Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
» Sport — vidéken Ótsrc, (élre Nevelési program sportolóknak, vezetőknek A cím — bevallom — kissé félrevezető. Mert az alább következő eszmefuttatás nem szűkíthető le a vidéki sportéletre. Értelemszerűen van ez így, hiszen a sport lényege — a mozgás, a játék öröme — csak nehezen hozható közös nevezőre akármilyen közigazgatási beosztással. Hivatalos iratokban úgy fogalmaznak, hogy a sportnak — mint akármi másnak — megvannak a maga szubjektív és objektív feltételei. Az első követelmény nyilvánvalóan az emberre vonatkozik. A pedagógusra — és itt jegyzendő meg, az edzőnek is feladata a nevelés —, aki feladatának érzi, hogy a reá bízott tizenévesekkel megszerettesse a sportot, a mozgást, a játékot. A második feltétel a létesítményekre utal. A pályákra, a csarnokokra, amelyek nem annyira a vágyak, a remények, mint inkább az anyagi lehetőségek függvényei. Aligha újság a megállapítás: a kétféle feltétel közül az elsőnek nagyobb szerepe van az esetleges nevelési sikerben vagy kudarcban. Válogatott sportolókkal beszéltem nemrégiben, s érdekes módon mindannyian megemlítették általános iskolai testnevelő tanárukat, aki — úgymond — tartotta bennük a lelket, bíztatta őket, hogy érdemes dolgozniuk, lelkesedniük — igyekezetük csak eredménnyel járhat. Az említett pedagógusok nem válogatottsággal, kiemelkedő jövedelemmel kecsegtették kis tanítványukat, egyszerűen annyit mondtak: csak haszna lehet, ha gyerek fejjel megszereti a sportot, a mozgást. És a biztató szavak eredményeképpen, bensőséges, talán bizalmasnak nevezhető kapcsolat alakult ki a mester és a diák között. Olyan viszony, amely nemcsak a tanítvány sportpálya- futására, hanem személyiségének fejlődésére is hatott. A képlet igencsak egyszerű. Aligha létezik olyan felnőtt ember, aki ne úgy emlékezne valamelyik tanárára, mint aki elindította őt a választott pályán. Nemcsak szakmai tudásával, felkészültségével érte el, hogy hallgasson rá a tanítvány, hanem a lehető legegyszerűbb pedagógiai eszközzel is: partnerének tekintette a diákot, felismerve, hogy kettőjük célja azonos. Mindketten sikerre vágynak. Mint nevelő és mint tanítvány. Amiért a címben szereplő párhuzam a vidék és a sport között helytálló, annak oka egy a szociológusok által már régebben közzétett felismerés. Eszerint a fővárostól távolabb, inkább nyílik mód a tanár és a diák közötti bensőségesebb kapcsolat megteremtésére, mint mondjuk Budapesten. A vidéken élők inkább figyelnek egymásra, szorosabb közösségben élnek, mint a fővárosban honos állampolgárok. Ennélfogva a tanár és diák egymásra hatásának is gazdagabbak a lehetőségei. Nem véletlen, hogy a pedagógust és a tanítványt emlegetem folytonosan. Már csak azért sem esetleges a kiválasztás, mert a sport megszerettetésére a gyerekkor a legalkalmasabb. Akiben tizenévesen kialakul az igény a mozgásra, a játékra, az ideális esetben húszon- vagy harmincesztendősen is képtelen nélkülözni a mindennapi futást, úszást vagy a hetenként háromszori futballozást. Mindemellett a vidék létesítményekben is gazdagabb. Persze, nem könnyű a helyzete annak a testnevelő tanárnak, akinek történetesen tornaterem híján kell esztendőről esztendőre összeállítania a tantervet. Ám ha jó szakember, még így is talál rá módot, hogy. örömtelivé tegye a testnevelési órákat. A diákokat elviheti futni a közeli hegyekbe, a sportpályán ádáz futball- vagy kézilabdamecs- cseket szervezhet nekik. „Természetes” sportpályákban, ligetekben, erdőkben a vidék gazdagabb, mint a főváros. És a diákok sűrűn élnek is a lehetőséggel, ha akad, aki a kezükre játszik, melléjük áll. Malonyai Péter Á sportegyesületeknek és szakszövetségeknek nem kizárólagos feladatuk versenyzőik testi neveléséről, minél jobb számszerű eredmények eléréséről gondoskodni. Komplex módon kell foglalkozniuk a fiatalok pozitív emberi tulajdonságainak kifejlesztésével, éppúgy, mint a sportkedvelők táborának szélesítésével, a sportszerű magatartás propagálásával. El kell érni, hogy versenyzők és szurkolók gondolkodásában egyaránt az őt megillető helyre kerüljön a testmozgás, a sport, vagyis kialakítani a korszerű, egészséges életszemléletet az emberekben. A Nógrád megyei Testnevelési és Sporthivatal is évek óta rendszeresen elkészíti őszi- téli nevelési programját e célok jegyében- Részletes feladattervet állítottak össze az 1978. novemberétől 1979. májusáig terjedő időszakra is. Ebben jó néhány újdonság található az előző időszakhoz képest. A jövő év elején — a labdarúgók számára idén, augusztus közepén — indul a Nógrád megyei sportszerűségi díjért kitűzött akció. A beneve- zőket a megyei szakszövetségek értékelik. Az elmúlt évekhez hasonlóan sportakadémiai előadásokat szerveznek a sportfelügyelőségek, szakszövetségek, bizottságok és a nagy egyesületek apparátusának részvételével. Novemberben a nevelési munka és a sportpropaganda időszerűkérdéseiről Szamay György, az OTSH munkatársa tart előadást. Januárban a politikai és a testkultúra kapcsolata lesz a témája dr. Terényi Imre TF-adjunktus beszámolójának. Februárban Antal József, a Testnevelési és Sport Tudományos Tanács főtitkára beszél majd a sporttudományok alkalmazásának időszerű kérdéseiről. A következő előadás témája pedig a sportvezető szerepe, feladata a sportolók felkészítésében. Nagyszabású rendezvénysorozatra készül a TS agitációs és proDaffandabizottsása, a városi TSF és a megye négy kiemelt sportegyesületének vezetőivel közös szervezésben. A Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából egyebek közt fotópályázatot hirdetnek, „A szocialista testkultúra útján” címmel vetélkedőt és filmvetítést rendeznek és Földes Éva beszél majd a Tanácsköztársaság sportéletérőlösszhangban az országos mozgalommal, a megyei tanács művelődésügyi osztályával és a KISZ megyei bizottságával közösen meghirdetik a „Jó tanuló, jó sportoló” versenyt az 1978/79-es tanévre, értékes jutalmakkal. Az idén is sikere volt a „Ki mit tud a sportról?” vetélkedőnek, s erre jövőre ismét sor kerül, a falusi dolgozók téli spartakiádjával egyidőben. A két város, az öt járás és a nyilvános sajtóvetélkedő legjobbjai kerülnek majd a döntőbe. Része a nevelési programnak a „Kiváló szakosztály”* verseny. sportfilmek vetítése. különböző előadások megtartása, az edzők akadémiája, az Edzett ifjúságért mozgalom további propagálása. A feladattervet a járási és a városi TS-ek is részletesen megtárgyalják és saját programot készítenek. A sportegyesületekben kibővített elnökségi üléseken, szakosztályértekezleteken. klubesteken, sportrendezvények megnyitóin emlékeznek majd meg a Tanácsköztársaság évfordulójáról. A klubfoglalkozások, az úgynevezett „téli esték” célja, a helyi közösségi élet fejlesztése. Szurkolói ankétokon igyekszenek betekintést nvúj- tani a közönségnek az egyesületek, sportolóik és a szakosztályok életébe- A nevelési programba, az is beletartozik, hogy az egyesületek gondoskodjanak versenyzőik megfelelő szintű képzéséről, politikai oktatásáról is. Van mit javítani ugyancsak a sport- rendezvények propagandáján a reklámeszközök fokozott felhasználásával. Sporthírek Az NDK-ban befejeződtek a labdarúgó IBV csoportküzdelmei. A magyar ifjúsági válogatott Rudolfstadtban lépett pályára Bulgária ellen és újabb pontjával biztosította a 2. helyet. Magyarország—Bulgária 1—1 (1—0). Góllövők Szeibert (17. p.), Illetve Kosztov (68. p.). A magyar csapat a vendéglátó NDK mögött a második helyet szerezte meg, így vasárnap 10 órakor Gerában a B csoport második helyezettje, Lengyelország ellen mérkőzik a harmadik helyért. A döntőt a Szovjetunió és az NDK vívja. Szenzációs bejelentést tett a „Spanyol Labdarúgók Egyesülése (AFE)”: szeptember 3- án a spanyol bajnokság rajtján nem hajlandók pályára lépni. Követelik jogi és pénzügyi viszonyaik felülvizsgálását és orvoslását. Negyvenhármán szavaztak a sztrájk mellett és ketten tartózkodtak. A nevesebb játékosok közül ctf volt az „igent” mondók között több válogatott, mint például Pirri, Asensi, Quino és mások. A spanyol profik forrongását egyébként az utca népe a „milliomosok sztrájkjának” nevezi . . . A Bercelona az elmúlt idényből 28 millió pesetával adós volt játékosának, Cruyff- nak, 7 millió pesetával Nees- kensnek, és 2 millióval az edzőnek, Rinus Michelsnek. A három érdekelt kijelentette, hogy nem sürgetik az adósság behajtását, de mindenképpen 12 százalékkal többre számítanak az említett összegeknél, a peseta értékének csökkenése miatt. Vitalij Szmirnov, az 1980. évi XXII. nyári olimpiai játékok szervező bizottsága első elnökhelyettese, a NOB alel- nöke, a Novoje Vremja tudósítójának válaszolt azokra a Nyugaton felvetődött találgatásokra, hogy Moszkvában majd a külföldi újságírók elé akadályokat állítanak, korlátozzák létszámukat és állítólag a külföldre .irányuló szovjet hírközlő eszközök műszakilag sem tökéletesek. — Ez mind csak koholmány — jelentette ki Szmirnov. — A sajtó képviselői akreditálá- si létszámának meghatározásánál az olimpia szervező bizottsága maximálisan eleget tesz azoknak az igényeknek, amelyről még 1976. végén döntött a NOB sajtóbizottsága. Ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága is jóváhagyta. — Moszkvába 4 400 újságírót, tudósítót, fotóriportert, filmest, tv- és rádiókommentátort, valamint 3 000 televíziós 'és rádiós műszaki dolgozót várunk. Az olimpián résztvevő sajtótudósítók létszáma így nem marad el a korábbi olimpiákétól, sőt 800-al több lesz, mint Münchenben és 300-al több mint Montrealban volt. Szmirnov , hangsúlyozta, hogy az újságírók rendelkezésére álló műszaki eszközök tökéletesen megfelelnek majd a kprszerű színvonalnak. Arra a kérdésre, hogy mely országok nem vehetnek részt a nyári játékokon, így válaszolt: — Az olimpiai charta szerint mindazok az országok részt vehetnek a XXII. olimpián, amelyek a NOB tagjai, illetve a NOB által elismert olimpiai bizottságuk van. Az olimpiai mozgalomból kizártak viszont, mint például a Dél-afrikai Köztársaság és Rhodesia nem küldhet versenyzőt Moszkvába. Edmontonban továbbra is nagy érdeklődés kíséri a brit nemzetközösségi játékokat Meglepetést hozott a maratoni verseny. Az aranyérmet, egyben Tanzánia első győzelmét a teljesen ismeretlen, 19 esztendős Gidémas Shahanga szerezte meg. A fiatal atléta életében másodszor futott maratoni távon, egyébként 11 testvére van. Ugyanabban a tartományban él, ahol .Filbert Bayi világcsúcstartó. (MTI) Még egyszer a Mundialról A „feketébe öltözött” emberek nem éppen „fehéren” távoztak a Mundialról. A magyarázat tulajdonképpen felesleges: az argentínai világbajnoki döntő játékvezetőiről van szó, akiket már a mérkőzéssorozat alatt is kemény kritikák értek, s aztán még keményebbek... A L’Équipe munkatársa interjút készített Roger Barde- dal, a FIFA bíróbizottságának francia tagjával, s mindenképpen azt akarta megtudni, hogy a Mundial bírói valóban olyan „feketék” voltak-e. A terjedelmes beszélgetésből néhány részlet: Vajon milyen része volt az olasz Gonellának abban, hogy a VB-döntőt Argentína nyerte Hollandiával szemben? — A bírókat minden tornán szemrehányások érik, pedig milyen nehéz a dolguk. Szerintem az Argentína— Brazília mérkőzést például, senki sem vezette volna jók Ez azt jelenti, hogy Palo* tai... t — Ne személyeskedjünk, én csak azt akartam mondani — hangsúlyozta Roger Barde —, hogy vannak mérkőzések, amelyek a bíró teljesítményétől függetlenül zavartalanul folynak le, másokat viszont valósággal „megmérgez” a síp „kezelője”. Milyen érdemjegyet kaphat Gonella a döntőért? — Az első félidő végén még azt gondoltam, hogy minden rendben lesz. A bajok a második 45 percben kezdődtek, s a hosszabbításban kulminá- lódtak. Ha megismételt döntőre kerül sor, sok játékős lába „emlékezett” volna az elsőreMit gondolhatott Gonella a találkozó előtt? — Szerintem azt, hogy mindkét stílust, az argentinok által megtestesített dél-amerikait, és a hollandok által képviselt angolszászt is hagyja kibontakoztatni, aztán majd kiderül... Igen ám, de egy A téti ka Torda Erzsébet újabb sikere Veszprémbe rendezték kétnapos viadal keretében az országos atlétikai vidékbajnokságot és első ízben vele egyidőben a Balaton-bajnokságot is. Torda Erzsébet, a Balassagyarmati SE sportolója ismét sikerrel szerepelt, mert Bala- tón-bajnojsi csúccsal: 63,8 mp- es idővel, első lett a 400 méteres gátfutásban, s egyben megszerezte a vidékbajnoki címet is. A 400 méteres síkfutásban 58,9 mp-es eredménynyel második, ezüstérmes lett. Rajthoz állt még a Bgy. SE- ből Fedor Éva a 100 méteres síkfutásban, s 12.5 mp-es idővel a negyedik helyet szerezte meg. Nyolcszáz méteren pedig Gyürki Beáta indult és végül a 6. helyen futott be 2:24,3 perces eredménnyel. "o NÓGRÁD - 1978. augusztus 13., vasárnap [ Labdarúgás Országos Ifjúsági és serdülőbajnokság Az MLSZ-ben elkészítették az új rendszerű országos ifjúsági és serdülő labdarúgóbajnokság versenykiírását és a csoportbeosztásokat. A bajnokság — figyelembe véve az iskolai tanév kezdetét — szeptember 3-án rajtol, az őszi idény utolsó játéknapja pedig december 10. Nyolcvan csapat nevezését figyelembe véve öt csoportot alakítottak ki. A pécsi, a. győri és a szegedi csoportba nem került Nógrád megyei csapat. Miskolci csoport: Salgótarjáni TC, Diósgyőri VTK, Kazincbarcikai Vegyész, Eger SE, Özdi Kohász, Miskolci VSC, Gyöngyösi Spartacus, Honvéd Papp J. SE, Leninváros, Bor"- sodi Bányász, Nyíregyházi VSC, Kisvárda, Debreceni VSC, Debreceni MTE, Budapesti Honvéd, Vasas. Budapesti csoport: Volán SC, Budafoki MTE, BVSC, Oroszlányi Bányász, Ganz-MÁVAG, Dorogi' AC, Pénzügyőr, KOMEP, Honvéd Rákóczi SE, Vác, Kossuth KFSE, Balassagyarmati SE, Dunakeszi VSE, FTC, Csepel, MTK-VM, Ikarusz. A csoportokon beiül a csapatok két fordulóban, kör- mérkőzéses formában találkoznak egymással. Az öt csoport első helyezettje kerül az országos ifjúsági, illetve serdülőbajnokság döntőjébe, ahol körmérkőzésen döntik el az 1—5. hely sorsát. Az országos bajnokság döntőjében az első helyezett csapat elnyeri a Magyar Labdarúgó Szövetség, a KISZ központi bizottsága, illetve a Magyar Uttcrő Szövetség Országos Tanácsa serlegét. Az 1—3. helyezett csapatok éremdíjazásban részesülnek. A kiírás értelmében az ifik 2x40 percet, a serdülők 2x35 percet játszanak a bajnoki mérkőzéseken, amelyeken vé,- gig három játékost lehet cserélni. Az egyesületek ifjúsági és serdülőcsapatai ugyanabba a területi csoportba kerültek beosztásba és párhuzamos sorsolást kapnak. A bajnokság merőben új rendszerben való lebonyolításának elsődleges célja — amint az MLSZ versenykiírása is leszögezi — a labdarúgás alapjainak további szélesítése, az utánpótlás minőségének fejlesztése, a tehetséges játékosok még szélesebb körből való kiválasztásának megteremtése. idő után kitűnt, hogy a hollandok minden szabálytalanság után szó nélkül felállnak és folytatják a játékot, a temperamentumos argentinok viszont a buktatást követően már a levegőben „bosszúra” gondolnak. Ha a mérkőzés tovább tart, állítom, előbb, vagy utóbb ökölharc tör ki a pályán Más téma. A döntőben több mint 60 szabadrúgást ítélt Gonella- ön statisztikát készített, tehát tudnia kell, hogy döntéseivel a bíró kinek kedvezett. — A választ két részre kell bontani. Az argentinok a szabadrúgások hattized részét próbálhatták értékesíteni, a hollandok négytized részét. Hozzá kell azonban tenni, hogy a hollandok nem voltak durvábbak, mint a vendéglátók, inkább azt lehetne mondani, hogy Gonella „jobban figyelt” a hollandokra, mint Kempesékre. A világbajnokságon, s annak utolsó mérkőzésén is feltűnt, hogy sok játékos nem vesz tudomást a figyelmeztetésekről, még a sárga lapokról sem. A szabadrúgások végrehajtása előtt például a legtöbb játékvezető hiába igyekezett a sorfalat a megfelelő helyre „tolni”. — Talán a jégkorongból ismert időleges kiállítás megfelelő megoldás lenne. Mondjuk: 10—15 percre- Igen ám. de mi történik, akkor ha három játékos időlegesen a partvonalon, egy negyedik pedig sérülés miatt kényszerül a kiválásra. A bíró lefújja a mérkőzést? Végül: a büntetőkből az 1974-es döntőben csaknem kétszer annyit rúgtak, mint az ideiben. Hogyan történhetett? — Talán azért, mert a játékvezetők nem mertek vihart kavarni. Ezt a legjobban, a lengyelek érezhették, akiktől két tizenegyest is elvettek. Manapság a bírók egyre bátortalanabbul mernek a lles pontra mutatni. Nem csoda, túlságosan nagy a tét. Úgy is mondhatnám, a megnyerhető, illetve elveszíthető pénz.