Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I':íí ®í!:Ní|í|M|ÍlÍ| " NOCRAD AZ MSZMP NÓG RÁ 0 MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV ÉVF.. 158. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. JÚLIUS 7., PÉNTEK Tanácskozik az országgyűlés Napirenden: a Minisztertanács beszámolója Géczi János felszólalása Csütörtökön délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. A nyári ülésszakon részt vett Losonczi Pál, és Kádár János. A képviselők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Inokai János országgyűlési alelnök emlékének. Ezt követően az országgyűlés az MSZMP Központi Bizottságának és a HNF Országos Tanácsának közös átirata alapján Cseterki Lajost — érdemeinek elismerése mellett — az Elnöki Tanács titkári tisztségéből, Katona Imrét, az rlnöki tanácsi tagsága alól felmentette. Somogyi Józsel képviselőnek az elnöki tanácsi tagságáról való lemondását elfogadta. Az országgyűlés Katona Imr'ét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárává, Barcs Sándort, Méhes Lajost és Vida Miklóst, az Elnöki Tanács tagjaivá megválasztotta. Lázár György miniszterelnök terjesztette elő a Minisztertanács beszámolóját, végzett munkájáról és további feladatairól. A miniszterelnök expozéja ' — A kormány tapasztalatai megerősítik a Központi Bizottságnak azt a megállapítását, hogy társadalmi fejlődésünk minden fő területen megfelel a párt XI. kongresz- szusán jóváhagyott irányvonalnak, a kongresszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, ezért továbbra is a nép akaratát és érdekeit kifejező, jól bevált politikát kell folytatnunk. — Amikor szocialista fejlődésünk eredményeiről szólunk, és tisztelettel illetjük munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk odaadó munkáját, az igazságnak teszünk eleget- Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy még nagyon sok a javítanivaló és a megoldatlan feladat. Az országgyűlés ülésszakára készülve a Minisztertanács sokoldalú vitában saját munkájának tapasztalatait is értékelte. Arra a következtetésre jutottunk — s talán nem tévesztettük el a mértéket —, hogy a kormány es szervei többségében elfogadható színvonalon, jelentős feladatokat oldottak meg, az elért eredménnyel azonban mégsem lehetünk megelégedve. Ebből kiindulva vizsgáltuk saját felelősségünket és határoztuk meg további feladatainkat. — Mindenekelőtt azon kell változtatni, ami sajnos nemegyszer előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelisme- res, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig lassú, vontatott a döntések végrehajtása is. Gazdasági fejlődésünk tényeit elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a központi irányítás még nem érvényesíti elég következetességgel a hatékonysági követelményeket és a szükségesnél kevesebb befolyást gyakorol az egyensúlyi viszonyok alakulására. Mindezek miatt elhatározott szándékunk, hogy további lépéseket teszünk a kormányzati munka javítására. Erre megfelelő programunk van. Az ötéves terv eddigi tapasztalatait összegezve a miniszterelnök rámutatott: — Az eredmény, amiről számot adhatunk, nem kevés. Népgazdaságunk a nehezebbé vált feltételek közepette is az ötéves tervben kijelölt irányba fejlődött. A végrehajtásban azonban — a megbecsülést érdemlő eredmények mellett — vannak gondokat okozó gyenge pontok is. Teljes nyíltsággal meg kell mondani: ahhoz, hogy az előirányzott célokat elérjük, az eredetileg számításba vett és az eddig nyújtott teljesítmény nem elég. Ennél többre, a hatékonyság növelésének lényeges meggyorsítására, olyan szemléletre van szükség, ami nem tűri el a hanyag munkát, a szervezetlenséget, a társadalom javainak pazarlását, s ami a belső tartalékok mozgósítására, a gazdálkodás szüntelen javítására ösztönöz. Mindezek tudatában a kormány eddig is fontosságuknak megfelelő figyelmet fordította gazdasági feladatokra. A tények azonban azt mutatják, hogy céltudatos munkával tovább kell javítani mindazokat a végrehajtási feltételeket, amelyek elősegítik gazdaság- politikai elveink teljesebb érvényre jutását. A kormány elsődleges feladatai közé tartozik a népgazdasági tervezés, a közgazdasági szabályozás, az ágazati gazdaságszervező munka egyidejű továbbfejlesztése. Fontos tennivalónk a közgazdasági szabályozó rendszer, valamint a termelői árrendszer továbbfejlesztése — hangoztatta Lázár György. Az utóbbit alkalmassá kell tenni arra, hogy pontosabb mércét és orientációt adjon a fejlesztés, valamint a folyó termelés gazdaságosságának megítéléséhez. Más szavakkal kifejezve, az ésszerűbb gazdálkodáshoz olyan termelői árakra van szükség, amelyek a jelenleginél jobban tükrözik a valóságos ráfordításokat. — Nagy nyomatékkai szeretném hangsúlyozni, minden gazdasági vezetőnek — akár a kormányban, akár vállalatnál dolgozik — tudatában kell lennie: a termelési szerkezet korszerűsítésének előrevitele nem átmeneti, hanem tartós, nem egyik, hanem a legfontosabb feladata. Nem kevesebbet, mint azt kell elérnünk, hogy megújítsuk, a világpiac magas mércéjéhez igazítsuk iparunk és mezőgazdaságunk termelékenységét, termékeinek korszerűségét és minőségét. —- Ahhoz, hogy időben végrehajthassuk a fejlesztési feladatokat, eleget tegyünk a hatékonysági és az egyensúlyi követelményeknek, tovább kell javítani a beruházási munka minden fázisát, a döntéstől a befejezésig- Következetesebbnek kell lennünk saját elveinkhez, ennek megfelelően a fejlesztési döntésekben, a hitelek, a támogatások odaítélésekor valóban szigorú és ellenőrizhető gazdaságossági követelményeket kell támasztanunk. Az érdekeltségi viszonyokat olyan irányba kell továbbfejleszteni, ami az erők koncentrálására, a jobb előkészítésre, a gyorsabb kivitelezésre, nagyobb szervezettségre, a takarékosabb megoldásokra ösztönöz. — Gazdasági életünk fontos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kell elérnünk, a munkaerő-gazdálkodás. Változatlanul az a helyzet, hogy népgazdasági szinten több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkaerő. Emellett szervezetlenség és más okok többek között a munkafegyelem megtűrt lazaságai miatt jelentős a kieső munkaidő, kihasználatlanul maradnak nagy értékű termelőberendezések, tetemes veszteségek érik a népgazdaságot. Számos tény mutatja: gazdasági vezetőink nagy része még mindig nem érti, vagy nem hajlandó tudomásul venni, hogy gazdasági fejlődésünkre mindinkább meghatározó befolyása van annak, hol és milyen módon használjuk fel a munkaerőt, ezt a legérdekesebb erőforrásunkat. Ezért ovább kell lépnünk, Központi és vállalati intézkedésekkel, műszaki fejlesztéssel, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkakörülmények, a munkavédelem további javításával, az ösztönzés, de na kell, a fegyelmezés eszközeivel is el kell érnünk a munkaerő-gazdálkodás tartalékainak feltárását és hasznosítását. A miniszterelnök a lakosság életkörülményeiről szólva elmondta, hogy minden fontos területen növekedett a fogyasztás, bár az ötéves terv időarányos előirányzataitól kissé elmaradtunk. Több fontos intézkedést hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti viszonyainak javítására. Az áruellátás 1976. évi ismert gondjai nagyrészt megszűntek, az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiegyensúlyozott és választékosabb az árukínálat. Az ötéves terv első két évében 187 000, a tervezettnél mintegy 17 000-rel több lakás épült fel. — Miként a társadalom más területein, úgy a tudományban is megérlelődtek a Százhatvan hektáron befejezték az anyarozs aratását a nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezet horpácsi CScrepestető-dűlőjébcn. A termés jónak mondható, hiszen az elmúlt évi négy mázsával szemben, az idei esztendőben hat mázsa anyarozsot takarítottak be hektáronként. (kép: —bábéi) Népi ellenőrök megtárgyalták Mennyiben javult a belső tartalékok feltárása ? A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtökön megvitatta azt az összefoglaló jelentést, amely a vállalati belső tartalékok feltárására irányuló utóvizsgálat tapasztalatait összegezte. Ebben a munkában részt vettek a megyei, a salgótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói népi ellenőrzési bizottságok. Tevékenységük 11 termelő-, gazdálkodóegységet érintett. Nem voltak köny- nyű helyzetben, mert két gyár — ötvözet- és Ipoly Bútorgyár — kivételével a többiek nagyvállalati rendszerben termelnek — gazdálkodnak, erősen különböző önállósággal. Ennek megfelelően az említett vállalatok döntően operatív feladatokat látnak el, információik túlságosan rövid időre vonatkoznak, viszonylag szűkkörűek, a távlati célok kialakításához pedig elégtelenek. A Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén és az írószer Szövetkezet salgótarjáni részlegeinél a vizsgálatot csaknem a szükséges adatok teljes hiányában végezték el, feltételek és a szükségletek arra, hogy a mennyiségi fejlődést még inkább az intenzív fejlődés váltsa fel — folytatta beszámolóját Lázár György. — A tudománypolitikai irányelvek hatásának elemzése azt mutatja, hogy ezen az úton megtettük az első lépéseket. Ahhoz azonban, hogy az erőket jobban összpontosíthassuk, folytatni kell az ésszerű, de bátor szelektálást, mert a jövőben még kevésbé járható út, hogy minden fejlesztési feladatot saját kutatási eredményeinkkel oldjunk meg. Lázár György ezután a kormány külpolitikai tevékenységéről szólt. A törekvések az elmúlt két és fél év(Folytatás a 2. oldalonJ mivel az érintett termelő-gazdálkodó egységek vezetői nem . alakították ki e részlegekre vonatkozó elkülönített számviteli és mérési rendszert. A megyei népi ellenőrzési bizottság az igen szerteágazó, sokrétű és differenciált tapasztalatokat általánosítva úgy látja, hogy intézkedések, valamint tények bizonyítják: a vizsgált vállalatok többségénél erőteljesebb lépéseket tettek a belső veszteségforrások feltárására, megszüntetésére, illetve hasznosítására. Vagyis az alapvizsgálat javaslatai nagyrészt megvalósultak, csupán az anyagi ösztönzésnél nem érték el a kívánt fejlődést. Az, előnyös változások dif- ferericiáltan ugyan, de jelentkeznek a gyártmánystruktúra kedvező változásában, a gépi üzemidő kihasználásának javításában, a műszaki előkészítésben, a termékek minőségének növelésére irányuló törekvésekben, a szervezés, az újító- és a DH- mozgalmak, létszám- és normaóra-megtakarításban, a nyereség növekedésében, a raktározásban és az értékesítésben bekövetkezett előnyös változásokban. A belső tartalékok feltárásának és hasznosításának jelenleg is legsebezhetőbb területe az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás. A vállalatok többsége — keserves tapasztalatai ellenére — még mindig irreális létszámemeléssel képzeli megoldani növekvő feladatát. Ennek tulajdonítható, hogy stagnál az időbéres bérformában foglalkoztatottak munkaidő-kihasználása, hogy a hasznos évi munka- időalap 21,2 százaléka veszik el az egész és törtnapi kiesések miatt. A jelenlegi helyzet előnyös megváltoztatására irányuló feladatok sem ígérnek alapvető javulást. A kívánt fejlődés, a teljesítménybéres órák arányának lényeges fokozását, a műszaki munkanormák arányának növelését, az átlagos műszakszám erőteljesebb javítását kívánják meg. Az üzemidő jobb kihasználását segítő munkát jelenleg az egyszerű intézkedéseket igénylő feltáró tevékenység jellemzi. Hiányzik a munkaigényes, sokrétű előkészítést igénylő, hosszabb távra vonatkozó ez irányú munka. Emellett általában alacsony a korszerű félautomata és automata gépek aránya. Továbbra is gondot okoz, hogy az újonnan beállított korszerű gépek, gépcsoportok mellett továbbra is megmaradnak az elavult technikát képviselő alacsony teljesítményű berendezések, amelyekhez sok kezelő és karbantartó kell, nem beszélve a növekvő költségekről. A megyei népi ellenőrzési bizottság szerint nagy lehetőségek vannak a forgóeszközökkel való takarékosabb gazdálkodásban. A vita alapján úgy foglalt állást, hogy korábbi megállapításai továbbra is érvényesek. Vagyis egyes embereknél szemléleti változásra van szükség, a feladatokat a ■kollektíva bevonásával kell megoldani. Rendszeres és tervszerű munkára van szükség a veszteségforrások feltárásánál, majd ellenőrizni és elemezni kell a végzett munkát, megteremteni a számviteli, és műszaki adatszolgáltatás feltételeit. Ügy látják, hogy az elért eredménnyel arányos anyagi ösztönzésről is gondoskodni kell. A megyei népi ellenőrzési bizottság elismerését fejezte ki az említett munkában részt vett népi ellenőröknek. Külön dicséretben részesítette Kilvády Tibort, a vizsgálat vezetőjét, Kadlót Istvánná és Bocsi József népi ellenőröket. Az előterjesztést a határozati javaslatok kiegészítésével elfogadta.
