Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

Ä termés őre — Az átvevőhelyen tessék őt megnézni, innen, a szárító­ból egy órája ment el — kap­tam az útbaigazítást. Az át­vevőhelyről a vetőmagtisztí­tó üzembe küldték, ahol aztán sikerült megtalálnom Sághi Jenönét, a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövetke­zet terményfeldolgozó és -for­galmi ágazat vezetőjét­— Hózsika néni, így jó lesz­nek a zsákok? — Misikém, rakjatok le még egy sort — mondta a targon­ca kezelőjének. — A vetőmagborsót készít­jük elő gázosításra — elégí­tette ki kiváncsi tekintetemet, majd magyarázatként hozzá­tette: — fólialapokkal bebo­rítjuk a zsákokat és a szak­munkát Kiss Gábor növény­védő szakmérnök végzi el. Sághi Jenőné fontos és fe­lelősségteljes munkát lát el. ö veszi át a mezőről beszállított gabonát. — Mázsálás után a laboya-' tóriumunkban megvizsgáljuk a termést. Ha a szem nedves­' ségtartalma 14,5 százalék fö­lött van, szárításba küldjük a rakományt. A búza vetőmag­tisztítóba kerülését a fajta és a minőség határozza meg. A megfelelő nedvességtartalmú szemet átadjuk a Gabonafor­galmi és Feldolgozó Vállalat­nak­Minden szem gabonára úgy vigyáz, mint a sajátjára. Reg­gel elsők között érkezik a ma­jorba, este utolsók között megy el. — Ma mikor kezdte a mun­kát? — Reggel öt órakor már kint voltam a magtárban. — Most este nyolc óra. Mi­kor fejeződik be a napi mű­szak ? — Kilenc óra biztos lesz. mikor a gázosítást befejez­zük. Általában mindig ilyen­kor szoktam hazamenni. — És a család mit szól az erősen nyújtott műszakhoz? — Kicsi a csalód. A lányom már férjnél van. A férjem meg megérti, hiszen hosszú ideig ő is a mezőgazdaságban dolgozott. — Egy nőnek nem nehéz ez a munka? — Legalább annyira nehéz, mint egy férfinak — mondta mosolyogva, majd így folyta'­ta. — Nehéz és felelősségtel­jes, de mikor megbíztak ve­le, szívesen vállaltam. Ügy éreztem, hogy el tudom látni. A termelőszövetkezet el­nöke elmondta, hogy jó mun­kakapcsolatot alakított ki a beosztott dolgozóival. Az em­berek szeretik, szívesen dol­goznak vele. — Húszéves korom óta dol­gozom a mezőgazdaságban. Tizenhat évig a helybeli álla mi gazdaságban tényked­tem. Három éve vagyok itt, a termelőszövetkezetben. — Ha befejeződik az aratás, jöhet a megérdemelt szabad­ság. .. — Egy pár napra Sopronba utazunk a lányunkhoz. Aztán következik az őszi termény­betakarítás, ahol újra helyt kell állni. Sághi Jenőné újra odaáll a mázsa mellé, hogy átvegye a termést, vigyázzon minden szem kukoricára, minden szál takarmányra, minden darab burgonyára, mert nem kisebb dolgot bízott rá a köz, mint átvenni, őrködni arra, amit a dolgozó nép megtermelt. Szenográdi Ferenc Veszélyes az anyagmozgatás Hói tart a munkavédelem a síküveggyárban ? Az üveg okozta sérülés a síküveggyárban igen gyakori. Alig-alig található munkás, aki ne viselne kisebb-nagyobb vágást kezén, lábán. Munka­helyen, vagy bárhol másutt a test épségét óvni kötelesség. Rengeteg rendszabály őriz a baj ellen. Betartásuk nem ör- döngős, néha azonban elég egy rossz pillanat . . . — Valóban — bólint Ga- ramszegi Tibor, a salgótarjáni síküveggyár munkavédelmi irodájának fiatal vezetője. — A balesetek kivizsgálásakor —, amikor minden lényeges kö­rülményt, mozzanatot számba veszünk — végül is az derül ki: bár mindenki tudja, mit, hogyan kell csinálni, a baleset mégis bekövetkezik. — Mi okozza a legtöbb bajt? — A feldolgozás műveletei nem közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, ezért sok a belső anyagmozgatás. Az üvegletö­réstől a csomagolásig kicsi a gépesítettség, ezért a veszély- források közvetlenül kapcso­lódnak a munkavégzéshez^ így hát gyakoribb az üveg előállí­tásából, feldolgozásából adódó baleset. — Mit mondanak erről a számok ? — Például az idei első hét hónapban történt 132 baleset­nek több mint a fele, 74, mun­kahelyi hiányosságokból, a munkafolyamat helytelen szervezéséből adódott. Az üveg által okozott balesetek közül a gyártásban 69, a feldolgozás­ban, a csomagolásban 42 for­dult elő. — Tehetnek-e valamit a megelőzésért? —, Igen. A legnagyobb ve­szélyforrás az üvegletörés, az üvegcserép-mozgatás és az üvegvágás-csomagolás. A gyár rekonstrukciójában ezeket fi­gyelembe vettük. A most fel­újított Zagyva III. húzóüzem­ben már 4 gépnél a kézi üvegletörést letörőgépek beál­lításával szüntettük meg. Eh­hez kapcsolódóan 3 gépnél közvetlenül történik a csoma­golás. Ugyanitt megoldottuk a kézi cserépszállítás helyett, a szállítószalagos mozgatást. A kézi üvegvágás csökkentésére további vágógépek beállításá­ra intézkedtünk. Mindezek mellett azonban a balesetek megelőzése egyre nagyobb fegyelmet, figyelmet követel a dolgozóktól és a vezetőktől egyaránt. — Kiváltképp hol? — A termelő- és kiszolgáló berendezések következetesen szabályos üzemeltetésében a szabálytalan, figyelmetlen munkavégzések elkerülését, a védőeszközök, -felszerelések folytonos használatában, a munkavédelmi szemléken ta­pasztaltak hatékonyabb érvé­nyesítésében . . . — A gyárban nemrég ala­kult munkavédelmi iroda, ho­gyan tudja mindezeket előse­gíteni? — A balesetek kivizsgálá­sát, elemzését rendkívül körül­tekintően végezzük. Szinte mindennap ellenőrizzük az üzemrészeket, s a rendellenes­ségekre azonnal felhívjuk a figyelmet. Munkavédelmi ok­tatásra audiovizuális eszköze­ink vannak: magnó, diafilmek. Ezekkel készítjük fel az új dolgozókat. — Eredményekről adhat-e számot? — Az első fél évben a múlt év első hat hónapjához vi­szonyítva a balesetek száma több mint 27 százalékkal, az­az 49-cel csökkent. Ennek megfelelően a balesetek sú­lyossága 20, gyakorisága 39, a kiesett munkanapok száma 15 százalékkal mérséklődött. Ar­ra törekszünk, hogy ezt a szintet a második fél évben is tartani, illetve tovább csök­kenteni tudjuk. Vendel Lajos Minden bánya bejáratánál számokkal ellátott tabló található, mélyre a föld alá történő beszálláskor a bányászok felakasztják személyi számukat és az adataikat tartalmazó fém­lapocskát, hogy mindig ellenőrizhető legyen, ki dolgozik a felszín alatt. Műszak után ezek a kis fémlapocskák aztán visszavándorolnak tulajdonosaikhoz. így mutatva a bányászok visszatértét. Képünk a tiribesi bányaüzemnél készült műszak váltás után.- kj ­es hivatás „Anyagiasság” — vagy erkölcsi érlék EGyiK KIVÁLÓ közgazdá­szunk írja tanulmányában a bér és a béren kívüli ténye­zők szerepéről, hogy a bér vonzereje mind a foglalkozás-, mind a munkahelyválasztás­ban (és annak változtatásában) sokkal nagyobb a fiatalokra, mint a kevésbé vállalkozó szel­lemű, nehezebben alkalmazko­dó idősebbekre. Ez a jelenség nemenként is módosul. Meg­figyelték, hogy a fiúk inkább a jobb keresetet nyújtó szak­mákat, a lányok a kedvező munkakörülményeket részesí­tik előnyben. Ha gyorsan és felületesen ítélnénk, azt kellene monda­ni, hogy ezek szerint a fia­talok „anyagiasabbak”. Külö­nösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy manapság a kö­zép- és felsőfokú képzettségű szakemberek munkahely-vál­toztatásának 86 százalékát nem a vállalat, hanem a munkavál­laló kezdeményezi. Ha viszont nemcsak a puszta tények, ha­nem az összefüggések megér­tése vezet bennünket, akkor be kell sétálnunk a realitások vi­PirosKa, a párttag Túlhaladni a múltai Mérföldkő Bércéi életében 1972. Ekkor települt a dél­nógrádi községbe az Ipari Műszergyár helyi gyáregysé­ge. Hat évvel ezelőtt az ala­pítók között vállalt munkát Erdei Piroska, eleinte betaní­tott munkásként kereste ke­nyerét. Ám 1976-ban gondolt egy nagyot. A gyáregységen belül egyéves szakmunkás- képző tanfolyam kezdődött- Sikeresen elvégezte, megsze­rezte a villamos gépszerelői szakmunkás.-bizonyítványt. Manapság is szalagon dolgo­zik, az Arany János ifjúsági szocialista brigád tagjaként villamos gépeket tekercselnek. Milyen a közérzete a 20 éves Erdei Piroskának 1978. au­gusztusában? — Kifogástalan. A brigádban jól megértjük egymást. Pilla­natnyi zsörtölődések ugyan adódnak, de ez előfordul a legjobb családban is. Két mű­szakban teljesítménybérben dolgozunk. Havonta általában 2800—3000 forintot keresek. Egyelőre még nem gyűjtök. Térben és időben is mesz- sziről érkezett Nógrádba az Erdei család- Nagyapja pél­dául Szentgotthárdon a ka­szagyárban dolgozott. Vas megyéből jött az édesanyja férjhez palócföldre. Megked­velték a vidéket, Nógrádkö- vesden letelepedtek. — Édesanyámmal és bá­tyámmal hármasban élünk. Egy állami gazdasági szolgá­lati lakásban, mert anyám állami gazdaságban dolgozik. Kicsi a lakás. Biztatnak ben­nünket, hogy tavasszal újat kapunk. Abban már a főzés, a takarítás, a mosás is job­ban esne. Szabad időmben a ház körül foglalatoskodok. Sok a háziállat- Van talán száz nyúlunk is. Ha végeztem, ak­kor leginkább olvasok, vagy zenét hallgatok. Nyaralni sze­retek. Legutóbb is egy hétig Szombathelyen nyaraltam a rokonoknál. Erdei Piroska életében 1976. ÍN-' VT Ti Pl :|v Wi • ' J.ÍI * í’f é MT HH§r! äff;' lit ' nemcsak a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzése miatt volt meghatározó. Erre így emlékezett Kovács István, a gyáregységi pártalapszerve- zet titkára. — Erdei Piroskát 1972 óta ismerem. Szorgalmas, lelki- ismeretes dolgozó- Tagja a KISZ-vezetőségrek. A pártba két évvel ezelőtt vettük fel. Eddig különösebb pártmegbí­zatása nem volt. Ám most' jön a neheze. Piroskát szep­tembertől öthónapos pártisko­lára küldjük Salgótarjánba. Örömmel tanul, igyekszik túlhaladni a múlt hálátlan örökségét- Édesanyja örül is, bánkódik is. Távollétében ke­vesebb lesz a dolgos kéz a ház körül. Reméli, hogy gyor­san elröppen az öt hónap. A 44 tagú alapszervezetnek ter­vei vannak Erdei Piroskával- Ha sikeresen elvégzi a párt­iskolát, akkor javasolják, hogy válasszák meg bizalminak. A munkatársak bíznak Er­dei Piroskában. E bizalomra munkájával, magánéletével, közéleti aktivitásával már ed­dig is rászolgált. lágába, amely fiatalra és idős­re egyaránt hat cselekvéseinek és törekvéseinek kialakításá­ban. Egyáltalán nem arról van szó, hogy „a mai fiatalok anya­giasak”. A fiatalok munkahe­lyi vagy hivatásbeli magatár- tását nem lehet megérteni és tanulmányozni a teljes életkö­rülményeik számbavétele nél­kül, életszakaszukból követke­ző sajátos gondjaik és konflik­tusaik ismerete nélkül. , Azo­kon a tényezőkön túl, amelyek általában befolyásolják a mun­kahely-megválasztást — mint amilyen például a kereset, a végzett munka társadalmi presztízse —, a fiataloknál kü­lönösen fontos, hogy milyen le­hetőségek kínálkoznak csalá­di életük, háztartásuk berende­zésére, leendő gyermekeik el­látására és nevelésére. Tény, hogy minél magasabb szakképzettségű fiatalokról van szó, annál későbbre tolódik ki és viszonylag egyszerre jelent­kezik náluk az önálló háztar­tás, családi élet berendezésé­nek összes anyagi és egyéb gondja. Az egyetemet és főis- -kolát végzett fiatalok zömé­nek a 24—34 életévekben kell kialakítani végleges munka- és hivatáselképzeléseit, megke­resni és megtalálni azt a te­vékenységi kört, amely leg­jobban megfelel hajlamuknak, képességeiknek és nagyobb tá­von is biztosítja jövőjüket. Ezek tehát a keresés és ön­kipróbálás évei. Amikor tehát a statisztikusok megfigyelik, hogy a többszöri munkahely­változtatás zöme a húsz és har­minc év közötti foglalkoztatot­takra jut, nem szabad az egy­szerű anyagiasságra szűkíteni a jelenség^okait. De természe­tesen nem szabad figyelmen kívül hagyni sem. SŐT! ÉPPEN AMIATT, hogy az életberendezés gondjai na­gyon is előtérbe kerülnék és materializálódnak, a jellem, er­kölcs, látókör nagyon is köz­rejátszik abban, hogy a fia­tal milyen irányba hajlik. Az a törekvés erősebb-e benne, hogy távlatokban gondolkoz­zék, a hivatásszeretet és hi­vatástudat szavára hallgasson, avagy pillanatnyi előnyök és érvényesülési lehetőségek sze­rint döntsön. Sajnálatos és megüfköztető példa akad ép­pen elég. Hiszen hány és hány fiatal eleve azért választ jó keresettel kecsegtető pályát, hogy minél könnyebben és mi­nél hamarább megszerezze azo­kat az eszközöket és javakat, amelyeket majd környezete a „siker jeleinek” fog fel. S két­szeresen súlyos az eset, ha a pályaválasztás egyetlen indíté­ka az anyagi szempont, s az eredmény a hivatásbeli kö­zömbösség. Amikor a munka­hely-változtatásnak, az állhá- tatlanságnak szinte kizárólag forintban, címben, rangban megadható magyarázata van, de semmi köze a hivatásbeli igényekhez. Amikor az elmé­lyedést, energiát, kockázatot, kitartó munkát követelő és hosszú távon gyümölcsöző szak­mai munkát minden belső konfliktus nélkül cseréli el valaki rögtön átváltható anya­gi előnyökre. Hiszen szó se ró­la, találkozni ilyenekkel sok­helyen. De látni a következ­ményeket is! A morális ér­zéketlenséget, a bürokratikus érdektelenséget. a szakmai hanyatlás jeleit. S legyen va­laki agronómus. vagy közgaz­dász, mérnök vagy államigaz­gatási szakember, megfizeti az erkölcsi alapokat nélkülöző döntések következményeit. Csak az a baj, hogy előbb a közösséggel fizetteti meg az árát. mert hivatástudat és hi­vatásszeretet hiányában lelket- leh munkát végez. S végül —• ha nem válik cinikussá —, megfizeti azzal is, hogy önma­gával elégedetlen emberré vá­lik. Nem vitás, hogy elsősorban a társadalmi és gazdasági fel­tételeket kell olyanná tennünk, amelyben minél kevesebb fia­tal kényszerül a hivatást és érvényesülést szembeállítani egymással. De ne álmodjunk arról, hogy olyan ideális vi­szonyokat valaha is létrehoz­hatunk, amelyben nincsenek konjunkturális csábítások! Eh­hez még olyan szemléletet, köz­morált, értékrendszert is meg kell valósítanunk, amely csök­kenti vagy éppen hatástalanít­ja a konjunkturális csábításo­kat a fiatalság nagy többségé­ben. A FIATALSÁG önmagában nem anyagias, hiszen a legfo­gékonyabb az erkölcsi értékek iránt és legtöbbre becsüli, ha a munka kielégíti és tartal­massá teszi életét. De ez nem elvont igazság. A feltételrend­szert is biztosítani kell hozzá. Figyelemmel is, de követelmé­nyekkel is. Rózsa László NÓGRAD - 1978. augusztus 9., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents