Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)

1978-06-03 / 129. szám

KlSZ-k fi I dot t ek Megtisztelő feladat Balassagyarmaton, a városi tüntetés. Tagja a városi KISZ- küldöttgyűlés szünetében bizottságnak és megyei kül­«zakítunk időt a beszélgetés- döttcsoportnak. re Horváth Imrénével, a Budapesti Finomkötöttáru­gyár balassagyarmati egy­ségének KISZ-titkárával. Szabadkozik, kifogásokat ke­res, nehezen áll „kötélnek”. — Nem szeretem a nyilvá­nosságot — mentegetőzik —, sajnos, ez a természetem. Egyébként is, ami elismeré­1962-ben került az ifjúsági mozgalomba a Balassi Bá­lint Gimnáziumban. Onnan a jelenlegi munkahelyére je­lentkezett, s előbb varrónő­ként, majd — mint jelenleg is — meósként dolgozott. A titkári teendőkre napi négy óra kedvezményt kap. Milyen sajátságokkal seket, kitüntetéseket kaptam rendelkezik egy könnyűipari ez idáig az elsősorban a köz érdeme. Nélkülük nem ér­hettem volna el eredménye­ket. Két éve kapta meg az tett tényezők alapos mérle­gelése miatt. — Az 1978/79. évi akció- programban mit tart a leg­fontosabb feladatnak? — Termeléssegítő munkán­kat. Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen a vállalat ve­zetése csupa fiatalokból áll, így gondjainkat, bajainkat jól érzik, s minden tőlük tel­hető segítséget megadnak. Ezen kívül a szakmai-politi­kai képzés „hatásfokát” kell javítanunk. Módszereiről, vezetői „fo­gásairól” faggatom. — Az embereket, a fiatalo­kat csak kérni lehet egy-egy feladat megoldására lalán ennek köszönhetem, hogy mindig szívesen vállalják. s egy idő után már igényükké is válik. — A kudarcok mennyire hangolják le? — Nyilván voltak és lesz­nek is. Ezek véleményem szerint elkerülhetetlenek. Igyekszem tanulni minden esetből. Különösen sokat kellett küzdenem egy avitt szemlélet ellen, amely a fiata­lokat külsőjük, néhány apró jegyük alapján ítélte meg. — Ma lesz a megyei kül­döttgyűlés. Hogyan készül? — Tulajdonképpen már hosszú hetek óta készülök. Hiszen mind a szűkebb kör­nyezetünkben, mind a városi szinten megtartottuk mun­kánk összegezését. Megtisz­telő feladatnak tartom, hogy gyáregységünkből ketten, Robb Zsuzsával együtt részt vehetünk a gyűlésen. Min­den valószínűség szerint va­lamelyikünk hozzá is szól az üzem KISZ-szervezete — kér­dem. KISZ-tagjaink 95 száza­léka nő. Egy részük gyesen _ van; teljesítményre dolgo- előterjesztéshez. ' Aranykoszorús KISZ-jel- zunk, gépek mellett — sorolja Beszélgetésünket vényt, az idén pedig a KISZ- egyvégtében. — Mindezeket félbe kell szakítani, érdemérmet. Rajta kívül figyelembe kell még ketten vehették át e éves munkatervünk elkészi­magas szintű elismerést a tésénél, a programok meg­megyében. És, hogy a mun- szervezésénél. Ügy érzem az kában is megállja a helyét, utóbbi két évben nagymérvű arra ékes bizonyíték A köny- javulás történt szervezeti éle- nyűipar kiváló dolgozója ki- tünkben, elsősorban az emlí­hirtelen Kezdő­vennünk dik a szavazás. Az énekesked­vű fiatalok is halkabbra fog­ják hangjukat az ügy jelen­tőségének megfelelően. KISZ- vezetőikre, küldötteikre ad­ják le voksukat. T. L. Három alapszervezetben ' A tapasztalatok szerint azo­kon a helyeken sokkal köny- nyebb az ifjúsági mozgalom­ban sokakat mozgósító akció­kat szervezni, folyamatosan tevékenykedni, ahol a KISZ- tagok nap mint nap találkoz­nak s a szervezést akár egy nagyobb kiáltással is megold­hatják. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat KISZ-ve- zetői nem dicsekedhetnek ez­zel az előnnyel, hiszen az alapszervezetek tagjai __ esz­presszókban, vendéglőkben szorgoskodnak délelőtt, vagy délután, s ez néha bizony aka­dályokat gördít a mozgalmi munka elé. — Amikor az éves akció­programot összeállítjuk, igyek­szünk a sajátosságokat figye­lembe venni — mondja Balogh . ...... . , , ... Katalin, a vállalat KlSZ-'oi- vallalat életét vagy egy-egy szakmai, politikai képzettsé- zottságának titkára, akit leg- részterületét átfogó tanáesko- gük fejlődött. Jellemző a utóbb a KISZ mai megyei kül- zás, ahol ne venne részt. Vé- KISZ-oktatásra, hogy szinte döttértekezletére választottak leményét időről időre kiké- úgy kell „berekeszteni” a küldöttnek. — Három alap- rik, ha meg fiatalokat érintő vitát, annyi a vélemény. S szervezetben nyolcvanöt fia- döntésről van szó, egyenesen ő akik eddig elkerülték a fog­tál tevékenykedik, s mint a a „főszereplő”. lalkozásokat különböző ürü­legutóbbi számvetésünkkor is — Mi csak úgy tudunk hat- Sy®kkei, ma már az elsők kö- értékeltük: egyre eredménye- hatósan közreműködni a tér- zott jelennek meg. ^ sebben... vek végrehajtásában, ha “ , szabad idő hasznos el­Legfontosabb feladatként minden fiatal ismeri. A vál- töltésének megszervezőiéről tartják számon, hogy a vál- lalat vezetői ezt szem előtt feledkezünk meg — harig- lalat elé kitűzött célok való- tartva gyakran tájékoztatják a súlyozza a KISZ-titkar. — Fo­ra váltásához minél nagyobb fiatalokat a soron következő kent az Edzett ifjuságért moz- segítséget nyújtsanak. A KISZ- feladatokról. Ez a törődés ki­tagokra nagy felelősség hárul, hat a KISZ-munka más terü- hiszen a vendégek naponta létére is — mondja. Íco1zóhel^akenVeszerzltta benyo- ,*elfzeFelt büS2“ zéseket- Programba iktatunk másokból a vállalat egész kol- J^™!b®Tnd 1 közös túrákat is... lpktíváiát minősítik. a helyisé6 ad otthont rendez- — Mit mondana el a me — Állandóan felhívjuk a vényeiknek. Ahogy legutóbb gyei küldöttértekezleten? fiatalok figyelmét a környe- végigtekintettek a KISZ IX. _ Hát ezeket — zeti kultúra javítására, az ud- kongresszusa óta végzett mun- mosolyogva, varias, előzékeny kiszolgálás^ galom keretében zajlanak a rendezvények. Van egy kispá­lyánk. Legutóbb a sportlövé­szek között szereztünk helye­válaszol ra. Emellett rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük, hogy a munkahelyen miként felelnek meg e követelményeknek. A beérkező panaszkönyvi bejegy­zéseket átnyálazzuk, na KISZ- es ellen merült fel kifogás, nem hagyjuk szó nélkül. Sőt, még a KISZ-vezetők helyszíni ellenőrzést is tartanak — ma­gyarázza a bizottság titkára. Bizonyára ez is közreját­szott abban, hogy a vállalat vezetői egyenrangú partner­ként kezelik az ifjúsági szer­vezet vezetőit. Amint Baiogh Katalin mesélte: nincs olyan, a kát, örömmel nyugtázták: a fiatalok szemlélete javult, Sz. Gy. Magyarul és szlovákul Tudják-e másutt, hogyan ké­szül az erdőkürti rakott szok­nya? öt méter anyagot bened­vesítenek. Aki ügyes „egy­másra szedi két-három óra alatt. Aki ügyetlenebb, annak fél nap is kell. Aztán mutató­ba előszedi a legszebbiket. Azt a ruhát, amit a pávakörben szokott magára ölteni. Mert Orgováiiyi Jánosné régi, kipró­bált tagja a híres erdőkürti pávásoknak. ♦ Erdőkürtön erősek a hagyo­mányok. Erősen őrzik vala­mennyit. Mert hiába a mai divat, a hasított szoknya, a pulóver, a selyemgarbó. A legszebb az, ha a lány, vagy fiatalasszony ringó-rengő szí­nes szoknyába bújik. Alatta legyen sok ropogósra kemé­nyített alsószoknya. A prusz- lik, mint a virágos rét, olyan sokszínű. Alatta az ing ugyan­csak hímzett. Jöhet a kötény, a fékető, a fehér harisnya, fe­kete lakkcipő. Mehet a tánc, szólhat a dal. Már a legkiseb­bek, az óvodások is ilyen ru­hát húznak ünnepségre. Eh­hez jön az általános iskolás fiúk citerazenekara. Csoda-e, ha sikere van az erdőkürti erdőkürti Magyar legény házába ment pávásoknak? menyecskének, de az anyósa ha kiállt a szomszédasszony­nyal beszélni a kapuba, úgy tereferéltek, hogy a szomszéd- asszony szlovákul mondta, ő Erdőkürti viseletben Orgoványi Jánosné a maga hímezte pruszlikkal. Azt tartják, az ember — bárhol éljen is az­tán — a szíve mélyén mindig erdőkürti marad. Büszke arra, hogy ebben a nagyon szép, dombokkal körülvett kis nóg­rádi községben látta meg a meg magyarul válaszolgatott. napvilágot. Az ' erdőkürtiek A ládafiában a mai napig ilyenek. A legkülönbnek lát- ott a sok húzott szoknya, vár­ják a falujukat, a legszebbnek a viseletűket, ragaszkodnak a hagyományokhoz. rótt kötény, pruszlik, féling. Azt mondja Budai József tanító, hogy valamikor évszá­zadokkal ezelőtt a török ki­űzése után öt szlovák és öt magyar családot telepítettek a vidékre. A régi, honfoglalás­kori falu az erdő alatt, a mai napig is templomdombnak ne­vezett részen volt. A törökök elpusztították, a földdel tették egyenlővé. Tíz jobbágycsalád kezdte az életet. Ma már nehéz eldönteni, hogy a szlovákok vettek-e át többet a magyaroktól, vagy fordítva. Mindenesetre a szlo­vákok a mai napig megőrizték hagyományaikat, gyönyörű vi­seletűket, nyelvüket. Erdőkürt Bod a Károly iskolaigazgató és nemzetiségi község. A nyolc- egyben népfronttitkár. száz lakosból, ha már min­denki nem is beszéli a szlová­kot, de érteni a legtöbben ér­tenek. Belesegít ebbe a szlo­vák szakkör. Az iskolásokat Boda Károlyné tanítja. Szlo­vák tanítóképzőben végzett. Szívesen és szeretettel gyűjti a szlovák dalokat, mondóká- kat, sok-sok verset ismer. Amikor a „gyerekeit” szaval- tatja az ünnepélyeken, vagv föllép a kamarakórus szlovák dalokkal, a taps hosszan tartó. ★ Nemzetiségi község, mond­juk Erdőkürtről. Jó néhány év­tizeddel ezelőtt kissé lenézően, csak „tótfalunak” hívták a környékbeliek. Hosszú időnek kellett eltelni ahhoz, hogy az előítéletek megszűnjenek. Or­goványi Jánosné, akihez láto­gatóba megyünk, rábólint. — Falun különösen nagy úr a megszokás. Emlékszem, kislány koromban nagy port vert fel, amikor egy lányt azért nem engedtek a szíve választottjához férjhez menni, mert annak a családja a sze­génység mellett még szlovák is volt. „Nem baj, ha nem szereti a választott vőlegényt, majd megszokják egymást” — mondta keménvszívűen az anyja. így lett. Mert a szokás, a föld, nagy úr volt. Orgoványiné szlovák asz- szony. A mai napig viseletben jár. A szülei a családi házban mindig szlovákul beszéltek. (Bábel felvételei) Több mint tíz esztendeje népfronttitkár Boda Károly iskolaigazgató. Amikor Balas­sagyarmaton elvégezte a taní­tóképzőt, Erdőkürtre helyez­ték. Akkor tizennyolc éves volt. Ma közeledik a negy­venhez. Megszokta, megszerette az embereket, őt is tisztelik, be­csülik. Olyan ünnepség nincs a faluban, ahová meg ne hív­nák, fel nem kérnék „jöjjön tanító úr, üljön az elnökség­be”. Három gyereke közül a íj legnagyobb egészségügyi szak­középiskolában tanul. A kö­zépső lelkes citerás, a legki­sebb másodikos. Négy esztendővel ezelőtt hívták Szirákra igazgatónak. Tépelődött, tanakodott. Aztán nemet mondott. Most megint válaszút előtt áll. A végső szót még nem mondta ki. Húsz évet, embereket, régi és mos­tani tanítványokat csak úgy egyszerűen itthagyni, ez nem jellemző Boda Károlyra. Az erdőkürti büszkeség, a faluhoz való ragaszkodás a mérce. Csatai Erzsébet A nyugdíjas tűzoltó állta a sarat Két hónappal ezelőtt August gyorsabban a 387 méter magas jesítménnyel hívta fel jő kon- Gary Muhrcke felkeltette egy- Empire State Buildings lép- díciójára a figyelmet Rajthoz kori munkaadóinak, New csőit. A hatóságok vizsgálatot ... maratoni versenyen York város hatóságainak gya- indítottak annak megállapító- , ........... ^ ’ n akvását. A 37 éves volt 1űz- sára, hogy jogosult-e nyugdíj ás a 4600 induló között a 133. oltó, akit egészségi okokból élvezésére. helyet szerezte meg. A megle­a nyugdíjkorhatár elérése -.lőtt < . mielőtt m-eszfll«.- pett újságíróknak elmondta, nyugdíjba helyeztek, győzel- g , a hatóságok kény szeri tették met aratott egy különös ver- tett volna a vizsgálat eredmé- arra, hogy nyugdíjba vcnul- senyben ő mászta meg a leg- nye, Muhrcke egy másik tel- jón, ő szívesen dolgozna. Rendszeresen bemutatják az ország jelentős bútorgyárainak termékeit a salgótarjáni Lakberendezési Áruházban. Nap­jainkban a Szatmár Bútorgyár szekrénysorait, ülő- cs fekvő- garnitúráit ismerheti meg az érdeklődő közönség, mely bú­torok tetszetősségére, kedvező árára jellemző, hogy már az első napokban megvásárolták nagy részét. A „lakbér” sikeres bemutatóit azonban 'nemcsak a vásárlók kedvelik, hanem a lakáskultúra iránt érdeklődők is szívesen gyűjtenek tapasz­talatokat otthonuk kialakításához.- kj — NÓGRÁD — 1978. június 3., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents