Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-19 / 168. szám
Eev a ielszónk a bek«*... (1) Kedvence a hidegtál találkozó Prágában Az első Munkások és diákok, radikálisak és konzervatívak, keresztények és kommunisták — 73 ország több mint 17 ezer fiatalja gyűlt össze 1947. július 20-án a prágai Vencel téren, az első VIT megnyitóján. Ami összekötötte őket: a békeszeretet. A fesztivál jelszava is ezt fejezte ki: „A nemzetközi barátsággal és újjáépítéssel az ifjúság a békét építi". Prágáig nem volt könnyű az út. Már a hidegháborús légkör uralkodott. A VIT megnyitóján még egy hónapja sem volt ahnak, amikor nyilvánosságra hozták Mar- schai', amerikai külügyminiszter segélyprogramját, amely az amerikai terjeszkedés és a nyugat-európai tőkés stabilizáció eszközéül szolgált. Churchill hidegháborús beszédétől már több mint egy év eltelt, Nyugat-Európá- ban lépésről lépésre hozták össze az antikommunista szövetséget. A Prágába induló fiatalok nem egy esetben a börtönbüntetés fenyegető kilátását is vállalták, hogy a találkozóra eljuthassanak. Nógrád megyéből alig több mint húsz fiatal vett részt a 450 fős küldöttségben, közülük néhányan, a munkabrigád tagjai voltak, akik segédkeztek Lidice, a kis bányászfalu újjáépítésében. A Szécsényben a mezőgazdasági szakközépiskola és gimnázium épületében a nyár derekán is pezsgő, élénk az élet. Racskó Pál, az iskola igazgatója elmondta, hogy júniusban csak a tanítás ért véget. A diákok képzéséhez, neveléséhez kapcsolódó különböző tevékenységi formák átnyúlnak a júliusi, sőt még az augusztusi hónapba is. Az idén 173-an érettségiztek az intézetben. Négy nappali és három levelező tagozatos osztály tanulói adtak számot elméleti és gyakorlati ismereteikről. A felnőttek érettségije az elmúlt napokban ért véget. Az alsóbb osztályosok kötelező nyári összefüggő gyakorlaton vesznek részt. Ezeket a foglalkozásokat az iskola tanárai vezetik, illetve ellenőrzik. Az első osztályosok már túlvannak a nyári termelési gyakorlaton, ök helyben bővítették szakmai ismereteiket. A másodéves növény- és állattenyésztők Losoncon diákcsere-akció keretében ismerkednek a nagyüzemi termelés korszerű formáival, ugyancsak csehszlovák diákok Szécsényben végeznek szakmai gyatelepülést 1942. június 10-én a Heydrich német helytartó elleni merénylet megtorlásaként a német fasiszták földig rombolták. Lakosságát részben megölték, részben elhurcolták. A VIT-en levő fiatalok a világ-békemozgalom „Rózsakertjében” segédkeztek. A magyar fiatalokat harminctagú munkacsoport képviselte. Novák István, megyénk egyik VIT-küldötte a közelmúltban megrendezett VIT- napon így emlékezett vissza a több mint 30 évvel ezelőtti eseményre. — Kicsit irigylem is a mai fiatalokat — mondotta —, már ami a lehetőségeket, a körülményeket illet. 1947-ben a mi feladatunk az újjáépítés volt. Az első VIT-en is tapasztalhattuk a háború borzalmait, hiszen küldöttségünk részt vett a földig rombolt falu, Lidice újjáépítésében. És hogy erőfeszítéseinknek volt eredménye, azt ékesen bizonyítja, hogy idén már a tizenegyedik Világifjúsági Találkozót rendezik meg, Kubában. A találkozón számtalan politikai, kulturális és sportrendezvényt tartottak. A különböző nemzetiségű művészeti csoportok csaknem 300 programot mutattak be. A versenyeken résztvevők közül néhányan később világhírkorlatokat, ismerkednek megyénk nevezetességeivel. A másodéves gépésznövendékek a bólyi kombinátban végzik előírt műhelygyakorlatukat. A szécsényi harmadévesek a Német Demokratikus Köztársaságban,' Güstrowban bővítik gyakorlati ismereteiket. Ugyanakkor a német diákokat a szécsényi intézet fogadta. A vendégek jelenleg a palotási termelő- szövetkezetben ismerkednek a magyar nagyüzemi mezőgazdasággal. A harmadik osztályos gépészek a megye különböző termelőszövetkezeteiben „ötvözik” elméleti és gyakorlati ismereteiket. Racskó Pál elmondta, hogy a külföldi cseregyakorlatok során a diákok kölcsönösen megismerik egy-egy ország mezőgazdaságát, amely jó összehasonlítási alapul szolgál. A látottak, az új ismeretek mindenképp bővítik a leendő szakemberek ismerethorizontját. Emellett lehetőség adódik egy-egy nép életének, kultúrájának, szokásainak a megismerésére, amely a személyiség alakulása szempontjából nem lehet közömbös. Ezek a diákok névre tettek szert. Prágában aratta nemzetközi sikerei közül az elsőt a Mojszejev- együttes, Aram Hacsaturján zeneszerző és Leonyid Kogan hegedűművész is. A fesztivál szervezői dalpályázatot hirdettek. Az utolsó előtti napon történt az eredményhirdetés: a legjobbnak Anatolij Novikov dalát találták. Éjszaka a küldöttségek tagjai a hozzájuk eljuttatott kottából tanulták meg, s a záróünnepélyen együtt énekelték: „Egy a jelszónk a béke...” Azóta a dal hivatalosan is a DÍVSZ indulója lett. A fesztivál fórumain sok ezren vitáztak az aktuális nemzetközi politikai kérdésekről. A küldöttek tiltakoztak az imperialista államok agressziói ellen, felemelték szavukat az indokínai népekkel való szolidaritásért, függetlenségi harcukért. A találkozó vendége volt többek között Albert Einstein és Frederic Joliot-Curie, akinek személye a világ haladó ifjúsága előtt a békét jelképezte. A prágai VIT sikere igazolta a fesztivál szükségességét, s ezért a DÍVSZ és az NDSZ szervei javaslattal fordultak a tagszervezetekhez: a jövőben rendszeresen kerüljön sor hasonló találkozókra! T. L. ismeretséget, barátságot kötnek egymással, ezen keresztül közelebb kerülnek egy-egy országhoz. A kötelező szakmai gyakorlatok nem merítik ki az iskola nyári programját. A gimnázium harmadéves tanulói nemzetközi építőtáborban vettek részt az NDK-ban. Bolyban az építőtábor munkáiba kapcsolódik be hatvan tanuló. Augusztusban a Balaton- parti építőtábor lakója lesz az iskola 80 tanulója. Ami a kirándulásokat, táborokat illeti az sem hiányzik az iskola nyári életéből. Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében Balatonszemesen 35, Velencén 14 tanuló táborozik. Az orosz nyelvű táborban 3, a MEDOSZ titkári táborban pedig 1 tanuló vesz részt az intézetből. Racskó Pál, igazgató végezetül elmondta, hogy a nyári munkák során a tanárok elfoglaltságát úgy egyezteti az iskola vezetősége, hogy a nevelőknek, legyen idejük a pihenésre, szórakozásra, üdülésre, hogy kipiheníen, újult erővel tudjanak munkához látni. Sz. F. ŐSZ AJ „.. .végy tíz kiló húst, a hozzávaló hagymát, paprikát, zsírt, aztán főzd meg pörköltnek. Készíts hozzá egy kondér galuskát, netán krumplit. Ahogy a kedves vendég kívánja. ..” Hasonló recepteket naponta készít Számelcsik Pálné a Balassa étterem főszakácsa. Három esztendeje dirigálja a konyhát, húsz ember dolgozik a keze alatt. Soknak tűnik a szám, de nagy vendégjárás idején a Balassa étteremben úgy érzi, kevés. Pedig van öt szakácsnő. Érdekes, hogy ezen a helyen asszonyok forgatják csak a fakanalat. Van aztán konyhalány, hentes, raktáros, kézilány, takarítónő- Mert amíg a vendég elé kerül a párolgó leves, vagy a jó illatú sült hús, a háttérben, a konyhában szorgos munka folyik. Számelcsikné mosolyog. Fején olyan hetykén és ropogósán áll a hófehér kendő, hogy az csoda. — Lehet, hogy a kívülállónak furcsa, de az ebédfczés tulajdonképpen már az előtte levő nap megkezdődik. — Miként? — A zöldséget megtisztítjuk. Azzal már nincs gond. A munkanap legelején megjelenik a hentes és a raktáros. Hét órakor megérkezik a főszakácsnő. Röpke megbeszélés Sipos Sándorné konyhavezetővel, mi kerüljön az étlapra, tudnak-e valami újat adni aznap, mi a legkelendőbb. — Van naponta körülbelül ezer előfizetéses vendégünk, meg akik átutaznak Balassagyarmaton, netán észükbe jut, hogy itt ebédeljenek. Aztán vannak törzsvendégek. Negy- ven-ötven féle ételt készítünk. Eldönteni, hogy mit is csináljnuk, nem olyan köny- nyű. A nyári tábor is a mi gondunk, százötven gyereket' látunk el. Azt szeretnénk, ha hazatérve a kosztot is dicsérnék. Főzőnagyüzem a vendéglő. Naponta elfogy százötven-kétszáz kiló hús, öthat kiló hagyma. Háromszáz literes üstökben fő a leves, a főzelék. A hatalmas tűzhelyen harminc kisebb-nagyobb lábas szorong- A legkisebb edény is tízliteres, az átlag hatvan- hetven literes körül mozog. A főszakácsnő sorolja: — Van amit mindennap főzünk. Gombát hetente harminc-negyven kilót, közel egy mázsa halat. Feldolgozunk száz kiló csirkét, húsz sertést. Tésztát meg egyszerűen nem tudunk eleget gyúrni. Itt a konyhán három asszony reggel nyolctól csak ezt csinálja, mégis elfogy. A munkát meg kell szervezni. Legkésőbb negyed tizenkettőre készen kell lennie mindennek. Számelcsikné egy utolsó ellenőrzést tart. Színre, ízré, mennyiségre meg- felel-e az étel. Kell-e még valamilyen fűszer? Ha jónak talál mindent, megy a „parancs”, lehet osztani... — Mit szeret legjobban főzni? — Hidegtálakat csinálni. Fantázia kell hozzá, szépérNyári gyakorlaton a szécsényi szakközépiskolás diákok Az ól mellett Tóth keresztapám áll az ól mellett, s nézi a gömbölyű jó formájú süldőt, ahogy fekszik a lucskos kövezeten megmerevedve, megkékülve. Róza néném is kijön — a konyhaajtón át nézte, ahogy a fia ott áll mozdulatlanul és megérezte, hogyis ne érezte volna meg, hogy baj van — odatipeg, de nem szól, kezét beletörli hosszú kötényébe. Tóth keresztapám köhint, ránéz az öregasszonyra, csak szemét mozdítja, különben mozdulatlan. Majd lehajol lassan, megnyomkodja a süldő vékonyát, s eközben megszólal: — Ennek vége. — Jaj fiam, jaj fiam — siránkozik Róza néném, de nem hangosan, csak úgy maga elé, mert valami régi, talán veleszületett belső fegyelem arra készteti, halkan legyen, a baj így jobban elviselhető. Kis ideig hallgatnak, csak a verebek raja csipog Körülöttük, s egy-egy merész veréb odaugrik egészen közel hozzájuk. A csendet a férfi töri meg. — Hozzon valamit. Róza néném megindul, s kis idő múltán a fészer felől jön újra, valami zsákfélét húz maga után. — Jó lesz? — kérdi, s nézi a fiát. — Ennek már minden jó — sóhajt keresztapám. Betakarják a süldőt, hogy semmi sem látszik belőle. — Elmegyek a doktorért — mondja keresztapám. — Siess vissza. Az állatorvos autóval jön, világos, divatos szabású öltönyt visel. Fiatal, életerős férfi. — Ne szomorkodjon — fordul Róza nénémhez —, fizet a biztosító. — Fizet, ha fizet — táblából az öregasszony . . . — Fizethet, de ez már odavan . . . — Megkapják az árát — biztatja az állatorvos. Róza néném elfordul. — Megyek — mondja —, dolgom van még. Az állatorvos igazolást ír a biztosítónak, talán egy kicsivel nehezebbnek is veszi a kis süldőt, mint amekkora. Keresztapám sokáig turkál a zsebében, de végül mégis megleli a test hajladozásáiól meggörbült pénztárcáját. — Mennyi jár ezért, doktor úr? — Harminc forint. Tóth keresztapám egy ötvenest ad az orvosnak. — Akkor hát ez is megvan — mondja. Az orvos zsebre vágja a pénzt, s elmenőben visszaszól: — A papírt ajánlva küldje, pár nap, aztán itt a pénz. — Köszönöm doktor úr — mondja keresztapám, s fejével is biccent az elmenő télé. Keresztanyám dörzsöli a szemét, de nem könnyezik, régóta nem tud már sírni. — Jaj istenem, jaj istenem — sóhajt, de mire a fia belép a konyhába, már ott áll a mosogatótál előtt, s nagy gyorsan mossa a tányérokat, sorban, egymás után. Varga S. József fakanállal zék, sőt színismeret. Nemrégiben voltam tanfolyamon, amit ott megtanultam, a gyakorlatban felhasználom. — És otthon? — Néha zavarba jövök, ha két-három személyre főzök. A férjem a tésztát szereti, a fiam a főzeléket- Ünnepeken töltött, vagy rántott csirke járja. — Hogyan tanult főzni? — Tízéves koromtól gyakorolom. Voltam napközis konyhán kézilány, aztán megszereztem a szakmunkás-oklevelet, szakácsnő lettem. A saját bőrömön tapasztaltam, mit, hogyan kell csinálni. — Égetett oda valamit? — Előfordult... én sem vagyok kivétel. — Kedvenc étele? — A húsleves. — Szokott recepteket nézegetni? — Győjtöm a szakácskönyveket. Az újságokban elsőként a recepteket olvasom el. Ami megtetszik, kipróbálom. Ha jól sikerül, az étterembe is behozom. Azt mondják, a jó pap is holtig tanul. Miért ne tenné akkor egy szakácsnő? Csatai Erzsébet Egy év alatt 100000 telúiilás Félmillió ipari és építőipari munkahely " rekonstrukciójára került sor az NDK-ban az elmúlt négy év folyamán, Ebből 100 000 esik a tavalyi évreA rekonstrukciót a tudományos munkaszervezés követelményeivel összhangban hajtják végre, a dolgozók aktív részvételével. A gyárakban és az építkezéseken automata berendezéseket szerelnek fel, javítják a szellőzést és a világítást, csökkentik a zajt, porta- ianítják a műhelyeket és küzdenek a monotónia ellen. Így a munka termelékenysége jó • néhány helyen 30 százalékkal nőtt az utóbbi években. A jelenlegi ötéves tervidőszakban évente mintegy 180 000 munkahelyet korszerűsítenek. A schwedti kőolajipari kombinátban például 900 munkás dolgozhat majd lényegesen jobb körülményeit között 1980-ig. Söi*í ide, horf ide ? Hazánkban az elmúlt tizenöt évben egyre növekvő mértékben terjed és a társadalomra nézve egyre veszélyesebb méreteket ölt az alkoholizmus. Talán nem érdektelen — és remélhetően a jelenlegi helyzet jobb megértését szolgája, ha szemügyre vesszük az 1966 és 1915 közötti időszakban a különféle szeszes italok fogyasztásának alakulását. A bor ivása 112,5 százalékkal, sörfogyasztásunk 155,8 százalékkal az égetett szeszes italok népszerűsége pedig 208.7 százalékkal nőtt; ez a mennyiség fejenként 100 százalékos, úgynevezett abszolút alkoholra átszámítva 1966-ban 6.9 litert, 1975-ben pedig 10,1 litert tett ki. Alkoholtartalmú italokra 1975-oen 2857 forintot költött minden magyar állampolgár, ami a lakosság összkiadásainak 9,43 százaléka. Ez az összeg megközelítően annyi, mint a legmagasabb táp- értékű élelmiszerekre kiadott fizetésünk. Jellemző, hogy húsra, húsfélékre, zöldségre, gyümölcsre átlagosan 4,28; tejre és tejtermékekre 2,29 százalékot költünk. A fogyasztási struktúra torzulását mutatja a következő adat is: a lakosság 1975-ben mindössze 24 forinttal költött többet ruházkodásra, mint alkoholra; tartós fogyasztási cikkre 30 százalékkal kevesebbet, oktatási és kulturális célokra pedig csak körülbelül a felét fordította, mint szeszes italokra. Háztartási, házassági tanácsadók A nőszövetség (DFD) 207 tanácsadó központját évente több mint 500 ezer dolgozó nő és anya keresi fel az NDK- ban. A szakemberek konzultációkon, kerekasztal-beszél- getéseken és előadásokon adnak tanácsot a hivatás, a házimunka és az anyai kötelességek összeegyeztetésére. Azért olyan jelentősek ezek a központok, mert a munkaképes korú nők 86,6 százaléka dolgozik vagy tanul. Az asszonyok a tanácsadó központokban megtartott rendszeres előadásokon megismerkedhetnek a modern háztartástechnikával, a házimunka ésszerű beosztásának titkaival. A tanácsadók nagy súlyt helyeznek a fiatalok házasságra való felkészítésére is. NÓGRÁD - 1978. július 19., szerda 5
