Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
A nyár ugyan nem kényeztet el bennünket meleggel, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében azért felkészültek a kánikulára. A korábbi esztendőkben tapasztalt fülledt hőség ellen egyszerű és ötletes megoldással védekeznek. Hosszú műanyag tömlőké} erősítettek ki a munkaszalagok fölött, melyekbe ventillátorokkal levegőt fújnak, majd ezek, mint hosszú hurkák, megduzzadva kifeszülnek, s a munkapadok fölött apró rést nyitva rajtuk, friss tartalmukat az itt dolgozókra fújják. A találékony, emellett olcsó légfrissítő jelentősen csökkenti az üzemcsarnok hőmérsékletét. Az itt dolgozó leányok, asszonyok — képünkön Tóth Jánosné — kellemes munkakörülmények között végezhetik teendőiket- kj. — A síküveggyárban Meddig kerül 5® forintba egy dollár CSAK ENNYI VOLT, ma már jóval kevesebb — mondja Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója, majd így folytatja: — Az első fél évben nem egészen pontos adatok szerint 45 forintra csökkent A címben említettnél volt jóval magasabb is egy dollár forint kitermelése. Kezdetben elérte a 120 forintot is. Emiatt berzenkedtek a testvérgyárak dolgozói, mondván: miért ide adják az állami szubvenció nagy részét, miért nem azok kapják, akik alacsony áron, jól értékesíthető termékeket gyártanak. Az Üvegipari Művek vezetői amikor tudomásul vették az észrevételek jogosságát, abban bíztak, hogy eljön az idő, amikor a síküveggyár az Egyesült Államokba szállítandó termékeiért is élvezni fogja a legnagyobb kedvezmény elvét. Ekkor nem kell a piac megszerzésével járó kálváriát végigjárni. Ha sok év után is, de őket igazolta az élet. Igaz, ennek nagy ára volt. Nem kevés nemzeti jövedelem csurgott ki a magas vámtételek miatt az országból. — Ahány méretben küldtük a kívánt üveget, annyiféle vámtételt alkalmaztak velünk szemben. Ezek nagysága 20—40 százalék között váltakozott. Nemrég vettem kézhez a Ferunion Külkereskedelmi Vállalatnak azt a levelét, amelyben értesít, hogy július 7-től az általunk USÁ-ba exportált árukra is érvényes a legnagyobb vám- kedvezmény elve. Ez érinti a danzigi kikötőben levő üvegeinket is. — A kedvezmény konkrétan mit jelent a gyárnak? — Négyzetméterenként + öt forintot. Az idei tervben 1 millió 200 ezer négyzetméter tőkésexporttal számolunk, amelyből 800 ezer négyzetméter kerül az USA-ba, és Kanadába, Az USA-ban eddig csak egy üzleti pamerünk volt. ö már jelezte, hogy ezután szívesen átvenne akár 2 millió négyzetmétert is. Már ebből kitűnik, hogy a drága áron fenntartott piac most már sok lehetőséget kínál számunkra. — De nem mindegy, hogy milyen áron. — Valóban. Ezért árainkat fél évre, esetleg egy évre előre adjuk meg. Ennek alapján kerül sor az üzletkötésre itt nálunk, a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat üzletkötője segítségével. — Sikerült-e számunkra kedvező pozíciót biztosítani ebben az évben az áraknál? — A húzott síküveg ára 1969 óta nem változott. Nekünk elsősorban most a kanadai piacon sikerült a korábbinál nagyobb árakat elérni. Ez összefügg azzal, hogy a Zagyva III. kemencéből az Asahi japán technológia bevezetésével jó optikai tulajdonsággal rendelkező, megfelelő vastagságú üveget tudunk előállítani. Olyat és úgy feldolgozva ahogy azt az előbb említett két tőkésvevőnk más piacról nem kapja meg. A tőkésexport gazdaságosságának növelésére a kis méretű üvegekről igyekszünk áttérni a nagyobb méretekre. Jelenleg 10 fajta méretből állítjuk össze a szállítmányokat. — Az árban bekövetkezett előnyös változás mit jelent a gyárnak? — NEHÉZ MEGMONDANI, MERT a fuvarköltségek —, amelyek minket terhelnek —, jelentősen növekedtek. 1976-ban 1 tonna üvegért fuvarköltség címén 57 dollárt fizettünk. A múlt évben már 61-et, ez év első felében pedig 81-et. — Van-e lehetőség a fuvar- költség emelésének elhárítására, illetve áthárítására? — Eddig vagonba rakva szállítottuk termékeinket a kívánt helyre. Ez sokszori átrakással járt együtt, aminek során az ép áru gyakran megsérült. Emiatt nem került a kívánt helyre. Ugyanakkor jelentős időt és pénzt követelt a megsérült áruk átvizsgálása is. A költségek csökkentése céljából célul tűztük a konténeres szállítás bevezetését, amely mind nekünk, mind pedig a vevőknek előnyös, s ami igen döntő, biztonságos, sőt, egyenletesebbé teszi a szállítást is. — Van-e még más mód a számunkra előnyös dollárszerzésre, azaz a jelenleginél magasabb árak elérésére? — Azt tervezzük, hogy széthúzzuk a piacokat, több megrendelővel kötjük meg az üzleteket, ily módon lehetőségeinket még jobban ki tudjuk használni. De szükség van a termékszerkezet váltására is. Javaslom, az Üvegipari Művek vezetőinek, hogy a következő években térjünk rá a tükröződésmentes üveg előállítására. Ha megtesszük, akkor azonos fuvarköltség mellett egy tonna áruért a jelenleginek három-, esetleg négyszeresét kapjuk. Addig azonban még sokat kell tenni, a jelenlegi lehetőségek okosabb kihasználásával. Erre bőven van mód! Szükséges így cselekedni, mert a megvásárolt japán Asahi- technológia előnyeit a tőkésországokban minden tekintetben jobban kihasználják, mert ugyanezt a technológiát vásárolták meg a románok és a lengyelek, mert a gyár a tőkésexport után bekövetkezett kedvező változások ellenére is igen magas össze9 m gű szubvenciót kap. Ezt pedig sem a népgazdaság, sem pedig az Üvegipari -Művek nem tudja sokáig elviselni. A jelenlegi tőkésexportaránya — 20 százalék az évi termelésből — hosszabb távon megmarad, de nem jelent azonos szintet. Az előrejelzések szerint 1980-ra az ország húzottsíküveg-gyárai- ból 3 millió négyzetméter üveget tudnak exportálni a tőkésországokba. Ebből a síküveggyár előreláthatólag 1 millió 800 ezer négyzetméterrel részesedne. HOGY A LEHETŐSÉGEKET kihasználjuk, az elképzeléseket megvalósítsuk, ezért már ma hozzá kell kezdeni az alaposabb, eredményesebb munkához. Mert csak így lesz hihető, így válik megalapozottá az az elképzelés, mely szerint az év végéig a jelenlegi 45 forintos dollárkitermelés 40 forintra csökken. A gyári pártbizottság cselekvési programjában csak az 50 forint alá szorítás szerepel. Hogy végül is kinek lesz igaza, az kiderül a „vallatásnál”. V. K. A csöngetésre fiatalasszony nyit ajtót. Sietősen mondja: — Egy pillanatra visszamegyek. Tejet forralok Tamásnak. Ebből lesz az ebédje. Minden pillanatban ébredhet és ha nincs készenlétben a cumisüveg, éktelen ordításba kezd. Gyors mozdulatokkal készíti az ennivalót. Közben nyílik a szobaajtó. Megjelenik két barna hajú kislány feje. A szemükben kíváncsiság, mi történik a konyhában? Ocsovai Istvánhé betereli a kis csapatot. A legnagyobb szobát rendezték be a gyerekeknek. Kényelmesen játszhatnak. Van hely a képeskönyvek szétnyitására, a játékok tologatására, a szőnyegpadlón a hancúrozásra. Klára asszony legyint egyet: — Mondták már többen, minek a legnagyobb szoba a gyerekeknek. Megbomlik a lakás rendje, hova ültetitek a vendégeket?. .. Ilyenkor csak ösz- szenézünk a férjemmel és titokban mosolygunk- Nekünk nem a hagyományok fontosak, hanem, hogy a magunk rendjének és igényeinek megfelelően éljük. Igaz? Ocsovainé a három gyerekkel van otthon. Klára ötesztendős. Szeptembertől óvodás lesz. Blanka kétéves, Tamás a legkisebb, négyhónapos. A férje Vácott a Volán Vállalatnál autószerelő, ő az Ipoly- menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat adminisztrátora. — Olyannyira nem akartam elszakadni a munkahelyemtől, hogy azt kértem, ne postán Liftezik a I orronrlóL keringenek arról, miLiCgCllUdR féle briliáns trükkökkel sikerült rávenni a külföldi vásárlót, jónak lássa azt az árut,ami közepes, s közepesnek a gyenge minőségűt. Ám a legendáknak semmi szerepük nincsen a külkereskedelmi mérleg szigorú rendben sorakozó számoszlopainak alakulásában. Ott a tényeknek jut a fő hely, s e tények summázatát az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosz- szú távú irányelveiről — így fogalmazza meg: „erőteljesen növekszik az exporttermékekkel szemben a követelmény a minőség, a korszerűség és a piacképesség tekintetében”. Tavaly a behozatal árszínvonala 1976-hoz képest hét százalékkal emelkedett, ugyanakkor a kivitelé ennek a felével sem, mindössze 3,4 százalékkal. Ennek a kedvezőtlen aránynak magyarázatát a forgalmazott termékek összetételében és minőségében találhatjuk meg. Mérföldeset lépve, nagytól a kicsinyig jutva: üzemszociológiai vizsgálatok feltárták, hogy a termelés közvetlen vonalában állóknak — munkásoknak és irányítóiknak — gyakran hozzávetőleges képük sincsen arról, hogy cégük a szállítási szerződésekben mit •vállalt a termékek minőségére vonatkozóan. S egy másik, szintén elgondolkoztató tapasztalat: a technológiai — műveletközi —, valamint a végellenőrzés keretei lazák, működése megbízhatatlan, ezért nem garantálja az egyenletes termékminőséget. Megalapozatlan tehát az a hiedelem, hogy a vállalatoknál úgy rostálnak: ez a jobbik fele az árunak, ezt szállítják exportra, ez a gyengébb fele, ez jut belföldre. Kesernyés mosollyal azt kell mondanunk, sajnos, ide is, oda is egyformán kerül jó, közepes, gyenge, silány. Amit alátámaszt a MERT Minőség- ellenőrző Rt. és a belföldi kereskedelmi minőségellenőrzés tapasztalatainak összevetése; tavaly például a kül- és belföldi értékesítésre felkínált fémszerkezeteknél, műanyag csöveknél, pamut kötöttáruknál, friss gyümölcsnél, konzervipari termékeknél, szinte azonos mértékű volt a minőségi követelményeknek meg nem felelő áruk aránya. Egy szervezetben, vagy szerkezetben mindig a leggyengébb alkotóelem szabja meg a teljesítőképességet, azaz hiába kiváló a többi, ha egyetlenegy gyatra. Esetünkben ez a gyatra alkotóelem a minőség fogalmának értelmezése és érvényesítése, műhelytől a termelő és a külkereskedő, a belföldi, határokon túli vásárló kapcsolatáig. mőség Idén, az első negyedévben a behozatal 6,1' százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakét, a kivitel ugyanakkor kisebb volt annál. Űjabb adalék ez ahhoz a tartós folyamathoz, amit a cserearányok számunkra kedvezőtlen változásának szokás nevezni, s ami egyre erőteljesebb figyelmeztetés a változásokhoz való alkalmazkodás meggyorsítására. Mégis, a termelővállalatoknál — az irányító szerveknél is - jó néhányan a puszta mennyiségi többlet produkálásában látják a feladatot, csupán ezt szorgalmazzák. Indokoltan kapott éles bírálatot ez a szemlélet, a kohó- és gépipari vállalatok igazgatóinak országos értekezletén —, s ugyanakkor az a 21 termékcsoport, melyet szelektíven választottak ki az exportárualap növelésére —, de a kritika nemcsak e tárca területén jogos. Hanem általában a termelő- ágazatokra, s olyannyira, hogy a körbe a téliszalámi, a bor, a szőrmeruházat éppúgy beletartozik, mint a pvc-por, a komplett szervizállomás, a szerszámgép. A kitűnő minőségű szállítmányt durva hibákkal tarkított követi, ahogy a szakemberek jelölik, liftezik a minőség, azaz nem egyenletes, s mert nem az, a vevő szemében megbízhatatlanná válik. Rátfühhan illene élni az ösztön-' L»clll dlJMdll £és te fdelősséget vállaltatás sokféle eszközével a műhelyekben éppúgy, mint a vállalatok közötti kapcsolatokban. Ezek az eszközök ugyanis léteznek —, ha persze körük nem is teljes — csak éppen használatuk nem látszik elodázhatat- lannak, mivel anélkül is „megy valahogy a szekér”; jut nyereséggyarapításra és bérnövelésre, s annyi, hogy a versenyképest távol tarthatja jogos helyétől az éppen csak eladható termék. Ez utóbbi kifejezés —, mint reprezentatív vizsgálatok tanúsítják — húsz, harminc, bizonyos esetekben ötven százalékkal olcsóbban, telri' csak —, s most e csak a hangsúlyos —, árengedménnyel értékesíthető termékeket takar. Nagy mennyiségű terméket! Számítások szerint adott technikai, technológiai körülményeink közepette is gondos munkával, a minőségre vonatkozó előírások következetes betartásával — és pontos szállításokkal -r tíz-, tizenkét százalékos árnövelést érhetnénk el a kivitelben. Ez forintban, a tavalyi forgalom adatait alapul véve, 23—25 milliárd. Kis híján annyi, amennyivel eltüntethetnők a külkereskedelmi forgalom egyenlegéből a negatív előjelet! m. o. Üzemi tárlatok: A prágai Nemzeti Galériában úgy 5—6 évvel ezelőtt^ elvétve, ha megfordult munkáslátogató. Nem a képzőművészet iránti érdektelenségük volt a fő ok, hanem a távolság. Prága ipari negyede, a IX. kerület messze esik a központtól. A munkáskerület dolgozóinak szabad idejét nagyrészt leköti az utazás. Sokan közülük vidékről járnak munkahelyükre. Mindezt megfontolva és meggondolva, a Nemzeti Galéria a IX. kerületi pártbizottsággal együttműködve megoldotta a helyzetet. A negyed dolgozóihoz viszi a tárlatokat. A kiállításokat az üzemekben rendezi meg a galéria annak ellenére, hogy nem mindig egyszerű megfelelő kiállítótermet találni. Az első tárlat színhelye az Avia Letnany vállalat volt. A munkások közömbösségével kapcsolatos kezdeti aggodalmak hamar szétfoszlottak, mert a kiállítást négy és fél ezren nézték meg. Az újabb és újabb kiállításokon az érdeklődők megismerkedhettek a cseh festészet értékeivel, de Bulgária, Latin- Amerika grafikai alkotásaival is. Több kiállításon szemléltették a képzőművész és a restaurátor munkáját. A négy év alatt bemutatott kiállításokat az üzemek dolgozóinak 20—30 százaléka nézte meg. A művészeti gyűjtemények és kiállítások szervezett látogatása is igen jó kezdeményezés volt. A IX. kerületi résztvevők ellátogattak a prágai vár Szent György-kolostorá- ban elhelyezett régi cseh művészet kiállítására, a Stem- berg-palota európai képzőművészeti gyűjteményét még annak megnyitása előtt tekinthették meg. A Nemzeti Galéria legújabb terve a képzőművészet barátait tömörítő klub megalapítása, melynek tagjai a művészet propagátorai lehetnének. Látogatóban egy munbáscealádnál Három gyerek a nagyszobában zá felváltva. Hol a férjem, hol én. A gyerekeket önállóságra neveljük. Nálunk nincs annyi baj a hárommal, mint sok helyen eggyel. A legnagyobb például már segít Persze, a korának megfelelő „munkát” bízok rá. Szó sincs lemondásról. Sokat olvasunk, televíziót küldjék a gyermekgondozási lassagyarmaton. Így járta az nézünk. Azt hiszem, így élsegélyt. Majd én minden hó- iskolákat. Amikor gimnazista nénk, ha netán gyerekünk napban bemegyek érte. Így lett szünetekben délelőtt a nem is lenne, biztos, hogy havonta egyszer piacon, délután az út mellett Klára asszony állítja, nincs ott vagyok. Beszélgetünk. Tu- árulta a dinnyét. A családja abban semmi különleges, hogy dóm, mi történik, mit tervez- hamar széthullott, az édesanya háromgyerekesek. Talán csak nek, nemcsak néha-néha utcai korai halála miatt. a kívülállók szemében. Ami találkozások során tájékozó- — Akkor elhatároztam, hogy a pénzt illeti, abban sem padom. Emellett persze, gyakran nekem család kell, legalább naszkodnak. A férje négyezer meglátogatnak a kolléganőim, három gyerek. Ma felnőtt fej- forint körül keres, ehhez jön aminek mindig szívből örülök, jel is nagyon nehezen tudok a családi pótlék és még két A fiatalasszony úgy tervezi, belenyugodni, hogy nincsenek gyerekre a gyermekgondozási ha visszamegy dolgozni, tanul- szüleim. Ezért örültem Tamás segély. ni fog. érkezésének is. — Ennyiből tisztességgel — Amikor férjhez mentem, A férjével Rétságon ismer- megélünk- Amikor a lakásra nem mondtam le az oklevél- kedett meg. Érettségi után két fizettünk be, az én vállalatomról. Már mindent előre meg- héttel összeházasodtak. Az tói kaptunk húszezer forint terveztem. Klári iskolás lesz, anyósáéknál laktak egy ideig, kamatmentes kölcsönt. Ez Blanka óvodába jár, Tamás- Tavaly a gyerekekre való te- nagy segítséget jelentett. sál elboldogulok. Szeretném kintettel a nagyközségi tanács így telnek a napok. A gye-' elvégezni a számviteli főisko- segítségével jutottak lakáshoz rekekkel sokat foglalkozik, a lát. Rétságon. A főúton, az ABC- sok-sok „miértre” válaszolni Ugyanilyen tudatosan vál- áruház fölött laknak, kényei- kell. lalták a három gyermeket. mes két és fél szoba összkom- — A múltkor egyik osztály— Nagyon haragudtam, ami- fortban. A mosást automata* társammal futottam össze, kor ismerősök, rokonok szána- mosógép segíti, az ebédet a Még egyedülálló. Búcsúzóul kozva érdeklődtek „mit fogtok közeli étteremből hordják- megkérdezte „boldog vagy a csinálni ezzel a harmadik gye- — Nehogy azt higgye, hogy három gyerekkel?” Azt vála- rekkel? Csak nyűgöt veszel a a három gyerek elzár bennün- szóltam, hogy megpróbálom nyakadba . . .” Mi akartuk, két a világtól. Már mondtam, felelősséggel irányítani a sor- hogy Tamás megszülessen. hogy a férjem autószerelő, van sómat. Rendes, jóra való férEnnek is története van. A egy kocsink. Most ugyan rit- jem van, nincsenek elérhetet- férje nagy családból szárma- kábban, de majd ha a gyere- len vágyaink. Egy család va- zik, öten vannak testvérek. A kék nagyobbak lesznek, sokat gyünk a sok ezerből . . . Igen, fiatalasszony életútja már ka- jövünk-megyünk. Moziba, boldog vagyok nyargósabban alakult. A szülei színházba, egy-egy érdekes valamikor csányi dinnyések előadásra is eljárunk. Méghoz- Csatai Erzsébet voltak. Egyik faluból a másikba vándoroltak. Télen megállapodtak, Szügyben vagy BaNÓGRÁD — 1978. július 23., vasárnap
