Nógrád. 1978. augusztus (34. évfolyam. 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

Genfi világkonferencia Domokos; Mdfyäs: Támogatjuk a gyarmatosítás, fajüldözés ellen harcoló népeket A fajüldözés, a faji megkü­lönböztetés elleni világkon­ferencia csütörtök délutáni ülésén hangzott el Domokos Mátyás nagykövetnek, a ma­gyar küldöttség vezetőjének felszólalása. A magyar dele­gátus bevezetőben rámuta­tott, hogy a nemzetközi eny­hülés kedvező feltételeket teremtett a gyarmati elnyo­más elleni harchoz- Mozam- bik és Angola függetlenné vá­lása alapvetően megváltoz­tatta a helyzetet Afrika déli részén és emiatt a fajüldöző rezsimek most mindent el­követnek uralmuk fenntartá­sa érdekében. A dél-afrikai rendszer — nem túlzás — ha­talmas koncentrációs tábor­rá változtatta az országot az afrikaiak elnyomásának fo­kozása céljából és a Zimbab­wét uralma alatt tartó fehér- telepes-rezsim is fokozta ter­rorját. A magyar nép és kormánya mindig támogatta és a jövő­ben is támogatni fogja a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcoló népeket Afri­kában és egyébütt is. Ugyan­így állt és áll ezentúl Is a palesztin nép oldalán, amely az önrendelkezés jogáért har­col — fejezte be felszólalá­sát Domokos Mátyás nagykö­vet. (MTI) ■ • » r ___ _ a libanoni jobboldalt Leszerelési bizottság Átfogó egyezmény kell Libanon belügyeibe való nyílt beavatkozással vádolta Izraelt Szelim Al-Hossz li­banoni miniszterelnök csü­törtökön újságíróknak adott nyilatkozatában, amelyben Dajan izraeli külügyminisz­ter országa dél-libanoni po­litikájáról szóló szerdai ki­jelentéseit kommentálta. Mint ismeretes, Dajan nyi­latkozatában kifejtette, hogy Izrael saját biztonsága ér­dekében támogatja a liba­noni jobboldali keresztény fegyvereseket abban, hogy megerősítsék és állandósítsák dél-libanoni állásaikat. A Libanoni Némzeti Haza­fias Front vezetősége Bej­rutban közzétett nyilatkoza­tában elítélte Szadat egyip­tomi elnök megalkuvó politi­káját. A dokumentum sze­rint Szadat eltávolodása az összarab érdekektől az impe­rializmus és a cionizmus ér­dekeit szolgálja, és szemben áll az arab nemzet célkitű­zéseivel. A leszerelési bizottság csü­törtöki ülésén felszólalt Do­mokos Mátyás nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó genfi képviselője is. Beszédében emlékezteit ar­ra, hogy az elmúlt időszak­ban rendkívüli mértékben meggyorsult a műszaki tudo­mányos fejlődés és meglevő fegyverfajták, elsősorban a rakéta-nukleáris fegyverek gyors ütemű korszerűsítése mellett új, veszélyes lehető­ségeket tárt fel új típusú tö­megpusztító fegyverfajták ki- fejlesztésére. A fegyverkezési verseny megfékezésére és visszafordítására tett erőfe­szítések — jelentette ki a ma­gyar delegátus — sikertelenek lesznek, ha a leszerelési fó­rumok nem tudják hatékony intézkedésekkel megelőzni ezeknek az új típusú tömeg­pusztító fegyvereknek a megjelenését. Következéskép. pen mindenfajta új típusú tö­megpusztító fegyver kifej­lesztésének és gyártásának a tilalmát kimondó, átfogó nem­zetközi egyezmény megköté­sére van szükség. Domokos Mátyás ezt köve­tően munkaokmányt terjesz­tett a bizottság elé A doku­mentum az új típusú fegyve­rek egyik lehetséges változa­ta, az infrahangfegyver jö­vőbeni katonai alkalmazásá­nak veszélyeivel foglalkozik és az a rendeltetése, hogy elősegítse ennek a fegyverfai- tának a kifejlesztését is til­tó nemzetközi egyezmény ki. dolgozását. (MTI) Léggömbön Amerikából Európába Mint a nyilatkozat hang­súlyozza, a különmegállapo. dásra irányuló egyiptomi po­litika arra bátorítja Izraelt, hogy Libanon felosztása cél­jából közvetlenül beavatkoz­zék az ország belügyeibe. (MTI) Csaknem kétszáz évvel az­után, hogy a Montgolfier fi­vérek kísérleteinek eredmé­nyeképpen 1783-ban első íz­ben emelkedett a levegőbe embert is szállító léggömb, először sikerült léghajósok­nak — három amerikai fér­finak — léggömbön Ameri­kából az Atlanti-óceán fölött Európába eljutnia. Eddig 17 ilyen vállalkozás fulladt ku­darcba és a sikertelen kísér­letek során heten vesztették életüket. Olhotmányunh ünnepe MoszHnáDan Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Magyarország alkotmányá­nak közelgő ünnepe tisztele­tére rendezett csütörtökön ün. népi estet Moszkvában a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnök­sége. Pjotr Fedoszejev aka­démikus, az SZMBT elnöke megnyitójában méltatta a Magyar Népköztársaság Al­kotmányának jelentőségét és erről szólt Vaszilij Prohorov, a társaság alelnöke. a moszkvai területi szovjet el­nökének első helyettese be­szédében. A többi között rá­mutatott: az 1949-ben elfo­gadott alkotmány megszilár­dította Magyarországon a néphatalmat, leszögezte, hogy az ország a szocializmus épí­tésének útjára lépett. Prohorov részletesen szólt a két testvéri, baráti ország, a Szovjetunió és a Magvar Népköztársaság kapcsolatai­ról, kiemelte Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának legutóbb a Krím-félszigeten megtartott megbeszélését A szovjet emberek nevében sok sikert kívánt a magyar népnek a szocializmust építő munkájához. Felszólalt az ünnepségen Tóth József, a moszkvai ma­gyar nagykövetség ideigle­nes ügyvivője is. Az ünnepség elnökségé­ben helyet foglalt a Szovjet— Magyar Baráti Társaság több vezetője, köztük Georgij Beregovoj altábornagy, a Gagarin űrhajóskiképző köz­pont parancsnoka, az SZMBT alelnöke- Ott volt a Magyar- ország felszabadításáért ví­vott harcok számos veterán­ja, így Zamercev altábornagy, Budapest egykori várospa­rancsnoka. Jelen voltak az SZKP KB Központi Bizottsá­ga és a külügyminisztérium vezető munkatársai. Az est második részében magas színvonalú művészi műsort rendeztek. Afganisztán a változás útján Nem tapsoltak az Afganisz­tánban négy hónapja hata­lomra került demokratikus rendszernek szomszédai Tehe­ránban, Iszlámábádban és Pe- kingben, de Híjadban, Kairó­ban és a nyugati hatalmak fővárosaiban sem. Az okokra a napokban a TASZSZ szovjet hírügynökség hírmagyarázata mutatott rá. „Valahányszor a világ valamely térségében — hívja fel a figyelmet a hír- magyarázó — olyan fejlemé­nyek következnek be, ame­lyek nem felelnek meg a nyu­gati imperialista körök törek­véseinek, e körök megpróbál­ják fellelni az eseményekben «Moszkva kezét». Ez történt Afganisztánnal kapcsolatban is . . .” Az angol Guardian például, még mind’g úgy vélekedik, hogy „az oroszok behatoltak Afganisztánba”, mely ország a Szovjetunió számára nem más, mint „tranzitút az In­diai-óceán felé”. Afganisztán stratégiai helyzetének fontos­ságát ugyan senki sem vonja kétségbe, de az országban le­zajlott demokratikus forrada­lom külső beavatkozástól men­tes voltát és önálló politikáját még ellenzői közül is egyre kevesebben tagadják. A változás okait elemezve a teheráni Keyhan című lap rámutat a megdöntött Moham­med Daud államfő mély kon­zervativizmusára, aki — bár a haladó nézetű fiatal tisztek mozgalmát „meglovagolva” 1973-ban megszüntette a mo­narchiát — adós maradt a beígért reformokkal, s a ha­gyományos félfeudális rétegre támaszkodott. Bukása ezért törvényszerű volt — vonja le a következtetést az egyébként konzervatív beállítottságú te­heráni lap. Az előbb említett — és Da- udban csalódott — tisztek ve­zette hadsereg vállalkozott ár­ra, hogy ez év áprilisának utolsó napjaiban elmozdítsa az önkényuralomra berendezke­dett államfőt, s felélessze az általa elsorvasztott demokra­tikus forradalmat. Katonai ál­lamcsínynek tűnt kezdetben ez az akció, amelyben Daud és közvetlen hívei életüket vesz­tették, de hamarosan rendha­gyónak bizonyult. Az új veze­tésben ugyanis a katonák hát­térbe vonultak — az akció pa­rancsnoka, Abdul Kader ezre­des megelégedett a honvédel­mi tárcával —, s előlépett az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt, melynek vezetője, Nur Mohammed Taraki lett az új állam- és kormányfő. Az uralomra került párt egy éve alakult meg két, illegális baloldali szervezet egyesülé­séből: a Kalakot (Nép) Tara­ki vezette, a Parcsam- <Z ászló) csoport élén pedig Amir Ak- bár Hajber állt, akit azonban április 17-én megöltek, s na- lála volt a felkelés szikrája. A belső változások irányát már az új kormány első in­tézkedései mutatják: Afganisz­táni Demokratikus Köztársa­ságra változtatták meg az or­szág nevét; május elsejét ál­lami ünneppé nyilvánították; államosították a trónfosz'ott Nadir-dinasztia jókora va­gyonát; meghirdették az ad­dig elszabotált földreform és más reformok haladéktalan megkezdését. Gazdasági szempontból a mintegy 18 millió lakosú Af­ganisztán a világ legszegé­nyebb országai közé tartozik: az egy főre jutó jövedelem évi 1Ó0 dollár körül mozog. Meglepő módon szilárd azon­ban pénze, az afgani. ami az aktív fizetési mérleggel ma­gyarázható. Afganisztán ex­portja ugyan jelentéktelen (évi 200 millió dollár), de az importja sem sokkal nagyobb, s így kereskedelmi deficitjét bőven fedezik a külföldi segé­lyek, hitelek, valamint a szomszédos Iránban dolgozó több százezer afgán vendég- munkás hazaáramló pénzuta­lásai. A köztársaság kikiáltá­sakor 40 ezer család a műve­lés alatt álló föld 73 százalé­kát birtokolta. A lakosság egy- tizede nomád, 90 százaléka pedig írástudatlan. Az európai értelemben vett osztálvszerkezet még csak ki­alakulóban van; továbbra is hatalmas az iszlám vallás be­folyása, a hagyományos tör­zsi és nemzetiségi vezérek sze­repe. Épp ezért az új vezetés azonnal leszögezte, hogy a társadalmi fejlődés jelenlegi szintjén az iszlám megmarad államvallásnak. Ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy szándékában áll megdönteni a törzsi vezetők, a szardarok rendszerét és — az ország sa­játosságainak messzemenő fi­gyelembevételével — a szo­cialista jellegű fejlődés útjára vezetni az afgán társadalmat. Természetesen a visszanúzó erők még jelen vannak. Ezek közé tartozik az Afgán Í3zíám Párt, amely 10 évvel ezelőtt alakult meg a kabuli egyete­men. A szélsőségesen j abból - dali párt fegyveres csoportjai — a Muszlim Testvériség szervezete — az utóbbi he!ék­ben vidéken, különösen Nu- risztán tartományban, több rajtaütést hajtott végre a rendőrőrsök ellen és a lakos­ságot terrorizálni próbálja. A kormány azonban erélyesen visszavágott, s ellenőrzi a helyzetet. Az új rendszerrel szembenálló másik csoport, a nyolc jobboldali pártból ala­kult ún. Nemzet Megmentésé­nek Frontja fegyveres narcra szólította fel híveit, de nem­igen talált visszhagra. Időközben öntisztulási fo­lyamat zajlott le a kormányon levő Népi Demokratikus Pár­ton belül is, ami kormányát­alakításban jutott kifejezésre. Babrak Karmait, a Parcsam- csoport vezetőjét, aki mi­niszterelnök-helyettesi posz­tot töltött be, prágai nagykö­vetté nevezték ki. Nur Ahmed Nur addigi belügyminiszter pedig Afganisztán washingtoni nagykövete lett. Folytatódik az államigazgatási apparátus tisz­togatása is, ahonnan eltávolít­ják a monarchia és Daud volt államelnök híveit. Külpolitikai síkon az új ve­zetés leszögezte hűségét az el nem kötelezettségi politika el­veihez. A világ legtöbb kor­mánya már elismerte az afgán forradalmi rendszert. A Szov­jetunióval, a nagy északi szomszéddal való barátság és együttműködés ápolása nem újkeletű irányzat Afganisztán­ban, amely annak idején első­nek ismerte el a fiatal szovjet államot, s 1931-ben semleges­ség! és meg nein támadási szerződést kötött vele. A Szovjetunió a múltban sokol­dalú segítségben részesítette déli szomszédját, s már közöl­te az új kormánnyal, hogy en­nek fokozására számíthat. Ke­leti szomszédjával, Pakisztán­nal kényes a viszonya Afga­nisztánnak, miután ebben az országban jelentős számú af­gán kisebbség él. Irán a jelek szerint napirendre tért a szá­mára kétségtelenül kellemet­len afgán változás felett. Te­heránban bejelentették, hogy ebben az évben 70 millió dol­lárnyi segélyt juttatnak Afga­nisztánnak. így hát megvan­nak a belső és a külső felté­telek ahhoz, hogy az ország határozottan rátérjen a társa­dalmi és gazdasági felemelke­dés útjára. » 2 NÓGRAD - 1978. augusztus 18., péntek Politikai zivatarok Iránban Zivatarosra fordult az utóbbi időben Irán egyébként tespedő politikai légköre. Iszfahan, Shiraz és más vidéki városok után a fővárosra, Teheránra is átterjedtek a kor­mányellenes megmozdulások. A biztonsági erők itt Is a tün­tetők közé lőttek s ellenzéki források szerint az elmúlt hét alatt mintegy 100 ember vesztette életét. Bár a kormány — saját állítása szerint — „ura a helyzetnek”, a feszültség egyelőre növekvő tendenciát mutat. A hivatalos magyarázat a zavargássorozat okaira, moz­gatórugóira eléggé zavaros. Homajun tájékoztatási minisz­ter szerint széles körű összeesküvés áll a megmozdulások mögött, amelyet „külföldi és hazai szélsőséges elemek” szer­veznek. A miniszter az eseményekért a felelősséget megpró­bálta az illegalitásban levő iráni kommunistákra hárítani, de kénytelen-kellettlen azt is beismerte, hogy az elégedet­lenség főleg vallási köntösben jelentkezik. Mellébeszélését azzal tetézte, hogy a kormányellenes megmozdulások támo­gatásával a palesztinai ellenállási mozgalmat is megvádolta. A valóság azonban az, hogy a felvilágosult abszolutiz­mus jegyében uralkodó Reza Pahlavinak szembe kell néz­nie mind a jobboldali, mind pedig a baloldali ellenzékkel. A vallási fanatizmussal mesterkedő jobboldal a császár moder­nizálási intézkedéseit ellenzi, míg a baloldal kevesli azokat, több demokratikus jogot és az elburjánzott korrupció fel­számolását követelve. A tömegek elégedetlenségét fokozzák a gazdasági bajok: a növekvő infláció, amellyel a bérek nem tudnak lépést tartani, valamint a jelentős méretű munkanélküliség. A kő­olaj exportjából tetemes bevételekre szert tevő Irán gazda­sági gondjai minden bizonnyal összefüggnek az ország mér­téktelen fegyverkezési kiadásaival. Irán évek óta az ame­rikai fegyverek legnagyobb vásárlója: csupán tavaly ötmil- liárd dollárt költött e célra s jelenleg egy 9 milliárd dollá­ros kérelmét mérlegelik Washingtonban. Mindez azzal függ össze, hogy a sah igyekszik országát a Perzsa-öböl térségé­nek domináló hatalmává tenni. Nemrég az uralkodó némi engedménnyel próbálta le­csillapítani az elégedetlenkedőket: jövő tavaszra szabad vá­lasztásokat és a többpártrendszer engedélyezését ígérte. Ügy tűnik azonban, hogy késve rukkolt ezzel elő, s nem sikerült megállítania a politikai erjedést. Az atyáskodó, fe­lülről irányított reformok politikája, amelyet a sah 20 éve alkalmaz, a jelek szerint kiemerítette eszköztárát. Pálfi Viktor Kommunista és szocialista pártok együttműködése Az füZKP véleménye sze- Az Izvesztyija leszögezi: a rint hasznos lenne, állandó kommunisták és a szocialisták alapokra helyezni a kommu- között fennálló ideológiai vé­nista és a szocialista pártok leménykülönbségek nem aka- együttműködését az informá- dályozhatják meg közös ak­ciócsere, a leszerelésért folyó cióikat az emberiségnek a há- küzdelemben kialakított együt- ború veszélyétől történő meg- tes tevékenység terén — írja szabadításáért folyó küzde- az Izvesztyija című szovjet lemben. Ezen a téren a szo- lap. cialista országok nemcsak a A lap egy olvasói levélre uyugati szocialista pártokkal válaszolva kommentálja az alakítottak ki együttműködést, együttműködés lehetőségeit s hanem haladó tőkés politiku- megállapítja: a politikai és a s0,k,kal* Pártokkal, szerveze- katonai enyhülésért vívott tekkel is “ így a szocialisták harcban az élet megköveteli a , a kommunisták közös ak- kommunista és a szocialista inkább lehetségesek, pártok együttműködését. Az .Bár, a Szocialista Interna- állandó, rendszeres kapcsolat CI0na e egyes vezetői még el- egyúttal elősegítené a bizal- len?ik a szélesebb körű kap- matlanság felszámolását, egy cso'atok kialakítását, az más jobb megértését. Az a ^úttmuködést s ennek kö­tény, hogy az SZKP képvi- vetkeztében a szervezet állás- seltette magát, a Szocialista P^^téban vannak ellentmon- Internacionale által a leszere- dáso;s tényezők, az alapvető lésről rendezett nemzetközi ta- fejlődési irányvonal kétségkí­bizony,,,a „ ilyen együttműködés lehető- nyúl — írja az Izvesztyija, ségét és hasznosságát (MTI) Több kocsiigénynek tett eleget a vasút (Folytatás a 1. oldalról) rendelőikhez, ebből — termék­növelte az induló kocsik szá- hiány miatt — 1815 tonnát let- mát. összesen majdnem 15 és tek vagonra. Nagy mennyiségű fél ezer vagonnal volt dolguk gyártmányt szállított vasúton júliusban, míg az előző hónap- a salgótarjáni síküveggyár és ban ennél kétezerrel kevesebb öblösüveggyár, valamint az került Salgótarjánba. A nőve- Ipolyvidéki Erdő- és Fagazda- kedés és az erőfeszítések eile- sa§ erdészete, nére júliusban elégítették ki Miként értesültünk, augusz- maradéktalanul az üzemek tus első felében — bár még igényeit. A külső állomáson és mindig vannak lemaradások — Zagyvapálfalván együttvéve javult a helyzet. Tizenhatodi- 2083 vagont indítottak útnak a kán a nem teljesített igény salgótarjáni gyárak termékei- 1200 tonna volt, ami — a jú- vel. Ez a kocsimennyiség a nius végi 146 kocsilemaradás- kértnél 146-tal kevesebb. Az sál szemben már csupán — elmaradásban részük volt az 48 kocsiigény nem teljesítését imént említett gondoknak. jelentette. A szállításbari legnagyobb Különös gondot fordítanak igénnyel a Salgótarjáni Kohá- az exportáruk kiszállítására, szati Üzemek lépett föl. ősz- Ennek eredményeképpen a szesen 23 230 tonna gyártmány kivitelre szánt termékek el- továbbítását jelentették be jú- szállításában sehol sem kelet- liusban. Ebből 18 ezer 641 kezett fönnakadás, a külföldre tonna elszállítására volt tény- szánt gyártmányok teljes legesen lehetőség. Kisebb mennyiségben vonatra kerül- igénnyel állt elő a ZIM salgó- tek. A korszerű konténeres tarjáni gyára. Ok az egy hó- szállítással kapcsolatos igénye- nap alatt 2350 tonna árut M- két is hiánytalanul elégítette vántak vonattal elvinni meg- ki az állomásfőnökség. 12566755

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents