Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-09 / 186. szám
lazaírkezeil a Vll-deíegáció Hazaérkeztek a VIT-küldöttek. (Folytatás az 1. oldalról.) Száznegyvenöt országból, 2000 szervezet 18 500 küldötte találkozott a fesztiválon, s a nyílt párbeszéd és a barátko- zás szabad lehetősége nem maradt hatástalan. Az összefogás imponáló ereje meghátrálásra kényszerítette azokat, akik kevésbé tiszta szándékkal érkeztek Havannába. Elszigetelődtek azok a csoporpk és személyek, amelyek, illetve akik szerették volna megzavarni a VIT menetét, befeketíteni egyes szocialista országokat. A fesztivál nemes eszméje megerősödött és további híveket szerzett Kubában. Havanna nagy tanulsága, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok békepolitikája, az enyhülésért, a leszerelésért, a békés egymás mellett élésért vívott harca mind nagyobb visszhangra talál a világ haladó ifjúságának körében. Havanna még magasabbra emelte az antiimperialista szolidaritás, a béke és a barátság zászlaját! A siker egyik döntő forrása, hogy a kapitalista gazdasági blokád és rágalomhadjárat terheit viselő szocialista Kuba kitűnőre vizsgázott: a párt, a kormány és a KISZ, az egész nép szívügye volt a fesztivál. Mindenki, még a szocialista Kuba ellenfelei is kénytelenek elismerni a kubai nép hatalmas eredményeit a nemzetközi porondon és hazája építésében. A fesztivál csak tovább növelte a szocialista Kuba nemzetközi súlyát és tekintélyét. — Tizennégy nehéz, de gyönyörű nap áll mögöttünk. Talán kissé fáradtan, de közös ügyünk igazában megerősödve, gazdag élményekkel érkeztünk haza. A VIT-küldöttek munkája természetesen ezzel még nem ért véget. Valamennyien jól tudják, hogy a rengeteg élményt nehéz megosztani, de kötelességünknek tartjuk, hogy mindenről níven beszámoljunk társainknak, ifjúságunknak és minden érdeklődőnek. — Még egyszer megköszönjük, hogy mi kaptunk megbízatást a XI. VIT-en való részvételre. Azon leszünk, hogy mindazt a szépet és jót, ami ezzel nekünk jutott, helytállásunkkal szolgáljuk meg, ott, ahol hivatásunk szerint dolgosunk — mondotta befejezésül Maróthy László. Óvári Miklós köszöntője Ezt követően Óvári Miklós köszöntötte a Kubából Hazaérkezett fiatalokat. — örömmel és nagy szeretettel köszöntőm a havannai Világifjúsági és Diáktalálkozón részt vett magyar küldöttséget a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész társadalmunk és mindazok nevében, akiknek szeretete és figyelme, bizalma és érdeklődése elkísérte önöket a távoli földrészre. Most együtt örülünk annak, hogy megbízatásukat sikeresen teljesítették és tapasztalatokban gazdagon, a becsülettel végzett munka tudatával, jó egészségben visszaérkeztek szülőföldjükre, családjuk, barátaik, munkatársaik körébe, — A XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó eredményeinek és tanulságainak részletes ösz- szegzését nyilvánvalóan c=ak később lehet majd elvégezni; a sajtó jelentéseiből, a televízió közvetítéseiből, s Maróthy László elvtárs imént elhangzott szavaiból azonban már most is levonhatjuk azt a legfontosabb következtetést, hogy a fesztivál elérte célját. A békét és a haladást szolgálta. A fesztivál szemléltető választ adott arra a kérdésre, hogy milyen a mai világ élen járó ifjúsága, milyen vágyak, szándékok és törekvések vezérlik gondolatait és tetteit. Láttuk, tapasztaltuk mind a tiszta, őszinte öröm, a Kirobbanó vidámság mélyen emberi érzelmeinek, mind a politikai érettségnek, a felelős gondolkodásnak, a tettrekészségnek, a megfontoltságnak és a lelkesedésnek nagyszerű megnyilvánulásait. Nem igaz, hogy ez az ifjúság feleslegesnek érzi magát és ezért pót- cselekvésekre kényszerül. Nem igaz, hogy nem látja munkája.' harca, élete értelmét és ezért közömbös a világ dolgai iránt. Nem igaz, hogy bizonytalannak látja jövőjét és ezért csak a mának él. — A fesztivál megmutatta, hogy a találkozó résztvevői és a mögöttük álló milliók tudják és értik, hogy most és a következő évtizedekben rajtuk is — és egyre inkább rajtuk — múlik, hogyan alakul az emberiség sorsa. Erejüket megsokszorozza egységük, szándékukat Deara- nyozza a barátság, akaratukat megacélozza a szolidaritás, elszántságukat növeli a vállalt felelősség. Fidel Castro elvtárs a feledhetetlen záróünnepélyen felidézte a spanyol köztársasági harcosok híres „No B'a- saran!”-ját. A fesztivál hitet tett: a világ haladó ifjúsága nem engedi meg, hogy az imperializmus, a fasizmus, a reakció sötét erői áttörjenek. A kolonializmus és a neoko- lonializmus erői nem fognak áttörni! A fajgyűlölet hirdetői, a népek közötti ellentétek szítói nem fognak áttörni! A fegyverkezési verseny kezdeményezői, a háborús gyúj- togatók nem fognak áttörni! Övári Miklós megállapította : a fesztivál megerősítette a békés jövőbe vetett reményt, majd így folytatta: — Közvéleményünk nagy figyelemmel követte a magyar küldöttség munkáját. Csak az elismerés hangján szólhatok arról, hogy népünk, ifjúságunk küldöttei lelkes, fáradságot nem ismerő munkájukkal hozzájárultak a fesztivál sikeréhez, méltóan képviselték szocialista hazánkat, erősítették a magyar és a kubai nép barátságát, a szocialista országok testvéri ifjúságának egységét, s kifejezték népünk szolidaritását a békéért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért küzdő népek iránt. Köszönet erte mindnyájuknak! Azt hiszem, nem tévedek, kedves lányok és fiúk, ha azt mondom, hogy a fesztivál után egy kicsit mindnyájan mások lettek. Élményekben, tapasztalatokban gazdagon érkeztek vissza hazájukba, s bizonyára jobban értik és jobban érzik feladataikat és felelősségüket az itthoni munkában is. Kérem, adják át barátaiknak, itthon maradt társaiknak tapasztalataikat, a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó üzenetét. E gondolatok jegyében köszöntőm még egyszer szeretettel mindnyájukat, s kívánom, hogy egész életükben, a hétköznapi munkában és harcunk nehézségei közepette is ápolják és őrizzék szívük mélyén a fesztiválon kapott drága kincset, a barátság és a szolidaritás felemelő érzését. Az ünnepélyes fogadtatás a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. (MTI) Budapestre érkezeit J Isidoro Maimierca kubai külügyminiszter Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Isidoro Maimierca, a Kubai Köztársaság külügyminisztere és felesége. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, és felesége. Házi Vencel Külügyminiszter-helyettes, jlakus Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Elpidió Alvarez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kedden megkezdődött a két külügyminiszter tárgyalása. Ezen részt vett Házi Vencel, Jakus Jenő és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa Ott volt Epidió Alvarez és a kubai külügyminisztérium több vezető munkatársa. A külügyminiszterek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső .Helyzetéről, áttekintették a magyar— kubai kapcsolatok alakulását, és eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. A magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalások szerdán folytatódnak. (MTI) Üjabb teherszállító űrhajó a világűrben Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Keddre virradó éjjel újabb, teherszállító űrhajót indítottak útnak a Bajkonuri űrrepülőtérről, a Szaljut—6 űrállomás felé. A moszkvai idő szerint röviddel éjjel fél kettő után rajtolt Progressz—3 élelmiszert, a létfenntartáshoz szükséges anyagokat, valamint műszereket, berendezéseket és természetesen postát visz az űrállomásra Vlagyimir Kovaljonoknak és Alekszandr Ivancsenkovnak. Az újabb utánpótlás célja kettős; egyrészt ennek segítségével, még több időt tölthetnek majd az űrhajósok a Szaljut-—6 fedélzetén, kicserélhetik az elhasználódott beren- . dezéseket, meghosszabbíthatják az űrállomás életét Ugyanakkor az újabb kísérlet során korszerűsíthetik a teherszállító űrhajó irányítóberendezéseit, a korábbi teherűrhajók tapasztalatai alapján módosítják egyes funkcióit- A teherszállító űrhajó három részből áll: az egyik a hajtó- és kormányzóberendezéseket, és a műszereket foglalja magába. A másik rész „darabáru” szállítására alkalmas, ebben körülbelül 1300 kilogramm súlyú hasznos terhet juttatnak el az űrállomásra. A harmadik részben üzemanyagot, vizet és levegőt visz a Szaljut—6-ra. Osztrák diplomaták tragikus autóbalesete Magyarosaidon Tragikus autóbaleset érte a Csongrád megyei Magyarcsa- nád község belterületén Lukas Beroldingent, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellári hivatalának protokoll főnökét, és dr. Franz Wun- derbaldingert, Ausztria bukaresti nagykövetét. A baleset következtében a protokollfőnök a helyszínen életét vesztette, a nagykövetet pedig súlyos sérüléssel szállították kórházba. A két diplomata Romániából hazánkon át Bécsbe tartott Magyarcsanádon egy útka- nyarban, a gépkocsival, amelyet dr- Franz Wunderbáldin- ger vezetett, — szabálytalan előzés közben — egy szembejövő nyergesvontatónak ütköztek. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a tragikus eset alkalmából részvétét fejezte ki az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének. (MTI) Amerikai—egyiptomi—izraeli csúcs szeptemberben Carter—Szadat—Begin-ta- lálkozót tartanak szeptember 4-én az amerikai elnök Camp David-i rezindenciáján — jelentették kedden a hírügynökségek az amerikai szenátus külügyi bizottságához közelálló forrásokra hivatkozva. Más források szerint Szadat, egyiptomi államfő és Begin izraeli miniszterelnök már elfogadta Carter elnök meghívásátWashingtoni jól tájékozott források szerint a csúcstalálkozóra vonatkozó megállapodás Vance külügyminiszter, és Szadat egyiptomi elnök, hétfő esti alexandriai megbeszélésén jött létre. Vance amerikai külügyminiszter kedden másodszor is találkozott egyiptomi kollégájával Kamellal, hogy az egyiptomi—izraeli közvetlen tárgyalások újrakezdésének lehetőségeiről tárgyaljanak. Vance kedden este újból találkozik Szadat elnökkel, majd közös sajtókonferenciát tartanak. (MTI) Fölavatták a farmergyárat Marcaliban Kedden fölavatták a Május 1. Ruhagyár marcali farmergyártó üzemét. Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes vágta el az avatószalagot az ünnepségen, amelyen ott volt az egyesült államokbeli Levi Strauss cég elnöke, Bachara Mel is. Az avatás után Kovács József, a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatója gyárlátogatással egybekötött tájékoztatón ismertette a sajtó képviselőivel és a vendégekkel a gyár létrejöttének történetét, terveit. Az amerikai Levi Strauss céggel tavaly októberben Budapesten írták alá az együttműködési szerződést, amely december végén lépett életbe. Az amerikai cég 400 ezer dollár értékben szállított gépeket a korábban konfekciót készítő és az új követelményeknek megfelelően átalakított, bővített üzembe. A hazai anyagokból történt sikeres kísérleti gyártás után ma már a cég által biztosított eredeti anyagból naponta 2500 márkás Levis, farmer- nadrágot gyárt az ezzel foglalkozó 180 dolgozó. Egy nadrág előállítása kezdetben 60 percig tartott, jelenleg 27 percnél tartanak. Az amerikai cég által küldött nyersanyagért késztermékkel fizetnek. Az idén 400 ezer, jövőre 900 ezer, 1980-ban pedig egymillió Levis farmernadrágot gyártanak Marcaliban. Ennek 60 százalékát átveszi a cég, a többit a hazai piacon értékesítik. A minőség is garantált. Ugyanis a II. osztályú termékről levágják a farzseben látható kis címkét és kivágják a farzseb felett felvarrt nagy címer közepét, hogy kizárják a visszaéléseket. (MTI) 2 NOGivAD - 1978. augusztus 9., szerda Kürti András: CSODÁK A SZÍNHÁZBAN (6.) A győztes vetélytársnak a legyőzött?! Neki Galga a főrendező elárulta, ugyanis, hogy Versinyin végül is az övé lesz, mert Szórády bele fog bukni az ütegparancsnok körmondataiba, várjon türelmesen tehát- Fölmerül itt még a kérdés: miért akarja Szórády vesztét Galga? Ennek két oka van. Egy kicsi, meg egy nagy. A kicsi az, hogy Szórády elszerette tőle a barátnőjét, Pakó Andreát., az együttes ifjú csillagát. A főok, hogy Szórády egy hírlapi nyilatkozatából az érzékeny lelkű főrendező azt olvasta ki — teljesen tévesen, félreértelmezve, belemagyarázva —, mintha a színész nem egészen helyeselné, hogy ő Szophoklész Antigonéjában megengedte magának azt a merész újítást, a mondanivaló időszerűségét hangsúlyozandó, hogy a jóst, a vak Teiresziaszt nem gyerek vezeti, hanem fehér bottal jön be a színre, hogy figyelmeztesse Kreónt, hibát, bűnt készül elkövetni: „Légy most is észnél. mert beretva- élen állsz... És nincs ember, ki még nem tévedett soha, de tévedett bár, sorsa nem reménytelen, ha bajba jutva nem makacskodik tovább, s hibáját jóvátenni jó tanácsra hajt”. Persze. Képíró már értesült róla, hogy az olvasópróbán Szórády éppenséggel nem úgy viselkedett, mint aki botrányosan belesülni készül majd a szerepébe, így hát most nem egészen tudja, hogy mi is a való helyzet. Reménykedhet-e még, hogy egyszeri, véletlen fellobbanás volt barátja bravúrja? De ha mégis tartós képességnek bizonyul ez a rendkívüli szereptanulás? Akkor átok reá és átok Gal- gára, arra a tehetségtelen cselszövőre, Biberach-epi- gonra! És átok Versinyinre, akit ő már sohasem kaphat meg és átbk a Három nővérre, együtt és külön-külön és... — Mi van, Sanyi, már nem mer leülni veled senki? A társalgóba érkező Szórády kérdi ezt, leereszkedő dicséret van a hangjában, mert Képíró közismerten príma játékos, sakkozni, azt tud... — Egyelőre senki — néz föl rá Képíró —, talán hallottál róla. ez nehéz, szép szellemi játék. gondolkozni, kombinálni kell. tudom, neked sohasem volt... hm... kedved, hogy elsajátítsd. Könnyedén bólint a jövevény és leül az asztalka túl- feléhez. — Így igaz. Tényleg idő- fecsérlésnek tartom, de most nagyon ráérek, Versinyint igazán pár perc alatt megtanulja az ember. És ha nem lealázó egy magadfajta nagymesternek, hogy egy nyeretlen elsőévessel játsszék, egy partit, aki épp csak a lépéseket ismeri... És választ sem várva, két kockával megtolja a fehér király előtt álló gyalogot. Képíró szinte önkéntelenül már lép is huszárjával a g8- ról az f6-ra... Egy percbe sem telik és körülöttük szoros gyűrűben vagy féltucat színész, meg az ügyelő, meg a színházi titkár, meg a büféslány, meg a tűzoltó... Benne van a levegőben, hogy ez nem egy egyszerű sakkjátszma. itt most nagyobb a tét. Bosszú és ellenbosszú. Folyik a játék. A matador, Képíró homlokán sűrűsödnek a ráncok, szája már egyetlen keskeny vonal, homlokán vadul lüktet egy ér. Szórády szinte oda se figyel. Amint ellenfele húzott, már lép ő is, könnyedén, játékosan, abba sem hagyva a pajkos történet mesélését, amivel a kö- rülállókat ráadásként szórakoztatja. Tizennegyedik lépés, Képíró szitkot szűr át a fogain, bosszúsan int, hogy föladja. Föl is kell adnia, a vak is látja, húzhat most már bármit, a világos a hosszú oldalra sáncol és — győz. — Nem tudtam, hogy a művész úr sakkban is ilyen nagymenő — jegyzi meg a tűzoltó, aki félhivatalosan tartózkodik a társalgóban, a szolgálata még nem kezdődött el. (Folytatjuk) 1
