Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

fi nevelő iskoláról A NÓGRAD kerekasztala a pedagógus-párta lapszervezetek évzáró taggyűléséről Dr. Szalánczay György Szabó István Vincze János Madarász László Sztermen Ildikó Varga Katalin Az elmúlt hetekben tartották évzáró tag­gyűlésüket a pedagógus-pártalapszervezetek. Most is bebizonyosodott, hogy a Központi Bi­zottság 1972-cs közoktatás-politikai határoza­ta, a tankötelezettségi törvény végrehajtásá­ban, az iskolai élet demokratizmusának fej­lesztésében itt a megyében is jelentős szerepe van a huszonnyolc iskolai pártalapszervezel- nek, a több mint nyolcszáz kommunista pe­dagógusnak, az óvónőknek, tanítóknak, szak­oktatóknak, tanároknak. Mindezekről a kérdésekről cseréltünk vé­leményt kerekasztal-beszélgetésünkön, amely­re meghívtuk dr. Szalánczay Györgyöt, a me­gyei pártbizottság politikai munkatársát, Sza­bó Istvánt, a salgótarjáni járási pártbizott­ság titkárát, Vincze Jánost, a salgótarjáni városi pártbizottság csoportvezetőjét, Mada­rász Lászlót, a balassagyarmati pedagógus- pártvezetőség titkárát, Sztermen Ildikót, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, Varga Katalint, a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépisko­la, és dr. Kujbus Sándornét, a salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépis­kola pártalapszervezetének titkárát. A szer­kesztőséget Vincze Istvánná képviselte. KÉRDÉS: Most második al­kalommal tartottak beszámoló taggyűléseket a tanév végén a pedagógus-pártalapszerveze­tek. Mit mutatnak két esz­tendőben gyűjtött tapasztala­tok? DR. SZALÁNCZAY GYÖRGY: A pedagógus-párt­alapszervezetek kétéves mun­kájának tapasztalatai a vál­tozás célszerűségét igazolják. Azt mindenekelőtt, hogy a pe­dagógusokban erősödik a fele­lősség a felnövekvő nemzedék neveléséért. Ez csak abban gut kifejezésre, hogy folya­matosan javulnak az oktató­nevelő munka személyi és tárgyi feltételei. A tanév mun­kájának egységes értékelése lehetőséget ad arra, hogy az alapszervezetek javaslatai, ajánlásai a tanévzáró értekez­leten az egész tantestület elé kerüljenek, és helyet kapja­nak következő tanév peda­gógiai terveiben is. Az oktató­nevelő munka eredményeinek számbavétele, a gondok őszin­te feltárása, a legsürgősebb tennivalók meghatározása és a kommunista pedagógusok példamutatása tovább erősí­tette a pártszervezetek poli­tikai súlyát, tekintélyét az iskolák életében. SZABÖ ISTVÁN: Jó gya­korlatnak tartom, hogy a pe­dagógus-pártszervezetek tag­gyűlései megelőzik az iskolai év zárását. Inkább az vetődik fel bennem, eddig miért nem így volt. Meggyőződésem ugyanis, hogy amíg a pedagó­gus-pártalapszervezetek az esztendő végén tartották be­számoló taggyűléseiket, a megérdemeltnél kevesebb fi­gyelmet kapott munkájuk, figyelmünket lekötötték a termelőüzemekben tevékeny­kedő pártalapszervezetek. Most nem csak az évzáró tag­gyűlések előkészítésére for­dítottunk nagyobb gondot. Fo­lyamatosan figyelemmel kí­sértük, segítettük, ellenőriz­tük a pártalapszervezet te­vékenységét. A járási pártbi­zottság munkájában rendsze­resen helyet kaptak a közok­tatás-, a közművelődés-politikai kérdések. Pártbizottsági ülé­sen értékeltük a világnézeti nevelés kérdéseit. Megvizs­gálta a testület a tankötele­zettségi törvény végrehajtásá­nak tapasztalatait is. A foko­zottabb figyelem a pedagó­gus-pártalapszervezetek javu­ló munkájában jelentkezik. VARGA KATALIN: A terv­szerűbb végrehajtás, ellenőr­zés valóban érződik egész évi munkánkban. Több éve va­gyok párttitkár és minden évben gondot okozott, hogy mi legyen a beszámolóban? Hi­szen többnyire ennek alap­ján minősítette munkánkat a járási pártbizottság. A tag­gyűlés előkészítése, a beszá­moló most sem volt mentes a gondoktól. Ügy látjuk, hogy nem sikerült megtalálni a helyes arányt az iskolai fel­adatok és a pártmunka között. Nem sikerült egyértelműen levonni oktató-nevelő mun­kánk politikai tapasztalatait. KÉRDÉS: A tankötelezettsé­gi törvény végrehajtásáról szinte valamennyi taggyűlésen szó esett. Hogyan értékelhető az eddigi munka? VINCZE JÁNOS: Salgótar­jánban tizenkét pedagógus- pártalapszervezet tartotta meg beszámoló taggyűlését. A város iskoláiban a tankötele­zettségi törvény végrehajtása megfelelően halad. Szinte mindenütt elismerően szól­tak az óvodák javuló isko­la-előkészítő tevékenységéről. Ugyanakkor a kommunista pedagógusok óva intettek a statisztika bűvöletétől, a kö­vetelményszint leszállításáról. A pedagógusok többsége jól látja, hogy a tankötelezettségi törvény végrehajtása akkor lesz valóban eredményes, ha a jóindulatú engedmények he­lyett rendszeresen korrepe­tálják, segítik a gyengébb ta­nulókat, hogy azok pótolják elmaradásukat. SZTERMEN ILDIKÖ: Az általános iskolák oktató-ne­velő munkájának fejlődése tagadhatatlan. Azonban az is igaz, hogy ma még nem min­denütt egyformán jók a mun­ka személyi és tárgyi felté­telei, s nem azonosak a kö­vetelmények sem. Ez pedig jó ideig érezteti hatását a közép­iskolai, mindenekelőtt a szak­középiskolai tanulmányi mun­kában. A mi 12 osztályunkból három a gimnáziumi osztály. Az itt végzett diákok közül egyre többet vesznek fel az egyetemekre, a főiskolákra. Korántsem ilyen jó a helyzet a szakközépiskolai osztályok­ban, ahol a jövő építőipari szakmunkásait képezzük. Az iskola vezetésének, a párt- alapszervezetnek, a KISZ- szervezetnek nem kis gondot okoz a tanulmányi munka ja­vítása, hogy a szakmai ismere­tek mellett felkeltse a rend­szeres olvasás, művelődés igé­nyét is a gyerekekben. KÉRDÉS: A tankötelezett­ségi törvény végrehajtása, az oktató-nevelő munka tehát nem csupán az iskolák dolga, gondja. Mindinkább társadal­mi üggyé válik. A termelőüze­mek, a társadalmi szervek, a szülők egyre nagyobb érdek­lődéssel kísérik az iskolák munkáját. A szélesedő társa­dalmi kapcsolatokat mennyi­ben sikerült hasznosítani a nevelésben, a munkára neve­lésben, a pályairányításban? MADARÁSZ LÁSZLÓ: Ba­lassagyarmaton az iskolák, az üzemek, a közművelődési és sportintézmények kapcsolatá­nak régi, jó hagyományai van­nak. Az üzemek sokat vállal­tak az iskolák tárgyi feltéte­leinek javításában. De sze­retném mindjárt hozzátenni, a kapcsolatok lényege nem ez. Az üzemekben mind töb­ben értik, hogy a nevelés össztársadalmi ügy, s ebben az üzemeknek is feladatuk van. Az iskolák és a város üzemei minden esztendőben szerződésben rögzítik az együttműködés módjait. Így az iskolák, az üzemek is tud­ják, hogy mikor, mire számít­hatnak. Az üzemlátogatások, a szakmai gyakorlatok jó lehe­tőséget kínálnak arra, hogy a tanulók megismerkedjenek az üzemi munkával, szüleik tevékenységével. Könnyebb és tudatosabb is így a pálya- választásuk. A továbbiakban arra törekszünk, hogy a kap­csolatok ne rekedjenek meg az iskolák és az üzemek ve­zetőinek egyébként hasznos együttműködésénél. Szeret­nénk, ha jó kapcsolat ala­kulna ki mindenütt a párt- szervezet, a KlSZ-szerveze- tek, a szocialista brigádok és az úttörőszervezetek között. SZTERMEN ILDIKÖ: Ná­lunk az üzem és az iskola kapcsolatának nemcsak szép eredményei, bizony gondjai is vannak. Minden­képpen hasznos volna, ha a helyenként még formális együttműködés konkrétabbá, tartalmasabbá válna. Alap­szervezetünk, KlSZ-szerveze- tünk több alkalommal is kí­sérletet tett, hogy élőbb le­gyen az együttműködés a patronáló üzemmel, de vala­hogy mindig elakadtunk. Jól tudom, hogy a napi munka, a termelési tervek teljesítése nem kis erőfeszítéseket kíván az üzemi vezetőktől, a mun­kásoktól. De talán az sem mellékes dolog, hogy öt-tíz év múlva milyen szakmun­kások, esetleg középvezetők lesznek gyermekeinkből? Eh­hez pedig nemcsak az iskolá­nak kell megtenni a magáét. Az is szükséges, hogy a tanu­lók fegyelmezett, szervezett munkát lássanak az üzemben, ahol dolgoznak. VINCZE JÁNOS: Az isko­lák nyitottsága a szélesedő és mind tartalmasabb társadal­mi kapcsolatok azt jelzik, hogy a nevelés komplex fel­adat, amelyben az iskolák, a kollégiumok, a szülők, az üze­mek és a társadalmi szerveze­tek is találnak munkát. Ez a tevékenység egyre eredmé­nyesebb, de nem mentes az ellentmondásoktól. Közülük csupán azt említeném, amely­re szinte valamennyi alap­szervezeti taggyűlésen felhív­ták a figyelmünket. Az isko­lákban nem kis erőfeszítése­ket tesznek a tananyag, a ta­nulók túlterhelésének csök­kentésére. Valójában a diákok a tanárok elfoglaltsága még­sem kevesebb. A szélesedő társadalmi kapcsolatok azzal is járnak, hogy most már nemcsak az iskola, a patro­náló üzem, intézmény is igényt tart a tanulók szabad idejének egy részére. Üzemi ünnepségekre, névadókra, tár­sadalmi munkákra szervezik őket, esetenként a tanórák ro­vására is. Ezért mindenkép­pen figyelemre méltó az a ja­vaslat, hogy már a tanév in­dulásakor fel kell mérni és szükség esetén rangsorolni azokat a tennivalókat, ame­lyek a tanulókat érintik. Az iskola vezetői pedig vegyék azt a bátorságot, hogy a tan­év során jelentkező, ötletsze­rű, megalapozatlan igényeket visszautasítják. KÉRDÉS: A munkára neve­lés, a világnézeti nevelés kapcsolatát, szükségességét egyetlen tantestületben sem vitatják- Mégis világnézetünk alapjainak oktatása nem kis gondot okoz a középiskolák­ban- Vannak, akik egyszerű­en a tankönyv rovására írják a gondokat. Mások azzal ér­velnek, hogy nincs ilyen sza­kos tanár az iskolában. A szakmunkásképző intézetek­ben pedig nem is folyik vi­lágnézeti oktatás. DR. KUJBUS SÁNDORNÉ: A tankönyv valóban gyen­gébben sikerült, bár vélemé­nyem szerint a világnézeti ne­velés nem tankönyv, nem is csak a tantárgy, vagy a KISZ politikai oktatás, az osztályfőnöki órák kérdése. Sokoldalú felkészültséget, bá­torságot Igényel a nevelőktől, hogy őszintén, nyíltan el­mondják véleményüket azok­ról a dolgokról is, amelyekről ugyan nem szól a tankönyv, de a tanulókat foglalkoztat­ják. A tantárgynak akkor van rangja, tekintélye a tantestü­letben, ha a marxista—leni­nista világnézet egyre köze­lebb kerül a fiatalokhoz. Ar­ra törekszünk, hogy tanulóink ne csak ismereteket vigye­nek magukkal, amikor elhagy­ják az iskolát. Tanítsuk meg őket dialektikusán gondolkod­ni és segítsük, hogy érzelmi­leg is kötődjenek változó vi­lágunkhoz. Magam is világné­zetet tanítok, s a tantárgy nyújtotta lehetőségek mellett igyekszem kihasználni azt a segítséget is, amelyet más tárgyak nyújtanak az egysé­ges marxista világkép kiala­kításához, erősítéséhez. MADARÁSZ LÁSZLÓ: Meggyőződésem, hogy a mar­xista világnézet kialakítása, erősítése a fiatalokban nem egyetlen tantárgy kérdése. Hosszú és összetett folyamat eredménye, amely a tanórák­kal kezdődik és tulajdonkép­pen addig tart, amíg az em­ber él- Ügy gondolom azon­ban, hogy a világnézetünk alapjainak, mint tantárgynak, kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban. Ezért a balas­sagyarmati középiskolákban a legjobban felkészült, a köz­életben jártas kommunista pedagógusok oktatják a világ­nézetet. Hogy valójában hol is tartunk? Nehéz ezt meg­ítélni, bár vannak biztató je­lek, amelyek az előbbrelépés mellett szólnak. Kedvezően változott tanulóink munká­hoz való viszonya. Egyre töb­ben vesznek részt az építőtá­borokban, a városért végzett társadalmi munkában, jól dolgoznak a KXSZ-ben, s fel- készültségük alapján mind többen tanulnak tovább a felsőfokú tanintézményekben. A Szántó és a Balassi Gim­názium KISZ-szervezeteinek munkáját a KISZ központi bizottsága is elismerte. KÉRDÉS: Az Iskolai okta­tás, nevelés hatékonyságát nem kis mértékben segíti az iskolai élet demokratizmu­sa, a tantestület egysége, a tanárok és a diákok közötti jó kapcsolat. SZABÖ ISTVÁN: Az iskolai élet demokratizmusának fej­lesztése, erősítése nem öncé­lú munka, összefügg a XI. pártkongresszus határozatai­nak megvalósításával, az egyre szélesedő szocialista demok­ratizmussal, és az iskolai ne­velőmunkát szolgálja. VARGA KATALIN: Fej­lesztése aligha képzelhető el a pártdemokrácia folyamatos erősítése nélkül. Ha a párt- alapszervezetben nyílt, őszin­te a légkör, a kommunista pedagógusok egységesen iép- nek fel a közösen hozott na- tározatok megvalósításáért, jó példával járnak elöl a pe­dagógiai munkában, egysége­sebb a tantestület tevékeny­sége is. Nálunk Szécsény- ben erre különösen sok pél­dát adott — pozitív és saj­nos negatív értelemben is — az elmúlt két esztendő. Két eltérő típusú iskola tantes­tületéből kell kialakítani egy erős, jól felkészült, egységes követelményrendszert támasz­tó kollektívát. A munka még ma sem könnyű, de azt hi­szem, nem is eredménytelen. Talán az alapszervezetünknek is érdeme van abban, hogy elvi alapokon nyugvó, jó kap­csolat van az iskolavezetés és a pártvezetőség között- Az iskolai munkatervek mindin­kább kollektív munkát tük­röznek. A pártszervezetben, de a tantestületben is nyíltab­bá vált a pedagógusok mun­kájának megítélése. Termé­szetesen az iskolai légkört to­vább erősítheti munkánk még gondosabb szervezése, a pe­dagógusok túlterhelésének mérséklése, ha még nagyobb felelősséggel, minősítjük a nevelők tevékenységét, és ha valamennyi pedagógus a segítő szándékot látja a kri­tikában, amelyre nem túlzott érzékenységgel, hanem jobb munkával válaszol. SZTERMEN ILDIKÖ: Az is­kolai élet demokratizmusának fejlesztésében, a szocialista el­veknek megfelelő tanár-diák viszony kialakításában úgy gondolom jelentős szerepük van az iskolai KlSZ-szerve- zeteknek. Természetesen er­re a munkára fel kell készül­niük a nevelőknek, és, fel kell készíteni a KISZ-szervezeteket Dr. Kujbus Sándorné is. Ezért az ifjúsági mozga­lom segítése az egyik legfon­tosabb pártmunka alapszer­vezetünkben. A KlSZ-szerve- zetek patronálása, a politikai oktatás szervezése, segítése a legfontosabb pártmegbízatá­sok közé tartozik, amelyet a taggyűlés ad és kér számon. KÉRDÉS: A beszámoló tag­gyűlések tapasztalatai azt mu­tatják, hogy nehéz, de ered­ményes évet hagytak maguk mögött a pedagógus-pártalap­szervezetek. Melyek azok a legfontosabb feladatok, ame­lyeket az új tanévben kell megoldaniok? DR. SZALÁNCZAY GYÖRGY: Az elmúlt esztendő egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pedagógus-pártalapszerveze­tek irányító, ellenőrző mun­kája, tervszerűbbé vált. Poli­tikai munkájuk egyre na­gyobb jelentőségre tesz szert az iskolák életében. Az alap­szervezetek szinte mindenütt helyesen ismerték fel azokat a tennivalókat, amelyek a Központi Bizottság közokta­tás-politikai határozatából adódtak. Jól látják azt is, hogy a következő esztendőben az új tantervek és nevelési dokumentumok bevezetése új szakaszt jelentenek a határo­zat végrehajtásában. Nemcsak a nevelők önállóságát növeli, hanem felelősségüket is. A beszámoló taggyűlések, a tan­évzáró értekezletek minde­nütt a gondos előkészületek jegyében zajlottak. A tanács­kozások vitájában a határo­zat végrehajtásának eddigi tapasztalatai mellett haszno­sítható javaslatokat is tettek —, mindenekelőtt a kommu­nista pedagógusok —, az új tanév oktatáspolitikai, peda­gógiai feladatainak megoldá­sára. Jól érzékelték azt is, hogy ebben a munkában pél­daadó szerepe van a kommu­nista nevelőknek- Ügy lát. juk, hogy az új tanévre jó po­litikai légkörben készülnek a pártszervezetek, a tantestü­letek. A párt politikája, fo­kozott gondoskodása arra ösz­tönzi őket, hogy még felelős­ségteljesebben dolgozzanak a határozat megvalósításán. NÓGRÁD — 1978. július 16., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents