Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
Saínhásnyl közreműködő Családi iroda Balassagyarmaton Versenyben na orsaág versmondói Ünnepélyesen, új tartalommal „Csak semmi ceremónia!” — ez a mondás' itt a visszájára fordul. Aki a kedves közvetlenséggel családi irodaként emlegetett intézményt felkeresi, éppenhogy az ünnepélyességet, az új tartalmú szertartást igényli. Dehát nincs könnyű dolga annak, aki ismeretlenül keresi Balassagyarmaton a társadalmi ünnepeket és szertartásokat szervező irodát. S, ha már megtalálta a volt vármegye- háza oldalbejáratát, még mindig eltévedhet a lépcsőkön, folyosókon. Az iroda szó szerint egyetlen irodahelyiség. Adminisztráció, irodavezető és az ügyfélfogadó „tér” együtt van itt. Az országban kilencvenhat hasonló intézmény működik, többé-kevés- bé azonos elnevezéssel, de mindenképpen azonos céllal. Az országrész legnagyobb ilyen irodája az ózdi, ahol nyolc munkatárs dolgozik és saját gépkocsival, gépkocsi- vezetővel is rendelkeznek. Balassagyarmaton Csikász István irodavezető és két munkatársa Csehné Funk Györgyi, valamint Demus László fogadja az ügyfeleket. Egy hétköznapi délelőtt néhány itt eltöltött órája meggyőz arról, hogy sokan idetalálnak. Csikász István a saját íróasztalánál kínál hellyel. Várakoznom . kell, mert a fogadóban nézsai ügyfelekkel tárgyal. A számlát jöttek rendezni és köszönetét modanak az iroda segítségéért A számlát az adminisztrációban fizetik. A tárgyaló felszabadul. Az első kérdés rövid visszapillantásra készteti az irodavezetőt MILTEN A SZÉP ESKÜVŐ? — A családi és társadalmi ünnepeket szervező irodák tevékenysége ismert társadalmipolitikai hagyományokra vezethetők vissza. Az irodák rendezvényei iránt megnyilvánuló egyre fokozódó igény a társadalmi élet fejlődésével tart kapcsolatot A mai ügyfelek a névadó, az esküvő és temetési szertartásokat igénylők azt kérik tőlünk, hogy az ünnepélyességet megtartva, a korábbi hagyományoktól mégis eltérően rendezzük meg családi kiemelkedő eseményeiket. Érdekes, hogy mintegy hét évvel ezelőtt, amikor a Minisztertanács határozatot hozott az irodák felállítására, éppen a munkásmozgalmáról, bányászkultúrájáról ismert Tatabánya, az ottani iroda volt a példakép. Megyénkben körülbelül egy- időben, 1971-ben Salgótarjánban és Balassagyarmaton alakult meg a két iroda. Magas, szőke fiatalember érkezik. Saját esküvője ügyében jött tanácsot kérni. Az esküvő a szécsényi járás egyik kis falujában lesz a közeli napokban. Nem jött üres kézzel. Üttörő-énekkart, sorfalat már felajánlottak neki helyben. Csikász István az esküvő lélektanát magyarázza rendkívül részletesen, nagy alapossággal. Fontos a mellékmotívumok kidolgozásét, ez hozzájárul az ünnepélyesség fokozásához. Ajánlatai: a házasságkötés után a férj és feleség új családtagjaik felé teszik meg az első lépéseket. Virággal köszöntik egymás szüleit, kenyérrel, sóval kínálják egymást, ugyanez történhet (régi hagyomány szerint) mézzel. A vőlegénynek a virágköszöntés tetszik. Ezt elfogadja. Ezután már „csak” az esemény megkom- ponálása van hátra. Milyen a szép esküvő? Ennek pontos leírására nincs hely. A bevezető orgonazenétől a pezsgés koccintásig ezt tizennégy pontban, és jó néhány alpontban, rögzíti az irodavezető. Orgonát, orgonistát, szónokot, virágot, gyűrűstányért az iroda ad, s persze a forgató- könyv szerint az eseményt meg is rendezi. Mibe kerül mindez? A végösszeg 240 forint. SZÁZ nfjAN NAPONTA A balassagyarmati családi iroda természetesen valamennyi társadalmi és politikai rendezvényen is jelentős szerepet vállal. Évente átlag 260—265 különféle, többségében azonban családi rendezvény gazdája. Száz híján naponta történik egy-egy emlékezetes családi vagy társadalmi esemény, amelyben részt- vesznek. A tavaszi hónapokban a jeles társadalmi-politikai ünnepeken vállalnak jelentős feladatokat. A városi tanács irányítása alá tartozó iroda évente 250 ezer forint költségvetéssel gazdálkodik. Bár a mennyiségi fejlődés az éremnek csupán egyik oldalára vet fényt, mégis érdemes elmondani, hogy az öt évvel ezelőtti forgalomhoz képest jelenlegi ügyfélfogadásuk mintegy háromszáz százalék. Csikász István tanár, irodalmi színpadvezető, grafikus, öt évvel ezelőtt még maga is külső munkatársként szerepelt versekkel, szónoklatokkal az iroda rendezvényein. Ma hány külső munkatársra számíthat? — Elsőként a fúvószenekart említem. Huszonöt tagjával személyes, jó kapcsolatunk van. Húsztagú úttörő-énekkar, az általános iskolákban. öt névadó csoportvezető, hét szónok, hét versmondó, öt orgonista, két gitáros, egy hegedűs és egy csellista, több mint hetven, emberileg, alkatilag, szakmailag alkalmas munkatársra számíthatunk. Ez bizony, egy közepes színház úgyszólván teljes művészeti és műszaki dolgozóinak létszáma. (Természetesen az adminisztráció nélkül). Csikász Istvánnal együtt nyolc szónokkal számolhatnak. Hogyan „születnek” manapság a szónokok és a szónoklatok? VERSMONDÖBIENNALÉ — Egy éve temettük sokunk példaképét, Valkár Bélát, aki szónokként fontos társadalmi-politikai munkának tekintette a szereplést. Mostanában egy-egy munkatársi, családi vonatkozású esemény kapcsán egyre gyakoribb, hogy az érintettek barátai, kollégái „egy-két szót szeretnének szólni” az eseményen. A szónokok tulajdonképpen így születnek. És a szónoklatok? Kilenc dossziét tölt meg az a vers- és prózaanyag, amely az egymástól nagyon is eltérő események megrendezéséhez használató. Igyekszünk minél közelebb kerülni az érintett személyhez vagy személyekhez, a közvetlen hatás eléréséhez. Milyen a jó családi, társadalmi rendezvény, szertartás? A balassagyarmati iroda munkatársainak hitvallása szerint az, amelyik az emberi benső történéseket követi. Ismert gond, hogy az országban működő irodák rendezvényeinek színvonala túlságosan is eltérő. Balassagyarmat és Esztergom szinte egy- időben jelentkezett a Népművelési Intézetnél egy olyan versmondó-biennálé megrendezése céljából, amely éppen a színvonal egyenetlenségeit lenne hivatva megszüntetni. Ide illően szólva; „házasság” lett belőle. Esztergom és Balassagyarmat, a két város családi irodája, ettől az évtől kezdve biennáléjelleggel kétévenként rendezi az irodáknál közreműködő vers- és prózamondók országos versenyét. Az első Esztergomban, áprilisban zajlott. Hetven jelentkező kapott emléklapot, oklevelet, a nyertesek pedig diplomát. Balassi Bálintra emlékezve a verseny elnevezése is Balassi-versmondó- verseny. Balassi-hagyomá- nyokkal, -emlékekkel mindkét nagv múltú városunk rendelkezik. A balassagyarmatiak közül négyen vettek részt az esztergomi találkozón, s közülük hárman diplomát kaptak. Különösen a népdal és a népköltészét gyöngyszemeinek ide illő felhasználására adtak számos szép példát Két év múlva Balassagyarmaton találkoznak a vers- és prózamondók. És az irodák jövője? Nagyobb figyelmet érdemel az országos szervektől. És nem is hivatalit! Tartalmas, emberi figyelmet. Amilyet az irodáktól várunk. T. Pataki László Van még tennivaló Strnn (hí jdon sáqok Mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, a salgótarjáni tóstrand kezelését az idei évadtól a regionális vízmű vette át, mely elhatározta, hogy az utóbbi években egyre elhanyagoltabb, szolgáltatásaiban sok kívánnivalót maga után hagyó létesítményt újra kifogástalanná, használhatóvá teszi. Erre az évadra jelentősebb változást nem ígértek, mégis kellemes meglepetések várják azokat, akik a gyakran barátságtalan idei nyári időjárás ellenére kimerészkednek a strandra. A legszembetűnőbb az á betonlapokból lerakott járda, mely a főbejárattól a kabinokig és öltözőkig húzódik. Az üzemeltetők megrendelésére a városi tanács mélyépítő üzeme készítette és már kezdik a folytatást is, mely egészen a jelenleg üzemelő egyetlen medence feljáróihoz vezet. Bármennyire furcsa, ezzel a víz tisztaságát védik. Ugyancsak a főbejáratnál, a pénztár — irodahelyiséggel szemben — napokon belül elkészül a kölcsönző új épülete, ahol nyugágyakat — több mint százat szereztek be —, hintapadokat és természetesen fürdőruhákat lehet kölcsönözni. Ez utóbbiak készletét teljesen lecserélték az idén, új modelleket vásároltak és megoldották a naponkénti fertőtlenítő mosást is. Újak a medence körül elhelyezett napozópadok is, fémvázú lécülőkés és támlás székek, vasasztalok és napernyők, melyek ugyancsak a vendégek kényelmét hivatottak szolgálni. Eredménynek tekinthető az is, hogy az elmúlt évek tapasztalataival szemben a strand összes szerelvénye, a csapok, tusolok, mellékhelyiségek berendezései kifogástalanul működnek. Még az idei évadban további fejlesztésként betonlábazatú padokat állítanak fel és a bejáratnál egy burkolt területet alakítanak ki. A vízmű igazgatójától, Molnár Józseftől az iránt érdeklődtünk, milyen változásokat terveznek az idén, az idény után. A következő választ kaptuk: — Bár sokféle fejlesztési lehetőség kínálkozik, legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hopr a meglevő elhanyagolt, illetve részben használhatatlanná vált létesítményeket újra használhatóvá tegyük. Ennek előfeltétele egy részletes állapotfelmérés, melyet a MÉLYÉP- TERV-től megrendeltünk. A térszín felett és alatt végzendő munkákat ennek alapján lehet majd megtervezni. Ugyanakkor el kell végezni a tó iszapolásának felmérését, a tavi medencék leválasztásához szükséges statikai számításokat. Saját laboratóriumunk hetente vízminták alapján vizsgálja a szeny- nyeződést, erre alapozva alakítjuk majd ki a víztisztítás legmegfelelőbb technológiáját. A teljes program várhatóan augusztusra készül el. A tómeder tisztítását még ősszel kívánjuk elvégeztetni, a következő idényre szeretnénk legalább az egyik tavi medencét leválasztani, kialakítani a megtisztított tóból való vízellátást a megfelelő tisztító-, vízforgató berendezések üzembe helyezésével, illetve meg kell oldanunk az ehhez kapcsolódó műszaki feladatok sorát. Ha valaki felmérheti a strand változásait, az Tuska István, a gondnok, vagy talán helyesebb üzemvezetőt mondani. Szinte dicsekedve említi, hogy az idén a KÖJÁL-tóí még nem jeleztek kifogást a víz tisztaságát illetően, jóllehet az elmúlt években ez szinte állandóan napirenden volt. — A vállalattól minden támogatást megkapok munkámhoz — mondja. — Ha szükséges, bővíthetem a létszámot és egyáltalán önállóbban dolgozhatom. Ez természetesen nagyobb felelősséggel, több munkával jár, de ennek is örülök, mert a több munka' azt jelenti, többet tehetünk a vendégekért. Tennivaló még valóban van bőven, több évre előre is. Nagyon sok munkát igényel például a két tavi medence felújítása, tulajdonképpen teljesen újakat kell építeni a jelenlegiek helyett. Az üzemelő medence pedig megbillent, ezért szükséges lesz módosítani a túlfolyó nyílásokat, átrakni a térburkolatot, új feljárót is lehetne hozzá építeni, ezzel bekapcsolva a forgalomba a jelenleg kihasználatlan északi napozó területet. Ugyanakkor „örökségként” olyan hiányosságokat is átvett a jelenlegi üzemeltető. melyeknek pótlása nem tűr halasztást. Hogy csak egyet hozzunk példának, megoldatlan a strandon dolgozók szociális ellátottsága. Nincs étkezőhelyiség. Mindent ösz- szevetve sok a munka, jelentős anyagi ráfordítás szükséges ahhoz, hogy a salgótarjáni tóstrand adottságait kihasználva szolgálhassa a lakosság kényelmét. Ennek a több éves megújulási folyamatnak első jelei a bemutatott újdonságok, melyek bár más fürdőkben hétköznapi szolgáltatások, de nálunk az idei évad újításai. — gáspár — Tőth Béla: L E GE KT DÄ IC A LÓRÓL 66. Tizenkét éves koromban az állami ménesgazdaság kishu- szár-laktanyájában húztam föl a piros nadrágot. Keményebb élet az, mint a börtön. De talán, hogy ismerték sorsomat a nagyon is gonosz és goromba káplári hadak, ismerték apámat, lovait, emberi mivoltát, hát bánták velem olyan tapintattal, akár egy jövendőbeli hátaslónak valóval. Ok nélkül nem san- coltak, nem ütöttek, nem büntettek. A sarzsiságot nem kívántam se kicsi, se öreg katona koromban, mert tartottam tőle, hogy olyan vicsorító vaddisznóvá leszek, mint ezek a betűvetést utáló lószarmatyik, istállócsászárok, ganéjfelelősök és kapcabetyárok. Mint sima öreg huszárt, mivel nékem szent volt a ló, az akkor nagyon elterjedt községi kihelyezett méntelepre küldöztek, hogy begyakoroljuk az ottani lóházasságok és -frigyek csínját-bínját a kezdő fedeztetőmesterekkel. Három megyét járhattam ösz- sze pokolszőrű lovammal, a Szárcsával, s hónapok elteltek, csak képpel sem fordultam a börtönnek is elülő NÓGRÁD — 1978. július 23., vasárnap Mezőhegyes felé. Postán jöttek a rendelkezések, mikor hová tegyem át a fejem alját, mennyi ideig legyek ott Rosszat nem fogtak meg rólam soha, bár járták a tiszt- helyettes ellenőrök a lábam nyomát Nem volt hét, hogy valami oldalról ne küldtek volna vizitátort. De hozták azok a híreket is. Most a király vadászott a csenderesek göthös fácánjaira. Most József főherceg durrogtatott a műrétek és -erdők mű őzfal- kái között Gőzekék hősi gépészeiről, bivalyos tragédiákról, a cselédség kommenció- jának a felére való leszállításáról, olyan aprólékos részletezéssel kaptam a tudni- ■ valókat, mint a szolgálati rendelvényeken kitűzött feladataimról. Semmi olyant nem tudtam meg soha, hogy a szívem a szülőföldem után megsajdult volna. A 19-es parcella, azaz a temető hamarább megtelik gyereksírokkal, mint az istállók és rétek eleven lovakkal. Anyám helyett anyámul nevelő Julis nénémre szívesen gondoltam, de minden szere- tete nem tudta vélem elfeledtetni, hogy a világon magamban gyüszmékelő árva gyerek vagyok. Ez élt bennem akkor is, mikor jó csikózások után az állattartó gazdák valóságos kisebb lakodalmakat csaptak örömükben. Abból én, mint huszár nem hiányozhattam. Mulattunk. Teli vagyunk szomorúsággal, mint kóbor kutya bolhával. Egy kis jó dalliká zással összegabalyított éjszakázás egészen kisöpörte fejemből a bekerítettség bánatát. Első tartósabb állomáshelyem Szegeden volt, a Hóhérdombon épült állami lókaszárnyában. Velem érkeztek az első igazán tiszta gidránok, amibe hamar beleszerettek a lótartó gazdák, Könnyű léptű, homokra való, kedves lovak ezek. Az apaállatok mesterei a dolguknak, építették a csikókat rendre. A lótartónak akko ra öröm a kiscsikó, mint más barmatlan embernek a saját gyereke. De mivel a csődört nem lehetett megünnepelni, hát ünnepelték, örömöltették a csődöröst. (Folytatjuk.) Mai lévéajánlalunk Szentivánéji álom, vígjáték tévéfilmváltozata (ma este) 20.05) 22.10: FEHÉR IZZÁSBAN. A 75 éves Tóth Menyhért mai képzőművészetünk egyik különösen izgalmas alakja. Életének legnagyobb részét szülőfalujában Miskén töltötte, s a legutóbbi évtizedig szinte teljesen magányosan. Vaszary János tanítványaként 1935-ben végezte el a Képző- művészeti Főiskolát, majd visszatért Miskére, ahol évtizedekig paraszti munkával tartotta fenn magát. Festészetéért az első elismerést 70 éves korában kapta. Addig elszigetelten, megszállott hittel dolgozott, festette a paraszti élet hétköznapjait. A filmben maga beszél nehéz helyzetéről, saját szavaiból ismerjük meg mindazt, amit átélt, amiben hitt. Művészetének fő motívuma a szinte prófétikus hit az emberben, a jóságban, a szeretetben, az önzetlenségben. Angol nyelvtanfolyam az üzemben A Magyar Kábel Művek balassagyarmati kábelgyárában a napokban tartották meg az angol alapfokú nyelvtan- folyam első foglalkozását. A csaknem kéthónaoos oktatásra fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozók jelentkeztek, összesen 25-en, s közülük tízen szeptember közepén Svédországba utaznak, hogy megtanulják azoknak a gépi berendezéseknek a szakszerű kezelését, amelyeket a gyár egy svéd cégtől vásárolt. A magyar munkások svéd házigazdáikkal angol nyelven érintkeznek, s a szükséges alapszókincset heti kétórás foglalkozás keretében sajátítják el. A kábelgyári tan- folyamot — KISZ-vállalásként — dr Horváth László közgazdász, exporttanácsadó vezeti. Gratuláció A labdarúgó-mérkőzés meg- — Ragyogó mérkőzés voll! semmisítő eredménnyel rég- _ Qn igy gondolja? - cso- zödött. A vesztes csapat kari- dálkozoti a biró tanya odament a bíróhoz, szívélyesen kezet szorított vele persze! Kár. hogy és így szólt: nem látta!
