Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

Művelődés, •‘znrnbozás nyáron Pásztói lehetőségek Egészségügyi ellátás A nyár már évek óta — sokunk örömére — nem a művelődés holt szezonja többé. A közművelődési intézmé­nyek megyénk nagyobb hely­ségeiben igyekeznek a tőlük telhető legtöbbet megtenni azért, hogy a nyári hónapok idejére se maradjanak kultu­rális, szórakoztató programok nélkül a település lakói, az érdeklődők. Pásztón a Lovász József Művelődési Központban je­lenleg Korniss Péter fotómű­vész kiállítása látható, me­lyet a Magyar Fotóművészek Országos Szövetsége bocsátott az intézmény rendelkezésére. Az eltűnő paraszti életforma nyomában című kiállítás a hónap végéig tekinthető meg, részben a művelődési központ­ban, részben — minthogy a 34 darabból álló anyag egy- harmada nem itt került be­mutatásra — a Váci Kötött­árugyár pásztói gyáregységé­nek kisgalériájában. A helytörténeti múzeum­ban augusztus végéig tart nyitva Hamza Tibor pedagó­gus festőművész emlékkiállí­Tömegszerencsétlenség tör­tént kedden délután a Spa­nyolország keleti, földközi­tengeri partjainál levő San Carlos de la Rápita üdülő­hely közvetlen környékén, félúton a Barcelonát és Va­lenciát összekötő tengerparti út mentén. A katasztrófát —- amelynek az első jelentések szerint több mint 160 halá­los áldozata és 80 sebesültje van — egy butánpalackokat szállító kamion felrobbanása okozta. További részletek egy­előre nem ismeretesek. Mint azt az EFE és az Eu­ropa Press spanyol hírügy­nökségek jelentették, a gáz­palackokat szállító kamion akkor robbant fel, amikor az- üdülőhely >,Los ■ Alfaques” elnevezésű kempingje mel­lett haladt el. A robbanás tása. A tárlat a művész 35 alkotását mutatja be, ame­lyek változatos technikával — olajjal, temperával stb. — készültek. A budapesti Kép­zőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványaként vég­zett művész pedagógusként tevékenykedett, s a harmin­cas évek közepétől több éven keresztül Pásztón tanított. Tanítványai között tartja ma­gát számon Csohány Kálmán Munkácsy-díjas grafikusmű­vész és Radics István peda­gógus képzőművész is. Ham­za Tibor változatos pedagó­gusi pályafutása alatt taní­tott a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban, s kiál­lítása volt a nógrádi megye- székhelyen, Egerben, Buda­pesten is. A művész felesé­ge, teljesítve férje végrende­letét, a pedagógus művész munkásságának jelentős al­kotásait pályafutása első ál­lomáshelyének, Pásztó nagy­községnek adományozta. A könnyűzenei programo­kat kedvelők számára a nyá-' ron egy koncertet és egy vi­dám, zenés műsort rendeznek színhelyén több méter mély és húsz méter átmérőjű krá­ter keletkezett. A nagy ere­jű robbanás következtében a kemping nagy része elpusz­tult, és a lángok martaléká­vá lett az út másik oldalán levő étterem is. Hivatalos forrásokból származó jelenté­sek szerint a kempingben fő­leg francia és nyugatnémet turisták tartózkodtak. A rend­őrség közlése szerint a halá­los áldozatok között ango­lok, hollandok és belgák is vannak­A szerencsétlenség okának kivizsgálására a helyszínre érkezett Tarragona város kormányzója. A hadsereg és a biztonsági szolgálat részvé­telével folynak a mentési munkálatok. a Lovász József Művelődési Központban. A zenés vasár­nap délután keretében tart­ják meg július végén az Il­lés-együttes koncertjét, au­gusztusban pedig a Jó estét nyár! című műsort, amely­ben többek között Harsányi Gábor, Sasvári Annamária és Vessely Zsuzsa lép fel. A pásztói nyári kulturális, szórakoztató műsor legna­gyobb érdeklődésre számot tartó eseménysorozata lesz az első ízben megrendezésre ke­rülő „zenés ifjúsági udvar” programja. A művelődési központ esztétikus, rózsabok­rokkal övezett udvarán a fi­atalok péntek, szombat, va­sárnap délután négy órától este kilenc óráig a legkülön­félébb szórakoztató progra­mokon vehetnek részt, töb­bek között kisfilmvetítésen, baráti találkozón, zenehallga­táson, VIT-műsorokon, lemez­lovas-bemutatón. Ugyanak­kor a látogatók rendelkezé­sére állnak a társasjátékok is, a hét eleji napokon pe­dig az asztalitenisz-asztalok, melyek mellett szintén kelle­mesen tölthetik szabad idejü­ket a, pásztói fiatalok. A zenés ifjúsági udvar be­rendezéseit egyébként a hely­beli ÁFÉSZ bocsátotta az in­tézmény rendelkezésére, s a környezet kulturált kialakí­tásában részt vettek KISZ- esei, valamint a Béke Mező- gazdasági Termelőszövetkezet és a művelődési intézmény dolgozói, valamennyien tár­sadalmi munkában. Kínai repülőgépek megsértették Vietnam légterét Több kínai vadászgép júli­us 8-án súlyosan megsértette Vietnam légiterét — adta hí­rül egy kedden Hanoiban nyilvánosságra hozott hivata­los vietnami közlemény. A kínai repülőgépek a kí­nai—vietnami határkörzetben lévő Quang Ninh tartomány­ban 25 kilométer, Caobang tartományban pedig 30 kilo­méter mélyen repültek be vietnami terület fölé. A hivatalos közlemény be­számolt arról, hogy Tan Phong, a vitnami külügymi­nisztérium kínai ügyekkel foglalkozó osztályának veze­tője július 10-én tiltakozó jegyzéket nyújtott át a Kínai Népköztársaság hanoi ügyvi­vőjének. A jegyzékben — hangsúlyozta a közlemény — Vietnam élesen elítélte az ország szuverenitását megsér­tő súlyos akciót. A kínai ügy­vivő azonban nem volt haj­landó átvenni a jegyzéket, azzal az ürüggyel, hogy nincs tájékoztatva az ügyről — ad­ta hírül a vietnami közle­mény. (MTI) A kubai egészségügyi el­látás fejlesztésére fordított erőfeszítések nyomán, a szi­getország e téren már 1970­ben túlszárnyalta a latin­amerikai országokat. Az ENSZ statisztikái szerint akkor a lakosság átlagos élet­tartama Hondurasban 49, Nicaraguában 49,6, Paraguay- ban 59,4 esztendő volt. Ez* zel szemben Kubában megha­ladta a 66 évet. Azóta ez a különbség a szigetország és a többi latin-amerikai állam között csak tovább növeke­dett. Ma mór a szocialista Kubában a lakosság átlagos élettartama 73,5 év. A nyugati féltekén — s ezt az Egyesült Államok veze­tő körei is elismerik, — nincs egyetlen latin-amerikai or­szág sem, amely ekkora fej­lődést képes felmutatni az egészségügy terén. Kuba 1958- ban, a forradalom győzelme előtti időkben a félteke egyik legrosszabb egészségügyi helyzetben levő országa volt. Diftéria, gyermekbénulás, malária pusztította a lakos­ságot, s a falvakban a gyer­mekek 90 százaléka valami­lyen betegségben szenve­dett. Kazahsztánban a szovjet meteorológusok megfigyelő lo­kátorok hosszú láncát építet­ték ki a Kaszpi-tengertől az Irtis folyóig. Segítségével a földi megfigyelőállomásoktól 200—300 kilométerre levő fel­hőképződményeket is köny- nyen tanulmányozhatják. A rádiólokátorok megálla­pítják a felhők sűrűségét, jel­legét és haladási irányát. Ezek az adatok már meg­könnyítik az időjárás előre­jelzését a mezőgazdaságilag fejlett területeken, a fontos közlekedési útvonalak men­tén és a nagy építkezések te­rületén. , 1976 óta kilenc révkalauz érkezett az NDK-ból Angola kikötőibe, Luandába és Lobi­tóba. A rostocki hajózási vállalat kitűnően képzett szakemberei 1976-ban ango­lai kérésre kezdték meg a segítségnyújtást; az ország függetlenné válása után a portugál révkalauzok a térké­peket is magukkal vitték, amikor elhagyták az országot. — Amikor megérkeztünk, dugig volt hajókkal a kikötő környéke — emlékezik vissza ismét Rostockban Willi Jar- gow, aki kollégájával, Wolf­gang SÜrgellel együtt meg­kezdte a munkát. — Éjjel­A forradalom győzelme után a népi hátalom mind nagyobb összegeket fordított az egészségügyi hálózat ki­építésére: 1975-ben például 400 millió pesót. összehason­lító adatként csak egy szám: 1958-ban a Batista-kor­mányzat mindössze 20 millió pesót költött erre a célra­Bár falun él a kubai lakos­ság negyven százaléka, a Batista-időkben az orvosi el­látás egyenlő volt a nullá­val. 1976 végén viszont a 257 kórházból csak Havanna tartományra 44 jutott. A fő­város kétmilliós lakosságán kívül ezek a kórházak to­vábbi 525 ezer lakost is el­látnak. Hasonló a helyzet a poliklinikákkal. Az 1976-os adatok szerint a szigetország­ban 345 ilyen intézmény van, s ezek közül 278 vidéken- A forradalom győzelme előtt egyetlen szájsebészeti klini­ka, egyetlen higiéniai labora­tórium sem volt Kubában, s csupán egy vérbank műkö­dött Havannában. Ma vi­szont 115 szájsebészeti klini­ka, 37 bakteriológiai labora­tórium és 21 vérbank van szerte az országban. A népgazdaság szempontjá­ból kivételesen fontos helyet foglal a lokátorok sorában az, amelyet egy új város, Sev- csenko mellett állítottak fel. A kaszpi-tengeri Mangislak- félsziget mellett ugyanis több száz kilométeres puszta húzó­dik, amelyen több mint 330 000 karakül juh legel, sok ezernyi ló és teve keresi táp­lálékát. Itt gyakran előfor­dul erős szél, vagy porvihar, amely veszélyt jelent az álla­tok számára. Ez a lokátor te­szi lehetővé, hogy a pászto­rok időben értesüljenek a kö­zelgő veszedelemről. nappal dolgoztunk, hogy nor- malizáljuk a forgalmat. Elő­ször nekünk magunknak kel­lett tisztába Jönnünk a dol­gokkal, a vízmélységgel és a hajózható útvonallal. Most már könnyebbít dolga van a révkalauzoknak, akik munkájuk kezdete óta csak­nem 50 ország 3300 hajóját vezették Luandában és Lobi­tóban a kikötési helyre. An­golai kollégáik segítségére is számíthatnak, akiknek kikép­zése befejezés előtt áll. A gyarmati Időkben a portugá­lok egyetlen angolai számá­ra sem tették lehetővé, hogy elsajátítsák a révkalauz ne­héz szakmáját. Kubában Bár 1959-ben az orvosok­nak több mint a fele elhagy­ta Kubát, a népi hatalom ma több szakemberrel ren­delkezik, mint a forradalom előtti időkben. Az egészség- ügyi szolgálatban nem ke* vesebb, mint 138 ezren dol­goznak. Közülük tízezer az orvos és 2200 a szájsebész. S ha meggondoljuk, hogy Ku­ba lakossága még a tízmilliót sem éri el! Mint látjuk a szigetország vezetői nagy súlyt helyez­tek az egészségügyi ellátás fejlesztésére. Az országos há­lózat kiépítésében természe­tesen a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország is segí­tett. A szocialista közösség nemcsak az orvosképzésben támogatja Kubát, hanem biz­tosítja folyamatos gyógyszer- ellátását is. A. L ÜJRA DIVATOS A „NADRAGTARTÖS JÁRMŰ” Alig néhány éve, hogy Len- gyelországban fokozatosan ki- vonták a forgalomból a troli­buszt, s most a „nadrágtar­tós jármű” — ahogy a var-' sóiak nevezik — második if­júkorát éli. Mióta egyre sür­getőbb a természetvédelem és az üzemanyag-takarékos- ság, kiderült, hogy a trolinak egy sor olyan előnye van, melyekről kár lenne lemon­dani. Legutóbb a Jelez közleke­dési üzemben elkészült a vil­lamos busz, az egykori troli­busz korszerűsített változata. A sorozatgyártás megkezdé­séhez már csak néhány, utol­só technológiai simítás elvég­zése hiányzik. A tervek sze­rint még az év második fe­lében az üzem 30 darabból álló sorozatot gyárt, a nép­szerű PR—110 korszerű váro­si autóbuszok árammal meg­hajtott változatát. Az első három új jármű a Gdynia— Sopot közötti szakaszon in­dult próbaútra. Itt egyéb­ként hamarosan rendes járat is indul. A gdyniai modell egy villanymotorral meghaj­tott klasszikus busz (csehszlo­vák alkatrészekkel). A troli egy másik változatát kis, haj­tóanyaggal működő pótmo­torral szerelték fel, mely le­hetővé teszi, hogy rövid tá­von felső vezeték nélkül is közlekedhessen. Mindkét tí­pus maximális sebessége óránként 75 kilométer, és egyszerre 110 utast képes be­fogadni. Meglehetősen széles körű a lengyelországi trolibusz-felső- vezetékek fejlesztési terve. Varsón és a hármasvároson (Gdansk—Sopot—Gdynia) kívül úgy tervezik, hogy Swinoujsciében, Zakopané­ban, a Hel-félszigeten, vala­mint a Klodzkó-medencében is üzembe állítanak trolibu­szokat. Vannak olyan ter­vek is hogy a közepes nagy­ságú városoknak „troliin­jekciót” adnak; ott, ahol az autóbuszok már nem képe­sek ellátni a forgalmat és a villamossínek, -vezetékek épí­tése túlságosan költségesnek bizonyul. ^ I Árucsere Lengyelország szerszámgé­peket, Diesel-motorokat, bá­nyászati és hajógyári beren­dezéseket, útépítő gépeket, kohászati és vegyipari termé­keket (karbamidot, ként), te­levíziót, gyógyszert és szöve­tet szállít a VSZK-ba. A Vi­etnamból Lengyelországba irányuló export 80 százalékát fogyasztási cikkek — kötött­áru, szőnyeg, bőráruk, se­lyem, tea, kávé, gyümölcs­ös zöldségkonzervek — alkot­ják. Ezen kívül jutát, ónt és kaucsukot hozat be Lengyel- ország a VSZK-ból. Lengyelország anyagi és műszaki segítségével olyan népgazdasági jelentőségű ob­jektumok épültek, mint va­gon- és hajójavító üzemek, szilikáttégla- és vasbetongyár. (MTI) Az enyhülés oszthatatlan Ha a szovjet és az amerikai külügyminiszter bármikor, bármilyen fórumon találkozik, ez mindig és mindenütt ér­deklődésre tarthat számot. Most azonban a nemzetközi köz­véleménynek a szokásosnál is sokkal több és lényegesebb oka van arra, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljon Genf, a találkozó színhelye felé. A tét ugyanis — nem a genfi találkozóé, hanem az egész jelenlegi időszaké — az, vajon valóban sikerül-e — Leonyid Brezsryev emlékezetes szavaival — visszafordítha­tatlanná tenni az enyhülés jótékony láncreakcióját, vagy pedig megtorpan, sőt esetleg a visszájára fordul ez a biz­tató folyamat. A nemzetközi politika talán legfontosabb témája, a SALT ugyanis e döntő szakaszába érkezett. Erre a szakasz­ra. sajnos, az a jellemző, hogy nyugaton, elsősorban az ame­rikai fővárosban, komoly erők afféle különös csomagként szeretnék összekapcsolni a saját külpolitikai vágyaikat a tö­megpusztító fegyverek korlátozásának életbevágó kérdésé­vel. Washingtonból az utóbbi időben egyre több (nemegy­szer minősíthetetlen hangú) olyan megnyilatkozás hangzik el. amely ultimátumszerű feltételeket szab a Szovjetunió­nak SALT-ügyben. Magyarul: Moszkva címére olyan fe­nyegetéseket intéznek, hogy ha Szovjetunió „nem változtat gyökeresen” a felszabadító mozgalmakkal nyíltan rokonszen­vező Afrika-politikáján; ha — a saját törvényeinek fittyet hányva — nem enged szabad utat saját országában a szov­jetellenes uszításnak, akkor nem számíthat a SALT-megálla- podás aláírására. Veszélyesebb játékot nem is lehet elképzelni. Ezt az amerikai közvélemény is felismerte — a jelenlegi kormány­zat népszerűségi rátájának süllyedése legalábbis aligha le­het független ettől a felismeréstől. Részben a körülmények kérlelhetetlen ereje, részben ta­lán éppen a hazai közvélemény hangja késztette Vance ame­rikai külügyminisztert olyan nyilatkozatra a Gromikóval való találkozás előestéjén, amely szerint „valóban nem sza­bad megengedni, hogy a SALT-tárgyalásokat összekapcsol­ják más kérdésekkel”. A Szovjetunió nem hajlandó semmiféle zsarolásnak en­gedni: a SALT-megbeszéléseket annak fogja fel, aminek egyedül felfogható — az egész világ biztonságát közvetlenül érintő alapkérdésnek, amelyet nemcsak a két nagy nép, ha­nem az egész világ érdekében meg kell oldani. „A Szovjetunió — hangsúlyozza az APN szovjet hírügy­nökség kommentárja — még a második világháború előtt hitet tett a béke oszthatatlansága mellett. A nyugat azonban nem hallotta meg ezeket a szavakat; Európára és a világ­ra rázúdult a háború. Most a szovjet vezetők az enyhülés oszthatatlanságáról, egyetemessé tételéről beszélnek. Remél­jük, a múlt szomorú történelmi tapasztalatainak hatására a nyugat most jobban megszívleli ezeket a gondolatokat”. Harmat Endre 2 NOGRAD - 1978. július 12., szerda Bulgáriában nagy hagyományai vannak a népzenének és a tradicionális népdaloknak. Képünkön: dudaszó kíséri a falusi iskola kamarakórusát. Tömegszerencséllenség Spanyolországban Ellenői •zés alatt a természet NDK révkalauzok Luandában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents