Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-13 / 111. szám
Az élethez igazodva Változó formák a közművelődésben Mikor mit kíván az élet — a közművelődésnek ehhez kell Igazodnia, mert csak akkor töltheti be a társadalomiján elfoglalt helyét, szerepét. A technika mind erőteljesebb térhódítása magával hozta a szakműveltség növelésének szükségességét. A nógrádi művelődési házak programjában is előtérbe került a különböző szaktanfolyamok szervezése. Technikai Klubok, szakkörök alakultak, s az ismeretterjesztés is egyre inkább a szakműveltség gazdagításához nyújt segítséget. Ennek hatására megváltozóit e közművelődés szerkezete: a nagytermi rendezvények helyett a kisebb művelődési közösségek tevékenysége lépett előtérbe. Kertbarátkörök A vasárnap falun, kisvárosban ma is ünnep, annak minden tradicionális formaságával együtt. A meglepetés akkor éri az embert, ha vasárnap délután elmegy a kisvárosi-falusi művelődési házba. Jönnek a helybeliek (inneni öltözetben, az eseményhez illő komolysággal. Aztán jönnek a melegítőbe, farmerba öltözött nevetgélő, hangoskodó nagyvárosiak, akik a kisváros vagy a falu Környéki víkendházaikban töltik a hét végét s szombat-vasárnapra levetik városias öltözetükkel együtt komolyságukat is- Nem moziba-színházba vágv- nak, sokkal inkább olyan előadásra. amelyből megtudhatják. hogvan metsszék gyümölcsfáikat, mit mivel permetezzenek, a Wuxal nevű lomb- trágya valóban serkenti-e a növények növekedését s létezik-e olyan gyomirtó, amely a kiskertekben feleslegessé tenné a kapát? öt-hat évvel ezelőtt mindez még elképzelhetetlennek tűnt. Ma már természetes az üdülőterületeken szinte mindenütt. S mert kis ország vagyunk, lassan üdülőterületté válik mindenütt minden feleslegessé váló földdarab. Az eredmény: kertbarétkörök százai alakulnak országszerte a művelődési házakban. Alapvető műszaki ismeretek A közművelődés sok hajszálgyökérrel kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Ezek felderítése nélkül korszerű közművelődésről aligha beszélhetünk. Megtalálni azt, aminek köze van a mai életmódhoz, napi foglalatosságainkhoz. Ez a feladat s nem is kevés. Bizonyos fajta technikai-technológiai szakműveltségre ma már annak is szüksége van, akinek a mindennapi munkája ezt a fajta tudást nem igényli. Az orvost a gépkocsija alapvető műszaki ismeretek, megszerzésére serkenti. A hobbikerttel rendelkező esztergályos a mezőgazdaság tudományával ismerkedik. A hivatalnok odahaza barkácsol, fúr-íarag, hogy egyéni ízléséhez alakítsa otthonát. Az űrkutatás fejlődése a legkülönbözőbb foglalkozású emberek figyelmét kelti fel a csi- lagászat, a világmindenség megismerése iránt A bel- és külföldi turizmus fellendülése földrajzi, művészettörténeti ismeretek gyarapítására ösztönöz, idegen nyelvek tanulására serkent. A két évtizedes múltra visz- szatekintő szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának követelménye hívta életre a brigádklubokat, a nagyobb műveltség, a több tudás megszerzéséért. Szemléleti változásra van szükség, ahhoz, hogy ne abban lássák a színházba járás lényegét hogy a színházjegy be van-e. ragasztva a naplóba; ne abban lássák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból: ne abban lássák a művelődés, a tanulás lényegét, hogy bizonyítványt Kapnak róla — sokkal inkább ibban, hogyan formálja az embert, a magatartást. Gyorsan változó életünk hívta életre például a .tisvna- maklubokat is. amelyeKnck, légfőbb célja, hogy a fiatal- asszonyok a gyermekgondozás három esztendeje alatt se szakadjanak el a közösségtől. Célja az is, hogy a három esztendőben gyermekük gondozása mellett, gyarapithas- sák tudásukat. Egyre több helyen már nemcsak programokat szerveznek a kismamáknak, hanem arról is gondoskodnak, hogy a gyermekek se maradjanak felügyelet nélkül, ez idő alatt. Több tudás — táguló látókör Mindebből kitűnik, hogy á műveltség ma már nemcsaK azt jelenti, ki, hány könyvet olvas, milyen gyakran jár moziba, színházba, kiállításokra. A műveltség fogalmába beletartozik a korszerű otthon, a család nevelése, a véleményalkotás a világ dolgairól és így tovább. A művelődés tartalmasabb életet jelent. A tartalmasabb élet pedig feltételezi a nagyobb szakmai tudás igényét, az általános műveltség állandó gyarapítását, a politikai ismeretek szüntelen gazdagítását. Az így szerzett több tudás táguló látókört ad, amely minden iránt érdeklődővé teszi az embereket. P. P. Mai lévcajániatunk Pantomim és kiállítás A rétsági Asztalos János Művelődési Központban sikerrel mutatkozott be a napokban Küllő Miklós és a Dominó együttes Hemingway Az öreg halász és a tenger című kisregényéből készült pantomimjátékával. Az előadás előtt az Intézmény előcsarnokában A pantomim művészete címmel kamarakiállítást nyitottak plakátokból és fényképekből. Az érdeklődők a kiállítást a bét végéig tekinthetik meg. Kzt kővetően az anyagot Diósjenőn, a Srentgyőrgyl István Művelődési Házban mutatják be, ahol tíz napig áll a látogatók rendelkezésére. 16.50: A LOCKHEED- LAV1NA. 21.45: CASABLANCA Réti Ervin külpolitikai műsora az évek óta tartó Lock- heed-botranyról szól: annak idején lelepleződött az amerikai repülőgépgyártó társaság, mert Japántól Hollandiáig kiderültek megvesztegetési ügyeik. Államférfiakat, pénzembereket, a hadiipar vezetőit pénzelték le, hogy az általuk gyártott repülőgépeket vásárolják meg. A doku. mentumfilm bemutatja az 1976 óta tartó ügy történetét, lelepleződését, a máig tartó vizsgálatok állását. Ingrid Bergman a svéd származású világsztár sorozatában, a nagy sikerű filmek között is Jelentős hely illeti meg a Casablancát, amelyet Michael Curtiz, Kertész Mihály forgatott 1943-ban. A szerelmi történet színhelye a marokkói kikötőváros: Casablanca. Történésének Ideje a második világháború... Tóth Béla: LEGENDÁK A LÓRÓL 5. Elmentem. Gyuri tátotta a száját, de mire félfővésben volt a laska, megjött. Fenyí- tettem. Ha észrevett egypisz- szenést is az az ártatlan asz- szony, ha megijesztettük, vagy valami, én úgy motollálom föl a vékonybeledet, ahogy a gólyák a dögbárányét! Nem félt. Hatodik éve ismert. — Holnap is meglessük, mi, Velizár! — Holnap itthon lesznek a gazdák! Lovat őrizetlenül nem hagyhatunk. — Nézek egy hétre valót rajta, annyi bizonyos! Majd én jövök el főzni, te maradsz a lónál! — Erre volna eszed! Azért megegyeztünk. Másnap a veremhez állítottuk a lovakat, mentünk mind a ketten.. Csapáztunk fölfelé, akár a vadászó rókák. Előbb a látófáról is szétkükkantottunk, jönnek-e a gazdák. De csak az ájult mezőség melege fordította a fákat. Fejjel lefelé álltak, a nádasók bámuló bugájukkal szúródtak a földbe. Lovas nem jött a feje tetején, hát mentünk. Az várhatta az urát, füstölt a kémény. Ételillatok vertek orrba bennünket. Ki-kijött tűzreva- lóért. Leült a ház elejére tapasztott padkán. Többet mozgott, mint tegnap. Piros kendő alá szorítva a haja. Néha tepsi zörög odabent. Hanem a hátunk mögül mellénk kúszik Csipa Jani gulyásbojtár. Haragomban megsötétült előttem a világ. Azt hittem, elordítom magam. Gulyásnak lólegelőre járni mindenkoron tilalmas! Veszedelmes! Ahogy a farkas ne tegye telenként tájunkra a lábát, a gulyás se közelítsen! Az asszony épp odabent ka- takolt, megmarkolom, csak úgy fektémben Csipa Jani mellyekanalán a takácsmunkát, hogy hasadni kezdett a keshedtje, fogom az ádámcsutkáját. — Te puszta csúfja, hogy nem folyik ki a két savó szemed, hát idepofátlankodsz, más szögény ember házatájá- ra, te? Csavarodna össze a két ganétaposó lábad, akár a kosszarv! Nem ijedt meg. Ahogy levegőt vehetett, súgta. Hát tik? Nektek tán nem tilalmas? — A szád gyógyuljon be, mink tán itthon vagyunk. Mi vagyunk az őrzők. Csipa hanyatt vetette magát, nevetett, de hangtalanul. Lehegett, mint forróságban az uszkár. Kutyára hájat mikor bízott a vén Kara? Mindez lezajlott olyan hangtalanul köztünk, a fölöttünk fészkelő feketerigó el nem hessen t a fáról. Nem hallhatta hát az asszony. Amikor az asszony kijött, elnézett Kígyós felé, ahonnan az urát várta, visszament, tüzelt. Vidám bodorokban jött ki kéményükön a füst. Tudtam, hogy mehetünk. Ennek a játéknak vége. Maholnap idejár a csordák és nyájak minden karikalábú bojtárja, még nekünk kell a végén elugatni őket. Felülök osonásnak, zörren fölöttünk a bércéi, háttal vagyok a háznak, egy kéz, benne leveses tál, és 6zó mellé, magyarul. — Egyétek legények, szilvás pite! 4 NÓGRAD - 1978. május 13., szombat Éneklő ifjúság Balassagyarmaton Barátságos — amolyan „szezon végi” — hangulat fogad a Balassi Bálint Gimnázium IV./b osztályában. A tanár, akinek órájára ellátogattunk, Ember Csaba, s aki valamelyest járatos Balassagyarmat zenei életében, már kitalálhatta, hogy énekórán vagyunk. Látogatásunk oka a közelm'Mt sikeres zenei rendezvénye, melynek egyik főszereplője a gimnázium énekkara volt. De erről beszéljen inkább az énekkar vezetője. — Április 22-én a Balassi Bálint Gimnázium és a Szántó Kovács János Szakközép- iskola kórusai közös hangversenyt adtak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Ház nagytermében, mely — az érdeklődők számát tekintve — ezúttal szűknek bizonyult. Korábban a két iskola külön-külön mutatkozott be, de úgy érezzük, a mostani rendezvény teljesebb élményt nyújtott a zenebarátoknak. Első eset, hogy a koncerten a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanárai és növendékei is közreműködtek. Reméljük hosszabb távon is ilyen eredményes lesz az együttműködés. Ember Csaba a város ösztöndíjasaként tanult a Zeneakadémián, majd egy évig a Magyar Zeneművész Szövetség ösztöndíjában részesült. A Balassi Bálint Gimnáziumban 1974-tŐl zenetanár. Elégedett-e a Jelenlegi munkahelyével? — örömmel mondhatom, hogy kollégáimtól — élükön Versényi György Igazgatóval — minden szükséges támogatást megkapok munkámhoz, de ami legalább anyira fontos, a diákokra is számíthatok. Szeretik a zenét, szívesen hoznak áldozatot érte. Mindez természetesen az eredményekben is megmutatkozik. A kórus töretlen fejlődést mutat, eddig még egyszer sem vallottunk szégyent a dobogókon. — Ügy tudom, a gimnáziumban két kórus működik? — Valóban. A 120 fős nagy vegyes karon belül egy 80 fős női kart és egy 24 fős kamarakórust is alakítottunk. A hanganyag jó, a gyerekek türelmesek. Legfeljebb a tenorszólamban mutatkozik időnként hiány. Nagy gondot fordítunk a mutáló fiúk hangképzésére, ök a tanítás kezdete előtt egy fél órát „melegítenek”. — A balassagyarmati fellépés óta újabb jelentős fellépése volt a kórusnak . . . — Pécsett került sor április 30-án az „Éneklő ifjúság” rádiós vetélkedő döntőjének felvételére. Tízperces összeállításunkban, Bárdos Lajos-, Balázs Árpád-, Kodály- és Mozart-kőrusműveket szólaltattunk meg, szép sikerrel. Ezúton szeretnénk megköszönni a KISZ, az Állami Ifjúsági Bizottság, a megye és a város támogatását, amellyel lehetővé tették számunkra, hogy a pécsi döntőre 120 fős nagy vegyes karunk teljes létszámmal elutazhatott. — Ha már a rádiófelvételnél tartunk, az elmúlt. heti rádióújságban is találkozhattunk a Balassi Bálint Gimnázium nevével. . . — Igen. Május 6-án önálló rpűsorral szerepelt a női kar és a kamarakórus. Mindkét csoport két-két művet adott elő. Kilépve a gimnázium épületéből, az emeleti ablak résein vidám ének szűrődik az utcára. A kerítés mellett egy idősebb férfi ácsorog. Észreveszi kíváncsi pillantásomat, — Hallja! Énekelnek . . . — mondja zavartan, aztán továbbindul. (p. k.) „Szépsége a távolból világit" Zongoraszólóest Nagybátonyban Lukianosz görög író így említi Plovdivot írásaiban: „... a legnagyobb és legszebb minden városok között, amelynek szépsége a távolból világít!” Bulgária második legnagyobb városa komoly történelmi múltra tekint vissza. A trákok itt építették meg Eumolpiasz néven erődvárosukat. I. e. 324-ben macedóniai II. Fülöp itt rendezte be székhelyét, és — saját neve, után ál Phillppopolisznak nevezték el; ekkor igen jelentős szerepet töltött be a Balkán-félszigeten. A XVIII— XIX. században a nemzeti újjászületés jelentős központja lett. A „Szveta Petka” templomban nyílt meg az első egyházi iskola, majd 18B0-ben itt kezdte meg működését az első világi iskola. 1878-ban az orosz hadsereg felszabadította Plovdivot, az oszmán uralom alól. Azóta Plovdiv politikai és kultutá- lis központ. Építészete, ősi műemlékei, méltán vívják ki a mai ember csodálatát. Különösen nevezetes az óváros bejárata; az úgynevezett Hisszár-Kapl- ja. k, Megállt bennem a verő. Sürgetett. — Egyétek már, leesik a kezem! Talpon voltunk, a szánk nyitva, mint a kopolyakút. Egy falatot nem tudtam volna szólni. Észrevett bennünket, s mi ijedtünk meg. — Jemek, jernek, itt az asztalnál. Ott jobb! Kivergődünk a kecskelábúhoz, el van hervadva a lábam, mintha nem is hozzám tartozna. Csak odamászunk az asztalhoz, ő meg vizet hoz, leül, mondja. — Egyetek, van még! Hogy megtanult magyarul! Fél év alatt. Nem töltött ez hiába egy percet se az öreg mellett. Azért betöröltünk, egy tállal. Indulunk. Teremjen ezer ennyi érte! Megyünk, hátra se merünk nézni. Ügy érzem, süllyed alattunk a föld. ahová lépünk. S egyszer csak futunk, egy trappban a vermesházakig. Megjön ma az öreg, farkas- sörétre teszi a mordélyt, lepuffant bennönket, ahogy a megveszekedett kutyákat szokta. Éhesek se vagyunk, dolgozik is bennünk a félsz, nekilátunk barmot gyógyítani a kénes faggyúval. Faggyúzunk minden jószágon minden kis szúnyográgást, pőcsikema- rást, lárvafészket, bőrhajlatot, ostornyomot. Hajlik lefelé a nap. Lehet utoljára látjuk. (Folytatjuk) Balázs Ferenc, a Nagybá- tonyi Állami Zeneiskola fiatal zongora szakos tanára a napokban önálló szólóestet adott Nagybátonyban. Bemutatkozása, művészetének megnyilatkozása a megjelent nagyszámú hallgatóság várakozását felülmúlva maradandó és értékes zenei élményt nyújtott. Zongorajátéka igen lelkiismeretes felkészülést, mindent bíró technikát és fiatal lelkületéből áradó muzikalitást árult el. Műsora —, melyet remekül válogatott iheg — Kodály ránkhagyott jeligéjéhez méltóan, mindenkihez szólt. Elsőnek ■—, mint a koncertező művészek általában — a barokk zene legnagyobb mestere, Johann Sebastian Bach emléke előtt adózott mélységes tisztelettel, az örökértékű Wohltemperiertes Klavier Fisz-dúr prelúdium és fúga tiszta, szép előadásával. Ezután a bécsi klasszicizmus két zenei nagyságának alkotásai csendültek fel; a Beethoven cisz-moll szonáta, a fiatalság körében nagyon kedvelt Für Elise és a koncert első részének befejezéseként Mozart Töi^jk indulója. A három megszólaltatott mű közül igen kiemelkedő teljesítmény volt a Beethoven cisz- moll, úgynevezett Holdfény szonáta. Elöljáróban mindjárt meg kell említeni, hogy a darabot nem a holdfény Inspirálta, sőt a holdfény elnevezés sem Beethoventől ered. Balázs Ferenc nagyszerű interpretálásának, a mű jól értelmezett felfogásának köszönhetjük, hogy a megtévesztő elnevezéssel ellentétben, Kiskunfélegyházán a helyi múzeum külön épületszárnyában kapott helyet az ország egyetlen börtönmúzeuma. A javarészt középkori fenyitö- eszközök mellett itt látható Rózsa Sándor börliinccllája, valamint a múlt századi betyárvilág és az őket üldöző teljes értékű — különösen az első tétel — drámai feszültséggel telített, lebilincselő előadásban volt részünk. A koncert második része a XIX. század romantikus zenéjének jegyében zajlott. Elsősorban és mindenekelőtt Liszt Ferenc Funerailles (fordítása : Gyászszertartás) című alkotásáról kell szólni. Liszt e művet az 1848-as szabadságharc 13 aradi vértanúja halálának emlékére írta. A döbbenetes erőt, a szabadság- harc és a forradalom végső győzelmébe vetett töretlen hitet Balázs Ferenc oly kifejezően, oly meggyőző erővel tolmácsolta, hogy e nagyszerű zenei élmény — úgy gondolom — mindnyájunknak sokáig emlékezetében marad. A továbbiakban Mendelssohn Dal szöveg nélkül című darabja, valamint Chopin ke- ringőinek csillogó gyöngyszemei, a lengyel népzenéből sarjadt mazurkák és végül az Asz-dúr polonaise hangzott el, melyekről külön-külön felesleges szólni, mert az osztatlan sikert a rengeteg virág, a szűnni nem akaró taps döntően igazolta. Végezelül elmondhatjuk, hogy Balázs Ferenc zongoratanár személyében kiváló zongoraművészt is megismerhettünk. Jó volna, ha ilyen irányú tevékenységét tovább folytatná, többször részesülhetnénk hasonló szép szólóestekben. A művek összekötő szövege, melyet Szüts Pál, a nagy- bátonyi zeneiskola tanára mondott el, zenetörténeti ismereteinket ' nagymértékben bővítette. Borsányi Mátyás pandúrok fegyverei és felszerelései. A börtönmúzeum emeleti részén külön rész mutatja be a haladó mozgalmak üldözését és a bebörtönzött forradalmárok által hosz- szú évek alatt készített fafaragásokat és egyéb tárgyakat.
