Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

» Sport — vidéken Ótsrc, (élre Nevelési program sportolóknak, vezetőknek A cím — bevallom — kissé félrevezető. Mert az alább kö­vetkező eszmefuttatás nem szűkíthető le a vidéki sport­életre. Értelemszerűen van ez így, hiszen a sport lénye­ge — a mozgás, a játék örö­me — csak nehezen hozható közös nevezőre akármilyen közigazgatási beosztással. Hivatalos iratokban úgy fo­galmaznak, hogy a sportnak — mint akármi másnak — megvannak a maga szubjek­tív és objektív feltételei. Az első követelmény nyilvánva­lóan az emberre vonatkozik. A pedagógusra — és itt jegy­zendő meg, az edzőnek is fel­adata a nevelés —, aki fela­datának érzi, hogy a reá bí­zott tizenévesekkel megszeret­tesse a sportot, a mozgást, a játékot. A második feltétel a létesítményekre utal. A pá­lyákra, a csarnokokra, ame­lyek nem annyira a vágyak, a remények, mint inkább az anyagi lehetőségek függvé­nyei. Aligha újság a megálla­pítás: a kétféle feltétel közül az elsőnek nagyobb szerepe van az esetleges nevelési si­kerben vagy kudarcban. Válogatott sportolókkal be­széltem nemrégiben, s érde­kes módon mindannyian meg­említették általános iskolai testnevelő tanárukat, aki — úgymond — tartotta bennük a lelket, bíztatta őket, hogy érdemes dolgozniuk, lelkesed­niük — igyekezetük csak ered­ménnyel járhat. Az említett pedagógusok nem válogatott­sággal, kiemelkedő jövede­lemmel kecsegtették kis tanít­ványukat, egyszerűen annyit mondtak: csak haszna lehet, ha gyerek fejjel megszereti a sportot, a mozgást. És a biz­tató szavak eredményeképpen, bensőséges, talán bizalmasnak nevezhető kapcsolat alakult ki a mester és a diák között. Olyan viszony, amely nem­csak a tanítvány sportpálya- futására, hanem személyiségé­nek fejlődésére is hatott. A képlet igencsak egyszerű. Aligha létezik olyan felnőtt ember, aki ne úgy emlékezne valamelyik tanárára, mint aki elindította őt a választott pá­lyán. Nemcsak szakmai tudá­sával, felkészültségével érte el, hogy hallgasson rá a ta­nítvány, hanem a lehető leg­egyszerűbb pedagógiai eszköz­zel is: partnerének tekintette a diákot, felismerve, hogy ket­tőjük célja azonos. Mindket­ten sikerre vágynak. Mint ne­velő és mint tanítvány. Amiért a címben szereplő párhuzam a vidék és a sport között helytálló, annak oka egy a szociológusok által már régebben közzétett felismerés. Eszerint a fővárostól távo­labb, inkább nyílik mód a tanár és a diák közötti ben­sőségesebb kapcsolat megte­remtésére, mint mondjuk Bu­dapesten. A vidéken élők in­kább figyelnek egymásra, szo­rosabb közösségben élnek, mint a fővárosban honos ál­lampolgárok. Ennélfogva a ta­nár és diák egymásra hatá­sának is gazdagabbak a lehe­tőségei. Nem véletlen, hogy a peda­gógust és a tanítványt emle­getem folytonosan. Már csak azért sem esetleges a kivá­lasztás, mert a sport megsze­rettetésére a gyerekkor a leg­alkalmasabb. Akiben tizené­vesen kialakul az igény a mozgásra, a játékra, az ide­ális esetben húszon- vagy har­mincesztendősen is képtelen nélkülözni a mindennapi fu­tást, úszást vagy a hetenként háromszori futballozást. Mindemellett a vidék léte­sítményekben is gazdagabb. Persze, nem könnyű a helyze­te annak a testnevelő tanár­nak, akinek történetesen tor­naterem híján kell esztendő­ről esztendőre összeállítania a tantervet. Ám ha jó szak­ember, még így is talál rá módot, hogy. örömtelivé tegye a testnevelési órákat. A diá­kokat elviheti futni a közeli hegyekbe, a sportpályán ádáz futball- vagy kézilabdamecs- cseket szervezhet nekik. „Ter­mészetes” sportpályákban, li­getekben, erdőkben a vidék gazdagabb, mint a főváros. És a diákok sűrűn élnek is a lehetőséggel, ha akad, aki a kezükre játszik, melléjük áll. Malonyai Péter Á sportegyesületeknek és szakszövetségeknek nem kizá­rólagos feladatuk versenyzőik testi neveléséről, minél jobb számszerű eredmények el­éréséről gondoskodni. Komp­lex módon kell foglalkozniuk a fiatalok pozitív emberi tulaj­donságainak kifejlesztésével, éppúgy, mint a sportkedvelők táborának szélesítésével, a sportszerű magatartás propa­gálásával. El kell érni, hogy versenyzők és szurkolók gon­dolkodásában egyaránt az őt megillető helyre kerüljön a testmozgás, a sport, vagyis kialakítani a korszerű, egész­séges életszemléletet az em­berekben. A Nógrád megyei Testneve­lési és Sporthivatal is évek óta rendszeresen elkészíti őszi- téli nevelési programját e célok jegyében- Részletes fel­adattervet állítottak össze az 1978. novemberétől 1979. má­jusáig terjedő időszakra is. Ebben jó néhány újdonság ta­lálható az előző időszakhoz ké­pest. A jövő év elején — a labda­rúgók számára idén, augusz­tus közepén — indul a Nóg­rád megyei sportszerűségi dí­jért kitűzött akció. A beneve- zőket a megyei szakszövetsé­gek értékelik. Az elmúlt évek­hez hasonlóan sportakadémiai előadásokat szerveznek a sportfelügyelőségek, szakszö­vetségek, bizottságok és a nagy egyesületek apparátusá­nak részvételével. Novem­berben a nevelési munka és a sportpropaganda időszerű­kérdéseiről Szamay György, az OTSH munkatársa tart elő­adást. Januárban a politikai és a testkultúra kapcsolata lesz a témája dr. Terényi Im­re TF-adjunktus beszámoló­jának. Februárban Antal Jó­zsef, a Testnevelési és Sport Tudományos Tanács főtitkára beszél majd a sporttudomá­nyok alkalmazásának időszerű kérdéseiről. A következő elő­adás témája pedig a sportveze­tő szerepe, feladata a sporto­lók felkészítésében. Nagyszabású rendezvényso­rozatra készül a TS agitációs és proDaffandabizottsása, a városi TSF és a megye négy kiemelt sportegyesületének ve­zetőivel közös szervezésben. A Tanácsköztársaság 60. év­fordulója alkalmából egye­bek közt fotópályázatot hir­detnek, „A szocialista testkul­túra útján” címmel vetélke­dőt és filmvetítést rendeznek és Földes Éva beszél majd a Tanácsköztársaság sportéle­téről­összhangban az országos mozgalommal, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­val és a KISZ megyei bizott­ságával közösen meghirdetik a „Jó tanuló, jó sportoló” ver­senyt az 1978/79-es tanévre, értékes jutalmakkal. Az idén is sikere volt a „Ki mit tud a sportról?” vetélke­dőnek, s erre jövőre ismét sor kerül, a falusi dolgozók téli spartakiádjával egyidőben. A két város, az öt járás és a nyilvános sajtóvetélkedő leg­jobbjai kerülnek majd a dön­tőbe. Része a nevelési program­nak a „Kiváló szakosztály”* verseny. sportfilmek vetíté­se. különböző előadások meg­tartása, az edzők akadémiája, az Edzett ifjúságért mozgalom további propagálása. A feladattervet a járási és a városi TS-ek is részletesen megtárgyalják és saját prog­ramot készítenek. A sport­egyesületekben kibővített el­nökségi üléseken, szakosztály­értekezleteken. klubesteken, sportrendezvények megnyi­tóin emlékeznek majd meg a Tanácsköztársaság évforduló­járól. A klubfoglalkozások, az úgynevezett „téli esték” célja, a helyi közösségi élet fejlesz­tése. Szurkolói ankétokon igyekszenek betekintést nvúj- tani a közönségnek az egye­sületek, sportolóik és a szak­osztályok életébe- A nevelési programba, az is beletartozik, hogy az egyesületek gondos­kodjanak versenyzőik meg­felelő szintű képzéséről, poli­tikai oktatásáról is. Van mit javítani ugyancsak a sport- rendezvények propagandáján a reklámeszközök fokozott felhasználásával. Sporthírek Az NDK-ban befejeződtek a labdarúgó IBV csoportküz­delmei. A magyar ifjúsági vá­logatott Rudolfstadtban lé­pett pályára Bulgária ellen és újabb pontjával biztosította a 2. helyet. Magyarország—Bulgária 1—1 (1—0). Góllövők Szeibert (17. p.), Illetve Kosztov (68. p.). A magyar csapat a vendég­látó NDK mögött a második helyet szerezte meg, így vasár­nap 10 órakor Gerában a B csoport második helyezettje, Lengyelország ellen mérkőzik a harmadik helyért. A döntőt a Szovjetunió és az NDK vív­ja. Szenzációs bejelentést tett a „Spanyol Labdarúgók Egye­sülése (AFE)”: szeptember 3- án a spanyol bajnokság rajt­ján nem hajlandók pályára lépni. Követelik jogi és pénz­ügyi viszonyaik felülvizsgálá­sát és orvoslását. Negyvenhár­mán szavaztak a sztrájk mel­lett és ketten tartózkodtak. A nevesebb játékosok közül ctf volt az „igent” mondók között több válogatott, mint például Pirri, Asensi, Quino és má­sok. A spanyol profik forrongá­sát egyébként az utca népe a „milliomosok sztrájkjának” nevezi . . . A Bercelona az elmúlt idényből 28 millió pesetával adós volt játékosának, Cruyff- nak, 7 millió pesetával Nees- kensnek, és 2 millióval az ed­zőnek, Rinus Michelsnek. A három érdekelt kijelentette, hogy nem sürgetik az adósság behajtását, de mindenképpen 12 százalékkal többre számíta­nak az említett összegeknél, a peseta értékének csökkenése miatt. Vitalij Szmirnov, az 1980. évi XXII. nyári olimpiai játé­kok szervező bizottsága első elnökhelyettese, a NOB alel- nöke, a Novoje Vremja tudó­sítójának válaszolt azokra a Nyugaton felvetődött találga­tásokra, hogy Moszkvában majd a külföldi újságírók elé akadályokat állítanak, korlá­tozzák létszámukat és állító­lag a külföldre .irányuló szov­jet hírközlő eszközök műsza­kilag sem tökéletesek. — Ez mind csak koholmány — jelentette ki Szmirnov. — A sajtó képviselői akreditálá- si létszámának meghatározá­sánál az olimpia szervező bi­zottsága maximálisan eleget tesz azoknak az igényeknek, amelyről még 1976. végén dön­tött a NOB sajtóbizottsága. Ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsá­ga is jóváhagyta. — Moszkvába 4 400 újság­írót, tudósítót, fotóriportert, filmest, tv- és rádiókommentá­tort, valamint 3 000 televíziós 'és rádiós műszaki dolgozót vá­runk. Az olimpián résztvevő sajtótudósítók létszáma így nem marad el a korábbi olim­piákétól, sőt 800-al több lesz, mint Münchenben és 300-al több mint Montrealban volt. Szmirnov , hangsúlyozta, hogy az újságírók rendelkezé­sére álló műszaki eszközök tökéletesen megfelelnek majd a kprszerű színvonalnak. Arra a kérdésre, hogy mely országok nem vehetnek részt a nyári játékokon, így vála­szolt: — Az olimpiai charta sze­rint mindazok az országok részt vehetnek a XXII. olim­pián, amelyek a NOB tagjai, illetve a NOB által elismert olimpiai bizottságuk van. Az olimpiai mozgalomból kizár­tak viszont, mint például a Dél-afrikai Köztársaság és Rhodesia nem küldhet ver­senyzőt Moszkvába. Edmontonban továbbra is nagy érdeklődés kíséri a brit nemzetközösségi játékokat Meglepetést hozott a marato­ni verseny. Az aranyérmet, egyben Tanzánia első győzel­mét a teljesen ismeretlen, 19 esztendős Gidémas Shahanga szerezte meg. A fiatal atléta életében másodszor futott ma­ratoni távon, egyébként 11 testvére van. Ugyanabban a tartományban él, ahol .Filbert Bayi világcsúcstartó. (MTI) Még egyszer a Mundialról A „feketébe öltözött” em­berek nem éppen „fehéren” távoztak a Mundialról. A ma­gyarázat tulajdonképpen fe­lesleges: az argentínai vi­lágbajnoki döntő játékveze­tőiről van szó, akiket már a mérkőzéssorozat alatt is ke­mény kritikák értek, s az­tán még keményebbek... A L’Équipe munkatársa in­terjút készített Roger Barde- dal, a FIFA bíróbizottságának francia tagjával, s minden­képpen azt akarta megtudni, hogy a Mundial bírói valóban olyan „feketék” voltak-e. A terjedelmes beszélgetés­ből néhány részlet: Vajon milyen része volt az olasz Gonellának abban, hogy a VB-döntőt Argentína nyer­te Hollandiával szemben? — A bírókat minden tor­nán szemrehányások érik, pe­dig milyen nehéz a dolguk. Szerintem az Argentína— Brazília mérkőzést például, senki sem vezette volna jók Ez azt jelenti, hogy Palo* tai... t — Ne személyeskedjünk, én csak azt akartam mondani — hangsúlyozta Roger Barde —, hogy vannak mérkőzések, amelyek a bíró teljesítményé­től függetlenül zavartalanul folynak le, másokat viszont valósággal „megmérgez” a síp „kezelője”. Milyen érdemjegyet kaphat Gonella a döntőért? — Az első félidő végén még azt gondoltam, hogy minden rendben lesz. A bajok a má­sodik 45 percben kezdődtek, s a hosszabbításban kulminá- lódtak. Ha megismételt dön­tőre kerül sor, sok játékős lá­ba „emlékezett” volna az el­sőre­Mit gondolhatott Gonella a találkozó előtt? — Szerintem azt, hogy mindkét stílust, az argentinok által megtestesített dél-ameri­kait, és a hollandok által kép­viselt angolszászt is hagyja kibontakoztatni, aztán majd kiderül... Igen ám, de egy A téti ka Torda Erzsébet újabb sikere Veszprémbe rendezték két­napos viadal keretében az or­szágos atlétikai vidékbajnok­ságot és első ízben vele egy­időben a Balaton-bajnokságot is. Torda Erzsébet, a Balassa­gyarmati SE sportolója ismét sikerrel szerepelt, mert Bala- tón-bajnojsi csúccsal: 63,8 mp- es idővel, első lett a 400 mé­teres gátfutásban, s egyben megszerezte a vidékbajnoki cí­met is. A 400 méteres síkfu­tásban 58,9 mp-es eredmény­nyel második, ezüstérmes lett. Rajthoz állt még a Bgy. SE- ből Fedor Éva a 100 méteres síkfutásban, s 12.5 mp-es idő­vel a negyedik helyet szerez­te meg. Nyolcszáz méteren pe­dig Gyürki Beáta indult és végül a 6. helyen futott be 2:24,3 perces eredménnyel. "o NÓGRÁD - 1978. augusztus 13., vasárnap [ Labdarúgás Országos Ifjúsági és serdülőbajnokság Az MLSZ-ben elkészítették az új rendszerű országos ifjú­sági és serdülő labdarúgó­bajnokság versenykiírását és a csoportbeosztásokat. A baj­nokság — figyelembe véve az iskolai tanév kezdetét — szep­tember 3-án rajtol, az őszi idény utolsó játéknapja pedig december 10. Nyolcvan csapat nevezését figyelembe véve öt csoportot alakítottak ki. A pé­csi, a. győri és a szegedi cso­portba nem került Nógrád megyei csapat. Miskolci csoport: Salgótar­jáni TC, Diósgyőri VTK, Ka­zincbarcikai Vegyész, Eger SE, Özdi Kohász, Miskolci VSC, Gyöngyösi Spartacus, Honvéd Papp J. SE, Leninváros, Bor"- sodi Bányász, Nyíregyházi VSC, Kisvárda, Debreceni VSC, Debreceni MTE, Buda­pesti Honvéd, Vasas. Budapesti csoport: Vo­lán SC, Budafoki MTE, BVSC, Oroszlányi Bányász, Ganz-MÁVAG, Dorogi' AC, Pénzügyőr, KOMEP, Honvéd Rákóczi SE, Vác, Kossuth KFSE, Balassagyarmati SE, Dunakeszi VSE, FTC, Csepel, MTK-VM, Ikarusz. A csoportokon beiül a csa­patok két fordulóban, kör- mérkőzéses formában találkoz­nak egymással. Az öt csoport első helyezettje kerül az or­szágos ifjúsági, illetve serdülő­bajnokság döntőjébe, ahol körmérkőzésen döntik el az 1—5. hely sorsát. Az országos bajnokság döntőjében az első helyezett csapat elnyeri a Magyar Labdarúgó Szövet­ség, a KISZ központi bizott­sága, illetve a Magyar Uttcrő Szövetség Országos Tanácsa serlegét. Az 1—3. helyezett csapatok éremdíjazásban ré­szesülnek. A kiírás értelmében az ifik 2x40 percet, a serdülők 2x35 percet játszanak a bajnoki mérkőzéseken, amelyeken vé,- gig három játékost lehet cse­rélni. Az egyesületek ifjúsági és serdülőcsapatai ugyanabba a területi csoportba kerültek be­osztásba és párhuzamos sor­solást kapnak. A bajnokság merőben új rendszerben való lebonyolítá­sának elsődleges célja — amint az MLSZ versenykiírása is leszögezi — a labdarúgás alap­jainak további szélesítése, az utánpótlás minőségének fej­lesztése, a tehetséges játéko­sok még szélesebb körből va­ló kiválasztásának megterem­tése. idő után kitűnt, hogy a hol­landok minden szabálytalan­ság után szó nélkül felállnak és folytatják a játékot, a tem­peramentumos argentinok vi­szont a buktatást követően már a levegőben „bosszúra” gondolnak. Ha a mérkőzés to­vább tart, állítom, előbb, vagy utóbb ökölharc tör ki a pá­lyán Más téma. A döntőben több mint 60 szabadrúgást ítélt Go­nella- ön statisztikát készített, tehát tudnia kell, hogy dönté­seivel a bíró kinek kedve­zett. — A választ két részre kell bontani. Az argentinok a sza­badrúgások hattized részét próbálhatták értékesíteni, a hollandok négytized részét. Hozzá kell azonban tenni, hogy a hollandok nem voltak durvábbak, mint a vendéglá­tók, inkább azt lehetne mon­dani, hogy Gonella „jobban figyelt” a hollandokra, mint Kempesékre. A világbajnokságon, s an­nak utolsó mérkőzésén is fel­tűnt, hogy sok játékos nem vesz tudomást a figyelmezte­tésekről, még a sárga lapokról sem. A szabadrúgások végre­hajtása előtt például a legtöbb játékvezető hiába igyekezett a sorfalat a megfelelő helyre „tolni”. — Talán a jégkorongból is­mert időleges kiállítás meg­felelő megoldás lenne. Mond­juk: 10—15 percre- Igen ám. de mi történik, akkor ha há­rom játékos időlegesen a part­vonalon, egy negyedik pedig sérülés miatt kényszerül a kiválásra. A bíró lefújja a mérkőzést? Végül: a büntetőkből az 1974-es döntőben csaknem kétszer annyit rúgtak, mint az ideiben. Hogyan történhetett? — Talán azért, mert a já­tékvezetők nem mertek vi­hart kavarni. Ezt a legjobban, a lengyelek érezhették, akik­től két tizenegyest is elvet­tek. Manapság a bírók egyre bátortalanabbul mernek a ll­es pontra mutatni. Nem cso­da, túlságosan nagy a tét. Úgy is mondhatnám, a meg­nyerhető, illetve elveszíthető pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents