Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

1 A halMekn! magyar építők mtíinlelése Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete kedden este a nagykövetségen foga­dást adott a magyar—NDK gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizottság ülésszaka alkalmából. Marjai József és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettesek ve­zetésével részt vettek az ülés­szak két delegációjának tag­jai. A fogadáson magyar és NDK kormányzati szervek által ado­mányozott kitüntetéseket ad­tak át magyar dolgozóknak, akik kiemelkedő eredményt értek el a közelmúltban fel­avatott haldenslebeni egész­ségügyi kerámiagyár építésé­ben. A kitüntetések egy részét a helyszíni avatási ünnepsé­gen adták át, 13 magyar dol­gozó most kapta meg az el­ismerést. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes hét magyar, Heinrich Meier üveg- és kerámiaipari miniszterhelyettes pedig hat NDK-beli kitüntetést adott át magyar építőknek. (MTI) Heves harcok Észak-Libanonban Izrael a jobboldalnak adja át áJJáeait Kedd hajnaltól órákon ke­resztül heves harcok dúltak Libanon északi részén — Tri­poli és Zghorta városok kör­zetében — az egymással rivali­záló jobboldali frakciók kö­zött. Frangié, volt libanoni el­nök hívei és ellenfelei csap­tak össze, mindkét fél akna­vetőket, ágyúkat vetett be a harcokban, amelyeknek — nem hivatalos források sze­rint — húsznál is több halott­juk van. Életét vesztette Fran­gié fia, Tony Frangié parla­menti képviselő, valamint fe­lesége és két kiskorú gyerme­ke is. Az egész családot a fa- langista párt fegyveresei gyil­kolták le, behatolva Ehden hegyvidéki településen levő nyaralójukba. A bejrúti rádió közölte, hogy a harcok hírére az arab­közi békefenntartó erők több egységét átvezényelték az érintett körzetbe a rend hely­reállítására. Szárkisz libano­ni elnök rendkívüli kormány­ülést hívott össze. Tüntetés volt New Yorkban az Egyesült Ál­lamok ENSZ- missziója előtt. A demonstrá­ció résztvevői a fegyverkezési hajsza megfé­kezését és a nukleáris fegy­verek betiltását követelték. Jugoszlávia Kongresszus előtt A Szerb Kommunisták Szövetségének május utolsó nap­ján zárult kongresszusával befejező szakaszához érkezett Jugoszláviában az a belpolitikai eseménysorozat, amely a parlamenti választásokkal kezdődött és a tagköztársaságok, valamint tartományok pártkongresszusaival, illetve értekez­leteivel folytatódott. Ebben a hónapban lesz a záróaktus: a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. A parlamenti választásokat és a kongresszust (az azt megelőző pártértekezletek sorozatát is ide számítva) nem véletlenül tartják meg ugyanabban az „idényben”. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy mindkét eseménysorozaton az elemzés tárgyát az ország bel- és külpolitikája, a gaz­dasági helyzet alakulása, a párttagság és az egész lakosság előtt álló feladatok témaköre alkotja. Az időben történő „összekapcsolást” indokolja az is, hogy mindkét esemény je­lentős személyi változással, „káderátcsoportosítással” jár együtt, amely így könnyebben megoldható. A parlamenti választásokat az idén az 1074-ben elfoga­dott új alkotmány szellemében tartották meg. Ennek lénye­ge, hogy a szavazást az önigazgatási egységekben, az üze­mekben, vállalatoknál, munkahelyeken bonyolítják le. A megválasztott küldöttek így a vezető testületekben azoknak az érdekeit képviselik, akik saját soraikból delegálták őket. A parlamenti választásokat követően alakultak meg az or­szágban a helyi közigazgatási szervektől egészen a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlésig bezárólag az új vezető testületek. Ezek személyi összetételét számottevően befolyásolta az az általános elv, amely szerint Jugoszláviában ugyanazt a vá­lasztott tisztséget (a JKSZ döntése értelmében ez a pártfunk­ciókra is vonatkozik) egy személy csak két egymást követő időszakban (általában 8 évig) láthatja el. A tisztségek be­töltésénél ezenkívül még egy alapelvnek is érvényesülnie kell: a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának. Ezeknek az elveknek következetes érvényesítése magyarázza például egyebek között azt, hogy a 29 főből álló új jugoszláv kormánynak miért van 18 új tagja — annak ellenére, hogy ezt a nagyarányú személyi változást más tényezők nem indokol­ták. Jugoszláviában nagy érdeklődés és rendkívüli aktivitás közepette zajlottak le a JKSZ XI. kongresszusát megelőző taggyűlések, pártértekezletek, a hat köztársaság kongresz- szusai és a két tartomány küldöttválasztó értekezlete. Ezek az események a „helyi” párttagság és a lakosság számára létfontosságúak, hiszen itt születnek azok a döntések, ame­lyek az adott terület gazdasági, politikai és kulturális fejlő­dését, a lakosság életkörülményeit hosszú évekre alapvetően meghatározzák. Az elmúlt hónapok egymást követő választási gyűlései és vitákkal teli párttanácskozásai után Jugoszlávia most már valóban csak «a nagy záróeseményre, a XI. kongresszus­ra készül. A JKSZ legmagasabb szintű tanácskozása a kül­földi számára aligha ígér valamiféle „szenzációt”. A küldöt­tek minden bizonnyal megerősítik az ország bel- és külpoli­tikájának kipróbált elveit, kitűzik az önigazgatáson alapuló szocialista társadalom építésének további feladatait, jóvá­hagyták az eddig is folytatott el nem kötelezett külpoliti­kát. Nyárádi Róbert 1975-ben a falangista kata- eb párt volt Frangié — az ak­kori elnök — legerősebb szö­vetségese a libanoni jobbol­dal és a nemzeti-hazafias erők, valamint a velük szö­vetséges palesztinai ellenállási mozgalom között kirobbant véres polgárháborúban. Akkor támadtak köztük ellentétek, amikor Frangié behívta az országba a Szíriái irányítás alatt álló arabközi békefenn­tartó erőket. A falangista párt hevesen ellenezte fezt a lépést, és ennek nemcsak nyilatkoza­tokban adott hangot, hanem azzal is, hogy fegyveres har­cot kezdett az arabközi erők ellen. ★ Bejrútban hétfőit- a legma­gasabb szinteken lázas tanács­kozások folytak azzal kapcso­latban, hogy Izrael, mely jú­nius 13-ra — keddre — jelez­te teljes katonai kivonulását Dél-Libanonból, a hétfő estéig kiürített állásokat — s velük együtt 50 páricélozott csapat- szállító járművet és húsz ágyút — szövetségesének, a dél-liba­noni jobboldalnak adta át. Hírügynökségi jelentések szerint hétfő estére Izrael het­venöt százalékban kivonta katonai erejét Libanon déli körzeteiből, előtte azonban földmunkálatokat végeztek, megerősítették meglevő állá­saikat, újakat építettek, s ezekbe a távozó izraeli kato­nák nyomában a libanoni ke­resztény jobboldal fegyvere­sei vonultak be. Most az ő kezükben van mintegy tíz kilométer széles sáv a déli ha­tár mentén, Izrael pedig ál­taluk továbbra is jelen van Libanonban. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az izraeli megszálló csapatok parancsnokának az a hét végén elhangzott kije­lentése, miszerint Szaad Had­dad, a jobboldali milícia pa­rancsnoka „az izraeli kor­mányt képviseli”. Gaafar Nimeri szudáni el­nök —, aki az elmúlt hónapok­ban végigjárta a közel-keleti arab államokat a szadatl poli­tika híveinek és ellenzőinek kibékülését szorgalmazva — hétfőn derűlátással nyilatko­zott egy békéltető arab csúcs- találkozó összehívásának esé­lyeiről. (MTI) Genscher Párizsban Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter ked­den egy napra Párizsba ér­kezett, hogy a két ország kül­ügyminiszterei közötti rend­szeres találkozók keretében megbeszéléseket folytasson francia kollégájával, Louis de Guilingauddal. Barátaink életéből Kuba - 1978. Munka vers ennyef a Meghalt Kuo Mo-zso Június 12-én, nyolcvanhét éves korában, elhunyt Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, az országos népi gyűlés állandó bizottsá­gának alelnöke. A neves író, költő, történész és közéleti személyiség halálhírét Pe- kingben még nem jelentették be hivatalosan, kínai külügy- minisztériumi források azon­ban megerősítették. 1978. január 1-én megválto­zott a kubai keltezés. A múlt évben minden hivatalos ok­mányt így állítottak ki: „Kelt, 1977- ben, az intézményesítés évében”. Január elseje óta vi­szont már ez olvasható: „1978-ban, a XI. VIT eszten­dejében”. Július végén—au­gusztus elején rendezik meg ugyanis a kubai fővárosban a nagy ifjúsági találkozót, mely­re 16 ezer külföldi küldöttet várnak a világ országaiból. A szigetország népe már az előkészületek jegyében él az év első napjaiban is. Most bontakoznak ki teljességükben azok a munkaversenyek, me­lyek még a Kubai Kommu­nista Párt első kongresszusá­nak tiszteletére kezdődtek el. de amelyek részvevői ezután azonnal új vállalásokat tettek a XI. VIT-re. Széles nyilvá­nosságot kapott és országos hí­rűvé vált Raul Hernandez, aki a Munka kétszeres hőse ki­tüntetést érdemelte ki és aki­nek kezdeményezéséhez száz­ezrek csatlakoztak. Hernandez a Mayabequei-i textilgyár dol­gozója eddig 672 órai munká­val 90604 négyzetméternyi anyagot gyártott „kommunis­ta műszakban” és munkája ellenértékét a XI. VIT folyó­számlájára utalta át. Ez a munkaverseny, amely a szocialista Kuba munkásai­nak áldozatkészségét és helyt­állását tükrözi — mint Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, államelnök és miniszterelnök rámutatott — egyik döntő tényezője an­nak, hogy a szigetország népe bizakodással tekinthet az 1978- as esztendő elé. Az alap­vető azonban mint a Ku­bai KP első titkára hangsú­lyozta —, a Szovjetunió és az egész szocialista közösség testvéri közössége. Ennek kö­szönhető, hogy Kuba a rend­kívül nehéz 1977-es esztendő­ben is továbbfejleszthette nép­gazdaságát. Ha Kubában 1959-ben nem győzött volna a forradalom — mondotta Fidel Castro — a szigetország is azok közé a fejlődő államok közé tartozna, amelyeknek összesen 300 mil­liárd dollár külföldi adóssá­guk van, mivel nincs saját kő­olajuk. Kuba egész tavalyi cu­korexportjának értéke nem lett volna elegendő arra, hogy csu­pán az ország üzemanyagigé­nyét fedezzék belőle. Kuba azonban a szocialista közösség­hez tartozik, olcsó szovjet kő­olajhoz juthatott. Sőt a Szov­jetunió és a többi szocialista ország ismét Kuba segítségére sietett. S ez a támogatás a kubai dolgozók erőfeszítéseivel párosulva, lehetővé tette, hogy az 1976. szeptemberében fe­lülvizsgált tervet teljesítsék. Kuba ipari termelése így nö­vekedhetett. Mégpedig 1976- ban 3,8 százalékkal, 1977-ben 4 százalékkal termeltek töb­bet és 1978-ban ez az emelke­dés eléri majd a tervek sze­rint a 7,4 százalékot. Az idei év azért is döntő fontosságú lesz, mert egyes ko­rábban épült gyárak ekkor már teljes, kapacitással ter­melnek. Így a cementipar el­éri a 2 millió 700 ezer tonna kitűzött célt és ez csaknem 100 százalékos kihasználtságot jelent majd. Az idén lép be a termelésbe teljes kapacitás­sal egy 80 és egy 60 millió négyzetméternyi textilanyagot előállító gyár. A 140 millió négyzetméternyi többlettex- tilanyagból már exportra is jut. Ez újabb jelentős állomás lesz Kuba iparosításának út­ján. Fontos feladat a lakásépítés is. Tavaly több mint 10 ezer családi ház, illetve lakás épült, s a cél az, hogy ezt a számot évről évre addig emeljék, amíg el nem érik a százezres szá­mot. Nagy erőfeszítéseket tesz­nek az idén is a közlekedés megjavítására. Épül az egész országot átszelő vasútvonal, s éppen a napokban nyitották meg a Havanna és Santa Cla­ra közötti új szakaszt. Május­ra — egyelőre félszélességben — elkészül a Havanna—Santa Clara autóút is. Az év elején Északkelet- Kubában megkezdődtek aMoa nikkelkombinát alapozási munkálatai. Ez a közös szov­jet—kubai létesítmény 1980- ban kezdi meg termelését. A KGST-országok együttműködé­sével jelentősen fejlődött a kubai nikkeltermelés már ed­dig is. Ott, ahol a Bay Mi­ning Company észak-amerikai monopólium csupán 22 000 ton­na nikkelt termelt, 1975-ben már elérték a 36 800 tonnát. Szakemberek szerint a vi­lág nikkelszükséglete 1980-ban egymillió tonna körüli, s en­nek a hatalmas mennyiségnek akkor már Kuba lesz az egyik fő szállítója. A szigetország fo­kozatosan „nikkelnagyhata­lommá” válik, hiszen itt talál­ható a föld összes eddigi is­mert nikkelkészletének mint­egy 40 százaléka. Árkos István ] Űj kőolajmezők a Szovjetunióban Az elmúlt 15—20 év folya- ga—uráli kőolajmezők biz- nagy teljesítményű csövezed mán a Szovjetunió volt a vi- tosították. Az elmúlt évek so- ték-rendszer. 1970. és 1977. kö­lág egyetlen jelentős ipari ha- rán azonban e területek ho- zött a Szovjetunió teljes cső- talma, amely fűtőanyag- és zárnának csökkenése követ- vezeték-rendszere mintegy 21 energiaigényét teljes egészé- keztében a kitermelés növeke- ezer kilométerrel bővült és ben saját tartalékaiból tudta dési üteme itt lelassult. az 1977. évi adatok szerint, el­kielégíteni. Ez a helyzet ma a kőolajipar területi elhe- érte az 53 ezer kilométert. A is. lyezkedésében bekövetkezett 2C. ötéves terv hátralevő a mnn , . _ jelentős változásokat mindé- évei sorén folytatódik az • ?Z0V' nekelőtt a Nyugat-Szibériá- olajvezetékek építésé; a terv­jetunióban 546 millió tonna ban é kaszpi-tengeri Man- előirányzatok szerint teljes gislak-félszigeten feltárt és hosszuk 1980_-ra eléri a 64 ezer kiaknázásra kerülő új kőolaj­lelőhelyek tették lehetővé. rült kitermelésre, több mint bármely más országban. A tervek szerint a kőolaj kiter­melést idén 575 millió, 1980­kilométert. Ez megközelítőleg1 240 millió tonna olaj szállítá­sát teszik lehetővé keletről az ország nyugati körzeteibe. A kőolajipar további fejlesz­aknázása. Kelet-Szibéria te­rületei a kőolaj szempontjából ma még kevéssé felderítettek. Az elkövetkezendő évek so­rán jelentős kutatómunkák Baskíriában és az Urál déli területein 40 millió tonna, a kujbisevi körzetben pedig 31,7 millió tonna került a felszín­re. Pedig 1965-ig a szovjet kő­olajipar fejlesztését a vol­2 NOGRAD - 1978. június 14., szerda Ceausescu Londonban Kedden délben négynapos II. Erzsébet angol králynő itt hivatalos látogatásra London- üdvözölte ünnepélyes külső- ba érkezett Nicolae Ceauses- ségek között a román állam- cu, a Román Államtanács el- főt. nöke. A látogatásra elkísérte Ceausescu szerdán találkozik felesége, Elena Ceausescu, a James Callaghan brit kor- Román KP KB Politikai Vég- mányfővel, dr. David Owen rehajtó Bizottsága állandó külügyminiszterrel és Edmund irodájának tagja, az RKP Dell kereskedelmi miniszter- PVB tagja, Gheorghe Oprea, rel. Fogadja a brit üzleti élet a miniszterelnök első helyet- számos képviselőjét. A brit— tese és Stefan Andrei külügy- román tárgyalásokon várható­miniszter. lag áttekintik a kétoldalú kap­Ceausescu különgépe a Gat- csolatokon kívül a kelet—nyu- wicki repülőtéren szállt le. gáti viszonyt, a közel-keleti, és Ceausescu és kísérete külön- afrikai kérdéseket. Több ál­vonattal folytatta útját a Ion- lamközi megállapodást írnak doni Victoria pályaudvarra, alá. (MTI) Az Űréitől keletre fekvő te- ban pedig már 640 millió ton- rületek kőolajiparénak ki- nára keH növelni. E cél el- emelt fejlesztése azt eredmé- té“ ^mporéjábóT^én'nTgy érését, a nyugat-szibériai ko- nyezte hogy az 1940-es év 6 3 távlatokkal kecsegtet a kelet- olajmezok további fokozatos szazalekaval szemben 1977- szibériai és a távoi-keieti föld- kiaknazasa biztosítja. ben mar e területek adtak az kőolajlelőhelyek ki­ország teljes olaj kitermelésé- - - ■ ­Az 1977-es évben felszínre nek 39 százalékát. A tervek hozott 546 millió tonna kő- szerint 1980-ban Nyugat-Szi- Olajból 216 millió tonnát Nyu- bériában 300—310 millió ton- gat Szibena adott. Osszeha- na kőolajat hoznak felszínre. sonlitasul erdemes megemli- , ,,, , . . teni, hogy a Szovjetunió eu- Nyugat-Szibéria rendkívül kezdődnek meg e területeken, rópai területeinek leggazda- na£y szerepe az ország fűtő- A kőolajkitermelés távlati gabb kőolajmezőin — a Ta- any£g- és energiaellátásában, fejlesztése szempontjából nagy tár ASZSZK-ban és a Volga egyértelműen meghatározta a jelentőségű a Távol-Kelet, el­mentén — 98,9 millió tonna, körzet kiemelt fejlesztésének sősorban a Szahalin-félsziget, szükségességét. Alig 10 év észak—keleti része és az alatt, bonyolult természeti és Ohotszki-tenger part menti zó­éghajlati viszonyok icözött ha- nái. talmas gáz- és olajkitermelő A keleti országrészek kő- egységék létesültek, a koráb- olajiparának jelentős fejlesz- ban lakatlan területeken az tésével párhuzamosan foko- infrastruktúra minden elemé- zódik a kitermelés az európai •vei rendelkező modern váró- területeken is. A közeljövőben sok épültek. Pedig, ha a tér- tovább folytatják az európai képre tekintünk, látható, hogy területek északi részén, az ezek a körzetek és Dél-Szibé- alapvető fontosságú fogyasztói ria egyes ^ nagy távlatokkal központok közelében elterü- rendelkező területei az északi t lő — és éppen ezért igen nagy szélesség 64—76° között, a jelentőségű — timano-pecso­kontinentális zónában helyez- rai kőolaj- és földgáztermelő: kednek el, egymagasságban bázis létrehozását. A tervek Kanada észak—nyugati te- szerint ez a lelőhely 1980-ban rületeivel, Alaszkával és körülbelül 25 millió tonna kő- Grönland középső területeivel, olajat ad majd. Jelentősen nö- Emellett ezen a vidéken a kő- vélik a kitermelést az Urál- olaj lelőhelyeket mocsarak, az ban — a permi és orenburgi örök fagy rétege borítja. olajmezőkön — is. A kőolajkitermelés roha- Az új kőolajlelőhelyek fel­mos növekedési üteme Nyu- tárásával és kiaknázásával gat-Szibériában szükségessé megoldható a kitermelés tette az olajfeldolgozással és egyenletes fokozása, a népgaz- -szállítással kapcsolatos válla- őaság jelenlegi és távlati kő­latok kiemelt fejlesztését is. olajszükségleteinek biztosí- Rendkívül rövid idő alatt tása. i épült fel éppen e célból a Dimitrij Volfberg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents