Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-24 / 147. szám
Zsuzsa, Zorán és a közönség A popzene világában év vége felé több népszerűségi lista is készült De majdnem mindegyiken ugyanaz a női és férfi szólóénekes került az első helyre: Koncz > Zsuzsa és Zorán Szte- vanovity. Velük és róluk beszélgettünk, abból az apropóból, hogy nemrég fejeződött be hosz- szú, közös vidéki elő- adókörútjuk. — Érzel-e különbséget, sajátosságot, a fővárosi és a Zorán vidéki közönség között? — Az igazi különbség nem e közönségben van — mondja Zsuzsa —, hanem sokszor a fellépések körülményeiben. A közönség egyformán értő és lelkes mindenhol, amit sajnos a helybeli szervezőkről nem mindig lehet elmondani. — Hol jártatok e koncert- körúton ? — 1977. utolsó negyedévében 50 helyen — veszi át a szót Zorán. — Zsuzsa külön fellépett még vagy 25 községben is. Ami jóleső látvány volt: sokszor a legkisebb határmenti kisközségben is modern kultúrház várt. — 1978-ban is lesz közös turnétok? — Az idén nem — mondja Koncz Zsuzsa —, mert március közepéig lengyel úton vettem részt, majd stúdiókban dolgozom: készül a tizenegyedik nagylemezem is. Ezenkívül csehszlovákiai és romániai fellépéssorozat is vár rám, és Balaton körüli nyári turnét tervezek. — És Zorán tervei? — Mindenekelőtt a következő nagylemez. Hogy jobb legyen, mint a tavalyi. Jobbnak kell lennie, ha nem akarjuk azt, hogy ránkfogják: véletlen volt... —.És hol láthat legközelebb a közönség? — Észak- és kelet-magyarországi körúton, Időnként távoli kis falvakba is eljutok, közös műsorban ezúttal Cserháti Zsuzsával és Eszményi Viktóriával. Igaz, nem min. den műsorom az Országos Rendező Iroda szervezése, de ennek oka is van: kisebb településekre különböző gazdasági okok miatt sokszor nem Konz Zsuzsa éri meg az ORI-nak, hogy műsort szervezzen. Én pedig oda is szeretnék eljutni. — Hol lépsz fel a közeljövőben? — Néhány állomás: Nyék- ládháza, Bocs, Sátoraljaújhely, Téglás, Debrecen, Tokaj, Hajdúszovát, Fehérgyarmat, Csenger... — Ilyen koncertút során van alkalmatok a tapson és az arcokon mért hatáson kívül másféle kapcsolatot teremteni a közönséggel? Zsuzsa válaszol előbb: — Ilyen fellépéskor beszélgetni időhiány miatt nehéz. Ha egy klubba csak beszélgetni hívnak, örömmel megyek. Budapesten erre persze többször nyílik alkalom, idő —, de ha hívnak máshová is szívesen megyek. És Zorán? — Én is inkább klubbeszélgetéseken mérem le a közönség reagálását. A koncerten inkább arról tudok meggyőződni : érdekli-e az eljötteket az, amit csinálok? Ha csend van a nézőtéren, amíg énekelek és zaj, ha befejezem, azt jelzi: jól jót adunk elő. Még valamire jó egy-egy ilyen fellépés, illetve ezek sorozata: mondjuk, van egy 12 számos nagylemezem. De, hogy a 12 dalból melyik az igazi, az a lemezboltban nem derül ki. Ott „egyben veszik meg”... Fellépésnél viszont pontosan mérhető. — És a tavalyi nagylemezednél, koncertkörutadnál mi volt a tanulság? — A közönség szívesen fogadta az őszinteséget. Sokan kérdezték: az életemről szól ez a lemez? Bizonyos értelemben: igen. Hiszen a fő szövegíró, Dusán, a testvérem. És, ha valaki ismer, tudja a gondolataimat — ő igen. így szinte minden szó, ami a lemezen elhangzik, az enyém is. És ez nem mindenkinek adatik meg a popvilágban. És is sok olyasmit énekeltem már kényszerűségből, amihez „semmi közöm se volt”. Mostanában sokat járom a klubokat, hónom alatt egy szál gitárral és számaimról beszélgetek: a legkellemesebb meglepetés, hogy sokan olyan áttételes dolgokra is ráérez- tek a lemez szövegével kapcsolatban, amit csak titokban mertünk remélni. És amit nem vártunk: az „Apám hitte” című dalnál az emlékezetes „Metronóm”-bemutatón még a szakma semmin sem csodálkozó „profijai" is meghatódtak. Jólesett Szatmári Jenő István Töth Béla: LEGEM DÁK ÄLÓRÓL- . 41. — Hol van, mutl, mert nem szeretném, ha valaki köröszt- be tenné előttem a lábát. Vagy hadd legyen. Mindjárt jön a Madár, s usgyi, kiröppenünk a pusztába. Jössz-e velem? — Minek szöknék, ha anélkül is engednek. — De engednek? — Majd megkérdezed anyámtól. — Én meg. Megkérdezem. — Hallja-e nénéfnasszony, eladó-e a lánya? — Eladónak eladó, a nótában is úgy danolják, arra a mezőségi részeken, hogy az ökör a földet nem magának szántja, az anya a lányát nem magának szánja! — De jó hallani. Jő helyre vetett engem a Madár. Hát adják-e? — Nem is üsmerjük egy. mást. Maga mondhat akármit magáról! — Ismerem én — szólalt meg először a lány apja. — Maga a 18-as katonaménes számadója! — Az hát, az vagyok. Kicsit furcsán estem be kigyel- metekhez lánykérőbe, de hát nem az számít ugye, hogy négykézláb jöttem, hanem, hogy talpon menjek el. Ezzel a szép kislánnyal karszügyön. — Hát majd módjával, ösz- szeismerkedünk aztán, lehet, beszélni. Nem egy galambfészek az élet! — Nem. Nem ám! — Járhatok a házukhoz? — Hát járjon. Amikor lányos nap van. — Nekem minden nap az lesz! — Hűha! őszig házat árendáltam, újborkor lakodalmat csaptunk. Kokora volt a tanúm, Csőke a násznagyom. Maga a szent- andrási bíró adott össze ben. nünket, Vértesi Andrásnak hívták. Nem volt nehéz vele ösmeretségre jutni, több okoknál fogva. Mert maga is abból a rendből szabódott, amiből én, csak éppen saját házfedél a feje felett, s korára már egy legényke fia, egy szép leánykája élt őszülő feje gondjai között. Tűszomszédok voltunk, így min. dennaposak. A falu baját úgy hordta a vállán, mint a sajátját. Abból pedig több volt, mint amit viselni lehetett. A határőrvidéki katonák széna-, kenyér-, abrakporcióját hajtották rajtuk egyszer a Békés vármegyei parancsok, aztán a Csongrád megyei parancsok értelmében. Nem tudták azt se eldönteni, hová tartozik a falu. Mindenhová. Gyerünk, bíró, adjad, bíró. Házasságom esztendejében már olyan keserű volt a szája, mintha bü. rökleveseket napjában háromszor evett volna. Szénái, kát pedig egyenesen a kaszálókról szedték össze a katonák, s a lakosok az istállók szalmafedelét étették, maguk marharépára fanyalodtak. A harag magasan lobogott. Károly király Olaszországban háborúskodott a spanyolokkal, Alsó-Dunán a törökökkel, Ken3rér, katona, ló! A kiráiy is félt. Márpedig, ahol a királynak félnie kell, ott rettegjen az alattvaló. Rákóczi fejedelemnek József nevű fia élt, ki a bujdosók tömegeit tudta maga mögött, s követelte az erdélyi fejedelemséget. Ebben támogatta a magas szultán. Egy este, éppen elvitték minden lovam katonának, hát nagy tengődések között kóvályogtam, dolog nélkül, tatár mellett gyülekezik a nép java Vértesi bíró istállójában. Fölhívás a kezében, Károly é, hogy Rákóczi József pedig áruló, és ki véle egyetért hasonló bűnökbe veri magát, s a büntetés az övéhez hasonlóan méretik ki. Rákóczi felségsértő és lázadó, ki királya, hazája ellen európai sereggel tör. Fejére vérdíj tűzetik ki. Bárki büntetlenül megölheti. Es királyi szavával ígéri a király, hogy aki Rákóczit élve bármely vár, vagy sereg parancsnokának átadja, annak tízezer forint a jutalma. Aki levágott fejével szolgál, annak hatezer forintokkal jutalmazzák tették. Vagy aki bizonyítani tudja, hogy megölte annak is hatezer a várható jutalma. Dermesztő csönd következett az istállóban, a tatar sercegése dörömböl, középre állt egy fehér pamacs férfi, a határőrvidék kapitánya, bizonyos Szegedinác Péter nevezetű, s azt mondja, hogy 4 NÓCRÁD - 1978. június 24., szombat iY¥ A Kossuth Könyvkiadónál jelent meg Marafkó László és Szántó Péter közös munkája a Gazdasági vezetők című kis riportkötet, amelyben a szerzők arra igyekeznek választ keresni, hogy a mai szocialista Magyarországon milyen módszerekkel dolgozó, milyen személyes tulajdonságokkal rendelkező vezetők érhetnek el sikereket. Ennek megfelelően a könyvben az ország különböző vidékein élő, más és más beosztásban dolgozó emberek nyilatkoznak az eredményes gazdálkodás, a vezetői munka „titkairól”. A szocializmus politikai gazdaságtana című kiadvány — a szovjet N. D. Ko- leszov munkája — rendkívül röviden, tömören és egyszerű nyelvezettel, kérdések és feleletek formájában tárgyalja a zocializmus politikai gazdaságtanának szinte valamennyi problémakörét. A többi közt olyan kérdésekre találhatunk a könyvben választ, hogy melyek a fejlett szocialista társadalom jellemzői, mit értünk tudományos munkaszervezés alatt, miért szükségszerű az árutermelés a szocializmusban, mi a nyereség jelentősége, a hitel szerepe, a külkereskedelem lényege a szocialista gazdasági rendben stb. Megjelentette a kiadó Zinovij Jurjev Suhanó álmok című szépirodalmi munkáját is. A Magvető Könyvkiadónál látott napvilágot Nagy László Jönnek a harangok értem című kötete. A költő Kölcsey erkölcsi komolyságával, Ady biblikus pátoszával, a népköltészet nyelvi erejével és gazdag szürrealista fantáziájával fogalmazza meg utolsó kötetében közösségi érvényű mondanivalóit, sokszor tudatosan támaszkodva a nagy elődökre. Moldova György szatirikus írásait tartalmazza A beszélő disznó. A Rakéta regények sorában jelent meg a Lengyel József hagyatékából előkerült kisregény, a Fegyverhordó Ndolo naplója, az Illés Endre tizenegy új novelláját tartalmazó Dilaudid, és Gyurkó László érdekes monológremeklése, a Halálugrás. Kolozsvári Grandpierre Emil könyve a Hullámtörők. Gal- góczi Erzsébet A közös bűn című regényének a cselekménye 1956 telére nyúlik vissza; a drámai feszültségű írásból Mihályfi Imre rendező és Szé- csényi Ferenc operatőr készített' filmet. A vitám et sangui- nem című filmregény Hernádi Gyula és Jancsó Miklós közös munkája, modellje valóságos történeti személy: Bajcsy- Zsilinszky Endre. Csorba Győző összegyűjtött verseit és Örkény István újabb drámáit is megjelentette a kiadó, utóbbi Élőszóval címmel. Benjámin László egész életművéről ad átfogó képet a Tüzet akartam című válogatás. Váci Mihály hagyatékából került elő az Utazás Bürokronéziában című szatirikus kórkép, amely rövidebb-hosszabb versekből áll; az 1950/60-as években született darabokat a költő felesége, Juhász Mária rendezte sajtó alá. Harmincöt vers címmel jelent meg Weöres Sándor újabb versfüzére. Szé- csi Margit válogatott verseinek gyűjteménye a Mit viszel folyó? Tandori Dezső negyedik verseskötete a Még így sem. Egy széthulló család életét eleveníti fel — a családtagok egymásnak ellentmondó és egymástól idegen nézőpontjából — Bereményi Géza új regénye, a Legendárium. A két világháború között egy alföldi kisvárosban játszódik Berczely A, Károly Előjáték című regénye. Az első népszámlálás 1869-ben Csehországban mór 1869- ben sor került az első hivatalos népszámlálásra. Ekkor az országnak 7 617 230 lakosa volt. Becslések szerint Csehország területén az IV—VI. században körülbelül félmillió ember élt. A fehérhegyi csata (1620. november 8.) előtti időben mintegy kétmillió lakosa lehetett a cseh területeknek, de a harmincéves háború (1618—1648) idején a lakosság, körülbelül egyharmada elpusztult. mostan, emberek, éppen Rákóczi nevével fordítsuk meg a sorsunkat! Katonáim vakondok módra élnek a határsáv veremlaktanyáiban, embertelen döghalál tizedeli őket, s ha nem akarnak egyik napról a másikra felfordulni, akkor titeket fosztogatnak, jószágaitokat a mezőről elhajtják, gabonáitokat félérésben elpazarolják. Én akármire, megesküszöm, hogy az aradi várban levő két századommal egy hamarosan fölzajgatott népfölkeléssel mellétek állok. Szegdinác Péter folytatta: A ml érdekünk, a ti érdeketek. Magyar uralkodó segítheti le rólunk a földre sújtó bajokat csak! Az idegen király, idegen kupciherjei nem ismernek immár semmi könyörületet velünk. A megyénk ispánjai idegenek. Lázítsátok a népet, erősségeket foglaljunk el. Aradot én, de segedelmetekre leszek Gyula elfoglalásában. A két vár közötti térségeken már fogadhatjuk Rákóczit, ki is a Törökországba szorult bujdosóival útban van hazafele immár. A verbuválás eredményéről pedig legyetek híradással nékem az aradi várban. Én mentem volna lázítani, akár Kokora vagy Csőke, s tíz más. Azon éjszakán már elindultak Vésztőre, Tornyára. Jenőre, Dobozra, s a tájék húsz más tartományaiba, de Piros, az én Pirosom, nyakamra kulcsolta két virágszál karját, s megsúgta, gyerekünk lesz. • Hogy is hagyhatnám el ilyen, örömös pillanatokban? Kokora az más, fölserdültek a kicsijei. Csőkének sincs vesztegetnivalója. Vértesi bíró is csak a terheitől szabadul, s mindazon bocskoros parasztok, Matula, Szabó Péter, Szántó Mihály, Pásztor István a bajaiktól szabadulnak. (Folytatjuk) „I film a szenvedélyem” Santiago Alvarez költő, akkor, amikor Vertov mun- újságíró, számos nemzetközi kásságával megismerkedett. filmfesztivál díjnyertese, világhírnevet vívott ki dokumentum! ilm j ei vei. Mint egy interjúban leszögezte, a kubai filmgyártás az ország jelenkori történetében, forradalmi átalakulásában gyökerezik. Az, hogy a kubai filmek sokban hasonlítanak az olasz neorealista filmalkotásokhoz, a Nagy Októberről készült szovjet filmek egyi- kéhez-másikához is, Alvarez szerint egészen logikus, öt Driga Vertov tanítványának tartják, pedig már több mint 300 híradót és több mint 20 dokumentumfilmet készített Alvarez a filmírók és újságírók egyetemén előadó. Az a véleménye — és erre tanítja tanítványait is —, hogy csak jó újságíróból lehet jó dokumentumfilm-író és -rendező. Ez hivatás, méghozzá a legigazibbak közül való, igazi szenvedély egy újságíró számára. A dokumentumfilm készítéséhez igaz dokumentumok, történetek szükségesek. Századunk legjobb regénye — mondja Alvarez — maga a kubai forradalom. Én ennek köszönhetem legjobb filmjeimet. Mai ív ajánlatunk 15.05: Az ifjú Garibaldi. 1848-ban, forradalmi úton nem tudták véghezvinni Itália egyesítését. A következő két évtized népi felszabadító mozgalma azonban meghozta a sikert. Az egyesítő mozgalom hőse, nagy tömegeket magával ragadó vezére volt Giuseppe Garibaldi. (Szicíliai és nápolyi felszabadító hadjárataiban magyarok is részt vettek: magyar légió is alakult Türr István vezetésével. Az elnyomott Magyarországon az 1860-as években nagy népszerűségnek örvendett. Nevét Kossuthéval együtt emlegették.) A hatrészes olasz tévésorozat hiteles dokumentumokra támaszkodva eleveníti fel a kor történelmét és az ifjú Garibaldi életét, attól kezdődően, hogy 1831-ben csatlakozott az „Ifjú Itália” elnevezésű forradalmi mozgalomhoz. Képünkön: Ingrid Bergman-sorozat: Szereti ön Brahmsot? — amerikai film. Ma este 21.20 órakor. P
