Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-02 / 128. szám
ŐSBEMUTATÓ a szécsényi múzeum zárókoncertjén A balassagyarmati Rózsavölgyi'. Márk Zeneiskola tanárai a szécsényi múzeum felkérésére az 1977—78-as évadban kcncertsorozatot tartottak a ;múzeum kitűnő akusztikájú ^dísztermében. A környezet «és a zene felejthetetlen percekeit szerzett a közönségnek és az előadóknak egyaránt. Nemcsak az épület és a park szépsége, hanem a lelkes közönség is hozzájárult az est sikeréhez. Az öt hangverseny közül kiemelkedett a J. S. Bach együttes műsoca, valamint Réti Zoltán előadása Rózsavölgyi Márk korának zenéjéről, szintén a B;*ch együttes közreműködésével. A zárókoncerten az alábbi műveket hallhatta a közönség: Ikájlet A-moll szonáta (Veres István, Fogarasi Béla). Egy barokk mű, ami stílszerűen pompás előadásban szólalt meg. J- S. Bach műveiből adott elő a Bach együttes. (Veres István, Komády Gerzson, Fogarasi Béla és Szűcs Ferenc.) A 186., 49., 123. kantátából hangzottak el részletek. A nívódíjas együttes ezúttal is bizonyította, méltán kaptak magas elismerést. A kedvesen megszólaltatott Mozart-szerenád után (Palánki Éva fuvola, Somogyvári Ildikó zongora) szintén Mozart-mű- vet hallhatott a közönség: a C-dúr variációkat Nóti Erzsébet bravúros előadásában. Egy nagyszabású romantikus mű következett, Weber nagy kettőskoncertje klarinétra és zongorára. Tassonyi Zsolt szép hangon, nagy ívekben összefo- gottan szólaltatta meg a hangszerét, méltó párja volt a zongorista Somogyvári Ildikó. Végül a szintén nívódíjas Veres—Fogarasi duó Pata- chich Iván Mozaikok című művét adta elő. Az est barokk muzsikával kezdődött, s napjaink zenéjével ért véget. Réti Zoltán, aki mind a négy koncertet ismertette, erről a műről a következőket mondta: — Mind a Bach együttes, mind a Veres—Fogarasi duó több ősbemutatóval gazdagította a magyar zenét. Több zeneszerző, Geszler György, Kistétényi Melinda, Pongrácz Zoltán, Gonda János, Borsodi László kimondottan az ő számukra írt kompozíciót, amit hangversenyen, rádióban bemutattak, sőt a felvételek azóta is hallhatók. Patachich Iván pár hete adta át a Veres—Fogarasi duónak Mozaikok című művét. Négytételes. Az első: Libero. Ügynevezett szabad idő tengelyes, dodekafontétel. A második Moderato gitárszóló után a fuvola veszi át a vezető szerepet, majd a gitár ismét. Az egész tétel izgalmas, ritmuseltolódásokkal teli aleatorikus zene. A harmadik: 5/8-os allegro. Érdekes, fagottimitáció-szerűen kiséri a gitár a fuvolát. A spanyol gitárosoktól ismert virtuóz hangszerjáték és különféle dobolások, majd gitárszóló után egy hatalmas unisonoban csúcsosodik a mű. A negyedik tétel ismét Libero, zeneszerzői módszer, az első mű megfordítása ritmikában és hangzásban. Ezt a nagyon is modern művet a közönség nagy tapssal fogadta. A résztvevők felejthetetlen élménnyel távoztak a szécsényi zenés hétfő rendezvényéről. NAPIRENDÉIN í A nevelésközpontú iskola Közoktatásunk továbbfejlesz- , val, amely egyébként nem kü- koztatása, végeredményben tése kapcsán nemcsak a pe- ----------- ----«- ° d agógiai sajtóban, hanem a politikai napi- és hetilapokban is rendszeresen fölbukkan a nevelőiskola kifejezés. A pedagógia elméleti szakemberei — természetesen maguk a nevelők is — azt értik ezen, hogy köznevelési rendszerünket a nevelésközpontú iskola irányába kell továbbfejlesztenünk. Ez olyan intézményt jelöl, ahol a nevelés és az oktatás viszonyában a nevelésnek van megkülönböztetett szerepe. De hát a tanítás végül is emberformálás, vagyis olyan egységes pedagógiai folyamat — hallatszik a kívülállók ellenvetése —, amely nem osztható két szemben álló részre, nevelésre és oktatásra. Voltaképnak. lönleges iskolafajta. Egyszerű- tanuló fölkészítése a szociálisén csak olyan oktatási intéz- ta társadalom építésében va- mény, amely erejéhez mér- ló tevékeny részvételre. E cél ten eleget tesz vállalt hivatá- kitűzésével korántsem állítjuk sának: tehetségüket sokoldalú- azt, hogy a régi iskolában vég- an kibontakoztatni képes fia- zett ismeretátadásnak, ellenőr- talságot nevel a társadalom- zésnek, s más pedagógiai tevékenységnek nem volt nevelőhatása. Hiszen minden iskola nevelt, azaz valamilyen módon és irányban mindig fejlesztette a gyereket. Az oktató és a szocialista nevelőiskola közötti különbség lényege: igen magas hatékonysággal azoknak a személyiségvo- amePEDAGÖGIAI HAGYOMÁNYOK Még manapság is, számos korszerűsítési lépés ellenére násoknak kifejlesztése, továbbélnek a megcsontosodott pedagógiai hagyományok, maradi beidegződések. A magyar iskola a felszabadulás után is sokáig egyetlen személyiségfejlesztési módra, a lyekre a fejlett szocialista társadalomnak Szüksége van. Mindezt így fogalmazzák meg az Országos Pedagógiai Intézetben: „A nevelésközpontú iskolában nem azért végezpen igaz ez a közbeszólás, de szaktárgyakba zárt tudományos nek el egy bizonyos anyagot, sietve hozzátesszük: csak a szocialista iskolára vonatkozóan. A polgári társadalmak iskolarendszere ugyanis az uralkodó osztály közvetlen érdekeinek megfelelően előtérbe helyezi az oktatást, az egyoldalú szakemberképzést — szemben a szocialista ismeretek átadására koncent- mert előírták, vagy mert a ta- rálta tevékenységét. Ennek fe- nár kedveli, hanem a nevelés lelt meg az iskola hierarchiá- céljához és konkrét feltételei- ja: a katedrán álló, ismerete- hez szabják az egész pedagó- ket előadó tanár, s a padok- giai tevékenységet. Az eszkö- ban ülő, a tudást befogadó ta- zöket nem léptetik elő céllá, nuló, akik között ezen kívül az előírásokat, utasításokat so- másfajta kapcsolat nehezen hasem mechanikusan, gondol- iskolá- v°ít elképzelhető. Az osztályo- kodás nélkül, lélektelenül hajt- zás — minden fonákságával ják végre. Ehhez nevelői cél- ' — ezen az idejétmúlt tanár- tudatosság kell, amely a tadiák modellen alapult, sőt ez nulók fejlődésében találja meg határozta meg alapvetően a a legfőbb iskolai érdekeket”, teljes iskolai élet szervezését, légkörét, a vezetés stílusát, mi — • ■ több: az épület beosztását is. Köznevelésünk megújításának fontos eredménye volt annak az igazságnak érvényre juttatása, mely szerint a tanítás nem egyirányú folyamat, hanem kölcsönösséget tartalmaz. Magyarán szólva: a diA Nógrádmegyerl körzeti Általános Iskola előcsarnokában a napokban felavatták Radios István festőművész „Az iskola” című zománcfestésű faliképét. A tizennyolc négyzetméteres alkotást a művész szfilőfa luja felkérésére tervezte és a ZIM salgótarjáni gyára szakembereinek segítségével készítette társadalmi munkában. A Képzőművészeti és Iparművészeti lektorátus által elfogadott művet Praznovszky Mihály, a szécsényi helytörténeti múzeum igazgatója ünnepélyes keretek között adta át. Képünkön: Farkas Péter és családja (akik Nagyorosziból jöttek) gyönyörködni a tűzzo- máncalkotásban. .* (Fotó: Sturman Béla) Nem Is tudom, mit ettünk Is eheti tovább az alsóvárosi hamarjában, früstöket-e, vagy ferencesek kegyelemkenyerét, ebédet, igaz, uraknál mindig Visszalüktetek egy magyar készen van a sistergő étel, a kalauzzal a peregi pusztákra, lakoma, akár az akasztófa. telik egy nap a másik után. Gsak elég az az egyhez, mire Magamban vagyok. Már azt megbékéltünk az éhünkkel, hittem, tán megváltoztatta né- hát elkészült a sorsom lelüli zetét a gróf, ami nem baj, hidöntés is. Hogy legyek az ö lógenerálisa. Járhatok csikós- tán kijut ezután is, ami szén eddig is kenyeret ettem, negúnyában, a kezemre biz ki- kém kell. Hanem így a napokig való dévánkozásom egyik esthaj22. lencezer lovat, hozzávaló erm berrel, takarmánnyal. De azokat olyan katonák alá való nalán csak fölnyerít az én kívánok harci lovaknak kell kiképez- Basám, vágdossa a fülét előreértedasemmi°t8ypedig mint iát- h°gJ ® vií? ... „„ zetéhez el lehessen jutni. TaA körülötte álló nehézran- vaf. gadó okom lehetett volna, gúak figyelték minden rezdü- Hadivüag^ ez. ^ Minden ^olyan hogy én nem vagyok ám hátra, súgta, hogy jönnek. Én le is feküdtem, el is aludtam, mert a Basa szavában az is a benne volt, hogy odébb van- a gvárdián nak ám még, de messzire, az ő íege- Hajnalban aztán hallom az ökrös szekerek csöngőinek letét. A szájuk is mozgott, sebesen megfordulhat benne, mae|am ura! Én‘ annyira vele éreztek. Súgtak hogyt az* a terem[ő se jobbágya vagyok, v is neki valamit. Megállt, állát teheti Még szerencse, hogy a ^ ^gy is~állklhatnék eny- vakarászva elgondolkozott, Csanádi törököknél együtt uldo- jószágot össze? Aztán ta- szavát. Délre odaértek a mái igent intett a fejével. Szem- geltunk néhány orat, míg le- gadhattam volna amiatt is, hák, szénásszekér épp száz, mel való beszédüket nem ér- pingált, én meg gyönyörű, e- kogy katonákat küld oda. De abrakos meg ötven, tizenkét tettem volna, ha be nem lép ges szép szomorú dallamokat j1jszen gn messziről se szeret- váltókocsin jöttek az iparok, erre két pirosruhás kínvalla- tutulgattam neki. tem látni a kardosokat. Cső- nyergesek, kovácsok, felcsetó, de egyenesen nekem all- ügy örült ezen Marsigli, vé- cselék népség. Egymást se ér- rek, húsz szekéren a sátorok, nak, rakják kezeimre az ujj- konycimpájú orra remegni tik. Ott vannak a hirtelen ha- harmincon a szakácsok, keszorítót. Csak hírből hallót- kezdett. Idomított szolgasze- ragú francia páncélos urak, a nyérsütögetők. A lovak is jöttam effélékről, de hát senki mélyzete tudta, mi következik fegyverrel született poroszok, tek olyan hullámverésekben, nem mondta ezt az ismeret- ilyenkor. Hordták a tálas sül- a tüzes rácok, zsombékoló tó- ahogy árvízkor támad a Tisza, séget valami vidámítónak. teket, borokat, török üdítőket, tok, a vitézkedő spanyolok, Nem szorítottak a pirosruhá- Én meg pottyantam egyik lantot verő taljánok, kegysok, pislogtak mint pásztor- meglepetésből a másikba, vesztett törökök, baromtalan kutyák a gazdára. Eszünk, iszunk, seggreverőcs- székelyek, kötéllel fogott ma— Ki vagy te? — kérdezte két ugyan nem játszottunk, gyarok. Ezek keze által seregvallató hangon Marsigli. hanem azt mondja, legyek né- lovakat okítani? — A Csanádi káptalan esi- ki az adjutánsa! Éppen ilyen , kószámadója, szolgálatára! emberre lesz néki szüksége! Í5°k; tur>ekedm való idom ismerhet az úr, tavalyelőtt ott De megkövettem szépen, nem akadt, Marsigli úgy paro- egyezelődött Kászon basával a ennyi kitanulmányosodott em- lázott el tőlem, hogy amit várban, napokig élte házain- bere között nem érnék én né- mondott, megmondott. Menjek kát, engem is lepingált a bőr- ki annyit se, mint karikás us- csak vissza egy kalauzzal a dudával, hosszú furulyával, toron a nyaksallang. Csikó- szálláshelyemre, az majd vecsak emlékezzen rája! pásztor voltam, annak is kell zeti visszajötte után a többit. Nagy örömmel ismert meg. maradjak! A gvárdián miatt se fájjon a Megpuszilt. Tapogatott, ho- Nem esett nehezére, bár fejem, mert annak van ez a hó! Nincs velem a dudám?, váltig emelte a rangom, hogy lómanőver olyan érdekében, ha a szél is segít neki. Két hél is eltellett, mire ezt a rengeteg lóságot, hadinépet elraktuk a pusztában. Peregtől északra, a kígyósi legelők szittyósaira tettük a betegeidet, idébb a fiasokat. Magunk körül a remondákat, amiket ido- mításra szántunk, Makó felüli oldalakra a csikóméneseket, abból is volt öt csorda. Azokon túl a monyasméneseket, két teljes négyszázas lett ki belőlük. Utánuk a volt csatalovak csapatait, aztán a szűz- ménesek következtek Rákos alatt. És kétannyi lótól sem ir mert. de szívesen meghallgat- strázsamesterré tesz, de, ha mint a keresztes hadaknak, tóztam volna annyira, mint a na. !És a tervek előkerülésé- csekéjlem, lehetek óbester, le- hisz általuk nyeri vissza Csa- nek is szívből örült, csak azt hetek tán még várkapitány is! nád is egykori mivoltának fé- ______________________________________________nyét. Ha nem hoz győzelmet a kenyérsütőstől, 4 ' m „ T keresztesek csapata az ozmdnNOGRAD - 1978. jumus 2., pentek J ság fölött, hát Elzevir Jakab kísérő katonaságtól. Az is kitett 350 embert, szakácsostól, mesterestül. (Folytatjuk) DEMOKRATIKUS ALAPOKON A nevelésközpontú iskolákban a - pedagógiai tevékenység középpontjában a közösségi ne- ák is hat a tanárra^ vagyis az velés kerül. Minden eddigi iskolai munka sokrétűbb, gazdagabb a nevelők és a neveltek egyoldalú függőségénél. SZEPTEMBERTŐL: ÜJ TANTERVEK Ma már senki sem vitatja, hogy közoktatásunk megújításra szorul, és az is széles körben egyértelmű, hogy a re- magányos sziget, ahová gyakorlatnál erőteljesebben. A közösségi nevelés fundámen- tumára épülő iskola csak demokratikus lehet, magától értetődően nemcsak az ifjúsági mozgalomban, a játékban vagy a kiránduláson, hanem mindenekelőtt a tanulás leghiva- tottabb színterén, a tanítási órán is. Sok más vonásán kívül a nevelőiskolának fontos ismérve: nyitott a társadalom felé. Nem nehv formnak a szocialista nevelő- hatol be a külvilág zsivaja, iskola felé kell haladnia. Ezt hanem olyan intézmény, amely tűzik ki célul az idén szép- igazán hatékonyan csak aktemberben Nógrádban is foko- kor tud dolgozni, ha együtt- zatosan bevezetésre kerülő új működik az üzemekkel, atár- tantervek, az iskolákban folyó sadalmi és a politikai szerve- nevelés és oktatás alaptörvé- zetekkel, s természetesen a nyei is. Ezek alapján vegyük szülőkkel. Az összefogás Je- szemügyre a nevelésközpontú lentősen megkönnyíti az isko- iskola néhány jellegzetes vo- iai nevelőmunkát, és módot nasáU nyújt arra is, hogy az iskola Elsősorban azt kell kiemel- jobban érvényesítse a maga nünk, hogy az oktatás és a szempontjait környezetében, nevelés dialektikus kapcsolaté- Csak így tud eleget tenni an- ban a cél nem több, s nem hak a feladatának, hogy társa- kevesebb, mint a személyiség dalmi méretekben nevelien. sokoldalú fejlesztése, kibonta- k. i. Mai ív ajánlatunk Labdarúgó-világbajnokság. A tegnap kezdődött labdarúgó-világbajnokság ma két mérkőzéssel, két közvetítéssel folytatódik. Az első közvetítés 17.35-kor lesz Buenos Airesből; Franciaország—Olaszország találkozó. Este 23.00-kor kerül sor a Magyarország—Argentína mérkőzésre. 9 vizsgaMli gyógyítható Bármilyen sokféle vizsgadrukk létezik is — csaknem valamennyit orvosolni lehet. Erre az eredményre jutott Heinz Prokop osztrák elmegyógyász (Innsbrűek) az egyetemista tanácsadás területén folytatott tízéves gyakorlata alapján. Prokop szerint a vizsgadrukk jelentkezése csaknem mindig összefügg azzal, hogy a diák a vizsgákra felkészülés során nem tudja idejét beosztani — ez a hiányosság többnyire már a gyermekkor közepén megnyilvánul. Speciális vizsgálatok, melyeket 350, Innsbruckban „különösen súlyos esetekként” kezelt egyetemistán végeztek el, ezen kívül kimutatták, hogy a vizsganeurózisban szenvedő egyetemisták különösen gyakran választották tanulmányaikat apjuk nyomására. Prokop vizsgálatai szerint a vizsganeurózisban szenvedőknek három fajtája van: Az a típus, aki a vizsgaszituációban különösen erős félel- mi reakciókat tanúsít, rendszerint különösen kellemetlennek tűnik a vizsgáztató számára; ennek a típusnak, ha azt akarja, hogy sikerüljön a vizsgája sokkal jobban fel kell készülnie, mint magabiztos kollégáinak. A második típus az, aki hajlamos arra, hogy gyorsan feladja a harcot; nem tud küzdeni és hamarosan beletörődik vereségébe. A harmadik típushoz tartoznak a „halogatók”. Ezek kö. zött nagyon gyakran találhatók egykori kiváló tanulók. Ezek, ha egyszer kudarcot vallanak egy vizsgán, újra meg újra elhalasztják a pótvizsgát, ami évekig tartó halogatásokhoz vezethet. Prokop meg van győződve arról, hogy a vizsgadrukk cél- zatos leküzdésével, a jövőben csökkenteni lehet a tanulmányaikat megszakítók magas hányadát. Legalábbis Prokopnak mindenesetre sikerült pszichoterápiái módszerekkel a kezelt egyetemisták 90—95 százalékát megszadítania a vizsgadrukktól.
