Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

A gazdaságpolitikai agitációs és propagandamunka az öblösüveggyárban \ Megismertetni, Reggel kilenc előtt is ihatunk lej termelés, -feldolgozás és -fogyasztás — ellentmondásokkal megértetni, mozgósítani IMMÁR JÓ NÉHÁNY esz­tendeje a párt tevékenységé­nek középpontjában a gazdasá­gi építőmunka áll. A Közpon­ti Bizottság 1976. október 26-i határozata — a pártpropagan­dáról — külön figyelmet for­dít a gazdasági, termelési, agi- tációs és tájékoztató munkára. A Központi Bizottság állásfog­lalása fontos feladatként jelö­li meg a dolgozó tömegek mozgósítását, az ötödik ötéves és az éves tervek célkitűzései­nek maradéktalan végrehajtá­sára. A határozat nyomán pártbi­zottságunk, de az alapszerve­zetek tevékenységében is nagy helyet kapott, s szervezetteb­bé vált a tömegpolitikai mun­ka, a termelési agitáció és a tájékoztatás. Pártbizottságunk, pártalapszervezeteink, a pro­pagandát és az agitációt terv­szerűbben irányítják. Politikai munkánk, agitációs és propa­gandatevékenységünk arra irányul, hogy megértessük és elfogadtassuk, elősegítsük gaz­dasági célkitűzéseink megva­lósítását, dolgozóink élet- és munkakörülményeinek állandó javítását, szociális, kulturális és anyagi javai bővítését. Törekvéseink nem voltak hiábavalóak, hiszen 1967 óta immár tizedszer nyertük el a Kiváló gyár megtisztelő cí­met. Propagandamunkánkban elengedhetetlenül szükséges­nek tartottuk és tartjuk ma is a tervfeládatok pontos ismere­tét. Felmérjük, mennyire reá­lisak, a tervek, megvizsgáljuk, hogy az adott kollektíva ké­pes-e azok maradéktalan tel­jesítésére. Tapasztalataink ugyanis bizonyítják, hogy a gazdasági ismeretek szintjétől nagymértékben függ a munka eredménye. Ha dolgozóink ér-, tik az intézkedés értelmét és hasznát, tevékenyen részt vesznek azok végrehajtásában. Ezért minden szinten és terü­leten biztosítottuk, hogy a dol­gozókat bevonják a döntések kialakításába. Mivel a tervszerű propagan­damunkánkhoz biztosítottak a szervezeti keretek, kialakultak az ezzel kapcsolatos módsze­rek, ennek megfelelően jól ki­használjuk a káder- és tiszt­ségviselő-képzésben rejlő le­hetőségeket. A hatáskörünkbe tartozó káderek közül azokat a párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetőket iskolázzuk be, akiktől nagyban függ gaz­daságpolitikai céljaink helyes megvalósítása. Nagy gondot fordítottunk a pártoktatási munka tökéletesí­tésére. A szervezeti formák fejlesztése mellett az egyéb tömegpropaganda-tanfolyamok hatékonyságát helyi konkrét tények, ismeretek közreadásá­val minőségileg is javítottuk. Eredményeként más és más módon tudtunk szólni az elté­rő műveltségű és képzettségű rétegekhez, amikor az éves cselekvési programmal kap­csolatos tennivalókat dolgoz­tuk fel. Az előbbieknek fontos sze­repük van abban, hogy töb­bé-kevésbé sikerült biztosíta­ni a megfelelő összhangot a propaganda, az agitáció, a tá­jékoztatás és az információ között. Ennek ellenére e téma tár­gyalásakor a párt-végrehajtó­bizottság úgy foglalt állást, hogy a jövőben a tartalmi munka színvonalának emelésé­re fordítsuk a figyelmet. Szük­ség van erre, mert egyes pro­pagandistáknak szegény az érvanyaga. Ugyanakkor a hall­gatók egyéb ismeretei is hiá­nyosak, ezért csak az előadók által elmondottakra támasz­kodnak. Nem működik kifogás­talanul az oda-vissza áramló információ sem, emiatt rend- szertelenül értesülnek a hall­gatók a vitatott gazdaságpoli­tikai és társadalompolitikai kérdések helyi érvényesülésé­ről, ami zavarólag hat az ér­telmezésre is. Agitációs munkánkban a reális valóságból indulunk ki, erre építve állítjuk össze a konkrét tényeket, fogalmazzuk meg a gyakorlati tennivalókat, illetve magyarázzuk és bizo­nyítjuk azokat az erőfeszítése­ket, amelyek hozzásegítenek bennünket a korszerű gazdál­kodáshoz, a szervezettség erő­södéséhez, a javuló élet- és munkakörülményekhez, az anyagi, kulturális és szociális helyzet javításához. A munka során hangsúlyozzuk: minden további fejlődés, gyarapodás kizárólag a termelőmunka eredményeitől függ. A siker forrásai közé soroljuk a köte­lességtudó, fegyelmezett, lelki- ismeretes munkát. Megvalósí­tása érdekében a jó példák és kezdeményezések beindítása és támogatása mellett bírál­juk a nemtörődömséget, a fe­lelőtlen munkát. ELŐBBI CÉLJAINKAT jól szolgálják a párt testületi ülései, a rendszeres titkári és reszortértekezletek, ahol a pártalapszervezeti vezetőségek, tisztségviselők megismerik az alapszervezetek, a gyár és közvetlen munkahelyük összes feladatait, problémáit, értesül­nek arról, milyen ésszerű kez­deményezéseket helyes támo­gatni, milyen forrásból táplál­koznak a fejlődést gátló, visz- szahúzó erők. Pártfórumain­kon pedig olyan légkör ki­alakítására törekszünk, hogy mindenkiben természetessé váljék: az önként vállalt mun­ka becsületes teljesítése, köte­lesség. S ennek megvalósításá­ban a gyár csaknem négyszáz­hetven kommunistájának kell példát mutatni. Gazdaságpolitikai céljaink megismertetésében és megér­tetésében nagy szerepet tölte­nek be a központi és üzemi fa­liújságok. A tömegbefolyásolás irányítása, hatékonyságának növelése érdekében olyan né­hány oldalas tájékoztatót állí­tottunk össze, amelyből min­denki megismerheti, milyen politikai, gazdasági kérdések­ben döntött a gyár vezetősé­ge, miként állunk a gazdasági feladatok időarányos végrehaj­tásával. A tájékoztató közre­adásával kettős célt értünkéi: biztosítottuk a döntések, hatá­rozatok megfelelő és gyors to­vábbítását, ismertetését, ezzel egyidőben jobban elősegítet­tük a munkánkhoz nélkülöz­hetetlen információáramlást. Az írásos, szemléltető agitá­ció mellett munkánkban a hangsúlyt továbbra is a „gon­dolatcserét a lehető legtöbb dolgozóval” elképzelés megva­lósítására, azaz a szóbeli agi- tációra helyezzük. Eredmé­nyessége érdekében jobban el­osztottuk a pártmegbízatáso­kat, fejlesztettük a pártszer-1 vezetek és pártcsoportok ez irányú munkáját, bővítettük a2 agitációs hálózatot. Ehhez fel­használtuk a kedvező városi tapasztalatokat, majd néhány alapszervezetünknél a kötetlen formájú politikai eszmecsere céljából beindítottuk a politi­kai vitaköröket. A politikai agitáció lehető­ségei között tartjuk számon a politikai ünnepségeket, a gaz­daságpolitikai pártnapokat, a KISZ- és szakszervezeti okta­tásokat, a különböző gyűlése­ket, ahol általában a párton- kívülieket tudjuk mozgósítani céljaink elérésére. E tevékeny­ségünkben különös gondot for­dítunk a szocialista brigád­mozgalomban részt vevők fe­lelősségérzetének fokozására, a termelési mozgalmakban a le­hetőségek kiaknázására. Az előbbiek mellett a mű­szaki értekezletek, a termelési tanácskozások jelentik vagy jelenthetik a leghatásosabb, tényekkel alátámasztott tájé­koztatást, de csak akkor, ha azok tartalmi előkészítése jó, ha minden dolgozó konkrétan megtudja mit. és miért kell tennie a jövőben. Az előbbiekből az is jól ér­zékelhető, hogy a nagy kér­dések megértetése mellett — amelyet általában elvégzünk — sok apró kérdés tisztázásá­ra van szükség. Ez pedig meg­kívánja az egyértelmű példa- mutatást és a személyes agi­tációt. E tekintetben vannak szép kezdeményezések, köve­tendő példák az 1-es és 11-es alapszervezetnél. Itt az agitá­ciós munkát egv-egy területre — minőség, selejt, munka- szervezés, munkafegyelem, ex­port — koncentrálják. AZ ELMONDOTTAKBÓL kitűnik, hogy milyen fontos szerepet tölt be a gazdaság- politikai agitációs és propa­gandamunka a pártalapszerve- zetek, a pártbizottság és a dolgozók kapcsolatának elmé­lyítésében. Segítségével sike­rült olyan összhangot létre­hozni. amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a gyár vezetői és munkásai ió munkával, nagyfokú felelősségérzettel és cselekvőkészséggel támosatiák gazdaságpolitikai elképzelése­inket. Cziprok Tdtán, a salgótarjáni öblösüveggyári pártbizottság titkára Évekkel ezelőtt a mezőgazda­ságban gond volt a tejterme­léssel. A borúlátók, laikusok azt gondolták elapadta tehe­nek teje és ritkaságszámba megy a reggeli tejeskávé. Az utóbbiban valóban nem sokat tévedtek, de a közös gazdasá­gok a tej hozamokat javították­A rétsági járásban már most elérték azt a hozamot, amelyet 1980-ra irányoztak elő. Romhányban 20 millió fo­rint értékű beruházással sza­kosított telepet építettek és újabb 10 millióért importból jól tejelő teheneket vásároltak. Tolmácson és Nagyorosziban ugyan még a hagyományos módon legelnek és tejelnek a tehenek, de a jól megválasz­tott abrakolással mindenütt elérik a 3 ezer literes átlagot, sőt a romhányiak túl is szár­nyalták a többiek teljesítését. TISZTASÁG — MINŐSÉG Nemcsak sok, hanem jó mi­nőségű tejre van szüksége minden tejszerető embernek és aki még egyelőre nem fo­gyasztja rendszeresen, az is csak ilyen feltételek mellett csatlakozik — az igyál több tejet — mozgalomhoz. A kö­zös gazdaságok tehenészeti te­lepein kiment már a divatból a nehéz fizikai munkának szá­mító kézi fejés- Helyette mo­dem gépeket, teljes gép­sorokat üzemeltetnek, nem kis gondokkal. Nincs meg­felelő alkatrész, némelyik már új állapotában is használhatatlan volt. Hiányzik az országosan kiépített kar­bantartó- és javítóhálózat. A járásban pedig a gazda­ságoknak naponta 2 ezer 400 tehenet kell fejni és évente' 7 millió liternél is több tejet tárolni, meleg nyári napokon hűteni, mert a tejipari válla­lat rendszeres szállítása mel­lett is óvni kell, hogy a mi­nősége a lehető legjobb le­gyen, mivel ezután fizetnek. Így zsebre megy minden, amit tesznek, vagy elmulasz­tanak­HOL IGYUNK TEJET? Most már van tej, a feldol­gozók szállítanák is, de meg­rendelés hiányában nem tud­nak mit tenni. Rútságon az el­múlt évben bezárták az egyet­len tejboltot és most a nagy­községbe érkező, vagy átuta­zó vendég tanácstalan marad. A hazai és a külföldi turista is, mert nem poharazhat tejet, kakaót friss péksüteménnyel. Áz ÁFÉSZ szerint a Bör­zsöny étteremben reggelente, de ha úgy tetszik a késő dél­előtti órákban is kiszolgálnak tejet, kakaót. Ez nem is vol­na rossz kezdeményezés, ha legalább valami feirat tudtára is adná a tejivók ma még szű­kös táborának. Ehelyett csak az a BKM tilalmi tábla hívja fel magára a figyelmet, amely a reggeli szeszárusítás korlátozását rendelte el­Most azon folyik a vita, hogy a bezárt tejivó újból tej­Az OBV salgótarjáni bányagépgyára által készített úszókotró egységei közül már tizenhét dolgozik a Volgán. A tizen­nyolcadik blokk szállítórendszerét a napokban vitték el a csehszlovák partnernek. A képen járműre emelik a szállí­tórendszert, a bányagcpgyár dolgozói ivó legyen, vagy ajándékbolt. Azt hiszem ezen nem kellene meditálni, mert a tejfogyasz­tás növelése még a csecse-be- cse ajándékoknál is fonto­sabb. < LEGYEN FRISS TEJ— A HŰTŐPULTOKBAN A számok önmaguk helyett beszélnek, ezért megmagyaráz­ni sem kell őket. A tejtermé­kek eladásából származó bevé­tele a rétsági Börzsöny- és Vidéke Fogyasztási Szövetke­zetnek évente több mint 12 millió forintot eredményez, de egyik évről a másikra csupán százezer forinttal növekedett, amely nem több fél százalék­nál- A megyei tejfogyasztás emelkedése is csak 7 százalé­kos volt, tehát van lemaradás bőven és nagyban hozzájárult ehhez a rétsági tej bolt meg­szüntetése. Az árusításra megoldást az­ért lehetne találni és kell is, mert a tejfogyasztás növelése táplálkozási kultúránk meg­változtatása szempontjából fontos. Ebben a munkában se­gíthetnének az ÁFÉSZ közsé­gi presszói is. Nem szükséges a városokban már bevált reg­geli tejeskávét és friss péksü­teményt árusító presszók pél­dájára hivatkozni, csak egy kicsit felkelteni a figyelmet: fogyasztóban és elárusítóban egyaránt. Aztán a boltokban is: — kevés a tej — panaszolják a vásárlók- A boltos válasza pe­dig; — nem tudja hol iárolni, mert nincs hűtőpult, vagy ami van az is kicsi. A tejipar váci üzeme pedig a nyári meleg napokon még kétszer is haj­landó kiküldeni kocsijait friss tejjel. Ügy látszik a nehézsé­gek ellenére mégis van meg­oldás. Csak az összhangot kell megteremteni az érdekeltek­nek. ELTŰNT A SAJT — Mégsem keresi senki az éttermek étlapjain- Mert tu­lajdonképpen a közétkeztetés­ben rendelték el a miinél több tejtermék és tejes ételek áru­sítását. A legkézenfekvőbb — jó francia szokás szerint — a harmadik fogásként felszolgál­ható sajt, csak az a baj, hogy ennek az utasításnak a rétsági járásban működő éttermek ve­zetői nem tettek eleget, tgy pedig a fogyasztók igazán nem kedvelik meg a sajtok finom ízét. ISKOLATEJ — ELVÉTVE A fogyasztási szokások meg­változtatását, ha már felnőtt fejjel nem ment, legkönnyeb­ben a gyerekek között tehet elérni. Nem is lenne ez olyan nehéz, mert ebben a Korban ki látott olyan gyereket, ame­lyik nem szerette a friss tejet, az édes kakaót? Óvodákban most is minden­nap bőven fogyasztanak a gye­rekek tejet és tejtermékeket, de az iskolában már csak el­vétve jutnak hozzá. Egye.őre nincs gazdája a szervezett is­kolatej árusításának. A rétsági általános iskolában megoldot­ták. de a többi helyen vagy nincs tej. péksütemény, vagy olyan személy, aki ezzel fog­lalkozna. Ugrásszerű változást pedig csak akkor várhatunk, ha megszervezzük a minél szélesebb kínálatot és fogyasz­tást. ★ Ezeket a gondokat vizsgálta és tárgyalta meg legutóbbi ülésén a Rétsági járási NEB, egy, a KNEB által előírt or­szágos vizsgálódás részeként. Kő-Szabó Imre _____' ___________________________ P áva-blúzok német piacra Negyvenmillió forint érték­ben 450 ezer darab ruházati cikket varrtak az év első négy hónapjában a Páva Ruhagyár jánosaknai üzemében. Ezzel a teljesítménnyel 102 százalék­ra teljesítették az erre az időszakra kiszabott tervfel­adatokat. Az üzem termékskálájában idén nőtt a belkereskedelem­ben eladott áruk aránya; er­re a célra blúzokat, fehérne­műket varrtak a dolgozók.' Jelentős mennyiségű női és lánykaruhát. készítettek szov­jet exportra; ennek értéke áp­rilis végéig 19 millió forint volt. A tavalyinál háromszor nagyobb tőkéskivitelt, vala­mint bérmunkát bonyolítottak le a jánosaknaiak, blúzokat varrtak egy NSZK-beli meg­rendelőnek. E tevékenység ér­téke kétmillió forint volt. Atmofix — az új korrózióálló acél Amerikai, japán, nyugat­európai acélkonszernek ku­tatói kísérletezték ki a Cor- ten nevű korrózióálló acélfaj­tát. Az egyik acélműben az ol­vasztásnál tévedésből rezet adagoltak. Az így készült acél vizsgálata azután kimutatta, hogy az ilyen összetétel ki­váló korrózióálló tulajdonsá­gokkal rendelkezik. Az NDK és Csehszlovákia kutatóinak közös munkája hozta létre az Atmofix nevű, ugyancsak korrózióálló ötvöze­tet. A név az atmoszféra és a fixáció szó összetételéből ered. Az eredményes közös kutatás alapját az adta, hogy az NDK-ban már régóta kísér­leteznek alacsony ötvözetű, nikkelmentes acélfajták elő­állításával. Csehszlovákiában viszont eredményesek a kor­rózióvédelmi kutatások. Az új acélfajtát már mind­két országban a gyakorlatban is kipróbálták. Az NDK-ban a villanyoszlopokat ilyen ala­csony ötvözetű acélból állít­ják elő. Prágában egy nagy áruházat építettek, amelynek a homlokzata ebből az anyag­ból készült. Liberecben szin­tén áruházat építettek az At­mofix felhasználásával. Terve­zik a továbbiakban gabonasi­lók, vasúti vagonok, sőt hajók Atmofix-ötvözetből való elké­szítését iS. A kutatók folytatják a mun­kát. A pozsonyi hegesztés­technikai kutatóintézetben kü­lönleges elektródákat fejlesz­tettek ki a korrózióálló acél he­gesztésére. Az Atmofix ugyan­is nagyon alkalmasnak lát­szik hidak és acélvázak épí­tésére is. Cserépvásár Több ezer érdeklődő, vásár­ló hullámzott vasárnap Szé­kesfehérváron, a Kossuth ut­cában megtartott országos cse­répvásár sátrai előtt. Az or­szág minden jelentős fazekas­központja elhozta termékeit, húsz fazekas- és öt népművé­szeti szövetkezet összesen 700 ezer forint értékű cserépedé­nye talált gazdára. A rendező „Fehérvár” Áruház látványos műsorról is gondoskodott: az esztergomi, a tatai és a szé­kesfehérvári amatőr színját­szók vásári komédiái, a sá- rosdi citerazenekar és a Fejér megyei népi együttes ízes da­lai, táncbemutatója jó hangu­latot teremtett. A cserépvásár csúcspontja a neves fazekasmesterek egy- egy műremekének elárverezé­se volt. A tervek szerint a cserépvásárt minden évben megrendezik Székesfehérvá­ron. NÖGRÁD — 1978. május 9., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents