Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
99 Rajtolnak 9> az új tantervek Közoktatásunk továbbfejlesztésének fontos állomása lesz az idei szeptember: megkezdődik az új tanterv lépcsőzetes bevezetése az általános és a középfokú iskolákban. Az általános iskola első osztályában valamennyi tantárgyból, a 3., 4. és a 6. osztályban pedig csak néhányból ..rajtolnak” az új tantervek. A középiskolák közül csak a szakmunkásképzést folytató szak- középiskolákban lesz változás az idén. A pedagógusok fel- készülten várják az új tantervek bevezetését, hiszen az oktatás és nevelés tartalmi megújítását az egész társadalom megkülönböztetett figyelemmel kíséri. Az új tantervekre való áttéréssel nem kisebb munka kezdődik el iskoláinkban, mint a hagyományos műveltségtartalomnak hozzáigazítása a fejlett szocialista társadalom megnőtt követelményeihez, például a tudományos-technikai fejlődés gyorsuló üteméhez. Régebben a tanterv — nálunk. s más országokban is — kizárólag a tanulóifjúságnak átadandó tudományos ismeretek foglalatát jelentette. Tulajdonképpen csupán azt tartalmazta — szigorú előírások formájába —, hogy a tanárnak mit kell megtanítania szaktárgyának ismeretanyagából, a diáknak pedig ezzel kaocsolatban miiven követelményeket kell teljesítenie. Ennek a százados igénynek Is megfelelnek a mintegy ötesztendei munkával készült új tantervek, természetesen az ismeretek ésszerű megújításával, de igazi jelentőségük korántsem csak a tananyag felfrissítésében rejlik. A megtanítandó tartalom kiválasztásában és elrendezésében — a szocialista nevelés céljainak elérése érdekében — az általános iskola első osztályától kezdve a tanuló személyiségének sokoldalú fejlesztése áll az első helyen. A tanulókat nem elsősorban a tudás tárolására, hanem a megszerzett ismeretek toválobfejlesztésére készteti a terv. Nagyszerű feladat ez, amely nemcsak a tanítási órák ugyancsak megszűkült kereteit feszíti szét, hanem előremutat az iskolai nevelőmunka egészének megváltoztatásához is. Üj dokumentumok — ezt a kifejezést használják a közoktatási szakemberek az eddigi tantervek és nevelési tervek helyébe lépő iskolai „szabályzatok” megjelölésére. Találó az elnevezés, mert szeptembertől kezdve valóban egy műfajilag is új dokumentumegyüttes lesz iskoláinkban a pedagógiai tevékenység vezérvonala. Alapelvek: a nevelőoktató munkához; Tan tervek; A tanórán és az iskolán kívüli nevelés terve — íme, ezek az „együttes” alkotó részei, amelyek nem egymás mellé rendelt iskolai szabály- könyvek, hanem olyan egymásra épülő és egymást átható előírások, amelyek együtt határozzák meg az iskola nevelőmunkáját. Hosszan sorolhatnánk, hogy mit tartalmaz a dokumentumcsalád egyik vagy másik tagja, mi a gyökeresen új bennük. Például iskolarendszerünkben még sohasem volt olyan dokumentum, mint az új Alapelvek, amely az iskola teljes tevékenységét koordinálja: megfogalmazza az iskola célját és feladatát, a különböző nevelési tényezők szerepét, a művelődési anyag helyét a nevelési célhoz vezető úton, a tanulók elé állított társadalmi követelményeket stb. Vagy, hogy a tantervi részből elmaradtak a tanároknak szánt — oly’ sokszor kifogásolt — szigorú utasítások, ezáltal a tananyag feldolgozásában teljes módszertani szabadságot kapnak a nevelők. Régi óhajuk teljesül ezzel. Látványos változtatások nem lesznek, amelyektől gyereknek vagy tanárnak tartaniok kellene. Nem borul fel az iskola rendje akkor sem, amikor néhány év múlva minden iskolatípusban áttérnek az új dokumentumokra. Lesznek viszont új tankönyvek, korszerűsített — de nem túlméretezett — tananyaggal, amelynek megtanítása a nevelői tevékenységnek nem rideg végcélja, hanem csupán eszköz a sokoldalú. művelt szocialista személyiség kibontakoztatásához. Ahogy mindez megvalósul, úgy válik az iskola gyerekeink számára vonzó munkahellyé. Elszakadni a tananyag gépies közvetítésétől, alárendelni ezt a képességfejlesztésnek, a tanítást4 végül is összetett nevelési folyamatnak tekinteni és így végezni, teljesíteni a megnőtt igényeket — efféle feladatokat ró az új pedagógiai dokumentumok szerinti tanítás a nevelőkre. Nekik maguknak is meg kell újulniuk a korszerűsítési folyamatban, hogy készen állhassanak az új tennivalók elvégzésére. Az új helyzet ismételten előtérbe állítja a nevelőt, mint a köznevelés döntő tényezőjét. Megnyugtató, hogy oktatás- politikai és szaktárgyi fölkészítésük az új teendőkre — igaz, néhol kisebb-nagyobb zökkenőkkel — megtörtént az elmúlt két évben. Az Oktatási Minisztérium már 1975-ben eléjük tárta a készülő tantervi tervezeteket, s a végleges dokumentumok elkészítésében a szakemberek figyelembevették az iskolákból érkező észrevételeket. Senkit sem ér tehát igazán váratlanul az új tanterv megjelenése. Kedvező jel az is, ‘ hogy pedagógusgárdánk anyagi helyzete tavaly szeptember óta sokat javult, s társadalmi presztízsük emelkedésével közérzetük is jobb mint négy-öt évvel ezelőtt. Társadalmunk nem ok nélkül bízik abban, hogy az új feladatok megoldásához a pedagógusok is bizakodva fognak hozzá. P. Kovács Imre Ideológiai munka a párlalapszervezeiekiien F igyelemre méltó az a törekvés, amelyet az alapszervezetek az eszmei-politikai munka tartalmi színvonalának növeléséért végeznek. Szinte mindenütt felelősségteljes tevékenység bontakozott ki az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok megvalósítására. Eredményesen folyik az MSZMP KB 1976. október 26-i — a pártpropaganda továbbfejlesztéséről szóló — határozatának a végrehajtása. A marxista— leninista elmélet alkotó alkalmazása, a helyes politiuai gyakorlat amellett, hogy újabb igényeket támaszt, további jó lehetőségeket teremt az előrelépéshez. A pártalapszerveze- tek azon munkálkodnak, hogy magasabb színvonalra emeljék a párttagság ideológiai felkészültségét. Növekvő követelmények A társadalmi építés valamennyi területén az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben tevékenykedő párt- szervezetekben egyértelmű a felismerés: jobb minőségű, hatékonyabb munkára van szükség. A gazdaságban ez annyit jelent, hogy magas színvonalú kiváló minőségű verseny- és exportképes termékek gyártására és értékesítésére kell törekedni. A pártszervezetek ezért nagyobb figyelmet fordítanak a nagy teljesítményű gépek kihasználására, az ésszerű létszámgazdálkodásra, a munkafegyelem javítására és a dolgozók folyamatos szakmai, politikai képzésére, továbbképzésére. A gyakorlati pártmunka tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy megnőtt az alapszervezetek, a kommunisták aktivitása. A párttagság kétharmad részének van pártmegbízatá- sa. Egyre többen vesznek részt és mondanak véleményt a különböző rendezvényeken. A tagkönyvcserét megelőző széles körű eszmecsere is arról tanúskodik, hogy a párttagok jól látják eredményeiket, s reálisan ítélik meg a fejlődéssel járó gondokat is. Bírálták a határozatok végrehajtásiban tapasztalható következetlenségeket, a laza munkafegyelmet. Szóvá tették a vezetői munkában előforduló fogyatékosságokat, esetenként az ideológiai munka lebecsülését, a pártmegbízatásokkal járó gondokat. Mindez azt jelenti, hogy a párttagságban, de a pártonkívüliek körében is nőtt a felelősség a párt politikájának következetesebb végrehajtásáért. Közel a gyakorlathoz A fejlődés, a gyarapodás hozta gondok megoldása közepette mind több, elsősorban a nagyüzemi pártalapszerve- zetekben és a pártcsoportokban bontakozik ki eleven elméleti vita Nógrád megyében is. Fokozott érdeklődés nyilvánul meg olyan elméleti kérdések iránt, mint a fejlett szocializmus lényege és jellemző vonásai, a szocialista tulajdonviszonyok fejlődése, a gazdaságirányítási rendszer bevált és változó elemei, a szocialista életmód alakulása, a szocialista demokratizmus fejlesztése, a párt szövetségi politikája. Természetesen nem valamiféle akadémikus vitáról van szó. Sokkal inkább az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatáról. A Nógrádi Szénbányák aknaüzemi pártszervezetei időben felismerték a nagy teljesítményű gépi berendezések kihasználásának fontosságát. Ezért nemcsak beszélnek, vitáznak erről. Szükségesnek tartják, hogy a gépeket hozzáértő emberek kezeljék, folyamatossá tegyék a kiszolgálásukat, s minimálisra csökkenjen az állásidő, hatékonyabb legyen a termelés. Hasonló felismerésre jutottak a megye termelőszövetkezeteiben tevékenykedő alapszervezetek, kommunisták is. Tudatosabb tevékenységük jut kifejezésre az elmúlt esztendő gazdasági eredményeiben is. A legtöbb gazdasági egység teljesítette a cselekvési programban meghatározott feladatait és eredményesen dolgozik az idei tervek valóra váltásán. 1 A határozatok végrehajtása tehát minden alapszervezetben, minden kommunistától felkészültséget, nagyobb aktivitást, céltudatosabb munkát, egységesebb cselekvést kíván. A FÜTÖBER nagybátonyi gyára több éven keresztül nem teljesítette termelési tervét. Az okok között az elavult technológia, a vezetés gyengesége, a laza munkafegyelem, anyaghiány egyaránt szerepelt. Az utóbbi években azonban sokat változott a helyzet S nem nehéz kideríteni, hogy a tervszerűbb és céltudatosabb gazdasági, politikai, ideológiai munka, a dolgozók fokozódó aktivitása segítette és segíti jelenleg is az éves cselekvési programban kitűzött célok teljesítését. Helyes módszernek bizonyult, hogy a politikai oktatás adta lehetőségeket kihasználva, mind több napi feladat megoldásáról esett szó. Minden kényednek látszott kérdésről nyíltan beszéltek, vitatkoztak a szemináriumokon és a politikai vitakörökben a párttagok, párton kívüli munkások, vezetők. S a tények azt bizonyítják, hogy nem eredménytelenül. A párthatározatok következetes megvalósítása nem kis feladatot ró az irányító pártszervekre. Az alapszervezetek elsősorban munkájuk színvonalának javításában, a tagság cselekvőkészségének erősítésében várják segítségüket. Abban, hogy megfelelően értelmezzék a felsőbb szervek határosait, s helyesen jelöljék meg a saját feladataikat, a tagság tennivalóit. Az elméletet a gyakorlat egyértelműen bizonyítja, hogy eredményes, Beszélgetők (Czinder Antal grafikája) jó munkát csak akkor lehet végezni, ha -az alapszervezetek és az irányító pártszervek között jó munkakapcsolat, helyes munkamegosztás alakul ki. Ha egyeztetik elképzeléseiket a napi politikai feladatok, a határozatok folyamatos megvalósításában. Természetesen az irányító munka részét képezi az is, hogy felkészítsék a kommunistákat, az alapszervezeteket az új feladatokra. A pártbizottságok, a pártvezetőségek többségében, így a Szénbányák Vállalathál, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában erőteljes munka bontakozott ki az eszmei-ideológiai tevékenység fokozására. Egyértelművé tették többek között, hogy a propagandamunka nem reszo-tíel- adat. A pártélet egésze a kommunisták nevelését szolgálja. A politikai oktatás a napi politikai feladatok megoldását segíti. A testületeket és a taggyűléseket arra Kötelezték, hogy év közben elemezzék a politikai oktatás tapasztalatait. A propagandamunkánál általában növelték a Követelményeket. A propagandisták és a hallgatók kiválasztása, a propagandisták felkészítése az igényesebb munka jegyében történik. Eredményeként tartalmasabb elméleti viták segítik az egyes kérdések jobb megértését. Bátrabban alkalmazzák a felkészítő munkában az oktató-nevelő munka korszerű, jól bevált módszereit, eszközeit. A konzultációk, a viták, a filmek a szemléltetőeszközök, írásvetítők, térképek alkalmazása és a pártoktatási kabinetek anyagainak a felhasználása, dokumentáció, szemelvények, eredményesen segítik a pártoktatás egész folyamatát. A salgótarjáni járási pártbizottság kezdeményezése alapján létrejött propagandista klubok hasznosan segítik azt a helyes törekvést, hogy a pártoktatás még közelebb kerüljön a pártmunka egészéhez, az alapszervezeti munka gyakorlatához. A propagandista klubok jó lehetőséget teremtenek arra, hogy egy-egy témával kapcsolatos elméleti kérdéseket megvitassanak a propagandisták is kicseréljék tapasztalataikat, módszereiket. Lassan mindenütt gyakorlattá válik, hogy a termelőmunka napi tapasztalatait hasznosítják a propagandamunkában. A Központi Bizottság 1976. októberi határozata éppen a megnövekedett feladatokból kiindulva jelölte meg a pártpropaganda továbbfejlesztését. Mind többen ismerik fel, hogy tovább kell erősíteni a pártalapszervezetek eszmeipolitikai befolyását, cselekvőkészségét, öntevékenységét a párt politikájának, a helyi érvényesítésében, megvalósításában. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben egyaránt igénylik a párttagok, a pártonkívüliek a rendszeres gazdasági és politikai információt. A pát tszervezetek rendezvényei, a káderképző és tömegpropaganda tanfolyamok, a propagandisták felkészítése a legtöbb helyen jól szolgálja ezt. Mindenekelőtt azzal, hogy a vezető propagandisták a legképzettebb emberek közül kerülnek ki és a felkészítésükben a mozgalmi és gazdasági vezetők egyaránt részt vesznek. Ez felismerése annak a ténynek, hogy a párttagság marxista—leninista képzése, a pártpropaganda továbbfejlesztése a szocialista építés alkotó eleme. S ez a kommunistáktól nagyobb aktivitást, céltudatosabb munkát és egységesebb cselekvést kíván. A salgótarjáni járásban a felismerés azt is jelenti, hogy nőtt az érdeklődés a magasabb szintű oktatási formák iránt. A párttagság több mint. 65 százaléka vesz részt politikai oktatásban és döntő többségük —, több mint 80 százalékuk — az összetettebb ismereteket adó tanfolyamok hallgatója. Nyilvánvaló, hogy még eredményesebbé tenné a megye pártalapszervezeteiben folyó propagandamunkát, ha a marxista—leninista esti egyetemet, szakosítót végzett parttagok közül többen vállalnák a propagandisták bizonyára nem könnyű, de szép megbízatását. Társadalompolitikai célkitűzések tudatosítása oda vezet, hogy mind többen ismerik és értik meg pártunk politikáját, azonosulnak vele. Ez pedig közvetlenül is befolyásolja az aktív cselekvést, a termelés növelését, a munka minőségének javítását. Az általános és politikai műveltség fejlesztése, a szakmai hozzáértés növelése, a termelési folyamatok alakítása a tudást, a gondolkodást, végső soron a szocialista életmód fejlesztését segíti. A fejlett szocialista társadalom építése, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása mind összetettebb és bonyolultabb feladatok megoldását teszi szükségessé. Mindez nem kevés munkát követel a kommunistáktól, a pártszervezetektől, ugyanakkor lehetőséget is teremt a jobb, az eredményesebb munkához, az ember sokoldalú fejlődéséhez. A lehetőségek jobb kihasználása Ezt bizonyítják azok a vizsgálódások is, amelyeket egyre több pártalapszervezet- ben végeznek a politikai, ideológiai nevelő munka hatásának mérésére. Figyelemmel kísérik többek között a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazását, a pártmegbízatások teljesítését. Azt, hogy a párttagok mennyiben ismerik a legfontosabb helyi termelési, várospolitikai célkitűzéseket, s mit tesznek megvalósításukért. Salgótarján, Balassagyarmat és Nagybátony alap- szervezeteiben is vizsgáljuk, hogy a tanácsok, a gazdasági egységek vezetőinek tájékoztatása mennyiben segíti a feladatok helyes értelmezését, megvalósítását. Másrészt a vezetők a szerzett tapasztalatokat, javaslatokat, hogy hasznosítják munkájuk során. A vizsgálódások jelentős eredményekről tanúskodnak. De nemcsak erről. Felszínre hozzák a visszás jelenségeket is. Azt többek között, hogy vannak emberek, akik csupán jogaikat ismerik, kötelességeiket már kevésbé. Közülük kerülnek ki többnyire az örökös elégedetlenkedők, a munkafegyelmet sértők, a nagyobb bért követelők, de a kitűzött feladatokat soha nem teljesítők. Nyilván a kommunisták joggal várják a felsőbb párt-, állami és gazdasági vezetéstől a szükséges intézke- seket a rendbontók, a fegyelemsértők felelősségre vonására. Szavak és lettek egygépe Az ideológiai munka eredményességét bizonyítja, az a tény is, hogy mind több párttag nyilvánít véleményt a megvitatásra kerülő kérdésekben és a döntés után cselekvőén vesznek rész a határozatok végrehajtásában. Mind gyakrabban nyert megfogalmazást a kommunisták körében, hogy az alapszervezeti munka alapkövetelménye a szó és a tett egysége. Nem elég csak valamit kinyilatkoztatni. A szavaknak megfelelően kell cselekedni a gyakorlatban, aszerint kell élni, dolgozni. A XI. kongresszus határozata követelményként állította, hogy a szocialista építés során: „A párt politikája minden szinten következetesen megvalósuljon, a párttagok gyarapítsák eszmei, politikai felkészültségüket, javuljon az ideológiai munka, szilárdabb legyen a pártfegyelem. Minden pártszervezet kapcsolja össze eszmei, politikai, irányító és nevelő tevékenységét a határozatok végrehajtásának folyamatos szervezésével, a fő feladatok teljesítésének állandó ellenőrzésével. A párt- határozatok jó végrehajtását tekintsék alapvető feladatnak”. A pártszervezetekben mindjobban tudatosodik, hogy a politikai nevelő munka, az eszmei-ideológiai tevékenység nem öncélú dolog. Mindenekelőtt azt szolgálja, hogy eredményesebb legyen a munka, a határozatok végrehajtása. Ezáb munkálkodni minden kommunista erkölcsi kötelessége, valamennyi dolgozó jól felfogott érdeke. Dr. Szomszéd Imra
