Nógrád. 1978. szeptember (34. évfolyam. 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

Megszokták, megszerették Propagandisták felkészítéséről a salgótarjáni járásban Ä Központi Bizottság 1976. októberi hatá­rozata óta nemcsak a járási pártbizottság, az üzemi, a területi pártbizottságok, pártvezető­ségek, s az alapszervezetek is nagyobb gon­dot fordítanak a propagandamunkára. Esz­tendőről esztendőre meghatározzák feladatait, szervezeti kereteit hozzáigazítják a politikai szükségletekhez és rendszeresebb az ellenőrzés is. Ma még ugyan nem általános gyakorlat a salgótarjáni járásban, de egyre több párt- szervezetben ismerik fel, hogy a propagan­damunka nem csupán növekvő számú és létszámú tanfolyamok kérdése. Ezért a párt­oktatásban, a pártalapszervezetekben olyan aktív, politizáló légkör kialakítására, erősí­tésére törekszenek, amelyek a népgazdasági célkitűzések, a helyi feladatok ismeretét, megvalósítását segítik­Hallgatók ezrei A most induló oktatási évben a csaknem kétszázötven tanfolyamon hallgatók ezrei is­merkednek a párt politikájának alapvető kérdéseivel. A járás jellegéből adódik, hogy legtöbben — harmincöt tanfolyamon — gaz­daságpolitikánk leglényegesebb összefüggé­seit vizsgálják. A hagyományos üzemek mel­lett az elmúlt nyolc-tíz év alatt új gyár­egységek, telephelyek kezdték meg a munkát. A gazdasági hatékonyság, a termékszerkezet korszerűsítése, olyan termékek előállítása, amelyek a külföldi és a hazai piacokon egy­aránt állják a versenyt, bizony nem a tanfo­lyamok öncélú kérdései. Egyet jelentenek valamennyi üzemben a napi munka ered­ményeivel, s gondjaival. Egyre több azoknak a hallgatóknak a szá­ma is, akik a kulturális kérdések, a világné­zeti és etikai kérdések tanfolyamán tanul­nak, Az új üzemekben tevékenykedő párt- alapszervezetek pedig arra is gondot fordí­tanak. hogy a fiatal munkások nemzedéke megismerje a párt, a munkásmozgalom tör­ténelmi tapasztalatait. A magyar forradalmi munkásmozgalom történetével 17 tanfolya­mon ismerkednek a hallgatók. Az alapszer­vezetek tervei összhangban vannak a Köz­ponti Bizottság 1976-os októberi, és 1978-as áprilisi határozatával. Azzal többek között, hogy elsősorban a párttagok — a párt, a munkásosztály sok évtizedes, gazdag tapasz­talatára alapozva — jelentőségének megfe­lelően értékeljék eredményeinket, s reálisan vessenek számot szocializmust építő mun­kánk gondjaival is. A propagandamunka tartalmi követelmé­nyeinek megvalósítása sok tekintetben a propagandistákon múlik. Ezért kiválasztásuk­ra, rendszeres felkészítésükre évről évre na­gyobb gondot fordítanak- A járás pártalap- szervezeteiben tevékenykedő, mintegy 210 propagandista jó része felkészült, nagy poli­tikai tapasztalattal rendelkező pártmunkás, gazdasági vezető. Tervszerűbb az utánpótlás nevelése, a propagandisták minőségi cseréje is. Az elmúlt években — a pártalapszerveze- tek képzési, káderfejlesztési terveinek meg­felelően — sok százan tanultak az oktatási igazgatóság különböző tanfolyamain, esti egyetemen, szakosítón. Felkészültségüket sok alapszervezetben eredményesen hasznosítják a propagandamunkában. A tapasztalatok azonban azt is jelzik, hogy nem élnek min­denütt egyformán jól ezzel a lehetőséggel. Oktatási-módszertani központ A propagandisták képzésének, továbbkép­zésének régi, jó hagyományai vannak a sal­gótarjáni járás bah- Az elmúlt évben Salgó­tarjánban létrehozott oktatási-módszertani központ pedig további lehetőséget ad a pro­pagandistáknak — elsősorban a vezető pro­pagandistáknak — elméleti ismereteik gya­rapítására, módszertani kultúrájuk fejleszté­sére, a korszerű szemléltetőeszközök alkal­mazására. A tavalyi tapasztalatok bizonyít­ják, hogy a propagandisták megszokták, megszerették ezeket a felkészítőket. Ebben az oktatási évben — a programnak megfelelő­en — havonta egy alkalommal találkoznak. Olyan elméleti kérdések feldolgozásához kap­nak ötleteket, javaslatokat, mint a szocialista hazafiság és az internacionalizmus, az érdek- viszonyok a szocializmusban, a szocialista közművelődés. A politikai nevelő munka növekvő rangját mutatja, hogy a pártalapszervezetek is terv­szerűbben, rendszeresebben foglalkoznak a propagandisták felkészítésével- Nagybátony- ban, a szakmunkásképző intézetben a járá­sihoz hasonló módszertani kabinetet hoztak létre. A nagybátonyi üzemekben tevékeny­kedő propagandisták szívesen látogatják a foglalkozásokat, mert mindenekelőtt az el­mélet és a gyakorlat összekapcsolásához, a helyi tapasztalatok feldolgozásához kapnak segítséget. Ugyancsak hasznos politikai Vita­fórumoknak bizonyultak a salgótarjáni já­rásban a propagandistaklubok is. A járási pártbizottság sokféleképpen ösz­tönzi az üzemi, a területi pártbizottságokat, pártvezetőségeket, az alapszervezeteket, hogy folyamatosan elemezzék a pártoktatás-propa- gandamunka tapasztalatait, s hasznosítsák azokat a pártmunkában, a politikai rendező- vények előkészítésében, a gazdasági felada­tok megvalósításában. Októberben például a Nógrádi Szénbányák pártbizottsága ad szá­mot a járási végrehajtó bizottságnak a pro­pagandamunka irányításáról, ellenőrzéséről. Még ebben az esztendőben apparátusi érte­kezleten vitatják meg, hogy Jánosaknán, a Páva Ruhagyárban hogyan értelmezik a mun­kásosztály vezető szerepének érvényesülését, s a tapasztalatokat hogyan hasznosítják tö- megpropaganda-munkában- Ugyancsak appa­rátusi értekezlet témája lesz a szocialista ha­zafiság és proletár internacionalizmus. Itt többek között a nagybátonyi FÜTÖBER és a Ganz-MÁVAG mátranováld gyáregységénél gyűjtött tapasztalatokra alapoznak. Mindez természetesen szerves része a járá­si pártbizottság ellenőrző tevékenységének. A tapasztalatokat azonban nemcsak a járási testület, a testületi tagok, az apparátus hasz­nosítja. Mindenekelőtt azok számára jelent „erősítést”, akik a politikai nevelő munka, a propagandamunka elsődleges gazdái: a pártalapszervezetek, a területi, az üzemi párt- bizottságok. G. UJ FÚRÓGÉP Üj szovjet gyártmányú DSG szerszámműhely vezetői és Kulcsár Gyula fiatal szer- koordináta fúrógépet helyez- dolgozói abban bíznak, hogy számkészítő szakmunkás is- nek üzembe a közeljövőben az az üzembe helyezés nem húzó- merkcdik az új berendezés ELZETT Zár- és Lakatgyár dik sokáig, mivel a feltételei üzemeltetésével szécsényi gyáregységében. A már biztosítottak. A képen — bábel-felv. — Törekvés a korszerűbb mezőgazdaságI termelésre Beszélgetés Vincze Istvánnal, az MSZMP Pásztói járási Bizottsága titkárával A párt megyei végrehajtó bizottsága tavaly áprilisban tárgyalta a pásztói járás me­zőgazdasági üzemei termelé­sének helyzetét, a meglevő tartalékok feltárásának ta­pasztalatait és megszabta a továibbi faladatokat Az azóta eltelt másfél esztendő tanul­ságait a közelmúltban ele­mezte a járási pártbizottság. A tapasztalatokról beszélget­tünk Vincze Istvánnal, az MSZMP Pásztói járási Bi­zottsága titkárával. — Mi történt a párt me­gyei végrehajtó bizottsága ülését követően? — A megyei testület egye­bek között megállapította, hogy a járásban, kialakultak a korszerű, nagyüzemi gazdál­kodáshoz szükséges üzemi méretek, jó lehetőségek kínál­koznak a termelési rendsze­rek elterjedéséhez, a hatéko­nyabb gazdálkodáshoz, a ve­zetés színvonalának növelésé­hez. Rámutatott arra is, hogy a lehetőségeket nem mindig sikerült kihasználni az el­múlt években, s ez kedvezőt­lenül hatott a megye mező- gazdaságának fejlődésére. A végrehajtó bizottság állásfog­lalásban rögzítette a teendő­ket. Követelményként jelölte meg, hogy a pásztói járás me­zőgazdasága a megyei átlagot meghaladó ütemben fejlődjön. Ennek alapján intézkedési tervet dolgoztunk ki a terme­lés fejlesztésére, a gazdálko­dás megszilárdítására, az üze­mi tartalékok hasznosítására. Ugyanezt tették a pártvezető­ségek, a mezőgazdasági üze­mek pártalapszervezetei. Meg­jelölték a helyi feladatokat, s megvitatták a párttagokkal. Az állásfoglalást feldolgoztuk járási aktívaértekezleten, majd ismertettük az ab­ból adódó helyi tenni­valókkal együtt vezetői megbeszéléseken. Vezetőségi üléseken és közgyűléseken. Célunk volt megértetni és el­fogadtatni, hogy járásunk mezőgazdaságának — adott­ságai miatt — fontos szerepe van a megyében. A megyei átlagot meghaladó fejlődés érdekében az üzemek felül­vizsgálták a középtávú tervü­ket, s ahol szükség volt rá, módosították. A párt megyei végrehajtó bizottsága állás- foglalását széles körben is­mertettük. — A megnövekedett fel­adatokat miként fogadták a mezőgazdasági dolgozói? üzemek — A végrehajtáshoz kedve­ző légkör alakult ki. A ve­zetők és termelőszövetkezeti tagok, az állami gazdaság dol­gozói azonosultak a célkitűzé­sekkel és szorgalmasan mun­kálkodnak a határozatok vég­rehajtásán. A szocialista bri­gádok felajánlásaikban vál­lalták a megnövekedett fel­adatok teljesítését. Az elmúlt másfél évben az intézkedések e határozatok szellemében fo­gantak. Erről több esetben meggyőződtünk, rendszeres az ellenőrzés. Így többek között a járási végrehajtó bizottság értékelte az állattenyésztést szolgáló beruházások helyze­tét, a helyi végrehajtásról számolt be az ecsegi, pásztói termelőszövetkezet és a Mát­raaljai Állami Gazdaság. A gazdaságpolitikai munkabi­zottság a bujáki és alsótoldi tapasztalatokat vitatta meg. A pártvezetőségek és alapszer­vezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munká­ja is új lendületet vett, mun­kájuk középpontjába a ter­melésben meglevő tartalékok feltárását, a termelés dinami­kus növelését állították. — A megyei végrehajtó bizottság állásfoglalása végrehajtásának milye­nek a tapasztalatai? — Tavaly a termelés növe­kedésének üteme a terv sze­rint alakult, elérte a 9 száza­lékot, de így is elmaradt a megyei átlagtól. A járás me­zőgazdasági üzemeinek adott­ságai kedveznek a növényter­mesztésnek. Legfontosabb fel­adatként határoztuk meg va- lamenyi kultúra átlagtermé­sének emelését, az indokolat­lan különbségek mérséklését. A hozamok gyors növelésének alapfeltételét, a technológiai fegyelem pontos betartását az üzemek legfontosabbnak te­kintik. Gyorsult a termelési rendszerekhez való csatlako­zás, javult a növénytermesz­tés műszaki feltétele, így a munkákat optimális időben sikerült elvégezni. Ezzel pár­huzamosan célszerűbb a mű­trágya-felhasználás. — Változott-e a növény- termesztés szerkezete? — A mezőgazdasági üze­mek tovább finomították a termelés szerkezetét. Egyrészt nagyobb területen termelnek magasabb árbevételt biztosító árunövényeket, másrészt a legfontosabb növény, a búza előveteményének kiválasztása fejlődött. Ennek köszönhető, hogy tavaly a búza hektáron­kénti átlagtermése szerényen meghaladta a megyei átlagot, az idén is jó néhány mázsá­val felette van. Emellett csök­kentek az üzemek között a hozamokban meglevő szóró­dások.^ Nem lehetünk viszont elégedettek a kukorica és a cukorrépa átlagterméseivel. E két növényre eddig kevesebb figyelmet fordítottak az üze­mek. A növénytermesztés szerkezetének további egysze­rűsítése nem kerülhet le na­pirendről, hiszen vannak kö­zös gazdaságok, ahol még mindig sok a növények szá­ma, néhány üzemben a kuko­rica vetésterülete szorul kor­rigálásra. — Mi a helyzet az ál­lattenyésztésben? — A megyei végrehajtó bi­zottság kiemelt feladatként jelölte meg a tenyésztői mun­ka színvonalának javítását, a hozamok növelését. Az ága­zat fejlődése ' tavaly felgyor­sult. Ezt elősegítette, hogy az üzemekkel közösen tisztáztuk a fejlesztés irányát, s közösen határoztuk meg a létszám- és hozammutatókat 1980-ig. A tehenek számának a tervcik­lus végére a 3760 darabot kell elérniük. Ügy ítéljük meg, hogy ez biztosítható, ha a tervezett beruházások és re­konstrukciók megvalósulnak.' A megyei átlagot meghaladó létszámfejlesztésre serkent bennünket, hogy a száz hek­tárra jutó számosállat még mindig alacsony. Korábban sok gondot okozott a tenyész­tői munka, a tartási mód, a takarmányozás és az állat- egészségügy. A kedvező vál­tozást jelzi, hogy tavaly min­den termelőszövetkezet elérte a 2800 literes tejhozamot. A tervciklus végére a terv '3200 liter, ennek teljesítését szol­gálja a széles körű kereszte- zési munka, örvendetes, hogy a juhászatok is gyarapodnak, a korábbi helytelen szemlélet megváltozott. Az állattenyész­tés hozamainak emelése érde­kében nagy gondot kell for­dítani a takarmánytermesz­tésre, a gyors és veszteség- mentes betakarítás feltételei­nek megteremtésére. — Mi jellemzi a beruhá­zási munkát a járás mező- gazdasági üzemeiben? — Átgondoltabb munkára van szükség e területen, mert a fejlesztési források a járás­ban megcsappantak. A cél kettős: az. elavult gépek ki­cserélése korszerű eszközökre, másrészt a termelést szolgáló épületek felújítása, a szerény lehetőségek szerinti rekonst­rukció é3 új épületek kivite­lezése. Kiemelt feladat az ecsegi tsz szarvasmarhatele­pének rekonstrukciója, a pa- lotási húshasznútelep bővíté­se, a szurdokpüspöki tehené­szet korszerűsítése. Sajnos, még mindig túlzottan óvato­sak egyes üzemek, ha beruhá­zásról van szó. E szemléleten változtatni kell! — A megyei végrehajtó bizottság állásfoglalásának végrehajtása során mely területen van probléma? — A gazdálkodás az, ami­vel nem lehetünk elégedettek. Az üzemek nyeresége még mindig elmarad a várttól. Bár javult a gazdálkodási fegye­lem, az anyag- és energiata­karékosság, a pénzügyi hely­zet vizsgálata kezd mindenna­pos gyakorlattá válni, a költ­séggazdálkodás viszont javí­tásra szorul. Indokolatlanul magas az egy liter tej, egy ki­logramm súlygyarapodáshoz felhasznált abrak. A gazdál­kodási fegyelem, a gazdálko­dás színvonala elválaszthatat­lan a korszerű üzem- és mun­kaszervezéstől. a munkafegye­lem szilárdításától. Ezért ar­ra ösztönözzük az üzemi ve­zetőket, hogy törekedjenek az új módszerek meghonosításá­ra, hogy a párt megyei végre­hajtó bizottságának állásfog­lalásában, az azt követő járá­si és helyi intézkedési tervek­ben megfogalmazott célok mielőbb valóra váljanak — fejezte be a beszélgetést /Vin­cze István. Sz. Gy. 1

Next

/
Thumbnails
Contents