Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-06 / 157. szám
Javult a mesa gazda sági gépek alkatrészellátása Beszélgetés az AGKOKKR megyei kirendeltségének vezetőjével Következetesen A VP7Ptríí hármas követelményről már ' C/jCIUI számtalanszor esett szó — sokszor és sok helyütt. Eszerint politikailag megbízhatónak, szakmailag felkészültnek és a vezetésre alkalmasnak kell lenniük mindazoknak, akiket kineveznek egy-egy osztály, részleg, vagy egység élére. E norma betartására majd mindenütt törekszenek is a kinevezéskor. A jelölt többnyire meg is felel az előírtaknak, s mégis nemritkán, később kiderül: alkalmasság ide, alkalmasság oda nem mennek ügy a dolgok, ahogyan kellene. Ilyenkor keresik a sikertelenség okát, megoldásként átszerveznek, intézkedéseket hoznak a fegyelem megerősítéséért, újabb és újabb embereket vesznek fel, hátha többen jobban megoldják majd a feladatokat — aztán marad minden a régiben. Korántsem tamáskodni akarnánk, mégis meg kell állapítanunk: a vezetői hármas követelmény — noha elemei első látásra különböznek egymástól — elsősorban szakmai szempontoktól vezettetett. A felkészültség értelemszerűen ide sorolható, a politikai megbízhatóság pedig igencsak tág fogalom, ám a harmadik, a legfontosabb tényező sem arra vonatkozik legtöbbször, amiről szól. Egy kinevezésnél olyan embert, alkalmas személyt keresnek, aki az adott munkafolyamatok szempontjából alkalmas a vezetésre. A termelési cél tehát elhomályosítja a dolog lényegét. A legtöbbször úgy fogalmaznak, hogy X, vagy Y alkalmas vezetőnek, képes rá, hogy áttekintse az adott helyen és időben zajló termelési folyamatokat — összefoghatja tehát végrehajtásukat. Ami ebből a nézőpontból hiányzik, az az ember. A munkavállaló, aki — az elnevezésből sem következhet más —, elvégzi a munkát. A szubjektív lény, aki gondolkodik, érez, örül, vagy bosz- szankodik, s legtöbbször véleménye van a körülötte levő világról. Korántsem holt tárgy tehát, gép, aki rutinos, begyakorolt mozdulatokkal elvégzi a rá kirótt penzumot. Következik mindebből: aki a mestere a munka megszervezésének, az hasonlóan értője az emberekkel való bánásnak is. Mert hiába dolgozza ki valaki a létező legnagyszerűbb és legtöbb eredményt ígérő szervezési módszert, a munkák logikus egymás- utániságát, semmire sem megy a végrehajtók nélkül. Szociológiai felmérések sora bizonyította be az elmúlt esztendőkben, hogy az „egyszerű” dolgozó igencsak megnehezítheti a vezetői döntések végrehajtását, anélkül, hogy jogszabályba, vagy a munkaszerződésbe ütközően cselekedne. Egyszerűen a hivataloskodva „hozzáállásnak” nevezett magatartásról van itt szó. A munkakedvről, vagy annak hiányáról. Vagy más oldalról nézve, arról a pszichológiailag érthető, sőt megérthető jelenségről, melynek lényege: az únottan végzett munka jóval kevesebb eredménnyel jár, mint az örömteli cselekvés. Mit tehet ez ellen a vezető? — e kérdés aligha válaszolható meg egykönnyen, s mindenesetre általánosíthatóan, mégis — érzésünk szerint — van rá felelet. A vezetői magatartáson — kell-e hangsúlyoznunk? — nagyon is sok múlhat. A módszeren, ahogy közeledni, esetleg távolodni próbál a beosztottakhoz, illetve a beosztottaktól, ahogy beszél, intézkedik, magyarán: van súlya, hogyan viselkedik az irányítással megbízott személy. A vezetői alkalmasság egyfajta képesség az emberi kapcsolatokra. Persze a megfogalmazás — képesség a viselkedésre — igencsak általános, s mint követelmény tarthatatlan. Kinevezéskor ennél pontosabb, tárgyszerűbb, könnyebben értelmezhető kategóriákban gondolkodnak az arra hivatottak. A vezetésre alkalmas személynek egyetlen tulajdonsága van, ami mérhető, s a múltjában is nyomon követhető. Ez pedig a következetesség, vagy esetleg annak hiánya. Ez az a tulajdonság, amelynek mindenképpen jellemeznie kell a jó vezetőt — minden szinten, s minden helyzetben. És mert emberi kapcsolatokról és korántsem egyenrangú viszonyokról van szó, szinte elképzelhetetlen, hogy egy vezető mindig, s mindenkinek megfelelően döntsön. Lehetetlen jót tenni egyszerre valamennyi beosztottnak. Ám akkor, ha a döntésre hivatott személy« hasonló eseteket rendre ugyanúgy bírálja el, nem érheti szó a ház elejét, joggal beszélhetünk vezetői módszerről. És a beosztottak is tisztában lehetnek azzal, mit akar a főnökük. Ha úgy tetszik, egyszerűbben szólva: módot nyernek rá, hogy alkalmazkodjanak a velük közölt elhatározásokhoz. Tudják, hogy adott helyzetre miképpen reagál a vezetőjük, hogyan viselkedjenek, hogy összhangban legyen munkájuk a főnöki módszerrel. Tehát a következetesség az, amely — «. uuai természetesen sok más mellett — megteremtheti a hőn áhított vezetői tekintélyt. A következetesség, amely nem foglalható hármas szabályba, kategorikus normába, mert nem több és nem kevesebb elismerésre méltó emberi tulajdonságnál. m. p. Megjelent a Nógrádi Szemle A megye mezőgazdasági üzemeiben felkészültek az aratásra, megszülettek a nyári kampánymunkára szóló feladattervek, kijavították a betakarításban részt vevő gépeket, most már csak az időjárástól függ, hogy mikor kezdődhet a rajt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az AGROKER Vállalat kulcsszerephez jut az aratás idején, de főleg a felkészülés során, hiszen a mezőgazdasági üzemek korszerű gépekkel, szállítójárművekkel rendelkeznek, amelyek alkatrészellátása a vállalat feladata. Az idei felkészülésről beszélgettünk Lőrinc? Károllyal, az AGROKER Nógrád megyei kirendelésének vezetőjével. — Mi jellemezte a mező- gazdasági gépek ellátását az első fél évben? — Az eltelt hat hónapban a megye mezőgazdasági üzemeinek 25,4 millió forint értékű alkatrészt, műszaki árut, gördülőcsapágyat értékesítettünk, az elmúlt év hasonló időszakában forgalmazott 23,8 millióval szemben. Tehát az alkatrész-felhasználás csaknem 7 százalékkal növekedett. Jelenlegi készleteink is ki- elégítőek, hiszen a raktárakA balassagyarmati járásban levő nyolc termelőszövetkezet összefogásával tevékenykedik Érsekvadkerten, Dimitrov- pusztán, az „Üttörő” Sertéstenyésztő és -Hizlaló Szövetkezeti Közös Vállalkozás. A sertéstelepen most rekonstrukció folyik, melynek eredban 26 millió forint értékű áru áll rendelkezésre. Tavaly ilyenkor 22 millió forint értékű volt a készlet. Az aratásban részt vevő betakarítógépek, traktorok, vontatók javításához szükséges alkatrészeket időben felmérték a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és igényeiket eljuttatták hozzánk. Sajnos elő- megrendeléssel az üzemek ritkán éltek, pedig ez a jobb alkatrészellátás egyik feltétele. — Az idei aratásra miként készült fel a kirendeltség? — Az Országos Mezőgazda- sági Gépalkatrészellátó Vállalattól, valamint a társvállalatoktól — jó kapcsolataink révén — beszereztük azokat a fontos cikkeket, amelyekkel mi nem rendelkeztünk. így a betakarítóeszközök zömmel kijavítva várták a gépszemléket. Mint a már ismertetett számok is bizonyítják: gépalkatrész-készletünk nagyobb a tavalyinál, s ez jótékonyan hatott a mezőgazdasági üzemek felkészülésére is. Az idén szeretnénk tovább javítani az alkatrészellátást. Nehezíti helyzetünket, hogy a mező- gazdaságot ismét nem fogadta kegyeibe az időjárás, tehát ményeként évi tízezer darab hízóállat kerülhet vágásra, a mostani nyolcezerrel szemben. A hizlalda épületeinek, etetőberendezéseinek felújítása. korszerűsítése, várhatóan 1079-re fejeződik be. A vállalkozás szakemberei az idén hétezer darab hízósergyakori meghibásokra kell felkészülni. Javasoljuk a mezőgazdasági üzemeknek, hogy éljenek az SZK—5 és SZK—6 típusú betakarítógépek kedvezményes vásárlási lehetőségével. A nógrádi üzemek egyébként az év első felében 20 darab SZK—5-ös, illetve 13 darab E—512-es kombájnt és 6 darab bálázógépet szereztek be. Indokolt, hogy idejében gondoskodjanak a pót- alkatrészekről is. Jelenleg megfelelő készleteink vannak SZK—4, és SZK—5-ös kombájnokhoz, variátorék- szíjakból, alsó és felső rostából. — Az aratás idején hogyan segítik a mezőgazdasági üzemeket? — A MEGÉV-vel megyei kirendeltségünk rendszeres kapcsolatot tart az aratás ideje alatt is. A szükséges, de már kifogyott alkatrészeket naponta telexen igényeljük, amelyeket ügyeletes kocsink másnaponként szállít. Tehát a tsz-eket soron kívül szolgáljuk ki. — Lesz-e hiánycikk? — Rajtunk kívülálló okok miatt várhatóan az SZK—5-ös, SZK—6-os kombájnoknál, kerékfékhengerből, behordócsi- gából, az E—512-es kombájn motorjának alkatrészeiből nem lesz elegendő. A betaka- ritógépekhez szükséges 8—10 ezer cikkből a hiányzó alkatrészeket igyekszünk még az aratás kezdete előtt beszerezni. — Az idén is bevezetik az ügyeleti rendszert? — Kétszer ad, aki gyorsan ad — mondják, fyt. aratási ügyeleti szolgálatot előreláthatólag július 10—15. között kezdjük meg, de ha szükség van rá, korábban is készen állunk. Az ügyelet hétköznap reggel 7-től este 7-ig, szombaton 7—17 óra, vasárnap 7— 13 óra között tart. Ha szükség van rá, ügyeleti szolgálat után is rendelkezésre állunk. Információnk szerint a ME- GÉV a rendkívül szűk keresztmetszetű alkatrészféleségek központi készletezésére intézkedett, hogy az AGRO- KER-nek soron kívül tudjon adni. — Mit látni most a raktárakban? — Időben felkészültünk, így a termelőszövetkezetek beszerzőkocsijai nem térnek üresen haza. A betakarítógépekhez kellő fontosabb alkatrészek: ékszíjak, akkumulátorok, gumiköpenyek, gördülőcsapágyak és egyéb cikkek bőven rendelkezésre állnak. Gondoltunk a mezőgazdasági üzemek esetleges tárolási nehézségeire, ezért nagymennyiségű fóliát is beszereztünk — fejezte be a beszélgetést Lőrincz Károly. tés és hatszáz darab süldő értékesítését ígérték. Az állatok zöme Balassagyarmat és Vác húsfeldolgozóiba kerül. A telepen jelenleg hatszázhúsz anyadisznó malacszaporulata biztosítja a hízóalapanyagot. Egy kocától egy fialáskor átlagosan 9—10 malacot vár-; Barokk kastély, fogadó A XVII. század végén a kelet- csehországi Kuks falucskában Anton Sporck gróf neves művészekkel kezdte építtetni rezidenciáját. Ez a kastélyon kívül gyógyfürdöépületet, kápolnát, vendégfogadót, színházat, kórházat gyógyszertárral, templomot, családi sírboltot foglalt magában. A munkával a gróf a Csehországban akkortájt tevékenykedő olasz építészt, Alllprandit bízta meg. Az épületek homlokzatát, szobordíszeit pedig a cseh barokk művészet legkiválóbb szobrásza. Matthias Braun alkotta. A kiváló művészek keze nyomán egyedülálló barokk építészeti komplexum keletkezett a festői fekvésű falucskában. A falu: Kuks és környéke 1971 óta műemlékvédelem alatt áll. Nagyszabású restaurálásba kezdtek. A restaurálási költségekre 57 millió cseh koronát irányoztak elő. Jelenleg a kórházépületet és környékét állítják helyre. A későbbiekben az Elba bal partján levő gyógyfürdő és az egykori vendégfogadó rekonstruálására kerül sor. nak. Képünk a fiaztatóban készült, ahol Ferencz Sándor főállattenyésztő vezetésével Csabák Sándorné és Marsiczki Istvánné sertésgondozók a naposmalacok egészségi állapotát ellenőrzik. — kulcsár — A Nógrádi Szemle idei második száma gazdag tartalommal jelent meg. A pártélet- rovat közli Miklósik Ignác cikkét, arról, hogyan valósul meg a Politikai Bizottság 1972. március 21 -i határozata a szécsényi járásban. Dr. Ban- dur Károly Vita és bírálat a pártdemokrácia szolgálatában címmel a pártiskolai hallgatók körében végzett felmérés tapasztalatait összegzi. Többek között szól a pártélet, a munkastílus, a demokratizmus aktuális kérdéseiről, fejlesztésének tapasztalatairól. Ozsvár Istvánné Pártcsoportok helye és szerepe a pártmunkában, címmel a XI. kongresszus óta végzett munkát, a pártcsoportok megyei tapasztalatait elemzi. A gazdaságpolitikai rovatban Herencsényi József További tartalékaink az együttműködésben, a mezőgazdaságban című írásában a gazdasági társulások szerepének tapasztalatait összegzi. Fábri István Munkaverseny Rom- hányban címmel vizsgálja a romhányi gyárban folyó munkaverseny tapasztalatait. Pádár András az Üzemi demokrácia és információ címmel Szilágyi Dezsővel, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek párt- bizottságának titkárával készített interjút. A társadalompolitikai rovatban a megyei pártbizottság két fontos határozatát közli a folyóirat. A munkások élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, valamint megyénk kulturális helyzetéről, további feladatairól szóló dokumentumok hasznos segítséget adnak az alapszervezetek munkájához. Huszák Artúr Tapasztalatok és feladatok a Központi Bizottság 1974. március 19—20-i irányelveinek végrehajtásában címmel a megyei pártbizottság ülésének vitája és állásfoglalása alapján von le következtetéseket a munkásosztály szerepének, az üzemi demokrácia további fejlesztésének feladatairól. Dr. Dósa Ferenc a nemzetiségi politika gyakorlatát elemzi írásában. Dr. Hatvani László, a balassagyarmati kórház gazdasági, társadalmi szerveinek együttműködéséről, a szocialista vezetés követelményeiről ír. A szerkesztőség Bürokrácia és az ellene folyó harc címmel zárja le azt a másfél éves vitát, amely e témakörben folyt a Szemle hasábjain. A propagandistáknak Her- czeg István ad hasznos tanácsokat A politikai vitakörök tapasztalatairól című cikkében. Dr. Ujlaky István a salgótarjáni járás hat propagandistájával készített riportot a propagandamunka aktuális kérdéseiről. Gyürkl Zoltán pedig Két évvel a berlini tanácskozás után címmel összegezi az Európa fejlődésében végbement változásokat. Gazdag anyagot nyújt az olvasóknak a tanulmányok rovata. Ozsvárt Lőrinc a két munkáspárt Nógrád megyei egyesülésének gyakorlati lebonyolításáról készített összeállítást. Dr. Molnár Pál a két munkáspárt salgótarjáni egyesüléséről ír, és elemzi az iskolák államosításának tapasztalatait is. Dr. Szomszéd Imre Balassagyarmat fejlődéséről készített tanulmányában sok tényanyaggal mutatja be az iparosítás első lépéseit. Dr. Róth József né a Gazdasági növekedés és a munkastruktúra néhány összefüggése fejlődésünk mai szakaszában címmel írt cikket. Bozó Gyula, a Történelemszemlélettel kapcsolatos tapasztalatok egy felmérés alapján című írása nemcsak a felmérés tapasztalatait elemzi, hanem több vontkozásban utal a NÖG- RÁD-ban e témakörről lezajlott vitára. A Könyvespolcon rovatban két könyvről írt ismertetőt Czene Gyula és Sólyom István. Kálovits Géz« Rövidesen befejeződik a Nógrád megyei Patyolat Vállalat salgótarjáni központjának rekonstrukciója. Az 1976-ban kezdődött beruházás — az újonnan vásárolt gépekkel együtt — 36 millió forintba került. A rekonstrukció kapcsán megteremtődtek azok a feltételek, amelyekkel a megye lakosságának igényeit kielégítik. Jelentősen javultak a munkakörülmények is. A vállalat az árbevételi tervét a tavalyi 12,2 millió forinttal szemben 14,5 százalékkal növelni kívánja. A képen Rácz Józscfné a SPEZlMA—25 típusú vegytisztító gépnél, munka közben. Sz. Gy.
