, a tanulmányi vezetek segítő tanárai vettek mozgalom kezdetéről valamint részt. az intézet KISZ-szervezetének A nap első felében a KISZ- feladatairól. Az előadásokat bizottság ült össze, hogy meg- konzultációk követték. Természetvédelmi program A lengyel természetvédelem tó körzetében, a Biebrz folyó három különböző természet- mentén, a Stolowy, a Gorce védelmi intézményt határoz hegység vidékén, valamint a még, ezek: nemzeti park, vé- Magúra Nielastokska-fennsíkon delmi övezetek és egyes ki- létesülnek. emelt területek. a természetvédelem másik A nemzeti park a világ leg- formája, a védelmi övezetek régibb természetvédelmi for- létrehozását tekintve a prog- maja. Lengyelországban eze- ram előírja 57 új övezet kiala- ket a parkokat egyre inkább kítását. Közülük a legérdeke- veszelyezteti a rohamos ipa- sebbnek ígérkezik a Hel-fél- rosodas. Az ország területén sziget, a Visztula-öböl környé- egyébként a nemzeti parkok ke, az Augustówi-tavak kör- 104 ezer hektárt foglalnak eL zete, a krakkó—czestocho* A legismertebbek közé tartó- waj medence stb. zik a bialowiezai, a tátrai, a pieninyi, a kampinosyi, az Ezek a területek részben pi- - ojcowi és a bieszczadyi nem- henési és üdülési célokat szol- zeti park. E helyek védelmé- gálnak, ám vendéglátóipari lé­ben a természetvédelem tesítményeket és szállodákat programja külön zöldövezet csupán az övezetek perifériáin létesítését írja elő a parkok szabad elhelyezni, körül. Az egyes kiemelt területek Ügy tervezik, hogy 2000-ig létrehozását a program a te- Lengyelország területén .még rületi szervek hatáskörébe további hét nemzeti parkot utalja. Kötelezően előírja, létesítenek mintegy 113 ezer hogy e területek mentén csak hektár összterületen. Az új az erdőgazdálkodás, mezőgaz- nemzetl parkok a szczecini dasági tevékenység és a ter- bükkősrengetegben. a Nid- mészetre nem káros iparágak zicki-tó környékén, a Wigry- működhetnek. NÓGRÁD — 1978. szeptember 17., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents