Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-05 / 104. szám
160 éve született Marx Károly Gondolatok a marxi életmű egységéről Bányatámok Balassagyarmatról Szurdokpüspöki zöldségtermesztők hidraulikus bányatámot küldenek a fémipari vállalattól a piacra. A balassagyarmati gyár az új termékkel együtt 250 millió forint termelési értéket produkál az idén. mely összeg negyvenmillió forinttal több az elmúlt esztendeinél. Képünkön a bányatámokat gyártó új üzemcsarnok. — kulcsár — nak. A kedvelt cékla vetésterülete öt hektár. A szurdok- püspökiek 110 hektáron zöldborsót is vetettek. Kizárólag hüvelyesen értékesítik a Hatvari Konzervgyárnak. j Nézzük, hogyan vetődött fel egyáltalán a marxi életmű egységének a kérdése? A „gondok” két történeti hullámban merültek fel, s e hullámok egyaránt Marx fiatalkori írásainak megtalálásához, „felfedezéséhez” kapcsolódtak. Századunk harmincas éveiben publikálták ugyanis először a Gazdasági filozófiai kéziratok és a Német ideológia, kevéssel később A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai című műveket. Olyan írásokat, melyeket Marx — részben Engels közreműködésével — a 19. század negyvenes, illetve ötvenes éveiben vetett papírra. Az értelmezések első hullámában — s ez hozzávetőlegesen századunk hatvanas éveinek derekáig tartott — a polgári filozófia „marxológiai” (Marxszal foglalkozó) vonulata a fenti írások alapján a „fiatal” Marxot játszotta ki a „kései Marxszal szemben, utóbbi „rovására”. Mi tette ezt lehetővé? A századforduló szociáldemokráciájának marxizmus-értelmezése példátlanul beszűkített és egyoldalú volt. A Marx utáni marxista filozófiai gondolkodásban — Lenin tiltakozása és ellenvéleménye dacára — évtizedeken át uralkodott egv olyan felfogás, amely a társadalmi élet valamennyi megnyilatkozását egyoldalúan és mechanikusan egyetlen tényezőre, a gazdasági viszonyokra akarta redukálni. A probléma az volt, hogy a gazdasági viszonyok szélsőségesen mindent megmagyarázó elvként való tételezése merőben utólagos és járulékos szerepre kárhoztatta az emberi cselekvést. Ebből a marxizmus-értelmezésből kikerült a cselekvő-alkotó, a körülményeket tevékenységével befolyásoló, a társadalmi a'- ternativák között választó, rö- / sódén: a magát és történelmét teremtő ember prohlémáia. Abból a marxi belátásból, hogy az ember egyszerre szerzője és szereolőie saját „színpadi drámájának”, csak az utóbbi szempont érvényesült. Az ember — úgymond —csak pliátszhatja a szerepeket. Mégpedig azokat, amelyeket „tőle független”, „rajta kívüli”, kérlelhetetlen, már-már fatális tényezők írnak elő. A cselekvő ember — és a politizáló ember — egy tőle függetlenített gazdaság változásainak függvénye és alárendeltje lett. Aligha kell külön bizonygatni, hogy ennek a filozófiai beállításnak megvoltak a következményei a korabeli szociáldemokrácia politikai gyakorlatában, amely a viszonyok változásának „kivárására”, s ezzel egy reformista stratégiára rendezkedett be. A Budapesti Nemzetközi Vásárok történetében immár hagyománynak tekinthető, hogy a szocialista országok a legjelentősebb külföldi kiállítók közé tartoznak, igen nagy kiállítási területen, sok erdekes újdonságokkal képviseltetik magukat. tgy lesz ez az idén. a beruházási javak ötödik alkalommal megrendezésre kerülő nagyszabású seregszemléjén, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is. A szocialista országok közül el- •öként a Szovjetuniót említjük. Ezúttal 14 szovjet vállalat képviselteti magát legújabb termékeinek bemutatójával, illetve információs irodákkal. Különös érdeklődésre tarthat számot az AVTOEXPORT járműipari kiállítása és az AVIOEX- PORT repülőgép- és helikopter- modelljeinek bemutatója. Az ELECTRON ORGTECHNICA adat- feldolgozó gépeket, a MACHINO- EXPORT optikai és mérőműszereket, a STABKOIMPORT szerszámgépeket és kohászati berendezéseket állít ki, de láthatunk a szovjet bemutatón különféle műszaki könyveket, acél- és fémmintákat, vegyipari berendezéseket. ipari hűtőket, kompresszorokat, sőt egy külön összeállítást is „Az integráció az elektrotechnikában” címmel. Bulgáriából hat kiállító külkereskedelmi vállalat érkezik. Láthatunk a bemutatójukon villamos mérőműszereket, irodagépeket, számítástechnikai eszközöket, fém- és fafeldolgozó gépeket és kohászati félkész árukat. Csehszlovákiából 18 vállalat mutatkozik be. A MOTOKOV kiállítását a járműipari szabad terülten láthatjuk. A szakosításnak Ez az antidialektikus felfogás eredendően megtörte Marx filozófiai munkásságának egységét. A helyzet sajátossága az volt, hogy a harmincas évektől beinduló említett „első hullám” a fenti, bírált értelmezést magának Marxnak tulajdonította. Mondván, hogy minderre a „kései” — A tőkét író — Marx maga adott volna alapot. Mondván, hogy ezzel a „kései” Marxszal szemben kell — úgymond — felfedezni a „fiatal”, „emberfilozófus”, „humanista” Marxot. Ez az egyoldalúság nyilvánvalóan lebecsülte és mellőzte Marx kései munkásságát, s ezzel drasztikus módon megtörte életműve egységét. Már ebben az időszakban — a negyvenesötvenes évek periódusában — felmerült ezért annak szükségessége, hogy megszüntessék ezt az ellentmondásos feldarabolást és szembeállítást. A szocialista országok marxistái közül nem kevesen tettek jelentős kezdeményezéseket, hogy újból átgondolják a marxi életmű folyamatosságát, s hogy egységben rekonstruálják annak egészét. Ennek az egységnek bizonyítása nem egycsapásra történt. A „fiatal” Marxot kisajátító első hullám ugyanis — mintegy önmaga reakciójaként — megszülte azt a második hullámot, amely a „kései” Marxot abszolutizálta. A hatvanas évek derekán jelentkezett e tendencia a francia Louis Althusser munkásságában, aki tagadta az emberfilozófiai problematika létjogosultságát a marxizmusban, s ezzel a „fiatal” Marxot kívánta kilódítani saját életművéből. Althusser — az első hullámhoz hasonlóan — szintén abból indult ki, hogy Marx fejlődésében élesen elhatárolandó két stádium. Az első — így Althusser — egy 1845-től 1848-ig tartó „filozofikus-ideológus” szakasz. A második — 1848-tól — teljes szakítás lenne a megelőzővel. Nem ideologikus-filozofikus, hanem tudományos — értsd: a társadalmi-gazdasági szerkezet konkrét teljességét megismerni kívánó — korszak. Mi lenne a különbség a két korszak között? Althusser: minden olyan vizsgálódás, amely az ember helyére, szerepére, lehetőségeire kérdez, ideológikus. Azért, mert emberi igyekvéseket és óhajokat próbál formába önteni, mert célokkal és nézetekkel kívánja ellátni az embereket. S mint ilyen, az emberi cselekedetek befolyásolására törekszik, gyakorlati-manipu- latív beállítottságú, s ezért nem láthatja el a pártatlan és objektív megismerés funkcióját. A tudomány ezzel szemben nem az emberi gyakorlat alakításával foglalkozik, hanem megismeri a társadalmat. megfelelően szinte valamennyi fontosabb témánál megtaláljuk a csehszlovák kiállítókat. Bemutatják a többi között legújabb orvosi műszereiket, szivattyúikat, textilgépeiket, szerepelnek a kiállításaikon klímatechnikai eszközök, erőműberendezések, szerszámgépek, villanymotorok, kábelek, hogy csak néhány fontosabb termékcsoportot említsünk. Jugoszláviából összesen 30 kiállító érkezik. A fogorvosi berendezésektől a műszaki porcelánokig, az univerzális esztergapadoktól a számológépekig, a járműipari alkatrészektől a szerszámgépekig az ő standjaikon is egy sor érdekes újdonsággal találkozhatunk. Fentieken kívül igen sok jugoszláv cég lesz jelen információs irodával. Lengyelország kiállítóinak száma 19. Az UNITRA irodagépeket, elektronikus elemeket, fényforrásokat, a METALEXPORT szerszámgépeket állít ki, a METRO- NEX a műszeripar, a híradás- technika és a számítástechnika lengyel újdonságaival jelentkezik. A Német Demokratikus Köztársaság 13 kiállító vállalata a nyomdaipartól a híradástechnikáig, szintén rendkívül sok újdonsággal ismerteti meg a látogatókat. Nagy érdeklődés előzi meg a Transportmaschinen ExportImport haszonjármű-bemutatóját. Románia „színeiben” az idei tavaszi BNV-n hét kiállító jelenik meg. Láthatjuk egyebek között az AUTÖ-DACIA Diesel-motoros haszonjárműveit, az ELECTRONUM számítástechnikai és adatfeldolgozó berendezéseit és az INDUST- RiAlexport különféle korszerű bányagépeit. Mégpedig úgy, hogy eközben elvonatkoztat az embernek azoktól a vágyaitól, előítéleteitől, rigolyáitól és „agyrémeitől”, amelyek erre a társadalomra vonatkoznak. Felmerül a kérdés: a marxista filozófia elveszítheti-e ideológikus és világnézeti funkcióját? Lehet-e merőben leírótudományos elmélet? Aligha. A valóság mégoly mély megismerése önmagában még soha senkit nem késztetett társadalmi cselekvésre. Márpedig a marxizmus központi funkciója az, hogy széles társadalmi meggyőződést és egyetértést alakítson ki és szilárdítson meg olyan célokban és értékekben, amelyeket éppen magának a valóságnak a megismeréséből olvasott-kö- vetkeztetett ki. Althusser legnagyobb tévedése az, hogy az ideológia és a tudomány különbségét mint a „becsapás” és az „igazmondás” különbségét fogta fel. Jóllehet az igazi különbség eltérő társadalmi funkciójukban rejlik. Az ideológia feladata a társadalmi mozgósítás kialakítása, és ebből még nem következik, hogy az ideológia ne tartalmazna tudományos eredményeket. Éppígy bemutatható, hogy ideologikus tartalmak és óhajok számos esetben vezettek tudományos felismerésekhez. És ezzel visszajutottunk Marxhoz. Marx ugyanis nemcsak fenti fiatalkori műveit, hanem a Kommunista Kiáltványt is „fiatal korában” írta, tehát A tőke előtt. Innen nézve pedig kiderül, hogy a marxi életmű első szakasza genetikus eszmetörténeti kapcsolatban áll a későbbiekkel. Arról van szó, hogy a fiatalkori stádiumban születnek meg azok a problémák, amelyek megoldásán Marx egész későbbi alkotó tevékenysége során fáradozik. Számára a gazdaság területe nyújtotta azokat az eszközöket és viszonylatokat, amelyek forradalmi átalakítása elsődlegesen teszi lehetővé a fennálló meghaladását, vagyis — s a hatvanas évektől a marxista filozófia meggyőzően dokumentálja ezt a körülményt — a marxi vizsgálódások súlypontjának áthelyeződése kizárólag abból a nézőpontból érthető meg, hogy az ember társadalmi felszabadítása volt és maradt érdeklődésének kulcsfontosságú mozzanata. A „fiatal” és a „kései” Marxé egyaránt. Papp Zsolt A salgótarjáni öblösüveggyár rekonstrukciós beruházására az V. ötéves tervoan 158 . millió 85 ezer forintot kapott, i Ez az első szakasza annak a jelentős korszerűsítési folyamatnak, amely távlatokban 15—20 évet ölel fel. Az eredeti elképzelést az időközben kialakult munkaerőhelyzet módosította, ami újabb feladatokra kényszerítette a gyár vezetését. Ennek következtében felülvizsgálták korábbi elképzeléseiket, majd ezt követően olyan gépek beszerzése mellett döntöttek, amelyekkel létszámot tudnak megtakarítani. Ez a változás jól tükröződik a rekonstrukció eddigi eredményeiben. A kivitelezés során fordított sorrend alakult ki: a műszaki-technikai fejlesztésre, a gépesítésre szánt összegek döntő részét már az első két évben elköltötték, s a drága pénzen vásárolt új technika segítségével csaknem elérték a beruházási okmányban vállalt 110 millió forintnyi többlettermelést, a 600 ezer dollárral nagyobb tőkés- exportot és a tervezett 37 millió forinttal nagyobb eredményt, miközben a létszám, 1975-höz képes 80—100 fővel csökkent. TERMELNEK AZ ÜJ GÉPEK A gyári pártbizottság cselekvési programjában az ütem gyorsítását és a «határidők betartását írja elő a gazdasági vezetők számára, mivel a munkálatok időbeni elvégzése a gyár mindenoldalú, töretlen fejlődését szolgálja. — Valóban az ötéves terv első két évét az erőteljes gépesítés jellemezte. Ennek eredményeként gyorsan nőtt a hu- tSi kapacitás. Ezért a hátraBefejeződött a próbaüzem Balassagyarmaton, a fémipari vállalat nemrégen átalakított üzemcsarnokában, ahol alumíniumból készítik a bauxit- és szénbányák részére a hidraulikus bányatámokat. Április 1- én kezdődött az úgynevezett nullszéria gyártása, ennek során 250 darab termék készül. Közben a szakemberek nagy gyakorlatra tesznek szert A szurdokpüspöki termelő- szövetkezet az idén tíz hektáron termel uborkát, s hasonló területen vetnek másodvetésként e zöldségféléből, ösz- szesen 19 vagon uborkára számítanak, melynek zömét a levő Időben nincs szándékunkban újabb, termelést növelő hutai gépeket beállítani. Erőfeszítéseink a jelenlegi berendezések gyártásfeltételeinek javítására, a gyártmányszerkezet korszerűsítésére, a formaellátottság javítására, a fizikai dolgozók és vezetők szakmai színvonalának növelésére, ennek révén a selejtek csökkentésére, a minőségileg kifogástalan áruk gyártására irányulnak — mondja Kazin- czi Gyula műszaki igazgató- helyettes. Indokolt ez a célkitűzés, mert a belföldi gépek vásárlására szánt 34 millió 188 ezer forintból 23 millió 210 ezer forintot már elköltötték. A fennmaradó 11 millióból 4,5 milliót szakítanak ki a szállítás korszerűsítésére, a többiből létrehozzák a telefonközpontot, felvonókat és légtechnikai berendezéseket vásárolnak a megépítésre kerülő új tömbépületbe. A szocialista országokból 3 millió forint értékű szállító- eszköz vásárlását tervezték. Ebből 2,5 milliót elköltötték, és a gépeket termelésbe állították. Ugyanez mondható el a tőkésimportból származó gépvásárlásokra is. Múlt év végétől termel a 13 millió forint értéket képviselő pattantó-csi- szoló sor, egy merítőgép a hozzátartozó egy állomásos' géppel, amiért 2 millió 700 ezer forintot fizettek, a hatállomásos présautomata a merítőgéppel együtt, ami 6 millió 335 ezer forintba került. a gépek kezelésében, a technológiai folyamatok szervezésében, a legcélszerűbb anyag- mozgatásban. Elérik a termékek gyártásának a legoptimálisabb rendjét, mely után a sorozatgyártáskor a technológiai mechanizmus már olajozottan működik. A sorozat- gyártásra a második fél évben kerül sor, így még ebben az esztendőben kétezer darab közös gazdaság savanyítóüzemében, dolgozzák fel. Zöldpaprika húsz hektáron kerül földbe, ahogy az idő engedi, s ebből négy vagonnal a ZÖLDÉRT-nek szállítaAz új dobozüzembe szánt gépek közül a jelenlegi deboz- üzemben termel a préselő-, a tűző-, a sajtoló- és a címkézc- gép. Az egyéb költségekre szánt 6 millió 120 ezer forintból már csak egymillió forint vár célszerű elköltésre. — A rekonstrukció befejezéséig tőkésimportból még 7 millió forint értékű gépet állítunk a termelésbe — tájékoztat a műszaki igazgatóhelyettes. KÖZÉPPONTBAN AZ ÉPÍTKEZÉS A gépek beszerzését és munkába állítását jellemző dinamizmus nem mondható el az építési feladatokra. Eddig csak a lakások készültek el, s fálő, hogy a mintaterem ez évi május 30-i határidejét nem sikerül biztosítani. A hátralevő munkának két sebhezhető pontja van. Az első az építkezés. Ilyen célokra 83 millió 300 ezer forintot terveztek, melyből eddig 20 milliót használtak fel. Énnél nagyobb viszont a műszaki megvalósulás. Ebben az évben építésre 42 millió forintot kívánnak felhasználni. Pillanatnyilag a legnagyobb gondot a tömbépület gyors elkészítése okozza. A generál- kivitelező Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat december 1-re vállalja az épület átadását, mivel az alvállalkozó, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat a betonelemek elhelyezését csak erre az időre tudja biztosítani. A gyár vezetői szeretnék, ha az épület már a harmadik negyedév végére elkészülne. Ügy látják, ennek megvan a feltétele, csupán jobb munka - szervezésre volna szükség. Szerintük a határidő etőbbre- hozása előnyös a NOTÉV-nak is, mert ezt az épületet téli- esíteni tudja. Az igazsághoz tartozik, hogy a tömbépületet a beruházási költségek betartása érdekében át kellett terveztetni. Emiatt néhány résztervet csak április elsején küldtek meg a kivitelezőnek. Amennyiben az építők ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz, akkor veszélybe kerül a vasút korszerűsítése. Ezzel máris eljutottunk a következő kritikus ponthoz. A gyár vezetői konkrétan még ma sem tudják, hogy a MÁV milyen összeget bállal a vas- út-korszerűsítési munka költségeiből. Ugyanez a helyzet a ZIM salgótarjáni gyárával is. Jelenleg a kiviteli terveket egyeztetik, illetve szerződéskötésre készítik elő. Pillanatnyilag kivitelező sincs. Holott, eddig hat vállalatot kértek fel e munka elvégzésére. A terv szerint az említett célokra az idén 2,3 millió forintot szeretnének elkölteni. MEGÚJÍTOTTÁK Mivel nem kis dolgokról van szó, ezért a gyár és a kivitelező NOTÉV vezetői megújították, illetve az új követelményekhez igazították a korábban megkötött, építési munkára vonatkozó szocialista szerződésüket. Köcsönosen olyan vállalásokat tettek, amelyek megvalósítása valóban hozzájárul a Salgó 1. beruházás első szakaszának határidőre és jó minőségben történő befejezéséhez. y. k. * Szocialista kiállítók a tavaszi BNV*n Határidő: 1979. december 31 Kritikus pontok
