Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

tésben, mint Blazsovics György, Szálkái Tibor, a fia­tal tehenész, Krizsanyik Jó­zsef, Sándor József, Varga László, Csernyi Márton és ide­Üj utakon az állattenyésztés Alsótoldon valami történik... AZ ELMÜLT KÉT esztendő- pénzügyi szervek tüzetes vizs- henek, leapadt a tejhozam, ben nagyon nehéz napokat él- gálatot folytattak. nyíltan megmondták az embe­tek át Alsótoldon. Oka volt Ez is nagy tanulságnak szá- reknek miről van szó. Ügy ennek. Elsősorban egy vészé- mított... vélte az elnök egy legutóbbi delmes ragályos betegség tá- Ma az alsótoldi termelőszö- beszélgetésünk alkalmával: az madta meg a szarvasmarha- vetkezetben, amely öt község a dolog legdrámaibb ré- állományt. Ma sem kiderített mezőgazdasági termelőszövet- sze- bogy ők, az akkor új ve- még, de tény, hogy bevitték a kezeiének egyesüléséből áll, zet°k tulajdonképpen örökség­tenyészetbe a betegséget, még- nagyon szorgalmas munka fo- ként kapták ezt a tragikus hozzá Ludányhalásziból a ház- iyik. Megerősítették a vezetést helyzetet az előző vezetőség­táji gazdaságokban megvásá- Fehér Sámuel mezőgazdász iái, akiket az egyesülés után rolt borjúkon keresztül. Az ál- személyével, aki jelenleg a már nem választottak meg. lategészségügyi szervek ho- termelési elnökhelyettesi tiszt- _ Az volt a meenvuetató g yan siklottak el felette? Ért- sé^et tölti be naív szorgalom- , me&nyugtato, ban ^nagyon ^ körültekfntő^n az eInök’ apárttitkár és nincs másáéira, min^helyre­végzik a munkájukat. Ebben Kiegyensúlyozottá1 munka', t^rinh^.™^ elkÖVS‘ az esetben becsúszott a hiba. Minden figyelmüket a maga­Elsiklottak a dolgok felett és gabt, termelési eredrnények el- Az emberek vállalkoztak a ha a járlatlevelek nincsenek, érésére fordítják hogy telje- munkára. Ma is ott tevé- kiderítetlen maradt volna, ho- síteni tudják a ’ népgazdaság kenykednek az állattenyész- gyan betegedett meg az a sok iránti kötelességüket, gyara- * T” szén alsótoldi tehén. podjon a közös gazdaság és Mindenesetre nagy tanulság- tagsága. Ez már nem változtat azon r^jl!!nSz^„^ f a mauun e • tényen, hogy az egyébként ^ jö t Zsunvi_|atak üde- írhatnánk valamennyiük ne- is igen nehéz körülmények zöIdJ völgyében delPj a gulva vét, mert nincs különbség a kozott dolgozó közös gazda- . . gZ,. ... t . „ Lj munkájukban. Megkezdték a 'Ságnak millió forintjaiba ke- védőoltásokat, a beteg állatok Tült az egész könnyelműség. ™ik£daak-Jelkülönítését, a jószágok táp­A másik megrázkódtatást az ^ető emberek tlnek ezen a lálékának Jutását, gondos , ekozta, hogy a tsz vezetői, és vidék k;k szakértelemmel kezeIését Tennl kellett, mert maga az elnök, Demkó Bá- foglalkoznak^ a szarvlsmarhá- leapadt a tej' veszélybe kerü1’ Iint, aki nagyon tisztességesen M - . völevet kö tek a hízóálIatok és veszély­beismeri, hogy átsiklott a dől- rüibatároló hegvek védelmet ben Volt a tsz léte‘ Az elnök’ gok felett, hagyta magát be- nvúitanak a hűvös szefekSőí visszatérve ezen időre. nagyon folyásolni, elmulasztotta beje- y J k , a a kelőknek én- hatarozottan kijelentette: SRÄrLfS: SnÄ MSI -Közben vigyáztunk arra, litfkai irányító testületet fél- Telíesen érthető, hogy e vi- hogy a gazdasag ne legyen reinformálták Mentségükre dékr61 a legjobb — sok arany- alaphianyos, a tagság megkap- szcűgáljon,1'nem színdS£ érmet nyert- tejelő magyar- Ja a munkabérét... ból, hanem a körültekintés “et hozzá- Ul V°U’ és az «^feszítés hiányából eredt a hiba. Abból értés anáíólfiúraszállt meghozta az eredményét. Al­ugyanis, hogy az elnök a tér- ertes> aPaox liura szám. sotoldon egy panelházban szé­melési ágazat vezetőjétől el- A KÖZÖS ÁLLOMÁNYT kel most a tsz vezetősége. Ott lenőrzés nélkül elfogadta a ért fertőzés utáni megrázkód- találhatók azok az adatok, gazdálkodásra vonatkozó meg- tatást aktív munkával igye- amelyek tanúskodnak hamisí- állapításait, amelyek mint ké- keztek legyőzni. Küzdelem tatlanul a dolgok lényegéről, sőbb kiderült, nemhogy nem volt ez az állatokért, az em- Ez pedig az, hogy a tejhozam voltak helyénvalóak, de félre- berek létéért, akik jószág már elérte a 2640 litert tehe- vezetől lettek a gazdasági nélkül mit sem kezdhetnek, nenként. Az idén 105 hízott ál­eredmények megítélésének. Ez Demkó Bálint és a tsz veze- latot értékesítenek. És javul, akkor derült ki, amikor a tősége miután vetéltek a te- egyre javul a jószágok egész­sége, mert meggyorsítják a "természetes cserélődését. Látványnak is szépek arra a legelők. Az emberi törődést tükrözik. Tizennyolc vagon műtrágyát szórtak ki rá. Az ősgyepet felszántották, újra vetették. Fehér Sámuel, az el­nökhelyettes mondta, hogy a bokri legelőről először ió mi­nőségű, nagy mennyiségű szé­nát kaszálnak, aztán legelte­tik. Rendbe hozták a kutakat, mert a meglevők vize elégte­len. Most a Zsunyi-patak völ­gyén is van egy nagyhozamú, amely egyelőre a régivel ele­gendő a vízellátáshoz. Hűtő- berendezést vásároltak. Szé­pen bekerítették, kibetonozták a majort. Len gyeiországban A kisipar nagy feladatai ’ Az 1977. év emlékezetes ma- Az eddigi eredmények alap- rad a lengyel kisiparban. Az ján. tervezik, hogy 1980-ig a elfogadott kormányprogram dolgozók számát 380 ezerre, a rendkívül előnyös feltételeket tanulókét 59 ezerre, az üzeme- biztosított a kisipar fejlesztő- két pedig 206 ezerre növelik, sére. Űj jövedelmi, forgalma- Különleges figyelmet fordíta- zási és kiegészítési adórend- nak a lakossági szolgáltatások, szer lépett életbe, a társada- valamint a vidéki kisipar fej- lombiztosítást kiterjesztették lesztésére. Továbbra is elsőbb- a kisiparosokra is. Így már séget élveznek az elektromű- az első fél évben a kisipari szerésZ; gépkocsijavító. épít5_, fa-, ruházati és élelmiszeripari ágazatok. Az idei tervek: 200 új sütőipari üzem, ugyaneny- nyi cukrászati üzem és 100 üzemek száma 6410-zel, a mű­helyeké pedig 9200-zal növe­kedett, s jelenleg 198 200 mű­ködik az országban. Növeke­dett az alkalmazottak és a ta­nulók száma is. Jelenleg a kisipar 348 000 dolgozót és üdítő italt gyártó üzem felál- 56 000 tanulót foglalkoztat. lítása. A GONDOS MUNKA nyoma látszik mindenütt a közös gaz­daságban, amely bizonyítja Alsótoldon, a közösben törté­nik valami. _ . Bobál Gyula Nem lapsokért NehíV ügy cselekedni napról napra egy közösségen belül, hogy az mindenkinek tessék. Hajiunk arra, amit szál­kaként, s gerendaként szokás emlegetni, azaz önmagunk túl-, s mások leértékelésére. Meg­lehet persze, a gunyorosság mögött az irigy­ség lapul. A minap a végszerelde üzemve­zetőjével beszélgettünk, az anyagellátás buk­tatóiról, a fegyelem megkövetelésének vélt, s valódi akadályairól, amikor egy fiatalem­ber ránknyitotta az irodának csak nagy jó­akarattal nevezhető lyukacska ajtaját. Az üzemvezető lehunyta a szemét, s megfeled­kezve rólam, sóhajtva kérdezte: — már me­gint milyen zűr van Bátor Benő?! A har­minc év körüli férfit nem izgatta különö­sebben sem az idegen jelenléte, sem a fur­csa név. Rákezdte, s mondta a magáét. Megint nincs fölkészítve az anyag a szere­lőszalag tálkáiba, három pneumatikus szer­szám nem működik, holott ő már két napja megmondta, gondoskodni kell a műszerész helyettesítéséről... Az üzemvezető elnézést kért, s távozott; siet vissza. Fél órát vár­tam rá. Addig volt időm, s okom is töprengeni, vajon mikor, kicsodák, miért ragasztották emberünkre a Bátor Benő csúfnevet, mert abban, hogy nem ez a becsületes polgári neve, egy pillanatig sem kételkedtem. Az üzemvezető visszatérte után még több okom teremtődött a morfondírozásra, mert beszél­getőpartnerem arca paprikavörös volt a mé­regtől: fölhúzták. Bátor Benő is, meg a mű­vezetője szintén, aki tényleg nem gondosko­dott a pneumatikus szerszámok mellé mű­szerészről, dehát akkor is... S ömlött belőle a panasz, elsősorban Benőre, aki ugyan a szereidében a három legjobb munkás közé tartozik, de soha semmit nem hagy szó nél­kül, kritizál, javasol, magyarán mondva, az embernek az idegeire megy. S a csúf név? Külön történet. Akkor kapta, amikor fölállt a munkásgyűlésen, s tömör mondatokkal el­sorolta miért maradt el a tervteljesítéssel a végszerelde, s ha ezen, meg azon nem vál­toztatnak, akkor nem lesz másként a követ­kező tizenkét hónapban. Képzelheti — bök felém a hangsúly kedvéért az üzemvezető1—, egyenest a vezérigazgatónak címezte, aki ott ült az elnökségben a meghívott vendégek­kel. .. Elképzelem. S, ahogy elképzelem, egyre barátságosabb arccal áll előttem ez a Bátor Benő. Sok társa van, s öröm, hogy ennyien vál­lalják a korántsem hálás szerepet, még ak­kor is, ha siker és kudarc egyaránt kijut nekik, hiszen némelyek tényleg nem szere­tik azokat az embereket, akik az idegeikre mennek; igazat beszélnek, a dolgokat a ne­vükön nevezik. Örökös elégedetlenek lenné­nek, nem értik meg a nehézségeket? Illú­ziókat kergetnek? Vagy egyszerűen nem hajlandók beletörődni abba, hogy valami gyatrábban menjen, mint ahogy mehetne? Az utóbbi kérdésben benne a felelet, hiszen pontosan erről, egy magatartásmódról van szó. Bátor Benő, s a hozzá hasonlók maga­tartása az, ami nélkül egyetlen termelői szervezet —, de tágíthatjuk a kört, egyet­len közösség — sem létezhet, mert bírála­taik, javaslataik a célok és a lehetőségek, a feladatok és a feltételek viszonyát, ará­nyát világítják meg, azaz a ténylegesen el­értet az elérhetővel szembesítik. Igényesek környezetükkel, de úgy, hogy elsősorban a saját tetteiknek mércéje ma­gas, azaz nemcsak a kritikához értenek, ha­nem — és elsősorban — a munkához is, s éppen ezért tudják kitapintani a fájó ponto­kat, s azt szintén ezekre mi lehet a gyógyír. Természetes ™;e>«Segük“'; ami másoknak furcsaság, ok a meghökke­nésre, a csúfolódásra, a gyermeteg nyelvöl- tögetésre. Szó sincs arról, hogy bátornak tar­tanák magukat, s hivalkodónak mutogatnák — tagadhatatlanul létező, s ezért figyelmet érdemlő — sebeiket. Kötelességtudatuk mun­kál bennük, az a meggyőződés, hogy jó ügyet nem lehet fél kézzel, felületes szóval és cselekvéssel szolgálni. Mészáros Ottó Ecsetek, kefék műhelyében Különböző ecsetek és kefék fatestei készülnek Nógrádsza- kálon, a monori kefegyár üze­mében. A feldolgozógépek se­gítségével több tucatnyi ter­méket, így a fémiparban használatos drótkeféket, re- szelőkeféket, a takarításhoz szükséges partvisokat, a festés­hez, mázoláshoz igényelt ecset­féleséget, alkatrészeit alakítják ki. Az elmúlt esztendőben hét­millió forint értékben állítot­ták elő a keresett árufélék fa­részeit. Terveik szerint az idén hasonló értékben gyártják a kefetesteket, ecsetnyeleket. A közeljövőben játékok készí­tésének technológiai rendsze­rét kívánják kikísérletezni, s amennyiben gazdaságos ered­ményre jutnak, úgy összerak- hatós, logikai készséget fej­lesztő kockák, korongok is ki­kerülnek majd a nógrádszaká- li üzemből. Képünkön: a fel­dolgozógéppel Kümüves Vil- mosné készíti a kefetesteket.-bJr: . r­Es volt a választóvíz SZAMOKAT NÉZEGETÜNK — És nagyon sok pénz! — jutalmazásból, s másfajta el- Imre Istvánnal, s nem éppen mondom. ismerésből. Mitöbb — lévén rózsásakat. Mondja, fegyelmi — Az is. S, ha ezek az em- a kábelgyárban, szinte megyei- szempontból tekintve első berek olyan helyen dolgoz- példaként állíthatóan. kiemel- évük, az 1977-es szinte ka- nak, mint a nagy teljesítmé- ten kezelik a munkások la- tasztrofális volt, hiszen — la- nyű kábelsodró gép, még több káshoz jutását — egy évre el- poz egyet az ügyiratokban — is lehetett volna. Ám szeren- halasztják nem megfelelő a munkaügyes több embert csénkre — bár nem tudom, munkavégzés miatt a kiuta- vett fel ezen idő alatt, mint anak mondható-e, hiszen min- lást, sőt az építésre biztosí- az összlétszám. Ami persze, den munkáskéz jelentős érték tandó pénzösszeg odaadását azt is jelenti, hogy majd megtestesítője is lehet — ezek is. ugyanennyi embernek ki is az emberek nem ilyen mun- — Történtek már ilyen ese­kellett lépni, hiszen a szám- katerületen dolgoztak. Mert tek? beli növekedés szinte elenyé- nem dolgozhattak ott! — Hogyne. Van egy fiatal sző volt. — Mert. . . ? dolgozónk, hadd ne nevezzem Igen, ilyen volt akkor a — Nézze! plyanok is jelent- már meg, mert azóta módosult helyzet a balassagyarmati ká- keznek nálunk munkára, akik- helyzete, aki a múlt évben belgyárban, de ahogy újra la- nek a munkakönyvébe pótla- lakásépítési kölcsönhöz folya- poz, s szóval illusztrálja is az pót fűztek már be . . . Vagy modott. Rendben van, mond- adatokat a pártvezetőség tit- akiknek a második munka- tűk akkor neki, a kérésére kára, még 1975-ben is több könyvük is betelőfélben van. 1978-ban visszatérünk. Mert mint kétszázharmincan lép- Hát ilyen embereket csak nem úgy dolgozik, nem olyan tek ki. S, hogy így megnőtt a nem állítunk a termelés munkát ad ki a keze alól, munkaerő-vándorlás, mind szempontjából legfontosabb ami elvárható. Es még az több munkanap esett ki a tér- helyekre. esetenkénti fegyelmezetlensé­melésből — még két évvel ez- — S — bocsásson meg — ge is gondot okoz. Ha változ­előtt is ezerhatszáz! — az iga- rnég mindig felfogadnak ilyen tat ezeken, mondottuk neki, zolatlan mulasztások végett, „munkaerőket”? megkapja amit kért. De — derül fel a párttitkár — Már nem . . . Szerencsé- — Mi a folytatás? arca — a múlt esztendőben az re állunk már olyan jól, hogy — Talán, ha jól emlékszem,' utóbbi számból már közel meg tudjuk válogatni, kiket kilépéssel is fenyegetőzött. De ezeregyszázat le is vonhatunk, fogadunk magunk közé. jobb belátásra kényszerült, Igen, hangsúlyozza, 1977-ben — Mert teljes a létszám? most egy-két héttel ezelőtt mindössze, bár még ez is sok, — Korántsem! De a gya- megkapta a kért összeget, valamivel több mint ötszáz korlat ébresztett rá minket, Mert úgy dolgozott, ahogy munkanapunk „úszott el” így. hogy többre megyünk három kell. becsületesen dolgozóval, mint Nevelő szándékú, vagy hat dolgozgatóval. A múlt év- kényszerítő hatású a példa? óta ez meg különösképp így Vélem, s vallják az ottaniak történik. is: az előbbi. Mert csak úgy ÜGY MONDJA E SZAVA- megy: valamit, valamiért. Ön- KAT a párttitkár, mintha va- tudat kérdése, vagy „muszáj- lamiféle választóvizet töltőt- helyzet”? így fogalmazott az tek volna — csak amúgy, jel- egyik gépkezelő: — Be kell képesen — az 1976-os és látni: semmi munkáért nem 1977-es év közé. De hát nem érdemiek megbecsülést, adódott az csak úgy magától, S, hogy választóvíz volt az hogy a fluktuáció számottevő- 1977-es esztendő, annak másik en lecsökkenjen. oka is van: a középszintű ve­Bizony, nem, hagyta jóvá zetők szemléletváltozása. Akik „hangosan gondolkodásun- már nem „dugják el” az ügye- kat” Imre István. Számos ál- két, nem tussolják el a fe­lami és gyári intézkedés is gyelmezetlenségeket, csak az- segített ebben, a belső mun- ért, mert x-ről, vagy y-ról kafegyelem megszilárdításé- van szó. Érzik már: a gyár ban. Ami ráadásul, s mintegy érdeke az elsődleges, következményként, párosult a S, hogy mindez így van már termékek minőségének javu- eredménye a pártszervezetnek, lásával is. Hiszen fegyelme- a szakszervezetnek és a KISZ- zett ember jó munkát ad ki a nek is. És valamennyi becsü- keze közül. Ami roppant lé- letesen dolgozónak. Akik se- nyeges, főleg náluk, hiszen a gítenek mindenkiben tudato- világ számtalan országába, sítani: dolgozni, vagy ponto- még nálunknál lényegesen san, szépen, fegyelmezetten, fejlettebb ipari potenciált vagy sehogy! képviselőkébe is, jutnak el a Hosszan beszélgettünk még Balassagyarmaton készült ká- a fegyelem megszilárdulásá- belek, szabadvezetékek, s nak bizonyítékairól, amit — más gyártmányok. megint lapozva egyet az ügy­Egészséges kifelé áramlás iratokban, azzal illusztrál, a történt a kábelgyárban a párttitkár: a közel ötszáz fő­múlt évben, s van most is. nyi létszámból az idei első Mehet, aki menni akar, sőt: negyedévben mindössze hu- küldik is azokat, akiknél már szonheten léptek ki. „betelt a pohár”. De önma- — REMÉLIK FÉL ÉVBEN gukkal szemben is egyre igé- még ennyien sem lesznek? — nyesebbek. Szigorú mércéket kérdem. állítottak fel — mik közül né- Nyitva hagyjuk a kérdés hányat megemlítünk. így pél- megválaszolását. Van, maradt dául, már egyetlen igazolat- még rá csaknem harminc lan hiányzás is kirekeszti a nap . I . dolgozót a béremelésből, a Karácsony György ! NÓGRÁD - 1978. június 8., csütörtök 3 r

Next

/
Thumbnails
Contents