Nógrád. 1978. július (34. évfolyam. 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
Hol az ősi örök éj tanyázik... Kovács József és Asztalos Árpád a marótárcsa indításához Keresztül-kasul jártuk már • tiribesi bányát — megmászva siklókat, végigbukdácsolva ereszkéket, létrákra kapaszkodva, átbújva tárnok erdeje közt —, mire ráakadtunk a frontra. Annak is a kellős közepén, ahol a gyűjtővágat a homlokba torkollik, találkoztunk a Dózsa György brigád tagjaival. Az aknaüzem összesen 88 ezer 50 tonna szenet termelt az első fél évben — majdnem 3 százalékkal túlteljesítve a tervet —, s e mennyiségnek csaknem egészét ez a front adta. o O o A Nógrádi Szénbányák négy aknaüzeme közül egyedül a tiribesi birkózott meg az első fél évre szabott feladattal. Szerencséjük volt-e, mert jó bányát fogtak ki, vastag szénréteggel, kevés meddővel — erről faggattuk Rács Ernő frontaknászt, aki harmincharmadik éve dolgozik a föld alatt. — Elég nehéz dolgunk volt — felelte —, mert nem a legjobbak a körülményeink. Ez egy meglehetősen nyomásos, vetős terület, ami miatt temérdek a mellékmunka... Elmondta, hogy sok ráadásgondot okozott a meddők átdolgozása, a vágatátharán- tolás, s néhányszor kiesés adódott a túl kicsiny csillepark miatt. De hát akkor miképp sikerült mégis kitermelni a tervezett szénmennyiséget? — Elsőrendű volt az emberek munkakedve — mondta a frontaknász. — Bármi is volt a baj, nem ijedtek meg tőle. Úgyszólván mindenki lelkesen dolgozott, s ha csak az embereken múlt volna, még jobb is az eredmény. — Minek köszönhető a lelkesedés? — Szerintem annak, hogy a bányászok megbecsülést éreznek. Nagyon jó a vezetők és a dolgozók kapcsolata — főleg a régi viszonyokhoz képest. Ez pedig sokait lendít a munkakedven... o O o Kovács József frontmester- helyettes — aki harminc esztendőt dolgozott bányában — szintén úgy vélte: nem volt elég kitátani a szájukat, hogy a sült galamb belerepüljön. A féléves jó eredmény mögött igen kemény, verítékes munka áll. Az átállások, az öreg vágatokon való keresz- tülhaladás többször is béklyót vetett a termelésre. Ámde: — Nagyon jó volt az összhang az emberek között — mondta. — Ha valamelyik vezető előállt egy-egy feladattal. senki nem legyintett, hanem avval törődött, hogy’ oldiuk meg. Látogatásunkkor egy éve volt annak, hogy a fronton mar .Harcsával kezdtek fejteni. A vájárok tanfolyamra jártak előtte, azon sajátították el a gép kezeléséhez szükséges tudnivalókat. Jobban megy-e a masinával a munka? — Sokkal könnyebb — így Kovács József. — De még jobb lenne, ha ez helyett egy hidraulikus kéttárcsás gépünk volna. Mert nézze meg — mutatott a homlokra —, amit ez itthagy, azt robbantjuk. A kéttárcsás gép teljes szélességben fejtene, nem kéne robbantani. Az járja, hogy a bányászok soha nem elégedettek a pénzzel. Megkérdeztük a front- mesterhelyettést, milyen Ti- ribesen a fizetés. — Az nem olyan híres itt se — válaszolta homlokráncolva. — Nyersen 154 forintot kapunk szakonként, ezt egészítik ki a pótlékok 222 forintra. Annak örülnénk, ha a „nyersfizetés” volna tisztán 200 forint.. o O o Asztalos Árpád vájár harmincegy éve keresi a kenyerét — Petőfi címadó szavaival — „az ősi örök éj” tanyáján. — A szénmező rendben van erre az évre — jelentette ki magabiztosan. — Ha a vagonhiány így tart tovább, akkor bajok lesznek. A front most is több mint 108 százalékra teljesítette a tervet, de a kocsiellátás nem ment elég gyorsan, ez rontotta • az eredményt.... készülődik. (Kulcsár József felvétele) — A nagy munkakedv, azt mondják, a vezetők meg a dolgozók jó kapcsolatának köszönhető. így van-e? — Szerintem is jó a kapcsolat. Érezzük, hogy rajtunk tartják a szemüket, érdeklődnek a bajaink iránt, el-eljárnak a brigádösszejövetelekre... Ez jó érzés a dolgozónak. Néha már túl humánusak is egy-egy fegyelmezetlennel. — Azt beszélik másutt a bányászok, hogy ott jó a vájár, ahol a bánya is jó... — Itt is volt baj néhány éve, mikor egy ereszke össze- roskadt, s a termelés — a többmunka ellenére — visz- szaesett. Akkor úgy találták, hogy minden rossz: a szervezés, a munkakedv stb. De hát a rossz évbe is azok az emberek dolgoztak, akik korábban 110 százalékra teljesítették a tervet. Ez olyan munkahely, ahol nem lehet mindent előre látni, mert ismeretlenben haladunk... o O o A bányából kifelé jövet valahogy mindig könnyebbek a lépések. Nem hőköl vissza az ember akkor se. ha a sötétet kettészelő lámpafény meredek siklóra kapaszkodik. S valahogy mégiscsak jobb távolról hallani, ha a földübörgő marótárcsa keményen beleharap a szénbe. Molnár Pál Mérlegen a fél esztendő A salgótarjáni üzemek tapasztalatai Hogyan alakult a salgótarjáni üzemek termelése az év első felében? Javult-e olyan mértékben a termékek minősége, hogy belőlük egyre több találjon gazdára nemcsak a hazai, de a külföldi piacokon is? Milyen új létesítményekkel lett gazdagabb a város? Felépültek-e a tervezett lakóházak, iskolák? Ezekre a kérdésekre keresett választ legutóbbi ülésén a salgótarjáni városi pártbizottság. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. Hol az export? Az elmúlt hónapok tapasztalatait elemezve Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára többek között elmondotta, hogy a salgótarjáni üzemek teljesítették a pártbizottság cselekvési programjának legfontosabb célkitűzéseit. A korábbinál nagyobb gondot fordítottak a beruházásokra, a munka hatékonyságának és minőségének javítására, a termelési, az exporttervek teljesítésére. Az elmúlt fél év alatt az üzemek többségében egyenletesen növekedett a termelés. Ám ahogy a munka feltételei, úgy az eredményei sem azonosak minden üzemben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a bányagépgyárban, és a ruhagyárban a termelés növekedési üteme nagyobb volt a tervezettnél. A salgótarjáni öblösüveggyárban, a BRG-ben viszont nem sikerült teljesíteni a féléves célkitűzéseket. Az elmaradás okait vizsgálva a BRG-ben egykönnyen szembetűnnek az üzem- és munkaszervezés fogyatékosságai. Változtatni sem túlságosan nehéz rajtuk. Bizonyára meg is teszik a szükséges intézkedéseket a gyár vezetői. Mint ahogy az öblösüveggyárban is gondosabban felkészülnek az új, nagy értékű gépek, berendezések „fogadására”, jobban megszervezik folyamatos termelésüket. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére szinte mindenütt nagy erőfeszítéseket tettek. A kohászati üzemekben a süllyesztékes kovácsüzem munkába állítása egyszerre megnövelte a jó minőségű termékek arányát. A ZIM salgótarjáni gyárában új tűzhelycsalád indul útjára. Mindebből az következik, hogy a város üzemei egyre több terméket szállítanak a tőkés- és a szocialista országok piacaira. Ez azonban nem egészen így van. A piac egyre növekvő követelményeinek a vállatok jelentős része ma még,' az erőfeszítések ellenére sem tud eleget tenni. Csupán néhány üzem — többek között a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a ruhagyár, a bányagépgyár és az öblösüveggyár tartoznak egyenletesen javuló minőségű termékeikkel a gazdaságosan exportáló üzemek közé. Figyeimeztetö elek Nem kétséges, hogy a termelés növekedésének, a korszerűbb termékek értékesítésének forrását az üzemek többségében azok a beruházások jelentik, amelyeket az elmúlt években, vagy az esztendő elején vontak be __ a termelésbe. Szilágyi Dezső, a Salgótarjánéi Kohászati Üzemek pártbizottságának titkára mondotta, hogy a C09-es porbéléses hegesztőhuzal, vagy a süllyesztékes kovácsolóüzem korszerű termékei nem csak itthon, külföldön is jó áron értékesíthetők. A korábbi minőségi kifogásokat jórészt kijavították. A gyár az esztendő első felében 6 millió 400 ezer dollár értékű terméket exportált. A bányagépgyár igazgatója, dr. Csontos József többek között arról szólt, hogy nem csupán a rekonstrukciós munkálatok mielőbbi befejezésén fáradoznak. Gyártmánytervező csoportot hoztak létre, amelynek elsőrangú feladata a korszerűbb és jobb minőségű termékek gyártásának előkészítése. A tervszerűbb, a folyamatosabb beruházási tevékenység nemcsak az ipari üzemek termelését, hatékonyabb gazdálkodását segíti. Az építők munkája nyomán alakul, formálódik, korszerű, szép várossá Salgótarján. Amikor a pártbizottság a városi tanács tevékenységét elemezte, mindenekelőtt a beruházások gondosabb rangsorolására, és a beruházásban részt vevő szervek munkájának összehangolása, a végzett munka fokozottabb ellenőrzésére hívta fel a figyelmet. Mindezt a szaporodó figyelmeztető jelek teszik szükségessé- Az többek között, hogy a tervezett lakásokból mindössze 68 épült fel eddig. S, a Beszterce- lakótelep 16 tantermes isko-. Iáját sem kezdhetik el az idén. A tervek ugyanis aligha készülnek el előbb, mint az esztendő vége. Pedig az építők nem kevesebb, mint másfél éve várnak rá. A következő fél év sem ígérkezik tehát egyszerűnek a város üzemeiben Ezért különösen fontos, hogy a nagyüzemi pártbizottságok, a pártvezetőségek, az alapszervezetek a következő hónapokban is szervezzék és folyamatosan ellenőrizzék a cselekvési programok végrehajtását. Segítsék a gazdasági vezetőket, hogy azok mielőbb megtegyék a szükséges intézkedéseket, az elmaradás pótlására, az éves tervek teljesítésérePótolni az elmaradást A ZIM salgótarjáni gyárában, a BRG-ben. az elmaradás pótlását, a minőségi követelmények teljesítését a vezetés erősítése, a szervezettebb. folyamatosabb munka segíti. A síküveggyári párt- bizottság ugyanakkor a gyári vezetőkkel együtt azon munkálkodik, hogy az átépített Zagyva III. termelése minél előbb elérje a tervezett mennyiséget, s természetesen a minőséget is. S, igaz ugyan, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat az esztendő második negyedében behozta az első hónapok elmaradását, de ahogy Víczián Gyula, a pártbizottság titkára mondotta, a munkafegyelem javítása, a munka szervezettsége és minősége, az új technológiai eljárások széles körű és a mostaninál eredményesebb alkalmazása bőven ad tennivalót a gazdasági vezetőknek, a pártbizottságnak, az .alapszervezeteknek, a kommunista és a párton kívüli dolgozóknak egyaránt. Példával a városi pártbizottság jár elöl. Azon túl, hogy néhány nagyüzemben megvizsgálja a tervszerűbb, a szervezettebb munka feltételeit, az export további lehetőségeit. aktívaértekezleteket szervez a féléves munka tapasztalatainak értékelésére, a további tennivalók megbeszélésére. Hiszen a helyzet, a lehetőségek ismerete az első lépés ahhoz, hogy az esztendő második felében eredményesebben dolgozzanak valóra váltásukon minden üzemben. V. G. Számítógépek Tíz évvel ezelőtt a szófiai számítógépgyárban elkészült az első ZIT 151. típusú komputer. Azóta az egy főre jutó számítógépgyártást tekintve, az ország a világ élvonalába került. Fejlődésében meghatározó szerepet játszott a szocialista országok számítógép- gyártásának koordinált fejlesztéséről szóló egyezmény, A rosszmájú Parkinson szerint ahol sok a bizottság, ott puszta időpazarlás bármiféle felelős után kutatni, mert senki sem akad, aki akárcsak a mai dátumot is az ember szemébe mondaná, azaz mondhatná, hiszen bárminő állás- foglalás előtt köteles egybehívni jeles társaságát. Bizonyos tapasztalatok birtokában rögtön az első mondat után kísérletet teszek a félrehallás megakadályozására. Parkinson nem általában a bizottság intézménye ellen rótta a sorokat, e fölöslegesen megbízott vagy sebtében életre Keltett testületeket ostorozta. Az ilyesfajta hevületet manapság sem kíséri értetlenség, hogy finoman fogalmazzam meg azt, amit eredetileg így akartam mondani: aggasztóan sok a mindennapi munkát akadályozó bizottság. A miértre sokféle "álasz kínálkozik. Kezdjük a jóindu- latúakkal: mert a munkahelyek a demokrácia érvényesülésének egyik módját várták a bizottságoktól; mert a döntésekhez szükség volt újabb és újabb szakmai támaszokra: mert több szem többet lát. A rosszindulatú magyarázatok közül elég lesz egy is: mert némelyik helyen úgy vélték, az újabb és újabb bizottságok tető alá hozásával csökkenthető a döntésre jogosult — sőt: Bizottságosdi kötelezett — személyek felelőssége. Igaz, talán kár ilyen messzire menni. Talán elegendő és főleg igaz annyi is, hogy a sok fölösleges testület közül a legtöbbet a kényelmesség szülte. Bizottság végzi nehézkesen azt, amit egyetlen ember is könnyedén elláthat — a bizottságosdi többé-ke- vésbé az előkelősdivel lett azonos. A bizottságosdi magas légiókba tört, s miért ne mondhatnánk ki kereken: országos, de megyei szervek háza táján sem ismeretlen. Amikor az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Lázár öyörgy a kormányzati munkáról szóló beszámolójában arról beszélt: az ügyintézés gyakran nehézkes, fölöslegesen sok a hatósági megkötés, túlzott az adminisztráció, nyilvánvaló lett, hogy a miniszterelnök másféle kerékkötőket sem hagy szó nélkül. íme egy idézet: „Amint már utaltam rá, a Minisztertanácsnak érvényes határozatai vannak a döntési gyakorlat, az államigazgatási eljárások, az ellenőrzési rendszer javítására. Előkészületeket tettünk a központi, ezen belül az ágazati irányítás szerepének es feladatainak pontosabb szabályozására. Lépéseket tervezünk a fölösleges szervezeti párhuzamosságok megszüntetésére, ennek keretében felülvizsgáljuk és csökkenteni fogjuk a túlzottan elszaporodott bizottságokat”. Es idekívánkozik még egy mondat: „A jelenleginél nagyobb mértékben kívánunk építeni a vezetők személyes felelősségére és az állami fegyelemre”. Várható tehát a bizottságosdi alkonya — nem is lehet ez másképp abban az időszaK- ban, amikor rendkívül fontosnak ítélik a vezetés színvonalának emelését. A kormány beszámolója önkritikus volt; többször előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzet- felismerés, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig vontatott a döntések végrehajtása is. Igazán elhibázott lenne mindezt a bizottságok nyakába varrni, az azonban tény, hogy a kárt okozó nehézkesség gyakran ezektől a fölös számban levő testületektől indul el. Most sokan mondhatnák: elég régóta tudjuk ám ezt, hiszen Különféle fórumokon állandóan emlegették, hogy előbb-utobb bajt bajra halmozhat a dürokratikus, felelősséget továbbpasszoló bizottságosdi. Csakhogy a gyökerek elég mélyre hatoltak és erősen kapaszkodnak, ezért volt szükség a törvényhozásban elhangzott kormányelnöki bírálatra. Az őszinte, kemény mondatok értelemszerűen következtek a párt Központi Bizottságának áprilisi ülése után, hiszen ez a határozat szolgáltatott alapot a kormány munkájának értékeléséhez, a feladatok kijelöléséhez. Németh Károly a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára parlamenti felszólalásiban fölidézte a Központi Bizottság áprilisi ülését, amely „szólt az irányítás, a végrehajtás gyenge pontjairól, arról, a nem is kevés nehézségről, amely részben rajtunk kívül álló okokból, de tekintélyes részben munkánk fogyatékosságaiból eredően akadályozta, s bizonyos mértékig ma ’S fékezi a gyorsabb előrehaladást”. A végrehajtásban megkezdődött a fékek eltávolítása. Az országgyűlés nyári ülésszaka után nem kétséges, hogy közéjük tartoznak a hiábavaló bizottságok is. P. D. melyet a KGST-tagországok 1969-ben írtak alá Bukarestben. A bolgár gyártmányok maradéktalanul megfelelnek a korszerűség igen fontos követelményének. A legfontosabb termék, melynek gyártására Bulgária a KGST keretében szakosodott, az ESZ 1020-as (R—20) számítógép volt, melyet tavalyelőtt a továbbfejlesztett ÉSZ 1022-es (R—22) típus váltott fel. Ez utóbbi alkalmazható tudományos intézetekben, tervezőirodákban és termelővállalatoknál egyaránt. Felépítésénél fogva viszonylag könnyen átalakítható a konkrét feladatnak megfelelően, így kiegészítő berendezések bekapcsolásával a rendszer termelékenysége fokozható. Terminálok és adat- továbbító berendezések beiktatásával a számítógép a távadatfeldolgozásban is alkalmazható. Ennek alapján hozták létre az ESZTEL távadatfeldolgozási rendszert. A számítástechnika rohamos fejlődését figyelembe véve a bolgár és a szovjet szakemberek közös munkával létrehozták a tökéletesített ESZ 1035- ös (R—35) változatot, melyet idén kezdenek gyártani. A bolgár ipar több változatban gyártja az utóbbi időben egyre népszerűbb zsebszámológépeket. A szófiai ELKA gyár termékei méltán keresettek a világ számos országában. Az évi termelésnövekedés minden más iparágét felülmúlja: a mostani, VII. ötéves tervben eléri a 60 százalékot. Öt év alatt készeresére nő a számítógépgyártás, és hasonló ütemben fejlődik a hírközlő berendezések és félvezetők gyártása is. NÓGRÁD - 1978. július 15., szombat 3
