Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)
1978-08-29 / 203. szám
fl napenergia UeszélyezVetBk az ember szolgálatában A Mongol Tudományos Akadémia fizikai kutatóintézetében feltérképezték az ország hőmérsékleti viszonyait. Az atlasz adatai szerint az év 365 napjából 300 a napsütéses. Mongólia területének minden egyes négyzetcentiméterére 140 kalória hő jut. A kutatók kifejlesztettek egy sor napenergiával működő berendezést: vízmelegítőket, hűtőberendezéseket, melegházakat. Az állattenyésztő telepek részére például olyan készüléket szerkesztettek, amely a napsugarak megfelelő fókuszba állításával plusz 70 C°-ra felmelegíti a vizet. Ez a napenergiát fogyasztó szerkezet évente akár hét hónapig folyamatosan ellátja meleg vízzel a tenyésztelepeket. A kísérletek kimutatták, hogy így évi 160 tonna szén megtakarítható. A kutatóintézetben különféle új fizikai módszereket dolgoznak ki az ércek, ásványok szerkezeti meghatározására, geológiai vizsgálatokat végeznek. Munkásságuk jelentős része azonban arra irányul, no- gyan lehet a napenergiát még gazdaságosabban a mezőgazdaság fejlesztésének szolgálatába állítani. A Jswa motor — világklasszis! Reneszánszát éli a motorkerékpár. Nagy-Britanniában tavaly például 47 százalékkal több motort adtak el mint 1974-ben. A világ számos kiváló versenyzője ért már el kiemelkedő sikereket csehszlovák gyártmányú Jawa motorkerékpáron. A Jawa Művek 1973- ban kezdte meg a 634-es típusú motorkerékpár sorozat- gyártását. Évente 75 000 darabot készítenek ebből a motorból. Nagy részét — 1977-ben például 60 000-t — a Szovjetunió vásárolja meg. A Szovjetunióban — csakúgy, mint a világ más részein is — számos Jawa-klub működik. Nagy a keletjük a versenymotoroknak is, amelyekből a legtöbbet a Szovjetunióba szállítanak, de megtalálhatók ezek a kiváló készítmények a világ minden táján, így például az Amerikai Egyesült Államokban is. A kereslet növekedésével arányban a Jawa Művek is azt tervezi, hogy ebben az évben 24 százalékkal növeli termelését. Kutyaharapást gondossággal Csak egy kicsit harapott meg a kutya, mikor bánatos tekintetétől késztetve meg akartam simogatni. A vér alig serkedt ki bőröm alól, nem is fájt túlságosan, de biztos ami biztos, megmutattam a körzeti orvosnak. Nem volt tőle elragadtatva. Ellátta a sérült kezet, majd faggatni kezdett az eb „kiléte” felől: Ki a gazdája, be volt-e oltva? Nem tudtam mit mondani. A „tettes” egyike volt a kiverten kóborgó, gazdája által cserbenhagyott blökiknek. Ezt mondtam a doktornak is, de gyorsan elvette a jókedvemet. Pedig mindössze ismertette azt a felettébb kellemetlen kezelést, amely rám vár, hogy megmentsen az esetleges veszettségtől. Hat plusz egy oltásból álló sorozatról van szó, meglehetősen erős vakcinával, ami azt hivatott biztosítani, hogy amennyiben az állat veszett volt, betegsége ne ragadjon rám. Amúgy sem vagyok valami oroszlánszívű, ha efféle orvosi kezelésről van szó, így azután megpróbáltam alkudni; nem lehetne-e mellőzni a kúrát. A doki tréfára vette a dolgot: „Lehet. Azonban ha az állat beteg volt, maga is meg fogja kapni, és belehal. A veszettség nagyon csúnya és kínos, biztos halál. Gondolja meg a dolgot”... Ha a „tettes” ismert Sietek megnyugtatni a kedves olvasót, e sorok szerzője a fentieket az első sortól az utolsóig kitalálta Az egészből egy szó sem igaz, kivéve a gyógykezelésre és a betegségre vonatkozó tényeket. Ezek ugyanis helytállóak az utolsó betűig. Ha az eb „személy- azonossága” megállapítható, akkor a helyzet természetesen jóval kedvezőbb. Ilyenkor a kutya kétheti megfigyelésre ítéltetik, s ha nem mutatja a betegség jeleit, az egész procedúra elmarad, esetleg indokolt esetben egy jóval kellemetlenebb biztonsági kezeléssel letudható a megelőzés. Jelen pillanatban is folyik Salgótarjánban egy ilyen megfigyelés, egy alig kétéves kislányt harapott meg a négylábú játszótárs. A baba arcán életre szóló nyomot hagytak a hegyes fogak. Az állat állítólag egy közeli rokon tulajdona, amikor azonban az illetőt kérdőre vonták, tagadta, hogy az övé lenne. Oka volt rá, hiszen nem tett eleget az előírt bejelentési, adó- és oltási kötelezettségének. Ha vállalja a tulajdonosságot, ezért mindért büntethető. Sőt, az állattartásra vonatkozó 6/1974. számú salgótarjáni városi tanácsi rendelet értelmében azért is, mert nem gondoskodott arról, hogy állata ne veszélyeztesse mások egészségét, testi épségét. A gazda tehát inkább cserbenhagyja ebét, nem vállalva a szabálysértés-sorozat következményeit. A kutyaharapás, sajnos, nem ritka Salgótarjánban. Minden hétrg jut legalább kettő. Főleg gyerekeket, öregeket ér. A gazdákon múlik A megyeszékhelyen mintegy háromezer ebet tartanak nyilván, ám ennél jóval többre becsülhető a számuk, pontos adat azonban nem áll rendelkezésre. Valamikor volt összeírás, ám vagy két éve megszűnt, az állampolgár kötelezettsége lett, hogy bejelentse, ha kutyára tett szert, vagy állata elpusztult, illetve ha újat vásárolt. A bejelentésnek elsősorban a?ok nem tesznek eleget, akik kedvtelésből kívánnak ebet tartani. Ügy gondolják, a nagy adót valahogy el lehet kerülni. A szomszédság nem akar haragot, így legfeljebb akkor jelenti, hogy kutya van ' a házban, ha összevész a gazdájával, vagy ha már megtörtént a baj. Mivel oltást csak azok az ebek kapnak, melyek adóját kiegyenlítették, így azután évről évre nő az oltatlan ebek száma, melyet tovább szaporítanak a lakásváltozás, gondatlan tartás, vagy egyéb okok miatt kóborrá váló négylábúr. ak. A veszettség szempontjából ezek tűnnek veszélyesebbnek, hiszen közvetlenül érintkeznek a fertőzött vadállománynyal, elsősorban rókákkal, de a lakásokban babusgatott kedvencek sincsenek a fertőzéstől biztonságban, hiszen, más állatok, akár patkány vagy macska is erjeszthetik a kórt. Az adófizetést „elspóroló” ebtulajdonosok tehát saját és családjuk testi épségét eleve kockáztatják. Ha pedig állataikat rendszeresen, vagy alkalmilag szabadon engedik, — amellett, hogy vétenek a fenti rendelet ellen —, másokat is veszélybe, sőt, akár életveszélybe sodorhatnak! Biztonságért, felelősséggel Azt mondják, egy felnőtt ember tudja, hogy mit csinál. Azok a kutyatulajdonosok, akiknek a viselt dolgai itt szóba kerültek, úgy tűnik, rácáfolnak a mondásra. Elsősorban önzésből, felelőtlenségből. Itt érdemes megállni egy szóra. Vajon nem önzés-e például. ötvenegynéhány négyzet- méteres lakásban, ahol hárman, vagy többen is élnek, ebet tartani? Szigorúbb állatvédők ezt már kínzásnak minősítik. S minek nevezhető az, mikor valaki meg akarván válni kutyájától, szélnek ereszti az állatot, — ha hűséges jószág ja haza talál, gépkocsival viteti messzebbre —, s megnyugtatja lelkiismeretét, hogy nem pusztította el. Pedig csak hosszadalmas kínhalálra ítélte. Sajnos, még olyan ' gazda is akad, nem is egy, aki embert harapott kutyáját elrejti, letagadja, azt állítja: elpusztult, megszökött, vagy valami egyebet, így téve lehetetlenné a megfigyelést, és elkerülhetetlenné a különben esetleg felesleges oltássorQzatot. A kóbor állatokat bejelentés alapján a gyepmester befogja, az oltási időszak után pedig ragv „gyűjtőakció” során igyekszik a város megszabadulni a szabadon élő, oltatlan kóboroktól. Az idén több mint ötvenet fogtak el a városban, közülük talán hatért jelentkeztek. Az oltások alkalmával azonban olyan furcsa módon derül ki néha a bejelentési kötelezettség elmulasztása, hogy az oltási bizonyítvány szerint a tulajdonos ebe fehér szuka, de az illető egy zsemlye színű kannal jelenik meg... Államunk megbízik a ku- tvabarátokbar. Senki nem ellenőrzi, hogy teljesítik-e bejelentési kötelezettségüket. Mindannyiunk biztonsága függ lelkiismeretüktől, felelősségérzetüktől. Ezeken túl talán még a társadalmi összefogás járulhatna hozzá az esetleges életveszély elhárításához. Gáspár Imre TURIZMUS tanulságok Az idegenforgalom —, nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt —, ma az egyik legelőnyösebb Üzletág- Olyan lehetőség, amely az adott országnak igen kedvező devizabevételt nyújt.' Például Olaszországban, Ausztriában a nemzetközi idegenforgalomból származó bevételek az ösz- szes valutabevételnek 24—35 százalékát is elérik. Vagy itt van hazánk esete. Az idegenforgalmi devizabevétel tavaly az exportból származó bevételek 3,5—3,7 százalékát tette ki. Rubelben ez közel négy és fél milliárd forintot, vala* mint konvertibilis valutában több mint 2 milliárd forintot jelent E bevételek egyébként nagyságrendjüket tekintve sem lebecsülendők. Hiszen megközelítik, vagy elérik például a híradástechnikai gépek, cikkek, kohászati alapanyagok általunk exportált értékét- Az is tény, hogy az idegenforgalom — az itthon eladott árukkal, a szállodai és egyéb szolgáltatásokkal együtt stb. — gazdaságosabban termeli a devizát, mint az áruexport. De ha tovább szemléljük a statisztikát, kiderül például, hogy a szocialista országból érkező turisták átlagosan 128 forintot, míg a nem szocialista országokból jövők 300 forintot költenek naponta. Ez több szempontból is figyelemre méltó: úgy tűnik elég kevés lehetőséget adunk a turistáknak a pénzköltésre (hiányoznak bizonyos szolgáltatások, illetve a nagyszámú turista viszonylag kevés vendégéjszakát tölt hazánkban), bár hazánk a nemzetközi turistaforgalmi főútvonalakon helyezkedik el, például rajtunk haladnak át Nyugat-Európából Görögországba, Törökországba, a jugoszláv és a román tengerpartra. S, mivel keveset költenek az átutazó turisták az országhatáron belül, a magyar idegenforgalmi bevételek minden bizonnyal jelentősen elmaradnak a lehetségestől. Erre utalnak —, s nem csupán az idei rekordév tapasztalatai mondatják ezt velünk — a KSH rendszeresen közreadott statisztikai összefoglalói: 1966. és 1977- között a külföldi látogatók száma majdnem négyszeresére nőtt (1977-ben 12,4 millió volt). Viszont a legalább egy éjszakát eltöltő külföldi turisták száma ennél szerényebb mértékben nőtt —, mindössze két és félszeresére. Helyesebb az idei tapasztalatok után úgy fogalmazni: miközben örvendetesen gyarapodik a magyar idegenforgalom az idelátogató turisták, illetve az itt átutazók számát tekintve — még nem mindig tudunk élni az irántunk megnyilvánuló érdeklődés valamennyi kínálkozó lehetőségével. Másként fogalmazva: nem az a baj, hogy nagy a forgalom, hanem inkább az, hogy e nagy forgalomnak még mindig nincs meg az elvárható haszna. A kérdések kérdése, hogy miként lehetne adottságainkat jobban, gazdaságosabban kamatoztatni; s a tényt — a világátlagot jelentősen meghaladó módon nő Magyarország idegenforgalma — méltóbban kiaknázni? Aligha árulunk el titkot, e kérdéseket állandóan napirenden tartják az illetékesek csakúgy, mint a megoldás módjainak vizsgálatát. Köztudott, hogy a hasznos deviza- bevételek növelését elsősorban a szállás - és szállodák bővítésével, kulturáltabb pihenési centrumok kialakításával, színvonalasabb idegenforgalmi programokkal stb- lehetne elérni. (És egyebek mellett precízebben működő idegenforgalmi apparátussal is.) Dehát ezek igen költséges, nehéz ügyek. Hiszen például a szállodaépítés olyan beruházás, amely csak hosszú idő múlva térül meg és igen igényes kivitelezői munkát követel. Drága annak a háttérágazatnak —, infrastruktúrának — fejlesztése is, amely nem csupán az idegenforgalom céljait szolgálná, hanem elválaszthatatlanul hozzátartozik a hazai lakosság jobb ellátásához. Tehát mindehhez pénz kell, méghozzá nem kevés, továbbá építő-, szerelőkapacitás —, azaz olyasmi, amiben ez idő tájt nem vagyunk gazdagok. Igaz, a beruházásigényes drága megoldások, lehetőségek mellett adódnak egyszerűbb, könnyebben kivitelezhető feladatok- A kemping az a turistaintézmény, amely vi. szonylag a legkisebb költséggel, a legrövidebb határidő alatt jó színvonalon megteremhető. S, ez az máskülönben, amely iránt világszerte hatalmas mértékben erősödik az érdeklődés éppen a motorizáció, az autós-, motorosturizmus fejlődésével. Továbbá ez az intézmény az, amelyhez hazai adottságaink kiválóan megfelelnek — éghajlatunk, úthálózatunk lehetővé teszi megfelelő kempingek kiépítését. Egyébként' ez nem pusztán lehetőség immár. Talán érdemes lenne e tekintetben a legalaposabban megvizsgálni az idei nyár tapasztalatait, szemügyre venni a Balaton környéki kempingek az elviselhetetlenség határait súroló túlnépesedését. Könnyen kiderülhet, hogy az ország vonzása miatt (továbbá a Balaton csakugyan eredetien kedvező feltételein kívül) más tájainkon is érdemes lehet kialakítani több olyan kempinget, amelyek mellett nem tud elmenni az idegen anélkül, hogy kedvet ne kapjon néhány napot Magyarországon tölteni. Matkó István csak gépekkel leket Tetszetős, olcsó bútorokat napjainkban már csak korszerű gépek segítségével lehet gyártani. Balassagyarmaton, az Ipoly Bútorgyárban is megteremtették a feltételeit, hogy a mai lakáskultúra igényeinek megfelelő lakó- és hálószobabútorokat modern technológiával készítsek. Képeinken a bútorkészítés folyamatának néhány mozzanatát örökítettük meg. A csiszológép a felületek egyenetlenségeit simítja el. A különböző furatok, illesztek ck, csapok egyszerre, pontosan alakíthatók ki egy célberendezés segítségével A lakkos felületek a polírozó ;zckrcnyben kapják meg fényüket A szekrények, polcos bútorelemek összeenyvezés után hidraulikus présekbe kerülnek. A sűrített levegővel működő szegecselőpisztolyok a fizikai munkát könnyítik meg, s gyoisabbá teszik a bútorgyártási Kulcsár József képriportja
