Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-25 / 148. szám
Ä hét 3 kérdése ' Ä magyar és lengyel pártvezetők varsói találkozása, a két ország párt- és kormány- küldöttségének tárgyalása nemcsak nálunk és lengyel barátainknál állt a figyelem középpontjában, hanem a világközvélemény is felfigyelt a nemzetközi állásfoglalásokra. Mit kell kiemelnünk Kádár János és Edward Gierek megnyilatkozásaiból ? A szovjet—amerikai viszony alakulása változatlanul izgalmas és gazdag a fordulatokban. Különösen fontos a ifér- dés, hogy a további szovjet— amerikai tárgyalások lehetőségét hogyan látják Moszkvában és Washingtonban? Közben a nyugat-európai országok diplomáciája is nagyobb sebességre kapcsolt. Egymást érik a csúcsszintű találkozók, mivel júliusban előbb a közös piaci országok vezetői, majd Bonnban Carter elnök és a leggazdagabb tőkésországok állam- és kormányfői tárgyalnak gazdasági, de politikai kérdésekről is. Hogyan rendeződnek a nyugat-európai sorok? 1. Mit kell kiemelnünk Kádár János és Edward Gierek külpolitikai megnyilatkozásaiból ? A varsói tárgyalásokon a két párt, a két kormány álláspontja azonosnak bizonyult a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésében. Kádár János hangsúlyozta, hogy a világ népeinek egyetemes érdeke az enyhülési folyamat fenntartása és kiterjesztése a katonai területre is. Edward Gierek rámutatott, hogy a tartós békét csak a fegyverkezési hajsza megfékezése, a szocialista országok által előterjesztett leszerelési program biztosítja. A magyar delegáció vezetője elmondotta, hogy nyugtalanít bennünket bizonyos erők aktivizálódása az USA-ban és egyes NATO-or- szágokban, amelyek arra törekszenek, hogy az Egyesült Államok keményítse meg a Szovjetunióhoz való viszonyát, és fokozni kívánják a Varsói Szerződés és a NATO országai közti szembenállást. Kádár János kijelentette, őszintén reméljük, hogy az amerikai és a nyugat-európai gazdasági és politikai élet reálisan gondolkodó tényezői nem engednek a nyomásnak. Mindkét pártvezető szóit a kínai vezetők politikájáról. Kádár János megállapította, hogy a kínai vezetés objektíve a szélsőséges, reakciós imperialista erők törekvéseit támogatja. Edward Gierek szintén úgy fogalmazott, hogy a béke és a szocializmus nyilvánvaló érdekeivel szemben az enyhülésellenes imperialista és an- tikommunista erőket támogatják a kínai vezetők, akik változatlanul folytatják szov- jetellenes politikai vonalukat. Kádár János ugyanakkor hangoztatta, hogy akár csak a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a magyar nép is baráti érzésekkel viseltetik a kínai nép iránt. A Kínai Néoköztársasággal változatlanul rendezni kívánjuk viszonyunkat, szorgalmazzuk az államközi kapcsolatok fejlesztését és azt kívánjuk, hogy a kínaiak találjanak vissza a haladásért és a békéért küzdők közös útjára — elvi politikánkból azonban nem engedhetünk! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének előmozdítása mellett tettek hitet a varsói találkozó részvevői. Kádár János kijelentette, hogy minden pártnak joga és kötelessége a marxizmus—leninizmus tanításainak alkotó alkalmazása, az adott ország sajátosságai és történelmi hagyományai alapján. Ugyanakkor fontos feladat egyeztetni a nemzeti és nemzetközi érdekeket. Törekedni kell az összefogásra a kölcsönös szolidaritás, az elvtársi együttműködés szellemében. Gierek hangsúlyozta, hogy a berlini értekezlet határozatainak talaján erősödik az európai testvérpártok internacionalista szolidaritása és együttműködése. 2. A további szovjet— amerikai tárgyalások lehetősége hogyan alakul? A szovjet lapokban a múlt hét szombatján megjelent és az amerikai külpolitikát bíráló cikkre az Egyesült Államokban sűrűn reagáltak: Vance külügyminiszter például hétfőn a kongresszusban, kedden Atlantic Cityben beszélt az amerikai—szovjet viszonyról, szerdán aztán a külügyminisztérium külön is nyilatkozatot adott ki. Vance láthatóan igyekezett a vita hangnemét mérsékelni —nem úgy, mint Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és a washingtoni „kemény vonal” képviselője tette. Vance azt bizonygatta, hogy az USA minden téren fejleszteni kívánja az együttműködést a Szovjetunióval. Szerinte a Carter-kormányzat minél előbb megállapodásra szeretne jutni a hadászati fegyverek korlátozása terén. Kétségtelen, hogy a SALT- tárgyalások egyes amerikai „héják” szándéka ellenére sem szakadtak meg. Szerdán például újabb találkozó volt Genfben, a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség között. Ami pedig egy újabb Gro- miko—Vance találkozó lehetőségét illeti, az amerikai diplomácia „nagy öregje”, Ave- rell Harriman, New Yorkban kijelentette, hogy úgy tudja: júliusban valószínűleg Genfben ismét tárgyalóasztal mellé ül a két külügyminiszter. Harriman annak a véleményének is hangot adott, hogy „igen közel van” az új SALT- megállapodás! 3. Hogyan rendeződnek a nyugat-európai sorok a júliusi csúcsértekezletek előtt? A dátum: július 16—17., a színhely: Bonn. A résztvevők: Carter, a japán kormányfő, a Közös Piac legnagyobb országainak vezetői, továbbá a kanadai miniszterelnök. A téma: a nyugati gazdasági válság elhúzódása ellen szükséges intézkedések, közös gazdaságpolitika, közös valutapolitika, közös energiapolitika kialakítására teendő kísérletek. S természetesen politikai kérdések is: kelet—nyugati viszony, enyhülés, vagy feszültség? Tekintettel arra, nogy a vendéglátó NSZK, a sorok rendezésének feladatát Schmidt kancellár vállalta magára. Már tárgyalt Andreotti olasz, Thorn luxemburgi miniszterelnökkel és nem hivatalos látogatás során Hamburgban fogadta Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt is. A nyugatnémet kancellár számára személyes ambíciója alapján és a bonni belpolitikai helyzet miatt ugyancsak jól jön, hogy ilyen fontos szerephez jut. (Mellesleg a Közös Piac rendje szerint, hogy tudniillik minden fél évben más ország adja a „kilencek” tanácsának elnökét, július 1-től éppen az NSZK a soros, Schmidt tehát a nyugat-európai tőkésintegráció szavát is hallathatja a magáé, az NSZK-é mellett...). Július első napjaiban Brémában' ülnek össze közös piaci csúcsértekezletre a „kilencek” állam- és kormányfői, kevesebb mint két hét múltán Bonnban sor kerül a még fontosabb nyugati gazdasági csúcskonferenciára. Kimenetelén múlik, hogy sikerül-e enyhíteni a tőkésvilágban még mindig jelentős arányú, sok zavart okbzó infláción, tudnak-e újabb munkaalkalmat teremteni a súlyos munkanélküliség elleni küzdelemben? Politikai következményei a nemzetközi életben szintén érezhetők lesznek, bármi legyen a bonni „csúcson” hozott döntés: valamelyest befolyásolni tudja-e Nyugat- Európa az USA-t, vagy ellenkezőleg, a carter! kormányzat maga mögé sorakoztatja a Közös Piac országait? Az Egyesült Államok tárgyalásai helyzetét a Szovjetunióval, (vagy akár Kínával szemben) módosíthatja az, ami Bonnban történik július közepén. Pálfy József Kádár János látogatásának lengyel visszhang ja Valamennyi szombati lengyel lap első oldalon, fényképes riportokban számolt be a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásának utolsó napjáról, s teljes terjedelmében ismertetik a látogatásról kiadott közös közleményt. Ismertették a lengyel lapok azt a sajtóértekezletet, is amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára válaszolt az újságírók kér- déseire, Varsóban. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja „Népeink barátsága” címmel foglalkozott a látogatás utolsó napjának eseményeivel. Kiemelte: a magyar vendégeket szívből jövő szeretet vette körül. A Zycie Warszawy Ésszerű és érzelmi barátság címmel utalt a Kádár Jánosnak, a nemzetközi sajtóértekezleten kifejtett egyik gondolatára. A lap méltatja a magyar—lengyel kapcsolatok jelentőségét, s rámutat arra, hogy a szocialista átalakulás eredményeként országainkat minden korábbinál szorosabb kapcsolatok fűzik össze, szilárd alapot adva az együttműködés korszerű formáinak. Kétségtelen — írja a kommentár —, hogy Kádár János látogatása új és még a korábbiaknál is fontosabb fejezetet nyitott a lengyel—magyar együttműködés történetében. A Kádár János és Edward Gierek tárgyalásai iránt megnyilvánult külföldi érdeklődés ugyanakkor arra vall, hogy e látogatás nemzetközi szinten is fontos esemény volt. Ez logikusan következik országainknak a mai Európában elfoglalt helyéből és a szocialista országok közös békeprogramjának végrehajtásában való részvételünkből — írja befejezésül a Zycie Warszawy. Pihenőnap az űrben Az újonnan bevezetett munkarend, az ötnapos munkahét szerint szombaton és vasárnap nem dolgoznak az űrhajósok a Szaljut—Szojuz űrállomáson. Ez azonban nem pontosan fedi a valóságot, hiszen a mindennapos munkát, a műszerek, berendezések állandó ellenőrzését, az űrállomás rendben tartását, s emellett néhány kísérletet folyamatosan el kell végezniük. A pihenőnapok napirendjéhez tartozik a jegyzetek rendezése, a felkészülés az új feladatokra, a sport és az aktív pihenés több más formája is. Romanyenko és Grecsko tapasztalata azt bizonyítja, hogy a tartós űrutazás során helytelen lenne a teljes kikapcsolódás. A lényeg inkább az, hogy a pihenőnapoknak nincs szoros programja. Jut idő a kedvtelésből végzett tevékenységre és a tényleges szórakozásra is. Ehhez az űrállomáson kis könyvtár, hangszalagtéka és videokazettákból álló televíziós program is rendelkezésre áll. A sportlehetőséget a végtelen szalagos futópálya és a szobakerékpár adja meg. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok Ferdinand Marcos, a Fülöpszigetek Köztársaság elnöke megerősítette, hogy kormánya fejleszteni kívánja a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait. A külügyminisztérium munkatársai és a Manilában akkreditált diplomaták előtt tartott beszédében rámutatott: az elmúlt idők tapasztalatai alapján az országnak a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatai kölcsönösen előnyösnek és hasznosnak bizonyultak. Az államfő beszédében azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szándékosan nyújtja el a Fülöp-szigetek területén levő amerikai haditámaszpontok státuszának megváltoztatásáról már három éve folyó tárgyalásokat. Munkősbizottsagok A spanyol munkásbizottságok első kongresszusa a főtitkár, Marcelino Camacho válaszának meghallgatása után, nagy többséggel (993 szavazattal 125 ellenében és 40 tartózkodás mellett) jóváhagyta a titkárság beszámolóját. A kongresszus kisebb módosításokat is megszavazott A kongresszust pénteken üdvözölte a szovjet szakszervezetek központi tanácsának küldöttsége. A szovjet delegáció a küldöttek nagy többségének viharos tapsa közepette átnyújtotta az elnökségnek a szovjet szakszervezetek ajándékát: egy Lenin-képet. Fonák hatás „Gyönyörű, elbűvölő!” — kiáltották az amerikai tisztek szerdán valahol a New Mexi. kó-i sivatagban, amikor először mutatták be a nyilvánosság előtt az amerikai hadi- tengerészet Tomahawkját, közkeletű, de technikailag indokolatlan elnevezéssel „cirkáló szárnyasrakétáját”. Nem így vélekedtek a látványosságról New York-i ENSZ- körökben, ahol néhány nap. pal a leszerelési ülésszak befejezése előtt fonák hatást keltett a rosszul időzített erődemonstráció. A 700—800 kilométeres óránkénti sebességű pilóta nélküli repülőtest a New York Times tudósítója szerint „kulcseleme lesz a nemzet stratégiai fegyvertárának a nyolcvanas években”. 2 NOGRAD — 1978. június 25., vasárnap Ellátogatott a Nemzeti Galériába a Budapesten tartózkodó angol parlamenti küldöttség Hazaérkezett a delegáció Szombaton reggel hazautazott Belgrádból az MSZMP KB küldöttsége, amely Huszár Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Mi. nisztertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett a JKSZ XI. kongresszusán* A küldöttség tagja volt Be. recz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. A delegáció szombaton hazaérkezett Budapestre. , Kiutasított képviselők A Peruból kiutasított, de korábban az alkotmányozó nemzetgyűlés képviselőivé választott politikusok gyako. Tolhatják képviselői funkciójukat — jelentette ki Francisco Morales Bermudez elnök Limában. Mint mondotta, a kormány úgy döntött, hogy e kérdésben „enged a nép akaratának”. Hírek Afrikéból Az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottsága Dar es-Salaamban tartott ötnapos ülésének befejeztével elítélte a Nyugat-Afrikában végbemenő imperialista katonai intervenciót és tiltakozott az úgynevezett afrikakö- zi erő felállítása ellen. „Megdöbbenéssel szerezi tünk tudomást arról a javaslatról, hogy pánafrikai erőt állítsanak fel kontinensünkön, bizonyos Afrikán kívüli erők támogatásával. Egy esetleges afrikaközi erőnek afri. kainak kell lennie és annak felállításáról az Afrikai Egy. ségszervezetnek kell döntenie’' — hangzik a többségi szavad zattal elfogadott határozati ban. A Dar es-Salaamban elfogadott dokumentum elítéli az imperialisták, afrikai lakája, ik és zsoldosaik új szerepét. Leszögezi: „eltökélten szem. benállunk bármilyen külföl. di erő beavatkozásával, ha ezek az erők akciói Afrika ér. dekeivel ellentétesek”. Mobutu zaire-i elnök egynapos gaboni látogatásának bei fejeztével visszaérkezett Kinshasába. A gaboni államfővel, Omar Bongóval, aki egyben az Afrikai Egységszervezet soros elnöke „megvitatták az afrikai problémákat és a kétoldalú kapcsolatok erősítésének kérdéseit” — adta hírül a zaire-i hírszol.' gálati iroda. Mobutu egy gaboni sajtóértekezleten azt állította, hogy hadserege kubai hadifoglyokat őriz. A kubai kormány pántéi ken kiadott közleményében felszólította Mobutu zaire-i államfőt arra, hogy mutassa be a nemzetközi sajtó képviselői előtt a Mobutu által emlegetett állítólagos kubai foglyokat, akiket hihetőleg, a shabai harcok idején ejtettek volna fogságba. A havannai közlemény azonban emlékeztet arra, hogy a zaire-i államfőnek kitűnő kapcsolatai vannak a CIA-val és más imperialista hírszerző ügynökségekkel. Lehet, hogy durva manipuláció készül: kubai ellenforradalmárokat, vagy más, Afrikában letartóztatott kubai állampolgáro. kát próbál majd Mobutu kubai foglyokként bemutatni. „Minthogy egyetlen kubai katona sem vett részt, semmilyen formában a shabai eseményekben, Mobutu állítása cinikus tréfa” — állapítja meg a kubai kormány közi*, ménye. ,
