Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
fi nevelő iskoláról A NÓGRAD kerekasztala a pedagógus-párta lapszervezetek évzáró taggyűléséről Dr. Szalánczay György Szabó István Vincze János Madarász László Sztermen Ildikó Varga Katalin Az elmúlt hetekben tartották évzáró taggyűlésüket a pedagógus-pártalapszervezetek. Most is bebizonyosodott, hogy a Központi Bizottság 1972-cs közoktatás-politikai határozata, a tankötelezettségi törvény végrehajtásában, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésében itt a megyében is jelentős szerepe van a huszonnyolc iskolai pártalapszervezel- nek, a több mint nyolcszáz kommunista pedagógusnak, az óvónőknek, tanítóknak, szakoktatóknak, tanároknak. Mindezekről a kérdésekről cseréltünk véleményt kerekasztal-beszélgetésünkön, amelyre meghívtuk dr. Szalánczay Györgyöt, a megyei pártbizottság politikai munkatársát, Szabó Istvánt, a salgótarjáni járási pártbizottság titkárát, Vincze Jánost, a salgótarjáni városi pártbizottság csoportvezetőjét, Madarász Lászlót, a balassagyarmati pedagógus- pártvezetőség titkárát, Sztermen Ildikót, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, Varga Katalint, a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola, és dr. Kujbus Sándornét, a salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola pártalapszervezetének titkárát. A szerkesztőséget Vincze Istvánná képviselte. KÉRDÉS: Most második alkalommal tartottak beszámoló taggyűléseket a tanév végén a pedagógus-pártalapszervezetek. Mit mutatnak két esztendőben gyűjtött tapasztalatok? DR. SZALÁNCZAY GYÖRGY: A pedagógus-pártalapszervezetek kétéves munkájának tapasztalatai a változás célszerűségét igazolják. Azt mindenekelőtt, hogy a pedagógusokban erősödik a felelősség a felnövekvő nemzedék neveléséért. Ez csak abban gut kifejezésre, hogy folyamatosan javulnak az oktatónevelő munka személyi és tárgyi feltételei. A tanév munkájának egységes értékelése lehetőséget ad arra, hogy az alapszervezetek javaslatai, ajánlásai a tanévzáró értekezleten az egész tantestület elé kerüljenek, és helyet kapjanak következő tanév pedagógiai terveiben is. Az oktatónevelő munka eredményeinek számbavétele, a gondok őszinte feltárása, a legsürgősebb tennivalók meghatározása és a kommunista pedagógusok példamutatása tovább erősítette a pártszervezetek politikai súlyát, tekintélyét az iskolák életében. SZABÖ ISTVÁN: Jó gyakorlatnak tartom, hogy a pedagógus-pártszervezetek taggyűlései megelőzik az iskolai év zárását. Inkább az vetődik fel bennem, eddig miért nem így volt. Meggyőződésem ugyanis, hogy amíg a pedagógus-pártalapszervezetek az esztendő végén tartották beszámoló taggyűléseiket, a megérdemeltnél kevesebb figyelmet kapott munkájuk, figyelmünket lekötötték a termelőüzemekben tevékenykedő pártalapszervezetek. Most nem csak az évzáró taggyűlések előkészítésére fordítottunk nagyobb gondot. Folyamatosan figyelemmel kísértük, segítettük, ellenőriztük a pártalapszervezet tevékenységét. A járási pártbizottság munkájában rendszeresen helyet kaptak a közoktatás-, a közművelődés-politikai kérdések. Pártbizottsági ülésen értékeltük a világnézeti nevelés kérdéseit. Megvizsgálta a testület a tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatait is. A fokozottabb figyelem a pedagógus-pártalapszervezetek javuló munkájában jelentkezik. VARGA KATALIN: A tervszerűbb végrehajtás, ellenőrzés valóban érződik egész évi munkánkban. Több éve vagyok párttitkár és minden évben gondot okozott, hogy mi legyen a beszámolóban? Hiszen többnyire ennek alapján minősítette munkánkat a járási pártbizottság. A taggyűlés előkészítése, a beszámoló most sem volt mentes a gondoktól. Ügy látjuk, hogy nem sikerült megtalálni a helyes arányt az iskolai feladatok és a pártmunka között. Nem sikerült egyértelműen levonni oktató-nevelő munkánk politikai tapasztalatait. KÉRDÉS: A tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szinte valamennyi taggyűlésen szó esett. Hogyan értékelhető az eddigi munka? VINCZE JÁNOS: Salgótarjánban tizenkét pedagógus- pártalapszervezet tartotta meg beszámoló taggyűlését. A város iskoláiban a tankötelezettségi törvény végrehajtása megfelelően halad. Szinte mindenütt elismerően szóltak az óvodák javuló iskola-előkészítő tevékenységéről. Ugyanakkor a kommunista pedagógusok óva intettek a statisztika bűvöletétől, a követelményszint leszállításáról. A pedagógusok többsége jól látja, hogy a tankötelezettségi törvény végrehajtása akkor lesz valóban eredményes, ha a jóindulatú engedmények helyett rendszeresen korrepetálják, segítik a gyengébb tanulókat, hogy azok pótolják elmaradásukat. SZTERMEN ILDIKÖ: Az általános iskolák oktató-nevelő munkájának fejlődése tagadhatatlan. Azonban az is igaz, hogy ma még nem mindenütt egyformán jók a munka személyi és tárgyi feltételei, s nem azonosak a követelmények sem. Ez pedig jó ideig érezteti hatását a középiskolai, mindenekelőtt a szakközépiskolai tanulmányi munkában. A mi 12 osztályunkból három a gimnáziumi osztály. Az itt végzett diákok közül egyre többet vesznek fel az egyetemekre, a főiskolákra. Korántsem ilyen jó a helyzet a szakközépiskolai osztályokban, ahol a jövő építőipari szakmunkásait képezzük. Az iskola vezetésének, a párt- alapszervezetnek, a KISZ- szervezetnek nem kis gondot okoz a tanulmányi munka javítása, hogy a szakmai ismeretek mellett felkeltse a rendszeres olvasás, művelődés igényét is a gyerekekben. KÉRDÉS: A tankötelezettségi törvény végrehajtása, az oktató-nevelő munka tehát nem csupán az iskolák dolga, gondja. Mindinkább társadalmi üggyé válik. A termelőüzemek, a társadalmi szervek, a szülők egyre nagyobb érdeklődéssel kísérik az iskolák munkáját. A szélesedő társadalmi kapcsolatokat mennyiben sikerült hasznosítani a nevelésben, a munkára nevelésben, a pályairányításban? MADARÁSZ LÁSZLÓ: Balassagyarmaton az iskolák, az üzemek, a közművelődési és sportintézmények kapcsolatának régi, jó hagyományai vannak. Az üzemek sokat vállaltak az iskolák tárgyi feltételeinek javításában. De szeretném mindjárt hozzátenni, a kapcsolatok lényege nem ez. Az üzemekben mind többen értik, hogy a nevelés össztársadalmi ügy, s ebben az üzemeknek is feladatuk van. Az iskolák és a város üzemei minden esztendőben szerződésben rögzítik az együttműködés módjait. Így az iskolák, az üzemek is tudják, hogy mikor, mire számíthatnak. Az üzemlátogatások, a szakmai gyakorlatok jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a tanulók megismerkedjenek az üzemi munkával, szüleik tevékenységével. Könnyebb és tudatosabb is így a pálya- választásuk. A továbbiakban arra törekszünk, hogy a kapcsolatok ne rekedjenek meg az iskolák és az üzemek vezetőinek egyébként hasznos együttműködésénél. Szeretnénk, ha jó kapcsolat alakulna ki mindenütt a párt- szervezet, a KlSZ-szerveze- tek, a szocialista brigádok és az úttörőszervezetek között. SZTERMEN ILDIKÖ: Nálunk az üzem és az iskola kapcsolatának nemcsak szép eredményei, bizony gondjai is vannak. Mindenképpen hasznos volna, ha a helyenként még formális együttműködés konkrétabbá, tartalmasabbá válna. Alapszervezetünk, KlSZ-szerveze- tünk több alkalommal is kísérletet tett, hogy élőbb legyen az együttműködés a patronáló üzemmel, de valahogy mindig elakadtunk. Jól tudom, hogy a napi munka, a termelési tervek teljesítése nem kis erőfeszítéseket kíván az üzemi vezetőktől, a munkásoktól. De talán az sem mellékes dolog, hogy öt-tíz év múlva milyen szakmunkások, esetleg középvezetők lesznek gyermekeinkből? Ehhez pedig nemcsak az iskolának kell megtenni a magáét. Az is szükséges, hogy a tanulók fegyelmezett, szervezett munkát lássanak az üzemben, ahol dolgoznak. VINCZE JÁNOS: Az iskolák nyitottsága a szélesedő és mind tartalmasabb társadalmi kapcsolatok azt jelzik, hogy a nevelés komplex feladat, amelyben az iskolák, a kollégiumok, a szülők, az üzemek és a társadalmi szervezetek is találnak munkát. Ez a tevékenység egyre eredményesebb, de nem mentes az ellentmondásoktól. Közülük csupán azt említeném, amelyre szinte valamennyi alapszervezeti taggyűlésen felhívták a figyelmünket. Az iskolákban nem kis erőfeszítéseket tesznek a tananyag, a tanulók túlterhelésének csökkentésére. Valójában a diákok a tanárok elfoglaltsága mégsem kevesebb. A szélesedő társadalmi kapcsolatok azzal is járnak, hogy most már nemcsak az iskola, a patronáló üzem, intézmény is igényt tart a tanulók szabad idejének egy részére. Üzemi ünnepségekre, névadókra, társadalmi munkákra szervezik őket, esetenként a tanórák rovására is. Ezért mindenképpen figyelemre méltó az a javaslat, hogy már a tanév indulásakor fel kell mérni és szükség esetén rangsorolni azokat a tennivalókat, amelyek a tanulókat érintik. Az iskola vezetői pedig vegyék azt a bátorságot, hogy a tanév során jelentkező, ötletszerű, megalapozatlan igényeket visszautasítják. KÉRDÉS: A munkára nevelés, a világnézeti nevelés kapcsolatát, szükségességét egyetlen tantestületben sem vitatják- Mégis világnézetünk alapjainak oktatása nem kis gondot okoz a középiskolákban- Vannak, akik egyszerűen a tankönyv rovására írják a gondokat. Mások azzal érvelnek, hogy nincs ilyen szakos tanár az iskolában. A szakmunkásképző intézetekben pedig nem is folyik világnézeti oktatás. DR. KUJBUS SÁNDORNÉ: A tankönyv valóban gyengébben sikerült, bár véleményem szerint a világnézeti nevelés nem tankönyv, nem is csak a tantárgy, vagy a KISZ politikai oktatás, az osztályfőnöki órák kérdése. Sokoldalú felkészültséget, bátorságot Igényel a nevelőktől, hogy őszintén, nyíltan elmondják véleményüket azokról a dolgokról is, amelyekről ugyan nem szól a tankönyv, de a tanulókat foglalkoztatják. A tantárgynak akkor van rangja, tekintélye a tantestületben, ha a marxista—leninista világnézet egyre közelebb kerül a fiatalokhoz. Arra törekszünk, hogy tanulóink ne csak ismereteket vigyenek magukkal, amikor elhagyják az iskolát. Tanítsuk meg őket dialektikusán gondolkodni és segítsük, hogy érzelmileg is kötődjenek változó világunkhoz. Magam is világnézetet tanítok, s a tantárgy nyújtotta lehetőségek mellett igyekszem kihasználni azt a segítséget is, amelyet más tárgyak nyújtanak az egységes marxista világkép kialakításához, erősítéséhez. MADARÁSZ LÁSZLÓ: Meggyőződésem, hogy a marxista világnézet kialakítása, erősítése a fiatalokban nem egyetlen tantárgy kérdése. Hosszú és összetett folyamat eredménye, amely a tanórákkal kezdődik és tulajdonképpen addig tart, amíg az ember él- Ügy gondolom azonban, hogy a világnézetünk alapjainak, mint tantárgynak, kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban. Ezért a balassagyarmati középiskolákban a legjobban felkészült, a közéletben jártas kommunista pedagógusok oktatják a világnézetet. Hogy valójában hol is tartunk? Nehéz ezt megítélni, bár vannak biztató jelek, amelyek az előbbrelépés mellett szólnak. Kedvezően változott tanulóink munkához való viszonya. Egyre többen vesznek részt az építőtáborokban, a városért végzett társadalmi munkában, jól dolgoznak a KXSZ-ben, s fel- készültségük alapján mind többen tanulnak tovább a felsőfokú tanintézményekben. A Szántó és a Balassi Gimnázium KISZ-szervezeteinek munkáját a KISZ központi bizottsága is elismerte. KÉRDÉS: Az Iskolai oktatás, nevelés hatékonyságát nem kis mértékben segíti az iskolai élet demokratizmusa, a tantestület egysége, a tanárok és a diákok közötti jó kapcsolat. SZABÖ ISTVÁN: Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztése, erősítése nem öncélú munka, összefügg a XI. pártkongresszus határozatainak megvalósításával, az egyre szélesedő szocialista demokratizmussal, és az iskolai nevelőmunkát szolgálja. VARGA KATALIN: Fejlesztése aligha képzelhető el a pártdemokrácia folyamatos erősítése nélkül. Ha a párt- alapszervezetben nyílt, őszinte a légkör, a kommunista pedagógusok egységesen iép- nek fel a közösen hozott na- tározatok megvalósításáért, jó példával járnak elöl a pedagógiai munkában, egységesebb a tantestület tevékenysége is. Nálunk Szécsény- ben erre különösen sok példát adott — pozitív és sajnos negatív értelemben is — az elmúlt két esztendő. Két eltérő típusú iskola tantestületéből kell kialakítani egy erős, jól felkészült, egységes követelményrendszert támasztó kollektívát. A munka még ma sem könnyű, de azt hiszem, nem is eredménytelen. Talán az alapszervezetünknek is érdeme van abban, hogy elvi alapokon nyugvó, jó kapcsolat van az iskolavezetés és a pártvezetőség között- Az iskolai munkatervek mindinkább kollektív munkát tükröznek. A pártszervezetben, de a tantestületben is nyíltabbá vált a pedagógusok munkájának megítélése. Természetesen az iskolai légkört tovább erősítheti munkánk még gondosabb szervezése, a pedagógusok túlterhelésének mérséklése, ha még nagyobb felelősséggel, minősítjük a nevelők tevékenységét, és ha valamennyi pedagógus a segítő szándékot látja a kritikában, amelyre nem túlzott érzékenységgel, hanem jobb munkával válaszol. SZTERMEN ILDIKÖ: Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésében, a szocialista elveknek megfelelő tanár-diák viszony kialakításában úgy gondolom jelentős szerepük van az iskolai KlSZ-szerve- zeteknek. Természetesen erre a munkára fel kell készülniük a nevelőknek, és, fel kell készíteni a KISZ-szervezeteket Dr. Kujbus Sándorné is. Ezért az ifjúsági mozgalom segítése az egyik legfontosabb pártmunka alapszervezetünkben. A KlSZ-szerve- zetek patronálása, a politikai oktatás szervezése, segítése a legfontosabb pártmegbízatások közé tartozik, amelyet a taggyűlés ad és kér számon. KÉRDÉS: A beszámoló taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy nehéz, de eredményes évet hagytak maguk mögött a pedagógus-pártalapszervezetek. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket az új tanévben kell megoldaniok? DR. SZALÁNCZAY GYÖRGY: Az elmúlt esztendő egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pedagógus-pártalapszervezetek irányító, ellenőrző munkája, tervszerűbbé vált. Politikai munkájuk egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az iskolák életében. Az alapszervezetek szinte mindenütt helyesen ismerték fel azokat a tennivalókat, amelyek a Központi Bizottság közoktatás-politikai határozatából adódtak. Jól látják azt is, hogy a következő esztendőben az új tantervek és nevelési dokumentumok bevezetése új szakaszt jelentenek a határozat végrehajtásában. Nemcsak a nevelők önállóságát növeli, hanem felelősségüket is. A beszámoló taggyűlések, a tanévzáró értekezletek mindenütt a gondos előkészületek jegyében zajlottak. A tanácskozások vitájában a határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatai mellett hasznosítható javaslatokat is tettek —, mindenekelőtt a kommunista pedagógusok —, az új tanév oktatáspolitikai, pedagógiai feladatainak megoldására. Jól érzékelték azt is, hogy ebben a munkában példaadó szerepe van a kommunista nevelőknek- Ügy lát. juk, hogy az új tanévre jó politikai légkörben készülnek a pártszervezetek, a tantestületek. A párt politikája, fokozott gondoskodása arra ösztönzi őket, hogy még felelősségteljesebben dolgozzanak a határozat megvalósításán. NÓGRÁD — 1978. július 16., vasárnap
