Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
/ Schmidt inferjúia Nem a kemény szavak politikáját kell folytatni Kétértelmű döntés Khartoumban Bár az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozója csak a jövő héten kezdődik, a külügyminiszterek Khartoumban zajló előkészítő jellegű tanácskozása sem nélkülözi az érdeklődést. Peter Onu, az AESZ főtitkárhelyettese szerint negyven kérdést tűznek majd napirendre, de közülük is kiemelkedő fontosságú a kontinensen tapasztalható újgyarmatosító törekvések elleni közös fellépés módszereinek, ösz- szehangolt akcióinak a megvitatása. Nem kis meglepetést keltett, hogy a külügyminiszterek — a várakozás ellenére — közös határozati javaslattervben állapodtak meg. Benin és sok'más állam nyújtotta be a tervezetet, amelyet részletes vita és módosítások után végül is elfogadtak. Tervezetük lényege: bármely afrikai államnak jogában áll — szuverenitásával élve — a világ bármely államától segítséget kérni, ha megítélése szerint függetlenségét és biztonságát veszély fenyegeti. Igaz, a javaslattervezet meglehetősen kétértelmű, mert nem tisztázza, hogy vajon Khartoumban miként vélekednek a népelnyomó és fajüldöző rendszerek védelmében netán bevetendő, nyugatbarát afrikai rezsimek katonáiból álló afrikaközi haderőről, ha annak egységei történetesen az AESZ többsége által támogatott hazafias erőkkel szemben bocsátkoznak harcba. Mindenesetre a határozati javaslattervezet a várakozáshoz képest kiegyensúlyozottabb. Figyelemre méltó, hogy az AESZ is fontolóra veszi egy önálló biztonsági erő létesítését. Az égisze alatt ténykedő erők létrehozásának témáját további vitára a szervezet úgynevezett védelmi bizottsága hatáskörébe utalták. Khartoumi megfigyelők annak is fontosságot tulajdonítanak, hogy a külügyminiszterek a külfödi hatalmak afrikai ténykedését a vártnál tárgyilagosabb hangnemben tárgyalták. Nem annyira az indulatok, mint inkább az érvek csatáztak a tanácskozás eddigi szakaszában. Kérdés, mennyiben változik a légkör, amikor az újgyarmatosító törekvések meghiúsítására teendő lépések kerülnek előtérbe. Mindenesetre bizonyára befolyásolja a khartoumi értekezletet a namíbiai kérdésben Angola fővárosában létrejött megállapodás, amelynek értelmében a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elfogadta a Biztonsági Tanács öt nyugati tagjának javaslatait a többségi uralom fokozatos megteremtéséről. Ezt a tervet Dél-Afrika —, amely megszállva tartja Namíbiát —, már korábban helyeselte. A közösen kidolgozott és együttesen vállalt határozat- tervezet megkönnyíti a jövő heti csúcstalálkozó munkáját. Az állam- és kormányfők vitája így az újgyarmatosítás meghiúsítására és a fajvédő rezsimek elleni közös lépések meghatározására összpontosulhat. Gyapay Dénes Peking „segítségének” ára ran Helmut Schmidt kancellár a Die Welt című nyugatnémet, a Le Monde című francia, a La Stampa című olasz és a The Times című angol lapnak adott interjújában körvonalazta kormánya álláspontját a bonni világgazdasági csúcstalálkozó előtt. Visszautasította azt a vádat, hogy a nyugatnémet gazdaság nem tett eleget a nyugati gazdasági válságjelenségek felszámolására. Utalt arra, hogy a márka fel- értékelésével az NSZK kedvező exportlehetőségeket teremtett, szövetségesei számára, és lehetővé tette új munkahelyek teremtését. Ugyanakkor megnehezítette saját exportját és a belső munkanélküliség csökkentését. A kancellár leszögezte: a gazdasági csúcs- találkozó valamennyi résztvevőjének kompromisszumokat kell kötnie, méghozzá valamennyi fontos területen ahhoz, hogy a találkozó sikerrel Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Az enyhülés vívmányainak megvédésére, a hidegháború visszatérésének megakadályozására felszólító felhívás elfogadásával ért véget pénteken Moszkvában a Béke-világtanács elnökségének négynapos ülésszaka. A Béke-világtanács évente ülésező 130 tagú vezető szerve a leszerelés témakörét és a nemzetközi helyzet idősze- ,rű kérdéseit vitatta meg, meghatározta a nemzeti békemozgalmak és a béke-vi- lágmozgalom tevékenységének aktivizálását célzó intézkedéseket. Az ülésszak zárónapján elfogadott felhívásban az* elnökség tagjai aggodalmukat fejezik ki az enyhülés jövőjét illetően, rámutatva, hogy az agresszív erők a hidegháború irányába próbálják visszatéríteni a nemzetközi kapcsolatokat. A Béke-világtanács elnöksége éppen ezért minden haladó békeszerető erőt felhív az enyhülés vívmányainak megvédésére. A BVT elnöksége felszólítja a nemzeti békemozgalmakat, hogy tevékenységük aktivizálásával akadályozzák meg a hidegháborúhoz történő visszatérést' — A leszerelés elengedhetetlen feltétele a nukleáris világháború elkerülésének —, mutat rá a felhívás, kiemelve, hogy a fegyverkezés beszüntetése nem utolsósorban a népek társadalmi és gazdasági problémái nagy részének megoldását eredményezhetné. A BVT elnökségének ülésszakát követően Romesch Chandra, a Béke-világtanács elnöke az MTI moszkvai tudósítójának elmondta, hogy jelenleg veszélyes időszakot élünk át nemzetközi téren, amikor rosszirányú fordulat következhet be. Amikor a NATO miniszteri tanácsának washingtoni ülésszakán eluralkodott hidegháborús hangnem és az ott elfogadott hosszú távú fegyverkezési program, az imperializmus és a reakció erőinek világméretű aktivizálása következtében az enyhülés lelassult, most van igazán szükség a nemzetközi békemozgalom egységének erősítésére —. mutatott rá a BVT elnöke, hangsúlyozva, az elnökség moszkvai ülésszakán elfogadott szolidaritási nyilatkozatok jelentőségét. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára a következőképpen foglalta össze véleményét az ülésszak után az MTI moszkvai tudósítójának: — A BVT elnöksége moszkvai ülésszakának jelentőségét fokozta az a tény, hogy járjon és kézzelfogható döntések születhessenek. A Közös Piac brémai csúcs- találkozójára utalva Schmidt elhárította a vádat, hogy — elsősorban francia—nyugatnémet kezdeményezésre — Nyu- gat-Európa önállósulási törekvései az Egyesült Államoktól való elszakadást céloznák. Megerősítette az NSZK elkötelezettségét az Atlanti Szövetség, az amerikai, vezető szerep elismerése mellett, ugyanakkor ezzel összeegyeztethetetlennek, mi több, kívánatosnak minősítette, hogy felgyorsuljon a nyugat-európai gazdasági és politikai integráció üteme. A Szovjetunióban kémkedésért és felforgató tevékenységért bíróság elé állított személyek ügyében indított nyugati progagandakampányra utalva a kancellár kijelentette: „ha most elkezdenénk beavatkozni más államok belügyeibe, a világ egészen biztosan nem lenne egyszerűbb, viszont sokarra az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka és a NATO tanácsülése után került sor. Az elnökség ülésszakán kidolgoztuk a béke- világmozgalom további programját, a béke védelmére felszólító felhívást és átfogó leszerelési programot tettünk közzé. Több javaslat hangzott el a Béke-világtanács ne- utronfegyver-ellenes akcióinak folytatására is. Az újabb stockholmi felhívást támogató 700 millió aláírás a BVT kezdeményezésének világméSpanyolország új politikai korszak és új harcok elé tekint. Röviddel ezelőtt a gyakorlatilag minden parlamenti pártot magába foglaló al- kotmányozó bizottság kompromisszumos megállapodásra jutott és elkészítette az új alkotmány tervezetét. A Franco halála utáni gyors politikai átalakulás és a polgári parlamenti rendszert létrehozó választások alkotmányjogilag csak ideiglenes helyzetet teremtettek. A politikai életben résztvevő összes pártoknak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy létre kell hozni egy polgári parlamentáris jellegű alkotmányt, s annak elfogadása után új választásokat kell tartani. ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK Magától értetődik, hogy a különböző pártok másképpen értelmezték az alkotmány szellemét és jelentős nézetkülönbségek is felbukkantak. Végül azonban a bizottságban megszületett a megegyezés: , Spanyolország „demokratikus és szociális állam” lesz, amelynek „politikai formája a parlamentáris monarchia”. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegihez képest csökkenni fog a király súlya a kai nehezebb lenne a békepolitikát érvényesíteni.” Schmidt emlékeztetett arra, hogy a helsinki biztonsági értekezlet óta az európai enyhülés terén sok minden történt és felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a Nyugat által kiragadott „harmadik kosár”, hanem a többi helsinki témakör vonatkbzásában is, az elért eredmények alapján a korábbinál magasabbra állítható a mérce. A bonni kormányfő közvetve bírálta az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben az utóbbi időben alkalmazott politikáját. „Nem hiszem, hogy nekünk németeknek a kemény szavak politikáját kellene folytatnunk, nem vagyunk olyan nagyok, hogy ezt megengedhessük magunknak- És ha olyan nagyok lennénk is, akkor sem engedhetnénk meg magunknak” — jelentette ki Helmut Schmidt. retű támogatásáról tanúskodik. Az Országos Béketanács küldöttsége a magyar békemozgalom jó hírnevéhez méltóan rendkívül aktívan vett részt a BVT elnökségének moszkvai ülésszakán. A most véget ért tanácskozás eredményei jelentősen segítenek bennünket az év hátralevő részében ránk váró hazai és nemzetközi feladataink végrehajtásában — mondotta Sebestyén Nándorné. végrehajtó hatalom döntéseiben és Spanyolország hasonlóvá válik azokhoz az európai monarchiákhoz, amelyekben a politikai döntések lényegében a parlamentnek felelős . kormány kezébe kerülnek. Az alkotmány másik lényeges vonása, hogy oszthatatlan spanyol nemzetről beszél — ezen belül azonban elismeri a nemzetiségek és körzetek önkormányzati jogait. (Ezeket a jogokat Franco erőszakolt centralizmusa következetesen megtagadta.) Ezen belül még számos, az állampolgárok mindennapi életére hatással levő változás szerepel az új alkotmányban. Így például igen komoly politikai jelentősége van annak, hogy a nagykorúság határát 21 évről 18 évre szállították le. A soron következő választásokon ez előreláthatóan a baloldal javára változtathatja meg az erőviszonyokat. Éppen, mert a részletkérdések is széles tömegeket érintenek és befolyásolhatják a közeli jövő erőpróbáinak eredményeit — a képviselőházban meglehetősen lassú ütemben folyik a bizottság által kidolgozott alkotmánytervezet elfogadása. Közlemény a Dán KP elnökének látogatásáról * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására 1978. július 11— 14. között látogatást tett hazánkban Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke. Kíséretében volt C. Hermann Jensen, a Központi Bizottság tagja. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta a dán testvérpárt elnökét. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott a Dán Kommunisa Párt Képviselőivel. A megbeszélések során a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és országaik helyzetéről. A dán párt képviselői megismerkedtek a magyarországi szocialista építő- munka eredményeivel. Hangsúlyozták, hogy a magyar dolgozó népnek az MSZMP vezetésével elért sikerei támogatást jelentenek ahhoz a harchoz, amelyet a dán kommunisták az antimonopolista, demokratikus átalakulásért, a dolgozó tömegek szociális helyzetének javításáért folytatnak. Az MSZMP képviselői a magyar kommunisták internacionalista szolidaritásáról biztosították a dán testvérpártot, a nagytőke ellen bonyolult körülmények között vívott harcában. A két párt képviselői megállapították, hogy tovább erősödött a béke és a társadalmi haladás legkövetkezetesebb ereje, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Hangsúlyozták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a testvérpártok együttműködése továbbfejlesztésének és együttes fellépésének a nemzetközi enyhülés, a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás érdekében. Folytatják erőfeszítéseiket az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásának dokumentumában foglalt célok és törekvések valóra váltásáért, a kommunista és munkásmozgalom internacionalista egységének erősítéséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Dán Kommunista Párt elvtársi kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek. A megbeszélések során megvitatták az együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. ★ Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke pénteken elutazott hazánkból. (MTI) HELYI VÁLASZTÁSOK A menetrend még mindig az, hogy a vitát követően — közvetlenül a nyári szünet után — a törvényhozás elfogadja az alkotmányt és kora ősszel esetleg már egy népszavazás jóvá is hagyja. Ezt követően 1978. végén vagy 1979. elején helyi választásokat kell tartani. Az általános választások 1977. derekán ugyanis csak a parlamenti többpártrendszert teremtették meg, mintegy a polgári demokrácia törvényhozási kereteit. A helyi közigazgatásban azonban még érintetlen a régi szisztéma, s ennek megváltoztatása csak a helyi választások után történhet meg. A Suarfcz miniszterelnök által vezetett és több vetélkedő politikai alakulatból összeácsolt centrumunió azt reméli, hogy relatív többségét meg tudja tartani és kormányon maradhat mandátuma végéig, 1981. nyaráig. Ameny- nyiben a helyi választásokon a legnagyobb homogén párt, a szocialisták (PSOE) átütő sikert aratnának, a kormány aligha -tagadhatná meg az új általános választások kiírását. Mindez akkor is erősen megterhelné az alig több mint Mihail Jakovlev, a TASZSZ politikai szemleírója a kínai nagyhatalmi politika vonásait elemezve hangoztatja: a Zsen- min Zsipao szerint a kínai vezetés úgy döntött, hogy nagymértékben korlátozza a Vietnamból érkező kínai származású személyek Kínában való letelepedését. A kínai vezetés mindezt azzal indokolja, hogy a szóban fcjrgó személyek állítólag „kémtevékenységet” folytatnak Kínában és „szavatolni kell a kínai határok biztonságát”. Ezek természetesen alaptalan állítások, de ugyanakkor . jól mutatják, hogy a Vietnamban élő kínai nemzetiségűek „üldözése” Peking számára csupán ürügy és az. egésznek semmi köze a Vietnammal kapcsolatos kínai politika lényegéhez. — Ma már nem kétséges, hogy a maoistáknak nincs ínyére a déli határ mentén fejlődő független és erős állam, a Vietnami Szocialista Köztársaság léte. — Peking durván beavatkozik a Vietnami* Szocialista Köztársaság belügyeibe, megpróbálja aláásni az ország egyasztendős spanyol polgári demokrácia belső szerkezetét, ha az ország egyidejűleg nem állana igen komoly külpolitikai döntések előtt. E döntések közül egyértelműen a legfontosabb Spanyol- ország csatlakozása a Közös Piachoz. Magában Spanyol- országban — tekintettel arra, hogy az ország gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatai mindenekelőtt a Közös Piachoz kötődnek — általában szükségesnek és elkerülhetetlennek tartják a csatlakozást. Még akkor is, ha kénytelenek tudomásul venni, hogy az új piaci feltételek súlyos nehézségeket jelenthetnek a spanyol ipar számára. A BELÉPÉS ELLENZŐI A közös piaci csatlakozás legélesebb és leghatásosabb ellenfeleit nem is Spanyolországban, sokkal inkább a Közös Piacon belül kell keresni. Itt élesen meg kell különböztetni a politikai és gazdasági prioritásokat. Olyan országok, mint az NSZK, vagy Anglia mindkét értelemben támogatják Spanyolország közös piaci csatlakozásáttársadalmi-gazdasági átalakulását. Kína ezért nyújt segítséget Phnom Penhnek a vietnami—kambodzsai határon folyó háborúban, ezért állítof- ta le a Vietnamnak nyújtandó gazdasági és műszaki segítséget. A maoisták külpolitikai irányvonalának egyik megnyilvánulása az Albániával szemben tanúsított magatartás. Mint ismeretes, a Kínai Népköztársaság kormánya úgy döntött, hogy azonnali hatály- lyal beszünteti az Albániának nyújtott hitelek folyósítását, visszahívja az Albániában dolgozó kínai szakembereket. — A Vietnammal és a még nem is oly régen szövetséges Albániával szemben folytatott pekingi politika, a gazdasági nyomás és zsarolás azt bizonyítja, hogy ha Peking valakinek „segítséget” nyújt, azt egyáltalán nem önzetlenül teszi. Az effajta „segítség- nyújtást” mindig olyan feltételekhez köti, amelyek nagyhatalmi céljai eléréséhez szolgálnak eszközül — hangsúlyozza befejezésül a TASZSZ szemleírója. Francia- és Olaszország esetében a kép rbár ellentmondásosabb. Politikailag itt is szükségszerűnek tartják Madrid belépését. Ugyanakkor a francia, illetve olasz mező- gazdasági kivitelnek támasztott erőteljes spanyol verseny miatt gazdasági okokból igen komoly erők ellenzik a spanyol csatlakozást. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök június utolsó napjaiban lezajlott spanyolországi látogatása — úgy tűnik — a politika elsőbbsége mellett döntött. A francia elnök kijelentette, hogy kormánya támogatja a spanyol belépést. A Közös Piacba való belépés ügye a továbbiakban még igen kényes nemzetközi politikai-stratégiai kérdéseket vethet fel. Jelenleg ugyanis a Közös Piac minden tagállama egyben NATO-tag is. Spanyolország lenne a piac első olyan tagországa, amely nem tagja az Atlanti Blokknak. Feltehető, hogy a közös piaci belépés után növekedne a nyomás Madridra a NATO-belépés érdekében- Itt azonban már igen komolyak lennének a belpolitikai problémák. A baloldal és ezen belül a kormányképes szocialista párt derékhada ellenzi a csatlakozást a NATO-hoz. _i _e 2 NOCRAD - 1978. július 15., szombat 1 Befejeződöd a Béke-világtanács elnökségének ülése Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Georgij Markovot, a szovjet írószövetség első titkárát. A találkozón jelen volt Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetsége elnöke. Madrid — küzdelmek küszöbén
