Nógrád. 1978. június (34. évfolyam. 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
I ■\ Szállítani újdonságok Konténerszállítás':" : : ’ A lódzi kommunális berendezések gyárában elkészült egy olyan berendezés, amely lényegesen megkönnyíti majd a konténerek teherautóval való szállítását. Megoldást találtak arra, hogy a gépkocsivezetők minden külső segítség nélkül, önállóan felrakodhassák autójukra a konténert, a járművön rögzítsék a rakományt, majd a rendeltetési he- lven lerakodják a szállítmányt. Ezeknek a műveleteknek az e'végzésekor a gépkocsivezetőknek el sem kell hagyniuk a vezető fülkét. Az SMW—28 típusú konténerszállító teherautó a lengyel Star 28 típusú autó alvázára' épült. A beszerelt berendezés emelőkarból és hidraulikus mozgató rendszerből áll. A felrakodás a következőképp történik: a teherautó odafarol a konténerhez, miközben az emelőkar megdöntött helyzetbe kerül, az emelőkar kampója megragadja a konténer fogantyúit. A második fázisban a konténer egvik sarka a görgős padló fölé emelkedik és felcsúszik az autó lapjára. Rögzítőrendszer gondoskodik arról, hogy a konténer a szállítás alatt ne mozdulhasson ki helyéből. A végzett kísérletek bebizonyították, hogy a konstrukció rendkívül hasznos. Ez a megoldás műhelycsarnokokban és raktárakban is alkalmazható. SZÉNSZÁLLlTÓ INGAJÁRAT A vasúti műszaki kutatási és fejlesztési központ lengyel szakemberei olyan négyezer tonnás vasúti szerelvény megépítésén dolgoznak, amely 1978/79 fordulóján kezdi meg ingajáratát Szilézia és az Al- só-Odera hőerőmű között. A vagonok összekapcsolásának kérdését elvileg már megoldották a szocialista országok vasúti együttműködési szervezete, az OSZZSD és a nemzetközi vasútegylet — az UIC szakemberei. A hagyományos — csavarkapcsos — csatolási módszer nem felel meg a korszerű követelményeknek, mert határt szab a szerelvény terhelésének és veszélyes az alkalmazása, mivel gyakran mozgásban levő vasúti kocsik között kell a kocsirendezőknek munkaműveletet végezniök. Az új önműködő ütköző- és kapcsolókészülék bevezetése azonban rendkívül nehéz és költséges, ugyanis a kocsikapcsolási rendszer megváltoztatásával rövid időn belül valamennyi európai vasúti kocsit át kellene szerelni. Ennek költsége több száz millió dollárral terhelné az európai országok költségvetését, ezért az áttérést az ezredfordulóig elhalasztották. Az egyes vasutak részleges megoldások alkalmazására kényszerülnek. Az NSZK és Franciaország példájára a Lengyel Államvasutak a legforgalmasabb vonalakon ingajáratok létesítését tervezik. A szerelvények nagy raksúlyú, négytengelyes vagonokból állnak majd, ezeket önműködő kapcsolókészülékkel szerelik fel. VARSÓ ÜJ ÚTJAI A Lazienkowska út Varsó korszerű, kereszteződésmentes közlekedési sugárútja rendkívül megkönnyítette az áthaladást a városon átlós irányban. Az építés költségei kb. kétmilliárd zlotyra rúgtak. Kiszámították viszont az útvonal hajtotta hasznot. A forgalom jelenlegi intenzitása mellett az éves időveszteség, amelyet a hosszadalmas útvonalak eredményeznének, majdnem 1,8 milliárd zlotyt tenne ki, több mint 400 millió zloty többletet kellene felhasznált üzemanyagra és alkatrészekre fordítani, s több mint 80 millió zloty kárt okoznának a balesetek. A felmérések során kitűnt az is, hogy az útvonal forgalma a tervezettnél nagyobb lett. A számítások szerint ugyanis 1980-ra 6500 jármű forgalmát tételezték fel egy óra leforgása alatt mindkét irányba, míg ez a szám már most meghaladja a 7720-at. A felmérések eredményeként módosították a soron következő áthaladó útvonal — a Toruni út paramétereit. A világ legészakibb rissültetvényei Magyar—indiai kapcsolatok Az elmúlt öt év alatt India Magyarországról származó importja megközelítőleg megháromszorozódott. 1975—76-ban az Indiába irányuló szállítások 88 százalékát gépek, berendezések, vasérc, acél és vegyi anyagok alkották. India malmok, bányák, ércdúsítók, a vegyigépészet és hőerőművek részére vásárolt gépet és berendezést Magyarországtól. 1977-ben kezdődött meg indiai varrógépek és varrógép- alkatrészek exportja Magyarországra. 1978-ban Magyarország zöldségfeldolgozó gyárat, valamint cipőeryári berendezéseket szállít az indiai partnernek. NDK cement — iráni olaj Az NDK és Irán között több kereskedelmi-gazdasági megállapodás van érvényben. Ezeknek értelmében az NDK többek között szállítóeszközöket, cementgyári berendezéseket, elektrotechnikai készülékeket és más ipari rendeltetésű terméket szállít. Az Irántól az NDK-ba irányuló export fő tételeit az olaj, különböző nyersanyagok és félkész áruk alkotják. Á rizs a Szovjetunióban termesztett kilenc legfontosabb gabonanövény között az utolsó helyet foglalta el. Az utóbbi években azonban a rizs bruttó terméshozama kilencszeresére növekedett: az 1961. évi 246 ezer tonnáról 1977-ben 2 millió 200 ezer tonnára emelkedett. A hetvenes évek végéig tovább növekszik a terméshozam: 2,8—3,0 millió tornára. A korábban behozatalra szorult Szovjetunió már biztosítani tudja az ország rizsszükségletét. A szovjet rizsföldek az egész világ legészakibb rizsföldjei. A hagyományos rizstermesztő övezetek — a Kaukázuson túli területek és Közép-Azsia — mellett ez a növény ma megterem Észak- Kaukázus előhegységeiben, a Volga alsó folyása mentén, Dél-Kazahsztánban és Távol- Keleten. Minden harmadik tonna szovjet rizs a Kubany- ba.n és Észak-Kaukázus előhegységében terem. Az új földeket komplex modon veszik birtokba, vonják művelés alá: a talajt előkészítik a szántáshoz, csatornákat, utakat, lakóházakat és termelőlétesítményeket építenek. Az öntözőrendszerek építésére az állam hatalmas összegeket fordít. Így például tíz év alatt (1966-tól 1975- ig) csupán a rizsültetvények talajjavítására csaknem két és fél milliárd rubelt költöttek. Több mezőgazdasági gépgyártó üzemet bíztak meg a rizstermesztő gazdaságok bonyolult technikai berendezéseinek, egyebek között a rizsarató kombájn gyártásával. Az ország legjobb növény- nemesítői új, nagy terméshozamú rizsfajták kinemesítésén fáradoznak. Már több tízezer hektárt foglalnak el azok a fajták, amelyek egy hektárról 90 mázsás, vagy annál is magasabb terméshozamot ' adnak. Az idei tavaszon a Szovjetunióban 585 ezer hektáron vetettek rizst. Többen már érzik Nullszéria után megkezdődött Tény: mennél drágább alapanyagból állítják elő a terméket, a gyártásnál annal inkább szükségeltetik a fokozott figyelem, a technológiai folyamatok szigorú betartása. Ami még azzal is párosul, hogy így történjék: cseppnyi anyag se vesszen kárba. Hiszen az a különleges alumíniumötvözetből készülő bányatér!), amelynek nullszériája a napokban „futott le” a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál, lényegesen drágább, mint a hozzá hasonló, acélból készült. így hát — gondolkodom hangosan, s ki is mondom később Deák Sándornak, a gyár gazdasági igazgatóhelyettesének — előfordulhat, hogy az egyébként jó áron értékesíthető termék ráfizetéses lesz? Mert... Végig sem hagyja mondani, s válaszolja rögvest: Nem! Mert az a tizenöt-húsz munkás, aki a gyártásban részt vesz — nem beleszámítva a segédmunkásokat, az anyag- mozgatókat, de még a művezetőket sem — a próbagyártás és a nullszéria ^arabjainak elkészítése alatt már olyan eredményeket értek el, amik bizakodóvá teszik a hangulatot. A — fogalmazhatunk így — betanulási idő alatt egészen minimális selejt került ki a kezük közül, úgy, hogy közben nőtt a teljesítmény és javult a minőség is. — Jó munkát végeznek az itteniek — bizonygatja Deák Sándor —, s mi ezt méltányoljuk. A gyárnak ebben az egyetlenegy termelőrészlegében bevezettük a minőségi bérezést. Persze, s ezt be kell ismerni, a dolgozók fizetésének emelkedésével a vállalat gazdaságosságát is szeretnénk növelni. Az új, korszerű alumínium bányatámok próbaüzeme, amellyel egyébként az idei beruházási javak vásárának díját is elnyerték, márciusban kezdődött. Ügy tervezik, egyelőre egyműszakos üzemeltetés mellett évente négyezer darabot adnak át a megrendelőknek, de ha jövőre beindul a „kettes ütem”, újabb termelőgépek, eloxáló berendezések beállításával képesek lesznek az évi kilenctízezer darab legyártására is. Ami jelentős mennyiség, s lévén irántuk már most is fokozott érdeklődés, szinte a gyár főprofilját adja majd. S, hogy az eredmény növelése megvalósulhasson, a jó, a hibátlan munkát végzőket becsülik meg mindinkább — anyagilag is. Milyen módszer szerint? — Olyan ösztönzési rendszert dolgoztunk ki — vázolja a gazdasági igazgatóhelyettes —, ami egyszerre serkent a darabszám növelésére és a minőség javítására is. Amikor ezen munkálkodtunk, ismertük fel: ha valóban ily módon is próbáljuk eredményeinket fokozni, akkor nem szabad kicsinyeskedni. A kis ösztönzés ugyanis — nem ösztönzés. Tíz és húsz százalék közötti prémiumban állapodtunk meg. — Amit minden, a gyártásban résztvevő dolgozó megkap? — Szó sincs róla! Így megint csak nem érnénk el a kívánt célt. Négy százalékot meghaladó munkaselejt már kizáró oknak tekinthető. — Magyarán: száz bánya- támból csak négyet lehet elrontani. — Igen. Bár mi, az eddigi tapasztalatok alapján, még kevesebbel számolunk. Azt kérdeztem aztán Deák Sándortól: — Miből fedezik az így kifizetendő többletbért? 4 dolgozó javára Mindig csak a szigorításra gondolnak... Ez a vélemény akkor hangzott el, amikor a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi telepén Soproni Jánosné munkaügyi osztályvezetővel és Sasvári Istvánná norma- és bérügyi előadóval a munkaidő-kihasználásról, annak egyik fontos tényezőjéről, a teljesítménybérben dolgozók számának alakulásáról, valamint a nagyobb tudásra, igényesebb, körültekintőbb, megfontoltabb, lendületesebb munkára ösztönző, reálisan megállapított és jól alkalmazott normák alakulásáról, az ezzel kapcsolatos problémákról váltogattuk a szót. Az igazgató mondja ki A nagybátonyi gyárban a fizikai dolgozók 57 százaléka kapja fizetését teljesítmény alapján.' Ez 3—8 százalékkal kevesebb az iparági átlagnál. Ebben szerepel a festődében tavaly végrehajtott intézkedés hatása, amelynek alapján az ott dolgozó órabéresek — 11-en — minőségre ösztönző bérezéssel, a teljesítménybéres kategóriába kerültek át. Az idén az első negyedévben megszüntették az átnéző munkakört. Az itt dolgozó öt főt teljesítménybéres munkakörbe helyezték. Az előbbivel, az első és második negyedéves program nem zárult le. Az ütemtervnek megfelelően különböző felméréseket készítettek, különböző munkafolyamatokról, amit átadtak a gyár igazgatójának, aki ha úgy látja, akkor az érdekelt párt-, szak- szervezeti és KISZ-vezetőkkel együtt közösen döntik el a soron következő intézkedéseket; igent, vagy nemet mond a normarendezésre. Módosítás — több bér — Amikor a munkanapfelvételeket készítik, előre értesítik a dolgozókat? — Van amikor igen. Például a katalini kiszerelők esetében igen. Egyébként nem. Ugyanis azt tapasztaltuk: ha előre megmondjuk, akkor a dolgozók visszatartják a munkalendületüket, közel sem dolgoznak olyan tempóban, ahogy a feltételek megengedik. Kétségtelen, nem szeretik, ha vizsgáljuk munkamódszereiket. Ilyenkor mindig csak a szigorításra gondolnak. El sem tudják képzelni, hogy az ellenkezőjéről is szó lehet. — Jogos a feltételezésük, indokolt az idegenkedésük? — Nem, még akkor sem, ha szigorításról van szó. Változnak a feltételek, a körülmények. Ezt tükrözni kell a normának is. Senki sem kívánhatja, hogy a követelményeket mindig a legalacsonyabb képességű dolgozóhoz igazítsuk! Ilyenkor egyesek azt mondják: — Nem segítjük őket, hogy több legyen a teljesítményük. Erről szó sincs, öt, tíz vagy tizenöt, ha szükséges, akkor még ennél is több mérés alapján bizonyítjuk, hogy lehet teljesíteni a követelményeket, de csak akkor, ha valóban akarják is — mondja Sasváriné. — Mivel tudja bizonyítani? — A havi átlagteljesítményükkel. Áprilisban 102, a megelőző hónapokban pedig, 101—103 százalék között váltakozott. — Tudna, még más, meggyőző tényeket is közölni? — Az első fél év eddig eltelt időszakában normaszigorítás nem volt. Ellenben módosítás — lazítás — igen. Például a kiszedők ma már nem 8 órára kapják a teljesítménybért, hanem csak hétre, mivel munkájuk egy részét anyag- mozgatással töltik. Az uitra- sóna orrlezáró gépnél tevékenykedők eddig kétféle elbírálás alapján — sarkos vagy sarkatlan termékeket gyártottak — kapták a fizetésüket. — A dolgozók kívánságára, sőt azok javaslatára az említett dolgozók teljesítményelszámolásánál a méreteket is figyelembe vesszük. Ezzel kettős célt értünk el: 2—3 százalékkal növekedett a dolgozók bére s mindkét esetben jobban a végzett munka meny- nyisége és minősége arányában kapják a dolgozók a fizetésüket. A bedolgozóknál a megnövekedett minőségi követelmények teljesítése indokolta a 8,1 százalékos darab- bérkereset-rövekedést. Igen, ilyenkor nincs vita, teljes az egyetértés — válaszolja mosolyogva Sasváriné, majd hozzáfűzi. Egyébként jó a kapcsolatunk dolgozótársainkkal. Az előbbiből is látszik, hogy a normákat csak addig szabad állandónak tekinteni, amíg segíti gazdasági céljaink elérését, növeli a hatékonyságot, fokozza a lendületet, nagyobb szakmai tudás megszerzésére ösztönöz stb. Ennek szellemében folyik a munkaidő jobb kihasználását segítő bérezési és normaügyi munka. A csomagológépek jobb kihasználása érdekében, megfelelő tapasztalatok után, bevezetik a csoportbérezést. Átmenetileg néhány hónapra megszüntetik a selejtvágó munkakört, mivel az igények, megváltoztak, csökkent az ilyen jellegű munka. Az itt dolgozókat a konfekcióüzemben foglalkoztatják teljesítménybérben. Még nem az igazi Nehéz egyértelműen megítélni, hogy a kormány vonatkozó határozatát, jól vagy kevésbé jól hajtották végré. A törekvések valóban tiszteletre méltóak. De j úgy. hiszem, még nem az igaziak. Xi K. ' Ehhez adnak megbízható alapot a munkanapfelvételek. Az első negyedévben 68 főnél 18 munkanapnak megfelelő időben végeztek ilyen munkát. A második negyedévben 99 főnél 20 napnak megfelelő időt töltöttek el különböző mérésekkel. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a kötődén belüli átszervezés — egy helyre kerülnek a kötőgépek —, milyen lehetőséget kínál a gazdaságos, hatékony termelésre, azaz az új helyzetben egy kötő hány gépen tud jó minőségű és a jelenleginél több terméket előállítani. — Említettem: a bánya- tám magasabb jövedelemhez juttatja a vállalatot; egyrészt ebből. De erre rá kellett még áldozni a bérfejlesztési alapból is. A fémipari vállalatnál egyelőre csak a bányatámgyártó részlegben vezették be a minőségi bérezést, igaz, másutt nem is tervezik. Hiszen azokban több éve folyó, jól begyakorolt, kevesebb, alacsonyabb árú anyagot igénylő munka folyik. Ott még az esetleg elrontott termékekből mást is lehet csinálni. A selejtnek minősített bányatámból azonban már csak éppen, hogy nem ráfizetéses csőtoldatok készíthetők. S az anyag, ugye, drága. — Főként most — magyarázza Deák Sándor —, hogy a legújabb kísérletek bebizonyították: mellőzni kell az eddig felhasznált kettes és hármas minőségű anyagot; a székesfehérvári könnyűfémműből ezentúl csak első kategóriába tartozó alumínium érkezik számunkra. A minőségi bérezés tapasztalatairól korai lenne még beszélni. A vállalat vezetői azonban bíznak elképzeléseik helyességében. De az olvasóban is felvetődhet a kérdés: a minőségi munkára csupán egyetlen eszközzel, a magasabb jövedelemmel lehet ösztönözni? Enélkül már nem úgy kellene csinálni...? —karácsony— Rendszeresen ellenőrzik a 46 kilométert kitevő gázvezetéket Salgótarjánban, s esetleges szivárgások esetén a szakemberek azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket. A TI. GÁZ minőségellenőrzési osztálya és a megyei kirendeltség legutóbbi közös ellenőrzésén a műszerek a Malinovszkij úton kisebb szivárgást mutattak, így szükségessé vált az úttest felbontása, hogy a csővezetéket közelről is megvizsgálják. A kismértékű gázszivárgás —, mely a környezetre nem vészé. lyes — okainak megállapítása után gyorsan megjavítják a csővezetéket, illetve annak szigetelését. Képünkön: Varga Árpád üzemvezető és Kovács Antal hálózatellenőr érzékeny műszerrel a szivárgásokat keresik.- kj. | NÓGRÁD - 1978. június 15., csütörtök «i 17283104
