Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

Tanácskozik az országgyűlés

(Folytatás az l. oldalról.)

ben Is arra irányultak, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk népünk békés, alkotó munkájához. Az elmúlt időszakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatainkat a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Kormányunk aktív részt vállal az

enyhülésért folytatott küzdelemből.

A Minisztertanács elnökének nagy tapssal fogadott expozéja után az elnöklő Apró Antal köszöntötte az ülésen részt vevő Karl Carstens professzort, az NSZK szövetségi parlamentjének elnökét és a vezetésével hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttség tagjait.

A beszámoló vitája

Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára a munkaszervezésről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyakorlatban sok helyütt még nem érvényesülnek az elméletben elhatározott törekvések. És itt nemcsak a hiányos anyagellátásról van szó — hangoztatta —, hanem a munkafegyelem fogalmának értelmezéséről is. A munkafegyelmet sokan csak a munkásokra vonatkoztatják, jóllehet az elsődlegesen a vezetés fegyelmével kezdődik.

Juratovics Aladár (Csong- rád m.) üzemvezető mérnök az ország növekvő energia- szükségletét elemezve azt hangsúlyozta, hogy az igények kielégítésében nemcsak az energiaforrások felkutatása fontos, hanem az azokkal való gazdálkodás is. önkritikusan

megállapította: a gazdag termálenergiával rendelkező

Csongrádban például nagy mennyiségű — még hasznosítható — meleg víz vész kárba. Ennek megszüntetésére a képviselő a termálkincs úgynevezett több lépcsős felhasz-' nálását sürgette.

Salamon Hugóné, a Komárom megyei pártbizottság titkára elmondta: a megye üzemeiben és vállalatainál régről napirenden tartják a termékszerkezet korszerűsítésével és a versenyképesebb termékek előállításával való foglalkozást. Az eredmény kézzelfoghatóan mérhető, amelynek gyarapodásához bizonyosan hozzájárulí, hogy a vezetők és munkások képviselői nyílt, őszinte eszmecserét folytatnak az üzemi demokrácia fórumain.

másra várva, hanem ki-ki a maga területén felelősséggel oldja meg feladatát.

Ehhez tovább kell javítanunk a munka feltételeit. A csoport- és az egyéni érdeket a társadalmi érdekek alapján még összehangoltabban kell a hatékonyság, az építőmunka szolgálatába állítani.

— Az, hogy terveink megvalósuljanak, nagymértékben függ a vezetőktől. A vezetők, többsége képességei szerint dolgozik, becsülettel helytáll, megérdemli a társadalom elismerését. Közülük nem kevesen erejüket is meghaladó munkát ■ végeznek, s képletesen szólva egy nap alatt két műszakot teljesítenek. S, ha őket arra intjük, hogy a maguk és a társadalom érdekében is szervezzék meg jobban a munkát, arra is gondoljunk, hogy ne legyen egyetlen vezető sem, aki — az előbbi hasonlatnál maradva — két nap alatt sem teljesít egy rendes műszakot. Mindenütt

első a munka, alapvetően a közösség érdekei, ebben nem tehetünk engedményeket.

— A párt határozataiban, s a kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan mutatják munkánk irányát. Nem kevés, amit elvégeztünk, s nem kevesebb a munka, ami ránk vár. Megnövekedtek a feladatok, sok nehézséget kell még legyűrnénk, de a tapasztalatunk is több és nagyobb az erőnk is, mint amennyit eddig az építőmunka szolgálatába sikerült állítani. A szocialista építés soksok esztendeje van már mögöttünk. Ennek az időszaknak a jövőbe is mutató legfontosabb tapasztalata: a párt, a kormány, a nép egysége, egyetértése mindig úrrá lett a nehézségeken. Meggyőződésem, hogy így lesz az a következő években is, és sikeresen haladunk tovább az eddigi úton — hangoztatta felszólalásának végén Németh Károly.

Magyar vezetők üdvözlete

Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szaljut—0 kiemelkedő jelentőségű űrrepülése és az Interkozmosz- program keretében nemzetközi legénységgel megvalósított

újabb űrsiker alkalmából.

A magyar vezetők ugyancsak táviratban üdvözölték Edward Giereket, Henryk Jablonskit és Piotr Jaroszewiczet, abból az alkalomból, hogy az Interkozmosz-program keretében sor került az első lengyel űrhajós űrutazására. (MTI)

Géczi János

Németh Károly felszólalása

Németh Károly (Bp.) az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában kiemelte: — a Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta, hol tartunk a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában. E mérlegkészítés méltán került egész társadalmunk figyelmének középpontjába, hiszen a nép érdekeit kifejező, a nép által támogatott politika valóra váltásától függ gazdasági, szociális, kulturális előrehaladásunk üteme, az életszínvonal alakulása.

— A párt számvetése reális, bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. Központi Bizottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködéséből, együttes erőfeszítéseiből jelentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunyt szemet.

— A párt és a kormány számon tartja a jogos igényeket. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megerősítette, hogy a jelen ötéves tervidőszak második felében lehetőségeinkkel összhangban sor kerül az alacsony nyugdíjak, valamint a három- és többgyermekesek családi pótlékának indokolt növelésére. Tudjuk — és ezt mindenkinek tudnia kell, — hogy az igények kielégítésének feltételei a jövőben is csak jobb, fegyelmezettebb munkával teremthetők meg. Pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia az élet- színvonal rendszeres emelkedésének. Népünk több mint két évtizede tapasztalja, hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósuló gyakorlat. Soha nem maradtak el az életszínvonalnövelő intézkedések, amikor azok anyagi alapjait megteremtettük. S ez a jövőben is így lesz.

Németh Károly ezután arról szólt, hogy hozzá kell igazítanunk gondolkodásunkat, munkánkat a magasabb követelményekhez; jobban ki kell aknáznunk lehetőségeinket, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat itthon és nemzetközi kapcsolatainkban egyaránt. Továbbra is abból kell kiindulnunk, hogy országunk adottságai miatt intenzíven részt kell vennünk a nemzetközi gazdasági együttműködésben, de ahhoz. hogy ez megvalósuljon, és népünk, országunk számára előnyös legyen, hazai munkánkat sokkal jobban kell végeznünk.

— Anyagi és szellemi erőink ismeretében elmondhatjuk: képesek vagyunk nagyobb és jobb teljesítményekre. A jogos igények teljesebb kielégítésének gazdasági alapjai fokozatosan megteremthetők. A meglevő adottságaink kihasználásával, a tervszerűbb, szervezettebb munkával eleget tudunk tenni a magasabb minőségi követelményeknek is. Ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra vonatkozik, hanem a tudomány, az oktatás, a közművelődés, az egészségügy — szóval életünk minden területére érvényes. Hiszen a társadalom együttes teljesítménye határozza meg a fejlődés általános ütemét, minőségét, azt, hogy miképpen boldogulunk, hogyan alakul népünk, hazánk sorsa.

— Gyakran szólunk gazdálkodásunk tartalékairól. Bárhol, bármilyen munkahelyen nézünk körül, azt látjuk, mindenütt vannak tartalékok az adottságok jobb kihasználásában, a munka szervezettségében. Az emberek túlnyomó többsége becsülettel dolgozik, de jobb munka- feltételek mellett többet is tenne. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy bizony nem mindenki dolgozik képességei szerint, sőt akadnak olyanok is, akik többet szeretnének elvenni az ország asztaláról, mint amennyi munkával gazdagították azt. Ez nem engedhető meg! S, ha követelmény, hogy igazodnunk kell a szigorúbb gazdasági feltételekhez, akkor az is követelmény, hogy minden szinten és az élet minden területén szigorúbb mércével mérjük a munkát. És követelmény az is, hogy ne egy2

NÓGRAD - 1978. július 7., péntek

— Lázár György elvtárs beszámolója tényszerűen, reálisan értékelte a kormánynak a XI. kongresszus határozatai alapján végzett sokoldalú gazdag tetvékenységét — kezdte felszólalását Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, megyénk ország- gyűlési képviselője. — A vitaindító helyesen emelte ki a lényeges kérdéseket. Fontos következtetésekre jutott és megfelelő javaslatokat tett a célkitűzések megvalósítására. A kormány munkaprogramja és vitája érzékelte —, s most Lázár elvtárs ismét megerősítette —, hogy a szocialista társadalom építésében jelenleg bonyolultabb, nehezebb feladatokat kell megoldanunk. Az élet ilyen körülmények között is igazolta politikánkat, a párt, a kormány munkája, munkamódszérei jól igazodtak a változó helyzethez, a szükségletekhez. Ezért a következőkben minden szinten a végrehajtás szervezésére, az ehhez szükséges feltételek biztosítására kell erőinket összpontosítani.

Megyénk országgyűlési képviselője ezután hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács, a minisztériumok tevékenysége a XI. kongresszus határozatai szellemében, a kormány munkaprogramja szerint fejlődött. Ezt igazolják megyei tapasztalataink is. Kijelentette:

— Kedvező hatását érzékeljük, hogy a fontos párthatározatokat rövid időn belül követik az átgondolt, konkrét kormányzati intézkedések. A legfontosabb kérdésekre való reagálás gyorsabb, érdemibb. Rendszeresebb, változatosabb, igényesebb a helyszíni segítő munka és a számonkérés.

Igen fontosnak tartjuk: a központi irányítás hatékonysága úgy javult, hogy közben a területi, helyi, állami szervek, a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek önállóságukat, kezdeményező- és cselekvőkészségüket megőrizték, fejlesztették.

Középpontban a hatékonyság

Beszámolt megyénk ország- gyűlési képviselője arról, hogy a népgazdaság V. ötéves terve alapvetően helyesen határozta meg tennivalóinkat. Az abban foglalt célkitűzések döntően eredményesen valósulnak meg megyénkben is. Az ipari, mezőgazdasági üzemek termelése dinamikusan nőtt. Két év alatt 40 százalékkal termeltünk többet exportra. A megvalósult kommunális fejlesztések, szociális intézkedések tovább javították a lakosság ellátását.

Beszédét így folytatta:

— A párt határozatai, a tervtörvény, a kormányzati intézkedések alapján megyénkben a párt-, állami, társadalmi szervek, szervezetek, gazdasági egységek tevékenységének középpontjában egyre inkább a társadalmi munka hatékonyságának fokozása áll. A mennyiségi növekedés mellett nagyobb figyelmet fordítunk a termelési szerkezet korszerűsítésére, az üzemekben a gyártmányösszetétel, a termelékenység, a minőség javítására.

Elsősorban a nagy hagyományokkal rendelkező üveg- és kerámiaiparban, a kohászati másod- és harmadtermékek, kábelek kivitelezésében, az alumínium feldolgozásában törekszünk korszerűbb gyártmányok előállítására. Ennek rendeltük alá fejlesztési célkitűzéseinket, az üzemek rekonstrukcióit. Az ipari fejlesztésre rendelkezésre álló eszközök ötvenöt százaléka négy üzemre összpontosul és több mint, hatvanöt százaléka korszerűbb technikai eszközök beszerzését szolgálja. Mindebben a kormányzati szerveknek, az ágazatoknak a területek fejlesztéséért érzett felelőssége, az erőforrások igényesebb felhasználása növekvő szerepet töltött be. Emellett meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a területi szervek is következetesebben képviselik a népgazdasági érdekeket. Fokozottabban felmérjük és jobban szervezzük a különböző helyi adottságok és lehetőségek kihasználását. Törekszünk a történelmileg kialakult, földrajzilag meglevő hátrányok csökkentésére, az adottságoknak megfelelő optimális hozam- és ráfordítási arányok kialakítására, az eszközeink hatékonyabb működtetésére. Mindezt jól segítheti a központi és területi szervek még alkotóbb együttműködése, a távlati elképzelések kialakítása és a konkrét feladatok megvalósítását szolgáló egyeztető tárgyalások. Ezt csak erősítené, ha a központi irányítás és szabályozás különböző módszereiben a stabil, hosszabb távra szóló elemek még nagyobb szerepet kapnának.

Géczi János ezután hangsúlyozta, hogy igen jelentősnek tartjuk a Központi Bizottság 1977. október 20-i határozatát, és az ezt követő kormányzati intézkedéseket, amelyek komplexen, összhangban célkitűzéseinkkel, hosszabb távra világosan felvázolták a termelési szerkezet fejlesztésével összefüggő feladatokat.

— Ennek szellemében úgy látjuk —, folytatta —, hogy az elkövetkező időszakban is az adottságainkhoz, az ipari és munkakultúránk hagyományaihoz igazodó fejlesztéseket kell terveznünk. Kérjük a kormányzati szervektől, hogy ezt figyelembe véve, támogassák a kohászati ágazat feldolgozó bázisaival, az üveg- és kerámiaipar továbbfejlesztésével összefüggő bővítéseket, korszerűsítési elképzeléseinket.

Szelektív iparfejlesztés

A tapasztalat azt mutatja, hogy a szelektív iparfejlesztés, a korszerű gyártmányok bevezetése összetett, hosszabb távú, bonyolult feladat. Mégis ez a járható út, mely a központi és helyi erőforrások jobb összefogását igényli. Ennek a fontos gazdaságpolitikai követelménynek érvényre juttatása érdekében további ösztönző rendelkezések, szabályozók kidolgozására, következetes végrehajtásának szervezésére van szükség. Még jobban kell támogatni az eredményesebb munkát, az ésszerű, bátor vállalkozó tevékenységet.

Ezután arról szólt Géczi János, hogy a közelmúltban történtek kezdeményezések a központi szervekkel, ágazatokkal a kevésbé hatékony területek és üzemek tevékenységének felülvizsgálatára, megszüntetésére. Ezek végrehajtásában legtöbb vita azokkal az üzemekkel, irányító szervekkel van, ahol nem veszik észre, hogy termékeik felett eljárt az idő, gyártmányaik minősége, korszerűsége nem felel meg a követelményeknek, jövedelmezősége nem kielégítő. Mint mondotta:

— Igaz nem könnyű a meg- szokottságon, a beidegződött szemléleten változtatni. Sokszor nemcsak a helyi üzemek, szövetkezetek szűk érdekeit képviselő vezetők szemléletével kell vitázni. Ezt egy példával is szeretném érzékeltetni. Ha történelmileg igazságosak akarunk lenni, elismeréssel kell szólni az ELZETT- ről, amiért a szénbányászat csökkentése, az ipartelepítés időszakában Szécsényben

üzemegységet létesített. De ma már érthetetlen számunkra, hogy miért kell ebben az üzemben csaknem 800 dolgozónak korszerűtlen lakatot gyártani évi 150 millió forint termelési1 értékben. Véleményünk szerint hasonló a helyzet a Nógrádi Szénbányák mellék- és kiegészítő tevékenysége területén és a köny- nyűipari gyáregységeink egy részénél is.

Mi olyan fejlesztéseket támogatunk, amelyek egybeesnek a hatékonyság növelését szolgáló célkitűzésekkel. Mint például a Salgótarjáni Kohászati Üzemeké, ahol a feldolgozási fok növelésével, a minőség javításával elérték, hogy az egy tonna acéltermékre eső exportárbevétel az új termékeknél két-három- szorosára emelkedik. Vagy mint a Romhányi Építési Kerámiagyáré, ahol az új üzemben várhatóan az egy főre jutó évi termelés több mint egymillió forint lesz a jelenlegi négyszázezer forinttal szemben. Ezek a fejlesztések

hasznosak a népgazdaságnak, de az üzemek dolgozókollektíváinak is.

Megyénk országgyűlési képviselője ezután a termelési szerkezet,- a gyártmánystruk- túra korszerűsítését, fejlesztését hangsúlyozta. Az egyéb tényezők közül sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a korszerű termelés fontos feltételére, a munkaerő-gazdálkodásra, majd így folytatta:

— A munka hatékonysága, minősége nagymértékben függ a vezetők, a dolgozók szakmai hozzáértésének, képzettségének fejlődésétől. A termelési kultúra tradíciói nagyon fontosak. Ugyanakkor még a nagy hagyományokkal rendelkező üzemekben is problémák jelentkeznek az új berendezések üzembe helyezésekor, vagy az új termékek bevezetésekor, a megfelelő szakmai fel- készültség hiányosságai miatt. Ebből azt a fontos következtetést vontuk le, hogy a szakmai képzésnek, a továbbképzésnek meg kell előznie a korszerűsítési folyamatokat.

Nagy lartalékok

Tapasztalataink arról győztek meg, hogy a magasabb szintű Ismeretek megszerzése mellett szervezettebb, hatékonyabb munkára van szükség. E területen nagy tartalékok vannak valamennyi üzemünkben. Ezért az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési kultúra, az üzemi szervezettség fejlesztésére.

Ezután a szakemberképzés feltételeinek megteremtését hangsúlyozta Géczi János. Hozzászólását így fejezte be:

— Ügy ítélem meg, hogy a kormány által felvázolt feladatok összhangban a párt Központi Bizottsága áprilisban elfogadott határozatával, minden területen helyesen szabják meg a tevékenység főbb irányait. Végrehajtásuk a mainál még fegyelmezettebb, odaadóbb munkát követel. Meggyőződéseim, hogy választókerületemben, megyénkben a munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségi dolgozók, vezetők aktívan támogatják megvalósításukat. i

Szekér Gyula felszólalása

Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese felszólalásában elmonda, hogy az utóbbi néhány évben a világpiaci árarányváltozások, valamint az azokat kísérő, illetve követő válságjelenségek kedvezőtlenül hatottak és hatnak ma is a magyar gazdaságra. Az V. ötéves terv végleges elkészítésekor már számoltunk a kedvezőtlenné vált gazdasági feltételekkel. Csaknem három év tapasztalata alapján sajnos, azt mondhatjuk, hogy a gazdálkodás feltételei nehezebbek annál, mint amit a középtávú tervben megterveztünk. Ebből a helyzetből a kivezető út, hogy a népgazdaság minden területén még szervezettebben és tervszerűbben kell dolgozni. Jelenlegi gazdasági és termékszerkezetünk mellett is még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkezünk, amely lehetőséget nyújt a racionálisabb gazdálkodásra, az importtal való takarékoskodásra és az export növelésére.

— A termelési és a termék- szerkezet korszerűsítése olyan hosszú időre szóló feladat, amely során a magas színvonalú kutató-fejlesztő és gyártásszervező követelményeknek csak úgy tudunk eleget tenni, ha energiánkat olyan területekre — olyan gyártási ágakra, termékekre és termékrendszerekre — összpontosítjuk, ahol a legkedvezőbbek a magasabb színvonalú, korszerű, minden piacon eladható termékek előállításának hazai és nemzetközi feltételei. Tehát nagyfokú szelektivitásra van szükség. Ezzel szemben korlátozni kell és bizonyos esetekben tervszerű előkészítés után meg kell szüntetni azoknak a termékeknek a termelését, amelyeknél sem emberi, sem anyagi feltételeink nem kedvezőek a gazdaságos termeléshez és exporthoz.

Szekér Gyula a továbbiakban kiemelte, hogy az élelmiszer-gazdaság szelektív fejlesztésének gerincét a kenyér- és takarmánygabona, a takarmányfehérje, a takarmányfeldolgozás, az állattenyésztés, a hústermelés és -feldolgozás képezi.

Több felszólalás hangzott még el.

Az országgyűlés csütörtöki ülése Apró Antal zárszavával ért véget. A képviselők pénteken folytatják tanácskozásukat. (MTI)

*