Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-28 / 176. szám
I Wyspianski-kiállílás Budapesten Krakkói fasor hajnalban (1894, festmény) A lengyel újromantika kiemelkedő tehetségű, sokoldalú művészének, Stanislaw Wyspianskinak műveiből rendezett nagyszabású, reprezentatív kiállítást a varsói Mic- kiewicz Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum. A századfordulón élt képzőművész, költő-drámaíró fejlődését és munkásságát széles összefüggéseiben reprezen-* tálta ez a kiállítás. A krakkói indulás évei, melyek a származás (a szobrász atya tehetségét öröklő fiú) előnyét is magukba foglalják, a történelmi-nemzeti tudat kialakulására is erős befolyást gyakoroltak. Az egykori királyi város, Krakkó történelmi légköre, sajátos művészeti patinája a tehetség első iskolája. A külföldi utazások művészérlelő szerepe kétségtelenül nyomon követhető a bemutatott rajzokon. A nagy mesterek — Dürer, Holbein, Raffael — műveinek másolásaiban nemcsak a tehetséges, de a művészi eszményért küzdő ifjú jelentkezését is láthatjuk. A német mesterek mellett a francia Art Nouveau megismerése, a párizsi évek tele- vény művészi hatásai — elsősorban Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Puvis de Cha- vennes alkotó ereje — érlelik modern művésszé. A Gauguintől örökölt műterem, mely egyik kiállított képének témája és címe is, ily módon juthat szimbolikus értelemhez. Artur Gorski szavait idézve: „Művészetünktől azt várjuk el, hogy legyen lengyel, velejéig lengyel — mert, ha elveszti nemzeti jellegét, akkor egyszersmind elveszti erejét és értékét, valamint létjogosultságát Is. De legyen ugyanakkor fogékony is, újakra kész, az ifjúság tüze égjen benne, sasszárnyakat viseljen, királyi lelket, Mickiewicz lángoLádán ülő lány (1893, kréta, akvarell) ló lelkét” — éppen Wyspians- ki alkotásaiban véljük megtalálni a romantikus eszme újraéledését, az idézett sorok megvalósulását. Wyspianski művészi tevékenységét, amely a nemzeti eszme és a modern szellemiség ötvözése jegyében teljesedik ki, a sokoldalú képző-, ipar-, könyvművész — a „Zycle” (Élet) című szecessziós hetilap grafikusa és tipográfusszerkesztője — oldaláról ismerheti meg a múzeumlátogató. Wyspianski elismerése és népszerűsége a képzőművészet területén korábban következett be, mint irodalmi munkásságáé — jóllehet irodalmi alkotásaiban közvetlenebbül nyomon követhető a nemzeti eszme megtartására és a nemzeti öntudat továbbépítésére tett művészi kísérlet. Mint a színház szenvedélyes szerelmese — színpadi művei mellett, melyek az antik dráma, a shakespeare-i és a lengyel romantikus színház hagyományait fejlesztik tovább — rendezőként, díszlettervezőként is említésre méltót alkotott. Legismertebb műve az 1901-ben befejezett „Menyegző” című drámája, amely a századfordulón válságba jutott lengyel társadalom nagyszabású körképét rajzolta meg. A stílszerűen megrendezett kiállítás termeiből a századvég szellemi izgalma sugárzik, a falakra festett virágok, melyek Wyspianski „Füvészkönyvé”-nek lapjairól kerültek a látogatók szeme elé — szimbolizálják a századvég tobzódó szellemi útkereséseit. A világ legjobb kórusa Jövőre lesz huszonöt éves az első bolgár vegyes kórus, amely azóta is alapítója, Szvetoszlav Obretenov, a jeles karmester és zeneszerző nevét viseli. Akkor, negyedszázaddal ezelőtt, mindössze negyvenen voltak... Ma 45 nő és 55 férfi vesz részt a vegyes karban, amely kiváló tolmácsolója a népi dalkincsnek csakúgy, mint a klasszikus romantikus műveknek. Kantáták, oratóriumok, tömegdalok, mai művek egyaránt szerepelnek repertoárjukon. A kritikusok kiemelik a kórus technikai tökéletességét, hanggazdagságát. A szovjet sajtó — a számos moszkvai vendégszereplés egyikén - így írt róla: „A legjobb kórus — nemcsak Európában, az egész világon!" Az országhatárokon túli megbecsülést számtalan nagy külföldi siker bizonyítja. Az Obretenov-kórus a Szovjetunión kívül fellépett Magyarországon, Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Görögországban, Csehszlovákiában, Japánban. Turnéik során több kitűnő lemez- felvétel örökítette meg előadásaikat. Ez a vegyes kar vett részt a nemzetközi díjjal kitüntetett Hovanscsina-lemez felvételén. „Aranykönyvükben" számos kiváló muzsikusegyéniség bejegyzéseit őrzik, köztük olyanok elismerő sorait, mint D. Sosztakovics. UNESCO Az NDK évente átlagosan 50 UNESCO-rendezvényen vesz részt. Az ország 5 éve tagja a szövetségnek, részt vesz minden olyan UNESCO- munkaprogram, -határozat megvalósításában, mely a szakmai továbbképzést, a tudományt és a kultúrát szolgálja. Az NDK aktívan támogatta a szövetség „A tudományos kutatók helyzete” című ajánlását. Az ország tudósai 5 nagy természettudományos programon vesznek részt, ezek: oceanológiai kutatások, nemzetközi víztani program, az „ember és a bioszféra”, a geológiai korrelációsprogram, valamint program a tudomány és technika egységes információs rendszerének kialakítására. A salgótarjáni nemzetközi művéeztelep vendégei Feró Král Feró Kral a mai szlovák képzőművészet kiemelkedő alakja. Egyik méltatója szerint kihív, „hogy kellő jeleletet kapjunk absztrahált döb- benetekről, a stilizált tájak nosztalgikus kompozícióinak szlávos légköréről, keletkezésüknek körülményeiről” (Szuchy M. Emil). Miféle tájakról van szó? A liptói és árvái vidékről, ahonnan származik, . ahol el. Liptószentmiklóson született 1919-ben és a Vág partján lévő városban, Zsolnán él. Több műfaj művelője, grafikus-, festő-, és díszítőművész, muráiis alkotások létrehozója. Szín- és formarendszere azonban egységes ívű. Művészetének alapja a valóságközelség és a metaforákban való gondolkodás. Mi következik ebből? A valóságközelség művészetében egyrészt az indító tájhoz való hűséget jelenti. A Magas-Tátra hűvös szépségű hangulata, Liptó tája, Árva hegyei, a mély völgyek, folyók, földek párája képi világának meghatározói közé tartoznak. Másrészt emberi és művészi alapélménye a kétkezi dolgozó emberek világa, amely Feró Krált gondjaik, örömeik hiteles megszólaltatójává avatja. Liptó, Zsolna vidéke, s különösen az árvái szlovák világ ma is őrzi sajátos hagyományait. Hogy csak néhány példát hozzunk, Arvá szülötte a legnagyobb szlovák költő, Pavel Hviezdoslav (1849—1921), aki a szlovák—magyar barátság hirdetői közé tartozott. Itt látta meg a napvilágot a szlovák himnusz költője, Ján Ma- tuska (1821—1877), Jur Janos- ka-Bystersky (1856—1920) iró, politikus, a Matica elnöke, Szontágh Dániel, Árva egyik történetírója, Szontágh Miklós doktor (1843—1889), a Magas- Tátra messze földön híres orvosa, fürdőalapító, tudományos író, s még hosszan sorolhatnánk azokat a szlovák és magyar kiválóságokat, akiket ez á tájék indított útjukra. E vidék múltjában, jelenében gyökerezik Feró Král művészete. A pozsonyi képzőművészeti főiskolát 1943-ban fejezte be. Azóta mintegy fél- száz egyéni kiállítása volt Csehszlovákiában, illetve Párizsban, Münchenben, Rómában, Firenzében, Varsóban és másutt. Csoportos tárlatokon is rendszeresen kiállít, több szlovákiai várost díszítenek muráiis alkotásai, állami és szakmai művészeti díjak tulajdonosa. A művészeti közéletben végzett munkáját is kitüntetésekkel ismerték el. A közép-szlovákiai és az észak-magyarországi művészek több mint egyévtizedes kapcsolatának szintén egyik ápolója, tevékeny részese. Műveivel Miskolc, Eger és Salgótarján közönsége már többször találkozhatott. Feró Král meglehetősen szikár ember. E külső azonban alapvetően érzelmes, lírai benső alkatot takar. — Az ember benső, érzelmi, szellemi kifejezésére törekszem — jegyzi meg. — Fi- guratív és szimbolikus kompozícióimban egyaránt a lírai megfogalmazást kedvelem, az ember mikrovilága érdekel. Munkássága a népművészet szimbolikájával, a Magyarországon szintén ismert népi szürrealizmus irányával is rokon. Különösen megkapóak „magánballadái” (Ballada az arany rózsáról, Ballada a kék holdról, s még sok más falikárpit). Festményeiben, például a Zorka magánszáma. Árvái ballada, Árvái lány stb. a szlovák hagyományig nyúl vissza, ezt fogalmazza újra. Grafikái szűkszavúságuk ellenére ugyancsak mély költői- ség hordozói, életről, halálról, szélről, jávorfahegedüről szóló balladák. Nem először jár Salgótarjánban. Ezúttal csupán tíz napot töltött itt, a hét elején szólították haza kötelességei. Tóth Elemér Népi Iparművészek kiállítása Kai ocsán. A képen látható kisze- bábus palócbabákkal Papp Ferencné budapesti néxjművész második díjat nyert. NÓGRÁD - 1978. július 28., péntek Nyár a kastélymúzeumban Vidám színek — a kastély falának ragyogó sárgája, a környék harsogó zöldje, az úttörőnyakkendők pirosa — és vidám gyerekzsivaj fogadja mostanában a látogatót a szé- csényi kastélymúzeum udvarán. Jönnek az érdeklődők és nem kell csalódással távozniuk, viszik a hírét a fiatal múzeumnak. — Nincs tehát holtidő, az oly’ gyakran emlegetett „uborkaszezon” elkerüli az intézményt? — adódik ösztönösen a kérdés. Praznovszky Mihály igazgató a nyári feladatok vázolásával azt bizonyítja, nincs. — Igaz persze, hogy ilyenkor némileg különbözik a munkánk az évközitől. Részben a közművelődési feladatoknál érezzük a nyarat: szabadságolások, vakáció miatt e területen most a belső tevékenység dominál. „Nyári szünetet” tart a múzeumbarátok körének klubja például. Már 234 tagot számlálunk — közülük kilencvenen (ahányan a két autóbuszra felfértek) júniusban egy szép szlovákiai túrán vettek részt, az úticélok: Rozsnyó, Krasznahorka, Betlér. Az utolsó foglalkozásunkon egy pedagógus beszélt Szé- csény korai esztendeiről, leleteket is bemutatva, majd, ahogy megszoktuk, lemezhallga- tással, beszélgetéssel folytattuk. Nem kevesen, körülbelül hatvanan jöttek el. Ezt a formát természetesen szeptemberben folytatjuk. — Kimondottan nyárias jellegű programokra nem gondoltak? — Szerettünk volna szabadtéri szoborkiállítást, hangversenyeket rendezni — de idén még nem vállalkozhattunk erre, lekötött bennünket a felújítási munka. Július elején adták át a bejárattól jobb kéz felől látható kasznárlakást. Ide ősszel iskolatörténeti kiállítás kerül. A századfordulótól kezdve, megyei jelleggel mutatja be a különböző iskolai berendezéseket (bányatársulati iskolától a mai úttörőszobáig), emléket állít a kiemelkedő nógrádi pedagógusoknak. A megyei múzeumi szervezet munkatársa, Balázs* László állítja össze az anyagot. Másik felújításunk a bástya és a hozzá tartozó kerítés renoválása — itt a Természettudományi Múzeum fog a megyék természeti képét bemutató tárlatot felépíteni. Bizonyára sokakat vonz majd ez is. Mai lévéaján 22.25: VIT — KUBA A májusi kubai est óta sok ponta jelentkezett a VIT —: szó esik a VIT-ről a televí- Kuba elnevezésű fesztivál- zióban; ezen a héten már na- program, azonban ma lesz a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó valódi nyitánya: a megnyitó közvetítése, ötórányi az időeltolódás Budapest és Havanna között; ez az oka, hogy ilyen késő esti órákban kerül sor a közvetítésre, ám a színpompás felvonulás min— Jelenleg mi várja a múzeumbarátokat, a turistákat? — A két állandó kiállításunk — a régészeti és a vadászati — mellett júniusban megnyitottuk a Nemzeti Galériától kapott reformkori magyar festészeti és grafikai anyagot. A látogatókönyv bejegyzései azt mutatják, nagyon népszerű ez a megyei múzeumi szervezet és a Nemzeti Galéria együttműködése eredményeképpen létező kiállítási forma. Nem kell Budapestre menni, itt is igen értékes képeket láthatnak, gyakran van tárlat- vezetés is. Az első fél évet szép eredménnyel zártuk: közel hatezerrel több látogatónk volt mint tavaly, év végére valószínűleg meghaladja az 50 ezret a vendégek száma. A köz- művelődésben — mert azt szeretnénk, hogy valóban része legyen tevékenységünk ennek — a számok még nem mondanak el mindent, tudjuk, de egy „kezdő”, fiatal múzeum számára fontos közönséget teremteni. És természetesen közösséget... A látogatókról egykét érdekesebb adatot hadd mondjak el: az ország számos vidékéről jönnek, 80 százalékban megyén kívülről. A vendégkönyv őriz sok német nyelvű beírást, de van cseh, ausztráliai, kanadai vendégünk is. — Milyen belső munkák folynak ezekben a hónapokban? — A régész most készít egy vándorkiállítást a szerszámkészítés történetéből — üzemekben szeretnénk majd vándoroltatni. Elsősorban olyan helyeken látható majd, amelyekkel szocialista szerződésünk van: már augusztus végén a mezőgazdasági szakközép- iskolában, később az ELZETT-ben, az ÉP- SZÖV-nél, az Ipoly Bútorgyár helyi gyáregységében, az ÉMÁSZ-nál. Folyik a leletmentő ásatás Kisterenyén. Emellett el kell kezdenünk a készülést az őszre. Folytatni fogjuk a megye néprajzát bemutató sorozatunkat, a komolyzenei hangversenyeket. Az októberi múzeumi hónap idén azért is jelentős lesz számunkra, mert itt lesz a megyei megnyitója. Reméljük, hogy á két újabb kiállításunk, az őszi programok tovább szélesítik a múzeumot kedvelők körét. G. Kiss Magdolna Ma este 20.00 h. Z. szerkesztő emlékezetes esetei „Beszélgetés a fagylaltmérgezőkkel”, den ébren maradót kárpótol majd. A közvetítés színhelye az Amerika Stadion, ahova 122 ország fiatalságának küldöttei érkeznek, a televíziós kép az Interszputnyik segítségével érkezik Taliándörög- cíön át, egyenesben a nézők képernyőjére. A VIT ideje alatt naponta — olykor kétszer is — láthatnak a nézők beszámolót, helyszíni közvetítést a vitákról, sporteseményekről, kulturális műsorokról és tér-- mészetesen a karneválról. A havannai meleg miatt — úgy mondják — éjszakai programokra számíthatunk, de a tévékamera igyekszik mindenütt jelen lenni.
