Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
RÉT SÁG KÉPEKBEN Nemzeti egységben a fejlett szocialista társadalomért Pártlllllr szövetségi ,, I dl IIIII H politikája — olvasható a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i határozatában — megfelelően érvényesül: ... a munkásosztály vezetésével megvalósuló nemzeti egység kifejezi a társadalom minden osztályának és rétegének, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, alkalmazottaknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek, a különböző világnézetű embereknek, párttagoknak és pártonkívülieknek, hívőknek és ateistáknak, a hazánkban élő és teljes egyenjogúságot élvező nemzetiségieknek alkotó összefogását a közös szocialista célok érdekében”. Dolgozó népünk szocialista nemzeti egysége hazánkban tény, a társadalmi forradalmi folyamat eredménye, mindennapos munkánk gyümölcse, a további fejlődés egyik nélkülözhetetlen feltétele. Keretét, mai tartalmát és további céljait a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat fogalmazta meg. Ennek megfelelően a szocialista nemzeti egység mint alkotó-hazafias összefogás kiterjed legfőbb társadalmi, gazdasági, kulturális feladataink megoldására, a szemlélet és magatartás formálására, azaz a fejlett szocialista társadalom átfogó építésére. A párt a munkásosztály élcsapata, népünk elismert, vezető ereje. Tudatos, irányítószervező tevékenysége biztosítja, hogy fejlődésünk a kijelölt úton haladjon. Vezető szerepének mind teljesebb érvényesítése képezi legfőbb alapját a dolgozó osztályok és rétegek szövetsége további erősödésének. A kiegyensúlyozott politikai irányítás, a töretlen szilárd politika változó feltételek közt történő következetes megvalósítása egész népünk szellemi és fizikai erejét, alkotó tevékenységét a társadalmi haladás érdekében fogja össze. A párttagság körében ez mindenekelőtt az elméleti igényesség növekedésében, a politika elméleti alapjainak mélyebb megértésében, a társadalom egészében pedig a kiegyensúlyozott politikai légkörben, a politikával való azonosulásban jelentkezik. Ennek egyik fontos eredménye, hogy mind szélesebb körben ismerik fel azt, hogy a társadalom egésze fejlődésének és benne az egyén boldogulásának alapja: a társadalmi célok valóra váltása, a becsülettel végzett mindennapos munka. A dolgozó tömegek egyetértése szocialista építőmunkánk céljaival kifejeződik gazdasági eredményeinkben is. Az V. ötéves terv első két esztendejére kitűzött feladatainkat elértük vagy megközelítettük. Ez gazdaságpolitikánk helyessége mellett népünk helytállásának, munkájának is sikere. A fejlődés kedvező irányát mutatja az is, hogy a gazdasági növekedés fő forrása a munkatermelékenység, amely gyorsabban nőtt, mint a termelés. Eredményeink láttán, a tervek teljesítéséért végzett szorgalmas munka elismerése mellett, nem feledkezhetünk meg arról, hogy még nem tudtuk kellően kibontakoztatni a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatokat. Sikereink — a gondokkal együtt — mégis azt bizonyítják, hogy gyarapsza- nak erőforrásaink és megvan, illetve megteremthetők a további dinamikus fejlődés feltételei, s kitűzött céljaink valóra válthatók. Ez egyúttal olyan nemzeti érdek, amely mindenkit érint, és mindenkitől cselekvő egyetértést, helytállást követel. Társadalmunkat olyan baráti dolgozó osztályok, rétegek alkotják, amelyeknek szövetsége kiállta a történelem próbáit. A dolgozók különböző rétegeinek társadalmi helyzetében, életkörülményeiben még vannak lényeges különbségek, de ezek fokozatosan csökkennek, gyorsul a szellemi és fizikai munka összefonódásának folyamata. Ez a társadalmi méretekben érvényesülő és egyre mélyülő közeledési folyamat is a kiteljesedő szocialista nemzeti egységet fejleszti. Ennek sok-sok jele figyelhető meg a mindennapos tevékenység legkülönbözőbb területein, a kollektív tudat társadalmi erősödésében, az egymásért érzett felelősség mélyülésében egyaránt. A szocialista építés előrehaladásával jelentős szemlélet- változás következett be az ideológiai munka és a művelődés társadalmi szerepének megítélésében. Erre, valamint kulturális fejlődésünk eredményeire támaszkodva tovább léphetünk gondjaink megoldásában, művelődéspolitikai céljaink valóra váltásában. Gazdasági 3 és társadalmi életünk fejlődésének szükségszerű velejárója, egyúttal e fejlődés ösztönzője a dolgozóknak, a társadalom tagjainak aktív közéletisége. A közéleti tevékenységet, a munkahelyi és lakóhelyi demokratikus fórumok működését egyre inkább az jellemzi, hogy általa hatékonyabban és tömegesebben jut kifejezésre az emberek társadalmilag hasznos kezdeményezőkészsége, közéleti felelőssége. A szocialista demokrácia intézményrendszere megfelelő, korszerű keretei a tartalmas emberi tevékenységnek, a valóságos emberi jogok érvényesülésének, az ember mind teljesebb kibontakozásának. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy társadalmunk szocialista nemzeti egysége erősödött, s továbbfejlesztésének feltételei adottak, illetve megteremthetők. A szövetségi politika erősítése, a szocialista nemzeti egység fejlesztése pártunknak azzal a törekvésével párosul, hogy minél nagyobb tömegek ismerjék fel: korunkban a tudományos szocializmus a társadalom meghatározó eszméje, amely a legteljesebben fejezi ki a munkásosztály, a dolgozók, a társadalmi haladás érdekeit. Ezért igyekszünk a marxista—leninista szemléletet fokozatosan érvényre juttatni, egész köz- gondolkodásunkban uralkodóvá tenni. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a tömegek jelentős része — amely elfogadja politikai céljainkat, és becsületesen dolgozik megvalósításáért — világnézetileg még nem egységes. Ehhez járul, hogy a múlt rendszer ideológiájának maradványai még nem tűntek el nyomtalanul, sőt e kóros örökség bizonyos politikai és gazdasági körülmények között újratermelődhet, felerősödhet. Így nem kerülheti el figyelmünket, hogy társadalmunk le nem becsülhető rétegeiben a kispolgári szemléletmód, az önzés, a befeléfordulás gyakran szocialista máz alatt jelentkezik. Érezteti hatását a tőkésvilág léte és propagandája is. Az utóbbi időben különösen felélénkült a burzsoá propaganda, amelynek eszköztárában _ a durva hazugságoktól, az ideológiai diversion, s a kifinomultabb manipuláció jelenségein keresztül a kom- munistaellenesség minden változata fellelhető. Minél inkább előrehaladunk a szocializmus építésében, annál inkább merülnek fel olyan, problémák, amelyekre a marxizmus klasszikusai a maguk idejében nem adhattak választ. A fejlett szocializmus építése, a szocialista világ- rendszer léte, a két világ- rendszer harca a békés egymás mellett élés körülményei között, a nemzetközi munkás- mozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése törvényszerűen szükségessé teszi a marxista— leninista eszmék alkotó továbbfejlesztését. De a helyes választ továbbra is a marxizmus alapelveihez, módszeréhez és politikai gyakorlatához való hűség biztosítja. A rétsági járás, a megye délnyugati részén elterülő, közel 30 ezer lakost magába foglaló igazgatási-gazdasági egység. Tizenhét ipari üzemének 1977. évi termelési értéke egymilliárd 257 millió forint, termelőszövetkezeteinek, építő- és kivitelező vállalatainak együttes termelése több mint másfél milliárd forint. Az utóbbi 12 évben közel 2 ezer telepszerű földszintes, egyéni sorház és családi lakás épült, 600 millió forint értékben. Csak Rétságon az elmúlt nyolc évben 144 új lakásba költözhettek be. A település lélekszámú ez idő alatt elérte és meghaladta az 1985-re tervezett 2 ezer 100 lakost. Az építési kedv, a beköltözés ma is változatlan. Kisebb távon egyre többen választják a vonat helyett a kényelmesebb és mozgékonyabb autót. Az így utazó, főleg ha utasként foglal helyet az ülések valamelyikén, alaposan szemügyre veheti a tájat. Aki így, gépkocsival, vagy autóbusszal, tehát közúton érkezik Nógrád megyébe, az Vác felől Rétságot, Hatvan felől Pásztót tekinti meg elIMapfény — délelőtt, délután A Börzsöny lábánál sóként. Mindkét település képe első pillantásra városias jellegével tűnik fel a látogató szemében. Igaz, azzal a különbséggel, míg Pásztó a vá- rosiasságot tekintve serdülőkorba ért, addig Rétság csak egy gyorsan fejlődő „kamasz” arcát mutatja. És valóban olyan, mint egy kamasz, mert a Börzsöny tő- szomszédságában, kinyújtott karjai alatt Bánk és Diósjenő hétvégi üdülővendégeivel, vidám, cselekvőkész, jó étvágyú település. Ez az étvágy meg is mutatkozik rajta, mert az utóbbi néhány évben alaposan „meghízott”, jó néhány „kilót” eredményekben és gondokban is magára szedett. Ezért a gyarapodásért azért nincs elkeseredve, sőt minden erejét arra összpontosítja, hogy valamikor felnőtt váljék belőle. Satnya és vézna gyereknek tekintették sokáig, persze nem is voltak különösebb érdemei, szerénységével nem válhatott „eminensé”. Azért a Börzsöny lábánál elfoglalt helye. a rajta keresztülfutó 2-es számú főközlekedési út növekvő hazai és nemzetközi forgalma, a közvetlen közelében kialakított sok száz bánki üdülő és a most bontakozó diósjenői tó körüli hétvégi pihenők szépívű házai a megye határain kívül is ismertté tették nevét. A kezdet kezdetén más feladat is várt rá, mert a gyér számú lakos közül nagyon keveset tudott helyben megkötni és foglalkoztatni. Ipart akart és telepített is, fiatalos lendülettel. Ma már olyan neves üzemek dolgoznak Rétságon, mint a színes dobozairól, hanglemezborítóiról ismeri Globus Nyomda, a Hollandiába, Angliába, Franciaországba és Svédországba a kempingszékeket és -asztalokat exportáló Fémbútoripari Szövetkezet, a vízszivattyúiról ismert Fémtechnikai Szivattyú- és Anyagmozgatógép-gyártó Szövetkezet, a női fehérneműiről nevezetes Pannónia Háziipari Szövetkezet, hogy csak azokat említsük, amelyeknek termelési értéke 292 millió forint volt az elmúlt évben, de nem számítottuk hozzá a járás építkezéseit és főleg a lakásépítést eredményesen végző Rétsági Építőipari Szövetkezeti Vállalat és az Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulat által évente teljesíteti 123 millió forintot. Az exportban a községből két vállalat jeleskedik és öregbíti a járás és egyben a megye hírnevét: a kempingcikkeket több mint 40 millió forintos értékben tőkésországokba exportáló és a településen csak „kempingnek” nevezet” üzem és a bébidollt, kötényeket szállító, évi 7 millió forintot teljesítő Pannónia Pláziipari Szövetkezet, melyet az asszonyok varrodának hívnak. A kamasztelepülés vonzatát az utóbbi években ezek az üzemek adták. A környező falvakból valóságos áramlás indult a település felé, követelve építési telket, vizet, szennyvízcsatornát. Ez aztán fogas kérdés volt mindenki számára, mert gyors megoldást kért építésztől, pénzügyi szakembertől egyaránt. Megoldást is találtak erre. Az igaz, kivitelezési gyakorlatában még senki sem próbálta ki, de „ő” belevágott. Kevés állami hozzájárulással, annál több OTP-kölcsönnel és vállalkozó, egyéni hozzájárulással épített egy formailag is szép — November 7. lakótelep — néven ismert településrészt, iskolával, óvodával. Fiatal ez a lakótelep, de fiatalok a lakói is. Délutánonként, szombaton és vasárnap játszó, futkározó gyerekek zsivajától hangos az egész környék. Ma még csak kicsik totyognak a házak előtti kertekben, a játszótér hintái között, de ahogy telnek az évek. úgy szökik majd be a lakótelep utcáinak ma még növekvő fái közé a vidám, a kort követő muzsika és pár év múlva csendesedik igazi felnőtté, lakóival együtt. Kő-Szabó Imre Ennek félreérthetetlen le* szögezése napjainkban sem vesztett időszerűségéből. A szövetségi politika és az osztályharc, a szocialista nemzeti egység felfogásában hibás értelmezések napjainkban is találhatók. Vannak, akik a munkásosztály és a többi dolgozó szövetségének „magasabb” szempontjaira hivatkozva kerülik a vitát a nem marxista nézetekkel, lebecsülik az eszmei nézeteltérések jelentőségét, s hajlamosak elvi engedménj'ekre. Ez nemcsak az ideológiai életben okoz zavarokat, hanem árt szövetségi politikánknak, lassítja a dolgozók közeledését a marxista világnézethez. Szövetségi politikánk helyes felfogása és következetes alkalmazása megköveteli, hogv fellépjünk — higgadtan és kellő tapintattal — a tudományos szocializmussal nem egyeztethető. illetve azzaJ szemben álló ideológiai áramlatokkal szemben. A tömegek eszmei-politikai nevelése természetesen nemcsak agitáció és propaganda. A különböző eszmék gyökerei ugyanis elsősorban a termelési-gazdasági és társadalmi viszonylatokban gyökereznek. Ezért a nevelés nélkülözhetetlen, semmivel nem pótolható eszköze, a tömegek bevonása az építőmunkába, a társadalmi napi gyakorlatba, hogy így saját tapasztalataik győzzék meg a marxizmus tudományos eszméinek igazáról. Alapvető feladat, hogy a dolgozó emberek milliói világnézetileg is mind megalapozottabban vállalják a fejlett szocialista társadalom megteremtésének nemzeti programját. A szocialista nemzeti egység erősítése, az osztályok közötti közeledés elmélyítése valamennyi társadalmi erő közös érdeke, tudatosan vállalt célja. Türelemmel és tapintattal kell vitatkoznunk a — sokszor éppen a szocializmus iránt legnagyobb érdeklődést tanúsító fiatalok között jelentkező — téves nézetekkel. Nem feledhetjük, hogy nálunk a tapasztalatok hiánya életkori sajátosság. Ugyanakkor mindig vizsgálni kell: van-e, s ha igen, mi az objektív talaja tévedéseiknek. A nemzeti egység kérdéseinél kell szólni az állam és egyházak, valamint hívők és nem hívők viszonyáról. Hazánkban a vallásos emberek is meg vannak győződve róla, hogy a szocialista társadalom különb és jobb bármely korábbi társadalomnál. A tények meggyőző hatására és az egyházak belső fejlődésének következtében az állam és egyházak kapcsolata nem pusztán normalizálódott, hanem jó együttműködés is alakult ki. Államunk továbbra is arra törekszik, hogy kapcsolata az egyházakkal az érvényben levő szerződések, törvényeink szellemének megfelelő legyen. Az egyházak viszont elősegítik, hogy tevékenységük összhangba kerüljön a szocializmust építő magyar nép társadalmi céljaival, mindennapi munkájukkal. Az alapvető világnézeti különbségek ellenére ez biztosítja az egyházak helyét, szerepét népünk társadalmi közösségében. fiz ország átalakítását, nagy történelmi vívmányainkat szövetségi politikánkra támaszkodva, a dolgozó nép szocialista nemzeti összefogásának útján értük el. Jól tudjuk, hogy ez továbbjutásunk záloga is. A párt szövetségi politikája szilárd elvi alapokon nyugvó politika, amely a szocializmus építésének egész időszakára érvényes. Ennek megfelelően pártunk a jövőben is épít arra, hogy a munkásosztály, egész dolgozó népünk összefogása egyre erősödik, és hatalmas lendítőerőként viszi előbbre a szocializmus építését hazánkban. NÓGRÁD - 1978. június 11., vasárnap
