Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

Úttörö­mezőgazdószoh Híhalomban A Héhalmi Általános Isko­lában tavaly alakult meg az úttörők mezőgazdász-szakkö­re. A munkatervben megha­tározott feladatok végrehajtá­sához jelentős segítséget nyújt a palotási termelőszö­vetkezet. Lehetővé tette és autóbuszt biztosított, hogy az úttörők megtekintsék a szarvasgedei szarvasmarha­telepet. A termelőszövetkezet volt a házigazdája a járási ifjú me­zőgazdászok vetélkedőjének is. A Héhalmi Általános Is- kolá tanulói közül tízen rend­szeresen részt vesznek a kö­zös gazdaság lovasszakköré­nek foglalkozásain is. Elvek és léinek Generációváltás a termelőszövetkezetekben Borjúnevelők vállalták Á ceredi termelőszövetke­zetben az idén tizenkét kol­lektíva vesz részt a szocia­lista munka verseny-mozga­lomban. Az állattenyésztés­ben dolgozók vállalása első­sorban az éves terv túltelje­sítésére irányul. Felajánlották az ágazatban dolgozók, hogy a borjúnevelő­ben, a havi súlygyarapodás eléri a 25 kilogrammot, az önköltséget öt százalékkal csökkentik, a tápot áramkima­radás, géphiba esetén is el­készítik. A borjúnevelők a? elhullást 4,7 százalék alá sze­retnék mérsékelni. Mongol bányaváros Mongólia fővárosától 30 kilomé­terrel keletre fekszik a Nalajh nevű kis bányászváros, mely az ország széntermelésének csaknem egvharmadát adja. Még a forradalom előtt egy vé­letlen folytán fedezték fel a föld mélyén rejlő kincset. Állítólag egy mongol kisfiú találta meg az első széndarabot a sztyeppén élő rágcsálók feltúrta földön. A sze­net — jutalom reményében — el­vitte egy kfnai uzsoráshoz. Az ezt követő feltárási munkálato­kat kínaiak végezték, mivel a lamaista vallás tiltotta a mongo­loknak a föld megbotygatását. Ezért is nem foglalkoztak föld­műveléssel. Természetesen mindez már a múlté. 1922-ben, a forradalom győzelme után a lelőhelyet álla­mosították. Akkoriban sok kis bá­nya volt Itt, és kézi erővel mind­össze alig 800 tonna szenet hoz­tak a felszínre évente. Aztán a kis bányákból egyetlen őriás üzem lett, ahol mongol bányászok szá­lai végzik munkájukat. A két évvel ezelőtt szovjet se­gítséggel végzett rekonstrukció után a bánya évi termelése elér­te a 600 000 tonnát. Azóta már ezt a mennyiséget is jóval túlszár­nyalták. Jelenleg a bányában a vájatok kiszélesítésén dolgoznak. A táv­lati tervek szerint 1980-ban egy­millió tonna lesz évente a kiter­melt szénmennyiség. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben. egyre több szövetkezeti tag éri el a — más állampolgároknál maga­sabb — nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjas tagok száma 1974- ben már meghaladta a 420 ezret. Más szavakkal: most zajlik a termelőszövetkeze­tekben az alapító tagok bio­lógiai rotációjának — köz­használatú kifejezéssel a nemzedékváltásnak — folya­mata. Talán még sokan visszaem­lékeznek arra, hogy már ko­rábban foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Azt tételezték fel, hogy az alapító tagok pa- rasztnemzedékét váltani fog­ják gyermekeik, egy új nem­zedék —, akik már nem is ismerik a magángazdálkodást. Arra is emlékezhetünk, hogy 5—6 évvel ezelőtt ré­a. Megváltozott a holtmun­ka és élőmunka aránya, vagy­is az ágazat megszűnt élő­munkára alapozott ágazat lenni. Az 1974-es évben a gépek körülbelül 600 ezer fő­nyi emberi munkaerőt helyet­tesítettek (1959-ben 101 ezret) a termelőszövetkezetekben, s ugyanakkor 665 ezer fő aktív korú tag, alkalmazott és rendszeresen dolgozó család­tag dolgozott a szövetkeze­tekben. Jellemző, hogy 1974- ben ugyanannyi munkaórát teljesítettek, mint amennyit 1967-ben lényegesen több tag teljesített. b. A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági eredetű anyagfelhasználás az 1960. évi 66—34 százalékos arány­ról 1974-ben 41—59 százalé­kos arányra változott, és a termelőszövetkezet árufor­. . __ . ... galma a bruttó termelés 52,9 h ány nagyvalla at vezetője százalékról milyen kirohanást intézett a termelőszövetkezetek ellen mint az ipar munkaerő-csá­bítója és a „népgazdaság” ér­dekeinek megsértői ellen. Ab­ban az időben pedig éppen csak elkezdődött valami. Egy nagyvállalattól — mondjuk — kilépett 2000 ember egy negyedévben, abból 1—2 szá­zalék ment a szövetkezetek­be. Azóta sok minden meg­változott, a felháborodás is halkabb lett, vagy elcsende­sült. A nemzedékváltás 90,0 százalékra növekedett. c. A szövetkezetekben al­kalmazott, a félnaturális áru­termelés kifejlett áruterme­léssé változott ez a régi loká­lis (helyi) falusi társadalmat, illetve maradványait is fel­bomlasztotta. Ugyanígy fel­bomlasztotta a „helyi” mun­kaerőpiacot is. Nézzük csak meg, hogy egyetlen évben milyen moz­gások mentek végbe a tagság körében. 1974. január 1-én aktív ko- nem a rú tagok, alkalmazottak és hagyományos paraszti módon, rendszeresen dolgozó család- az elméleti igényeknek tagok száma 687 ezer volt, nem megfelelően történik. A termelőszövetkezetekben az elmúlt évek változásában a leglényegesebbek a követ­kezők: NÖVEKEDÉS: 1974. december 31-én 665 ezer, vagyis 22 ezer fővel ke­vesebb. A szövetkezetek dol­gozói között a következő mozgás történt: — Ifjúságból és háztartásból 29,7 ezer tő — Tsz-ben nem rendszeresen dolgozókból, rendszeres dolgozókká lettek 3,8 ezer fő — Egyéb mezőgazdasági munkahelyről 16,7 ezer fő — Más népgazdasági ágakból 47,7 ezer fő összes növekedés 97,9 ezer fő CSÖKKENÉS: — Nyugdíjazás és halálozás miatt — Kilépésből összes csökkenés: 29,9 ezer fő 89,8 ezer fő 119,7 ezer fő Tehát mintegy 22 ezerrel kevesebb dolgozó volt az év végén, mint az év elején. A részletes adatokból kitű­nik, hogy az utánpótlás fő forrása „más népgazdasági ágakból” történik. A múlt évi növekedés csaknem fele, 48,8 százaléka származik más 12 esztendeje dolgozik a Budapesti Finomkötöttáru- gyár balassagyarmati gyáregységében Borbély Klára, a Gagarin Szocialista Brigád tagja, aki ketlizőgépen női síkhurkolt pulóvereket készít, melyek hazai piacra kerül­nek népgazdasági ágakból, s az ifjúságból és háztartásból be­lépők aránya együttesen 30,0 százalék. A tanulósorból be­lépő fiatalok száma az öt­éves terv első éveiben még 10—13 ezer- fő volt, 1975-re lecsökkent 7 ezerre. Amint a gyakorlat mutat­ja, a munkaerő mozgásának modellje: falu-város; terme­lőszövetkezet-ipar és egyéb vállalatok, iránya megválto­zott — egyirányúból kétirá­nyú lett. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a társadalom vezető erői által is óhajtott, fejlett árutermelő gazdasá­gok lettek, — a szocialista gazdaság integráns része. Ez a folyamat a mezőgazdaság „helyi” munkaerőpiacát fel­bomlasztotta, s munkaerő- forrásává a nemzeti munka­erőpiacot tette. Amennyiben jól meggondoljuk, nem az a furcsa, hogy egy modern gazdaság nem „örökli” a munkaerőt, hanem az általá­nos munkaerőpiacon jut hozzá. Lehet kedvezőbb fo­lyamatnak tekinteni, hogy a gyakorlat „elmozdult” néhány szövetkezeti ideológus, vagy nagyvállalati igazgató legna­gyobb meglepetésére? — Le­het, hogy ezt is akartuk? Simó Tibor Terenyei masán szám is Gazdaságos gazdaságtalanok ROPPANT MUTATÓSAK — summázzuk — a tíz év eredményeit regisztráló szá­mok. Hiszen ennyi idő alatt, ami egyébként a termékszer­kezet korszerűsítésének, mó­dosításának, régi termékek megszüntetésének, s újak ter­melésbe vételének hozzávető­leges időpontját is jelzi, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben — 25 százalékos mennyisé­gi növekedés változatlan áron számolva (hiszen köztudott, a kohászati termékek árának közelmúltban történt eme­lése) 65—70 százalékos árbe­vételi többlettel párosult, — ez idő alatt a vállalati nyereség 250—260 százalékkal nőtt, — a tőkésexport háromszo­rosára emelkedett, úgy, hogy; — 15 százalékkal csökkent kilenc-tíz év alatt a munkás­létszám. És ami az egyik leglénye­gesebb, s amiről hosszan be­szélgettünk Urmössy László­val, az SKÜ vezérigazgató-he­lyettesével, hogy az árbevé­telből a gazdaságtalan ter­mékek értéke az akkori 24— 25 százalékról múlt év végére 5 százalékra csökkent. — Ezek szerint várható, hogy a ráfizetéses cikkek lis­tája belátható időn belül át­húzható lesz? — .. .Csak elvileg képzel­hető el. Talán mindig lesz­nek általunk gazdaságtalan­nak minősített termékek, de így van ez másutt is, ami a — Ahogy mondja. De eze­ket meg kell tenni! A legrö­videbb időhúzás-halasztás is további tetemes veszteséggel járhat. Igaz, a kezdet nehéz. Miként náluk, a megye leg­nagyobb gyárában is volt még 1968 körül. Mikor is oly szé­les volt a termékskálájuk, hogy leírni is sok: a huszon­nyolc-harminc gyártmánycsa­ládba kilencszáz-ezer féle típus is tartozott. Egy sze­rény szorzás is hatalmas ered­ménnyel járna. Avagy jelen­tős eredménytelenséggel, hi­szen — visszájára fordítva — nem egy gyártmányukat csak tíz-tizenöt százalékos rá­fizetéssel tudták eladni. És elindult — emlékszik rá a vezérigazgató-helyettes pon­tosan, hisz’ sok álmatlan éj­szakája volt akkor — 1969 végén, a rá következő év elején, az átfogó rekonstruk­ciós program. Minek során fő cél volt, s maradt a mai napig is: a munkahelyek és termelőeszközök modernizá­lása, a korszerű gyártmány­szerkezet kialakítása. Hiszen csak így lehet gazdaságosan, piacképesen, jó minőségben ■'bármit is előállítani. A vál­lalat számára nem létkérdést jelentő, ám mások áltál gyártható árukat, mint példá­ul a lópatkószeg (!), a lapát, a kasza, „leadták”. (Tíz év alatt egyébként 20 ezer ton­na körüli, effajta termék elő­állítását szüntették meg, ami az akkori termékkiszállítás­nak mintegy tíz százalékát teszi ki.) És változtattak, vál­tottak, s csináltak sok eset­en­tu- a pia­anyagból, mondjuk redőnyru­gót készítenek, ez négyszer annyi forintot jelent. E fel­ismerés eredményeként, bár a hideghengermű teljesítmé­nye mindössze Í5 százalékkal nőtt, 400 millióról 780-ra emelkedett éves árbevétele. Az igényekre való gyors és érzékeny reagálás, a jó vállal­kozószellem, s a fentebb - már említett tényezők köz­re játszása magával hozta a vállalatnál sok fejtörést oko­zott kovácsoló gyárrészleg „sínre tevését” is. Különösen az új süllyesztékes kovácso­lás! rendszerű gépek üzembe állítása, s a szinte teljes re­konstrukció révén az éves 15—16 ezer tonnás kapacitás­ból ennek már csak egy- harmada készül kézi erővel. S az itt dolgozó alig száz mun­kás a megrendeléseknek ele­get téve gyárt szerszámot, mezőgazdasági gép- és egyéb alkatrészt. De így fejlődött a huzalmü is: 30 százalékos ter­melésfelfutás 50 százalékos értéknövekedést eredménye­zett és a gazdaságos termék- szerkezet kialakítása révén lesz hamarosan „magánszám” a nem régi, kisterenyei gyár­egység is. Ahol, s csak ott, már gyártják a DEXTON— RECK-elemeket és ahol ha­marosan megkezdik a görgős szállítórendszerek, a Speedlack elnevezésű, szintén a ma­gasraktározást elősegítő szer­kezetek, valamint a negyven milliméteren aluli hegesztett csövek előállítását. Rugalmas alkalmazkodás a piaci igényekhez? Igen! A népgazdaság által elvárt ter­melési mód kialakítása? Igen! Kell-e ehhez még valamit is hozzátenni? TALÁN CSAK ANNYIT — áruknál "lés gazdaságossá már a legelején gondolni. vállalatnak nem „bolt”, vi­szont népgazdasagi, fogyasz- ben gazdaságtalanból tói igényt elégítenek ki. Ezek nek ellenkezőjét, gyártásáról egyszerűen nem BENNÜK IS RÉGEN mondhatunk le - mondja a datosodott már, hogy ^Hga^to-helyettes S lényegesen magasabb áron nem Ürmössy László vezér­tartózó ám régi techno ógiá kelnek e1, a tovabbfeldolgo' igazgató-helyettes szavait is­val sok élőmtinka ráf^dítás f°U terrnékek' Amik előálli- mételten igazolandó -, csak , so elomunka-raforditas tasa ugyan valamivel hossza- úgy, megint példaként em­sal es rengeteg geppel előál- dalmasabb, de - miként az ütve, a kovácsoló egyetlen glzLSan áruk'Sr^em ^et‘-nemes.ített termékfaj- „esetét”. Itt, a rekonstrukció K u S tak hevezetese is igazolja, megkezdése előtt, a ki hinné, st bol törlésükre, hanem emígyen a hidegen hengerelt milyen kapós kézicsákányok Kel1 szalagacél áránál három-négy- gyártásánál — a világ hat- ~ ötször több bevételhez jutnak, van országába exportálják _ — ...Ami korszerűsítéssel, Vagy például: ha a hidegacél- egy dollárt hetvenöt forint új technológiák bevezetésé- szalagból DEXION-t állítanak értékkel állítottak elő. Ma: vei, üzemek rekonstrukciójá- elő, a tonnánkénti 10 ezer harminchárommal. val, s nem utolsósorban — forint helyett 25 ezer forin- Ugye, lényeges különbség...? sok pénzzel jár.______________ tot kapnak kézhez, s ha alap- Karácsony György MEDIÁRA VÁRVA Évente egymillió-három- a beruházás, míg egy koráb- a közelmúltban készült íl; re- százezer forint bírságot fi- bi — elfogadhatónak látszó mélhetőleg további milliókat zetnek környezetszennyezés nyugatnémet — ajánlat 177 eredményez a fontos célra, miatt. S nem is ez a legna- milliót igényelt. Előnye, még A vállalat saját erőből 34 gyobb baj. A munkások egész- az is a francia berendezés- millió forintot tud a porlevá- ségét is kikezdi a szemcsékkel nek, hogy műszakonként lasztóra fordítani. Segítene teli füstgáz a salgótarjáni öt- egyetlen embert kötne le valamit a helyzeten, ha a vözetgyárban. mindössze, a korábbi — elve- hasznavehetetlen szűrőberen­A vezetők már évekkel ez- télt megoldás — pedig hu- dezést — amely százezer ton- előtt tettek ellene, próbálko- szonöt dolgozó nehéz munka- nát nyomó acélszerkezet — zásuk azonban — rajtuk ki- ját követelte. Kiváltképp most, nem ócskavasként kellene a vül álló okokból — kudarcba munkaerőínséges időkben MÉH-be szállítani, hanem va- fúlladt. A fölépített — úgyne- hasznos ez az előny! lamelyik magyar vállalatnak, vezett nedves rendszerű —— .-„ neciravAdKéiűTi “ amelyiknek a céljaira al— filterek nem felelnek rheg a NE OLSKAVasklni . ^ kalmas _ adhatna el a tar. gyár igényeinek. Nincsen más A H5 millió, bár az o!cso janj üzem. választás: újat kell készíteni, megoldások közül való, azért mégis nagy megterhelést ja- HASZNOT IS HAJT * LEGJOBB A FRANCIA lent a gyárnak. Honnét te­— Még régebben megkér- remtik elő a pénzt! — ezt — S ha minden összejön,' tünk két külkereskedelmi firtattuk a továbbiakban. _ mikor lesz kész a berendezés? vállalatot, hogy nézzenek jó — Az ÉVM levegőtisztaság- — faggattuk tovább Szikora ajánlatok után — tudtuk meg védelmi osztálya a bírságok- Józsefet. Szikora József beruházási ősz- ból alapot létesített, amivel — Leghamarabb ’80 első tályvezetőtől. — Több ajánl- a porszűrést célzó beruházd- fél évében kezd üzemelni az kozás is érkezett, közülük sokat támogatja. Erre készí- első két kemencén. De már a legjobb idén januárban fu- tettünk tavaly egy pályázatot, idén hozzá kell látni az elő­tört be. A francia Filter-Me- amit elfogadhatónak találtak, készítéshez, hogy ’79 júliusá- dia keresett meg minket a A beruházáshoz 25 millió fo- ban-augusztusában szerelni HUNICOOP révén. rintot adnak, és a megvalósí- kezdjék. A francia cég elküldött re- tást később is támogatják — A Filter-Media porleválasz- ferencialistájából kivilíg- hallottuk a további informá- tót francia—magyar xoope- lott, hogy az ő porelválasztó- ciót. rációban készítik el. Így a juk kimondottan a salgótarjá- Az Országos Környezet- és berendezés 40 százalékát itt- ni gyárban keletkező füstgá- Természetvédelmi Hivatal _ is hon állítják elő, ami 30—40 zok szűrésére alkalmas. Az segíti a hasonló beruházáso- milliós megtakarítást ered- árajánlat sem elrettentő: 115 kát. A hivatal pénzbeli jut- ményez. millió forintot emésztene föl tatásáért folyamodó pályázat, a vasvázszerkezetet a MEZŐGÉP „Cserkút” gyártja. Ez a Pécs környéki üzem, hasonló feladatokat már ed­dig is eredményesen megol­dott. A komplett berendezést, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat emberei állítják majd ögsze — a tervek szerint. A porleválasztó az egész­ség megóvása és a környezet- védelem mellett egyéb hasz­not is hajt: a benne óssze- gyülemlett por — mivel a cementipar föl tudja használ­ni — értékesíthető. Molnár Pál Lengyel fiatalok a VIT-en A havannai VIT-re készül- csoportban szállítják a hely- gatnak a cukornád- és do- nek a lengyel fiatalok. Az színre, s ezek a VIT félidején hányültetvényekre, egy kro- ifjúsági szervezetek képviselői, cserélődnek. Az ifjúsági ta- kodilokat tenyésztő telepre, művészek és sportolók mel- lálkozón való részvétel mel- iskolákba, színházakban és is­lett jelen lesz 324 olyan akti- lett mindkét csoport részére mert kubai üdülőhelyekre. A vista, aki kiváló munkájáért, turisztikai programot is ősz- fiatal aktivisták jelen lesznek a tanulásban elért eredrné- szeállítottak, s ennek Kereté- csaknem minden hivatalos nyeiért, és társadalmi munká- ben lehetőség nyílik mégis- rendezvényen, amely a XI. jáért részesül ebben a kitün- merkedniök a gazdasági, tár- Világifjúsági Találkozó prog- tetésben. sadalmi és kulturális ered- ramjában szerepel. Az utazást a fiatalok uta- ményekkel a szocialista Ku- ___________________________ z ási irodája, a JUVENTUR bábán, valamint a földrajzi j szervezi. Az indulókat két érdekességekkel. Így ellátó-; 1 NÓGRÁD — 1978. május 13., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents