Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-03 / 129. szám
Köszöntjiik a pedagógusokat I 9CC9II a nyár melege váltja fel talán az LdOudll idei hűvös tavaszt, a diákoknak érkezik a vakáció, ismét elmúlt egy tanév. Ez idő tájt szép hagyomány a pedagógusok köszöntése. A mai napon Nógrádban is ünnepségeket tartanak a pedagógusnap alkalmából, kitüntetéseket adnak át. Köszöntik a pedagógusokat, akik a jövő építői közé tartoznak, hiszen a műveltség tégláiból is épül a jövő. S e téglák egy részét éppen az iskolákban rakják egymásra az évek során. Tudjuk, régóta nem az a törekvés, hogy az iskola minden ismeretet tanítson, hiszen ez csak a lexikális ismeretek halmozásához és a túlterheléshez vezethet. Az oktatáspolitikai határozat szellemében fogant új dokumentumok éppen ennek ellenkezőjét célozzák. Nem e köszöntő sorok feladata a dokumentumokról szólni. Egyébként is, pedagógustársadalmunk folyamatosan készül ezek jövő tanévben történő általános bevezetésére. S nemcsak a pedagógusok. Hiszen mindez nem csupán megyénk csaknem háromezer nevelőjét, a tanulóifjúság sokezres tömegeit érinti, hanem az egész társadalmat. Mégpedig azért, mert a dokumentumok, az új tantervek lényegéhez tartozik a nevelőiskola koncepciójának kiteljesítése. S bizton mondhatjuk, hogy társadalmi fejlődésünk, továbbhaladásunk kulcskérdései közé tartozik ez. Köszöntjük a pedagógusokat, akiknek érdemeit eddig is elismerte társadalmunk. Erkölcsi, anyagi megbecsülésük javult. Egyéb vonatkozásokban is születtek intézkedések azért, hogy teljes energiájukat a nevelőoktatásra fordíthassák. Természetesen, tisztában vagyunk azzal, hogy Nógrádban is a történelmi hátrányok, a kedvezőtlen települési viszonyok miatt talán még egy fokkal nehezebb helytállni, mint az ország kedvezőbb adottságú vidékein. Gondjaink egy része részben ebből is adódik. El kell érni például, hogy csökkenjem a tankötelezettséget nem teljesítő gyermekeik száma; minden oktatási szinten és formáhan növekedjen a tantervi fegyelem, a nevelés tervszerűsége és hatékonysága, s mindenekeiőtt becsülettel fel kell készülni az új dokumentumok bevezetésére. • Pedagógusaink döntő többsége felnőtt e feladatokhoz. Annak tudatában tevékenykedik, hogy nem egyszerűen csak alkalmazottja, hanem a szó legvalódibb értelmében központi alakja a szocialista nevelésnek. Ebből következik a bátor kiállás szükségessége az eredményekkel igazolt nevelési módszerek, az ifjúság alapvető szocialista érdekei, az iskola mind nagyobb társadalmi rangja és megbecsültetése mellett. Iskolai pártszervezeteink számarányukat nézve is tekintélyesek. A kommunista pedagógusok eredményesen munkálkodnak a nevelő-oktató feladatok megvalósításán, az egységes szellemű nevelőtestületek kialakításán, a demokratizmus hatékonyabb érvényesítésén. Mind nagyobb gondot fordítanak a tantestületeken belüli eszmei-politikai munkára, a pedagógusok szakmai-ideológiai felkészültségének növelésére. Kinyitnak a nyári táborok, kezdődnek az üdülések, országjárások, kezdődik a vakáció. A pedagógusoknak később mint a gyermekeknek. Jó pihenést a nyárra! Az új tanév érkeztével új feladatok várnak pedagógusra, tanulóra, szülőre egyaránt. Mindenekelőtt az új dokumentumok szellemében való munkavégzés. IÍÜC7n9lÍÍÍfa a Pedagógusok egész évi lYUdLullJUn munkáját, amelyet gyermekeink, s a társadalom érdekében végeztek. S külön is gratulálunk a kitüntetetteknek! T. E. Filmjegyzet Cséplő Gyuri Az önmegvalósításért folytatott küzdelem a legfontosabb emberi tevékenységek közé tartozik. Felmérni a lehetőségeket, harcolni önmagunkkal, másokkal és a körülményekkel, belső és külső harmóniát teremteni: lényegében ez az élet célja, perspektívája, értelme. Ifjú Schiffer Pál olyan hőst választott alkotása főszereplőjéül, akit a kiemelkedés szükségszerű felismerése hajt előre. Az illető cigányfiatal, a szó szoros értelmében hátrányos helyzetű ember, hiszen mostoha viszonyok között nevelkedett, sorstársaival együtt perifériára szorult, alig-alig látott valamit a világból. Cséplő Gyurit akkor ismerjük meg, amikor lépni szeretne. Pontosabban: lép is: Előre. Ki- saekad az őrző-óvó, ám mégis visszahúzó erejű közösségből, hogy hasznosabb tagja lehessen a társadalomnak. Döntéseinek, kísérleteinek, örömeinek, kételyeineK, csalódásainak tükre a film. A mű több bírálója, hangsúlyozta — egyetértek a megállapítással —, hogy a Cséplő Gyuri elsősorban nem a cigánykérdésről szól. A főszereplő személye, valamint a környezet jellege ellenére ifjú Schiffer Pál alkotásában általános érvényű tanulságok sűrűsödnek. A Cséplő Gyuri ilyenformán egyáltalán nem „cigány- film” (az efféle kategorizálás egyébként sem szerencsés!): annál sokkal több. mélyebb, összetettebb. Ez a kissé félszeg és nagyon rokonszenves ifjú élhetne másutt is, jöhetne máshonnan is. Nem a származása lényeges, hanem a tudatossága. A felismerése. A cselekvési készsége. Az akaratereje. Cséplő Gyuri az „ars poetica” kifejezést nyilván nem ismeri, lehet, nem is szerencsés vele kapcsolatban ilyesmit emlegetni, magam azonban úgy érzem: tiszta hitére és csillapíthatatlan lángolására, ez a címke illik leginkább. Cséplő Gyuri ars poeticája — most már idézőjel nélkül — körülbelül így hangzik: Az ember arra született, hogy alakítsa önmagát — és amennyire képes rá: a társadalmat. Nem szabad megelégedni sohasem. A tespe- dés: bukás. Az aktivitás: győzelem. Igaza van Grun- walsky Ferencnek: „Ha létezik pozitív hős ma Magyar- országon, akkor Cséplő Gyuri az. Éveken keresztül mondtuk, hogy kellene pozitív hős, aki valahonnan valahová akar jutni, akarat van benne, indulat van benne, felemelkedési vágy van benne. Ez a film egy Ilyen embert kísér végig és ennek a hősnek a megpróbáltatásai, problémái, a társadalom, a társadalmi mobilitás legsűrűbb problémáiba vágnak bele. Rajta tudjuk lemérni, hogy mik a problémáink, mik a nehézségeink, amikkel egy olyan embernek kell szembenéznie, aki valamit akar és tudja is, hogy mit akar. Evek óta arról beszélünk, hogy az embernek valamit akarnia kell, hogy ne áldozza fel az életét a hétköznapokban ne omoljon szét a napi feladatok között, az anyagi javak ne tegyék tönkre az öntudatát, magyarul; akarjon többet, jobban. Dolgozzon, emelkedjen fel, legyen öntudata. Itt van egy ember, aki ezt akarja és semmi mást.” Idealizált figurával lenne dolgunk? Szó sincs róla. Cséplő Gyurinak is vannak tétova pillanatai, csüggeteg percei. Amin nem szabad csodálkoznunk, hiszen lendületét megfékezik az előítéletek és saját gyengesége is akadályozza maximális tervei realizálásában. Nagyon erős az otthon konzervatív hatása. Szerencsére sokkal nagyobb az új otthon megteremtésének, a másfajta — tartalmasabb — életvitel megszervezésének vágya. Ifjú Schiffer Pál filmjének érdeme, hogy nem mozaikokban tárja elénk a nagy út állomásait, hanem a fejlődési folyamatokra koncentrál, A mennyiség akku- mulálódásának és a minőség robbanásának vagyunk tanúi. A műfaj lehetőséget biztosít arra, hogy a filmben különféle stíluselemek vegyüljenek egymással: az objektív tényközlés, az oldott riport, a hangulatos esszé, a beszédes dokumentum. Voltaképpen a cselekmény is érdekfeszítő, bár nincsenek búvópatakjai, fordulatai, meglepetései. Néhány formálisnak tetsző információt azért elengedtünk volna, bár ezek is a film építményéhez tartoznak. Mostanában szokássá vált, hogy a filmalkotások szerzői ankétokon, beszélgetéseken, vitákon találkoznak a közönséggel. A befogadók véleménye — kritikája — mindig érdekes. Ifjú Schiffer Pál is megkezdte az országjárást: művét Nógród- ban is nagy visszhang fogadta. Senki nem nyilatkozott közömbösen a látottakról. Ez a „visszacsatolás" egyértelműen bizonyítja, hogy a Cséplő Gyuri eleget tett a „társadalmi megrendelés” időszerű feladatának. — s. f. — Júniusi Jelenkor A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén Bertha Bulcsú sorozatában a Csanádi Imrével készített interjút olvashatjuk. A lírai rovatban többek között Beney Zsuzsa, Fodor András, Kátooky László, Ke- resztúry Dezső, Mészöly Miklós és Takáts Gyula költeményei kapták helyet A prózai írások sorában Czele György és Sziládi János elbeszélését László Lajos rl portját, valamint Tüskés Tibor szociográfiájának befejező részletét közli a folyóirat. Az irodalmi tanulmányok, esszék közül figyelmet érdemel Czine Mihály írása Darvas Józsefről, Rónay László tanulmánya Devecseri Gáborról, továbbá Pomogáts Béla, Takács Gyula költeményéről szóló elemzése. Az „Irodalomtudósaink fóruma” sorozatában Tóth Dezsővel beszélget Béládi Miklós. A kritikai rovat élén Ve- kerdi László három esszékötetet, Bécsy Tamás pedig Szabolcsi Miklós új József Atti- la-monográfiáját ismerteti. H eure k a ! Csigavér... Csak semmi pánik. Ilyenkor az is eszembe szokott jutni, amit egyszer sem olvastam el, esetleg a vastag betűket, no meg a tartalomjegyzéket. Miért? A színészek is rögtönöznek, ha elfelejtik a szerepkönyv szövegét, néha jobb mint az eredeti. Mindjárt szétpattan a halántékom. Talán egy kis csokoládé segít. A MALÉV pilótái is azt eszik, kell a kalória Na, de mi egy repülőút az írásbeli érettségihez képest. Ez kész szuperszonikus bevetés. Már az ujjaim is zsibbadnak. A csudába ezekkel a matrózmandzsettákkal, szorítanak mint az inkvizítori bilincsek. Most meg szomjas vagyok. Az a hülye Kovács, amikor reggel meglátott, vihogva mondta a többieknek, hogy én vagyok az évad legjobb Coca-Cola reklámja, — feltéve, ha sikerül az írásbelim. Ki tudja, talán a Colában van valami varázsszer... Nem érzek semmit, üres buborékok a gyomromban, csak nehogy a fejembe szálljanak. Boda már másodszor pisz- szeg a hátam mögött. „Mi van?”. Na mi lenne? Egy pa- pírzsebkendőre ráírom: rövidzárlat. Óvatosan mutatom neki, a tanár épp kibámul az ablakon. Boda suttogását a hátamban érzem: „De tök vagy, az utolsó órán ebből a témából feleltél jelesre...” — Heuréka! Ma befejeződik a tanév, j A moszkvai Kreml várja vendégeit Moszkva Idegenforgalmi látványosságai közül kétségkívül a legtöbb látogatót az építészeti és történelmi emlékekben gazdag Kreml vonzza. 1980-ra befejeződnek a res- taurációs munkák, a munkák harmadrészével már ma készen vannak. A rekonstrukció a középkori építészeti együttes majdnem minden darabjára kiterjed, a húsz bástyára, amely közül ötön rubin csillag ékeskedik, a 2235 méter hosszú és 5—19 méter magas falra, a XIV—XIX. századból származó különböző egyházi és világi épületekre. Néhány épületet csak megszépítettek, befestették a falakat, bearanyozták a kupolákat, felújították a stukkódíszítéseket és a festményeket, a középkori orosz építészet számos remekműve azonban „sebészeti beavatkozást” követelt az építőktől és az építészektől. A 81 méter magas Nagy Iván harangtorony alapjának megerősítésére például speciális cementalapokat építettek a talapzatba Befejeződött az 1702-ben I. Péter parancsára épített, fegyver- és hadizsákmányok tárolására szolgáló fegyvertár felújítása. Hogy e legrégibb múzeum megmaradjon, egyik falát teljesen át kellett építeni és fémszerkezettel a Kreml falához erősíteni, valamint a tetőszerkezetet is ki kellett cserélni. Az épületen ismét az eredeti stukkódíszítések és falfestmények láthatók. Bonyolult építészeti munkát kívánt a Trojickij-torony restaurálása is, acélszerkezetekkel erősítették meg. Igen alapos és körültekintő munkát igényelt a székes- egyházak, az Uszpenszkij-, az Arhangelszkij- és a Blagoves- csenszkij-székesegyház egyedülálló freskóinak restaurálása. Az olimpia vendégei ismét eredeti fényükben láthatják Andrej Rubljov, Feofan Grek és más középkori orosz művészek remekműveit. Nemzetiségi közművelődési központ alakul Nemzetiségi közművelődési kutató- és dokumentációs központot létesítenek az Állami Gorkij Könyvtárban — határozták el a Kulturális Minisztériumban. A nemzetiségi kutatás fejlesztésére kidolgozott irányelv és intézkedési terv szerint a nemzetiségi könyvtárak központjában szervezik meg a nemzetiségi politika gyakorlatához, a nemzetiségi művelődés irányításához szükséges kutatásokat, felméréseket, és itt tárolják a nemzetiségi vonatkozású adatokat, információkat, kiadványokat. A döntéseket előkészítő kutatások során többek között megvizsgálják a nemzetiségi lakosság kulturális ellátottságát, a nemzetiségi klubok, énekkarok, tánckörök szerepét a nemzetiségi kultúra, az anyanyelv művelésében. Foglalkoznak az iskolán kívüli nyelvoktatás új modelljének kialakításával és számba vesgik a nemzetiségi emlékhelyeket. A nemzetiségi tudományos kutatások, amelyeket az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem keleteurópai tanszékén, a Magyar Tudományos Akadémia irodalom- tudományi, történettudományi, szociológiai, nyelvtudományi és más intézeteiben, valamint egyéb intézményekben eddig végeztek, intenzíven folytatódnak. A Népművelési Intézet művelődés-szociológiai vizsgálatokat végez a nemzetiségi településeken. A több tudományágban és több helyen folyó kutatásokat az MT.v kelet-európai és nemzetiségi komplex bizottsága koordinálja. A nemrég alakult akadémiai testületi szerv országos szakmaimódszertani, véleményező feladatokat lát el. Tfllh Bein LEGENDÁK NÓGRÁD — 1978. június 3., szombat 23. Alig egy hét alatt nagyon megváltozott a félelmem felőlük. Egy tábormester egy morva ember, bizonyos Kor- bász Stefán nevezetű, kapitány rangú. Tartott olyan rendet, a szedelék nép szelíden polygott keze alatt, akár ősz- szej a légy. A törzs hat sátorban itt lakott a peregi magasulatokon, a többi mind a szolgálati helye szerint kijelölt téren. De reggelente, ha vasvilla esett is, szigorú parancsosztások estek. Dicséretek, meg bot derekasan kimérve. Hetven parancsnok állt a sátrak előtt, várta Korbász kapitány szavát. Azután következtek a früstökölések, azután a szemlék, ménesről ménesre, ki mikor volt soron. Korbász elvárta, hogy reggeltől estig vele legyek. Ügy festettem én közöttük, mint kóbor fehér galamb a varjak közé keveredve. Hamuszín gatyában, fekete lajbiban, nagyszélű kalapban álltam a katonaurak között egyedül, míg osztogatták a parancsot. Ez a Korbász, amilyen szigorral fogta a katonák gyóp- lűjét, olyan jókedvű volt a közvetlen embereivel. Nem is nevezték másképp, mint Sze- pinek. Cserében ő meg Matyi - zott engem. Tudott magyarul. Három évet szolgált Győrben. Ügy aprította a szavakat, mini rossz bojtár a lovat. Jstorral, karddal vágta, de jól állt neki. A bort se utálta, rágatlanul nyelte, a hasával amúgy sem volt haragban. Volt olyan erőben, akármi vékony derekú ló öszeesett alatta. Ahogy teltek a hetek egymás után nekiízelődtünk a dolognak valahányan. A népesség is szaporodott a tábor körül. Földbeásott kondérokban főztek ezek a szedelék szakácsok olyan jóízű ételeket, illatuk elszolgált hetedhét határokon túlra. A sok lerombolt falu, annak szétbújdosott lakossága, mind ide csalódott általa a tábor köré. Eleinte csak egy-két férfiember, Kon loros égett falai közül. Aztán Két- soprony, Simánd, Pankota, Jenő is kiadta elszéledt éheseit. Mikor Korbász rájött, hogy idegen drancosok kószálnak a tábor körül, nagyon beszigorodott. Maga elé kísértette őket, akkor már lehettek vagy ötve- nen. Negyven férfi és tíz nőszemély, s épp száz botüt.éssel a farukon szét akarta zavartatni őket. Mondom neki, Szepi, csak kicsi türelmet mutass! Ezeket hívni kellett volna, nem elzavarni ! Aranykezűek, használni tudnak, de mindenütt. Nézd az asszonyokat. Csapassunk födelet a fejük fölé, miből se tart, itt az építőanyag helyben. Elcsömbökösödünk asz- szonyi kéz nélkül a lovak körül. Hát mi munka az, ahogy a férfiember gatyát mos? Megáztatjuk kicsit, aztán száradon hagyjuk. A férfiak közül húsz is lóértő. Idomításoál egynek több hasznát veszem, mint tíz katonának. A katona enni, inni ad a lónak, de nem tanítója annak. A kardot forgatja, de csinálni nem tudja! A lovat megüli, szúr és vág róla. Olyan készen kell annak a lovat is a kezébe adni, ahogy a puskát. Szepi szepe- gett szavaimon. Nem volt szokása, hogy mindenben csak neki lehet igaza, mert ő a rangos. Bár a civilt annyiba se nézte, mint a kutyát. Annak nem tudott parancsolni. Azokat rém lehetett glédába állítani, nem értették a kürtszavakat, a németül mondott vezényleteket, a fegyelmező csuklógyakorlatokat. Nem lehetett nekik ébresztőt, takaródét veretni. Szepi rángatta a vállát, any- nyit vakkantott; hogy lehet, mondok valamit, mert lár a szám. Dehát a szolgálati szabályzatban nem az van, hogy hívjad a civilt, hanem, hogy a tábor köré, hadak mögé húzódó rongyos népet oedig pusztítsd, mert a bajod gyűlik meg vele. Nem lesz ezekkel baj, mondom neki. Ezek közül kikerülne egy-két csürhekanász. Katona nem állhat puskával a disznók mögé. Huzalom is kell ahhoz. Értés. Aztán itt van egy vágógulya. Azokat a civil láthatja el. Külön választható a fejősgulya. Hányán innánk mi itt tejet! Nem csak borral él az ember. Itt van a vágó- birkaság. Csak nyammog, ahogy idehordják Szentesről. Megapadnak, ha nem legelhetnek. Ezek mellé pásztor kell. Szánthatnánk zab alá való földeket. Itt van húsz pár ökör. A kovácsok fagerende- lyes ekéket tudnak sikeríteni. S szántsunk, vessünk. Kukoricát is lehetne tavaszra vetni az őszi szántásba, hát nem kellene Erdély oldaláról idefuvarozni a csövest. Szepi dobbantott a lábával. — Lótábor ez, vagy paraszt- gazdaság? — Mindenkinek segítene! — Nézd, ha ennyiben vagyunk, hát rendezd a civilsé- get. Legyél közöttük bíró. Azt nem tűröm, hogy a fegyelem meglazuljon! Itt egy szalma- szál a mi parancsunkat nem keresztezheti! Nekünk tömegével kell a sereglovakat fölkészíteni ! (Folytatjuk)
