Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
iCetmitaf juk a nívódíjas J. S. Bach kamaraegyüttest Bár mint koncertező művészek. szólisták eddig is kategorizált művészek voltak a balassagyarmati Johann Sebastian Bach kamaraegyüttes tagjai a napokban az Országos Filharmónia együttesen kategorizálta ókét, és 1972-ben és 1974-ben Veres István és Fogarasi Béla a kaposvári tanári kamarazene-találkozón kiemelt helyezést és nívódíjat kapott — nemrégiben az egész együttes elnyerte az Állami Ifjúsági Bizottság nívódíját is. Mi van e szép siker- sorozat mögött? — erről kérdeztük meg az egyik alapítótagot, Fogarasi Béla gitárművészt. — Mikor alakult az együttes? — Először talán néhány szót az előzményekről 1971- ben a fuvola-, és gitáregyüttes hangzásának megismertetésére és saját örömünkre kezdtünk el Veres István kollégámmal kamarázni. Később az iskolánk, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola tanári karának bővülése lehetővé tette számunkra, hogy a fuvola-gitár duóhoz ének és cselló csatlakozzon, így 1973-ban megalakítottuk a J. S. Bach kamaraegyüttest. — Kik még a tagjai? Mi- lyen összeállításban tudnak szerepelni? — Komády Gerzson énekes és Szűcs Ferenc csellista. Nagyon „rugalmas” kis zenekar a miénk: a hangszerszólókon át a különböző duókig, triókig, a kvartettig bármilyen felállásban tudunk szerepelni. Koncertútjainkon a zenei ismeretterjesztésben nagy előnyt jelent ez és a zeneszerszámaink könnyű szállítása is. — Az oklevélben így fogalmaztak: Az ifjúság körében végzett zenei ismeretterjesztésért, a klasszikusok magas színvonalú tolmácsolásáért. Milyen munka van az elismerő szavak mögött — kérem, szóljon erről kissé bővebben ! — Amellett, hogy mindanynyian tanítunk — és talán ez a legnagyobb, amit tenni lehet — rendszeresen fellépünk ifjúsági hangversenyeken, művelődési házakban, ifjúsági klubokban, iskolákban, valamint az újabban alakulóban levő Jeunesse-klubokban is. Ezek az előadások nemcsak, koncertek, zenei ismertetőkkel is szolgálnak. Ezek segítségével a hallgatóság megismerkedik a zenei formákkal, stílusokkal, a zene alapvető elemeivel. Az ismeretterjesztő hangversenyek tekintélyes részét jelentik az együttes munkájának: 176 előadásból 99 ilyen volt. Ebből is kitűnik, hogy valóban kiemelt feladatunknak érezzük az ifjúság zenei nevelését. — Milyen műveket játszanak? — A névadó Johann Sebastian Bach művei mellett célunk más korok és szerzők műveinek bemutatása is. Repertoárunk nagy-qn széles: a régi görög himnuszoktól napjaink muzsikájáig terjed. Magában foglal egy eléggé „elhanyagolt” területet is, a magyar reformkorszak zenéjéit, természetesen elsősorban iskolánk névadójának, Rózsavölgyi Márknak a kompozícióit. A múlt zenei anyagainak a bemutatása mellett szívünkön viseljük a mai magyar zeneszerzők műveinek népszerűsítését. öt magyar zeneszerző írt már művet az együttes tagjainak, ezeket a Magyar Rádió is felvette az előadásunkban. Legutóbb, például a Magyar Televízió Csak a derű óráit számlálom című műsorában játszottuk, Kistétényi Melinda Egry József emlékére írott dalciklusát. A kaposvári tanári kamarazene-találkozón. Patachich Iván Mozaikok című darabját adjuk elő. A szerző a felkérésünkre komponált művet ez év áprilisának végén fejezte be, ez ősbemutatónak számító előadás lesz. — Milyen nagyobb fellépéseik voltak az elmúlt években? — Az ország több megyéjében szerepeltünk már együttes munkánk során. Felléptünk Szombathelyen, Székesfehérvárott. Budapesten egy ízben a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Zeneakadémia nagytermében és a nagytétényi kastélyban. Persze, nincs nagy- és kiskoncert: örömmel teszünk, eleget a meghívásoknak a megyén belül is, amennyiben egyeztetni tudjuk a programjainkat. — A kaposvári fellépés mellett milyen terveik vannak a közeljövőre? — Az együttesünk filharmóniai kategorizálása valószínűleg azt jelenti, hogy még több koncertet adunk a jövőben. De a nyárra elsősorban azt tervezzük, hogy először kipihenjük a tanév fáradalmait. .. G. Kiss Magdolna A Johann Sebastian Bach kamaraegyüttes koncert közben. Ifj. Schiffer Pál legújabb filmje Cséplő A címszereplő Cséplő György, a németfalui cigányfiú. Ifj. Schiffer Pál nevét rövidfilmjei tették ismertté. A Fekete vonat, amely a Budapestről hazautazó szabolcsi munkások hét végi útját kiséri nyomon, díjat is nyert. Munkái — többek között a Várjuk Erikát, a Levelek az öttalálatoshoz. az Ellenérvek, a Vallomások egy városról — élénk érdeklődést keltettek a közönség és a szakmai közvéleméov körében egyaránt A hivatalos elismerés sem váratott soké;g magába: ifi. Schiffer Pál* 1M1- ben a Balázs Béla-dü III. fokozatával tüntették ki. Első iát^VPmie. a Mit csiná’rak a cio'ánvfrverekek? tiilaid'mkénnen két filmből ál»: a Faluszéli há-mk- hA| és magából a cfmadőfilm- ből. Ifi. Schiffer Pál lerúiabb munkájában, a Cséolő Gyomban a korábbi utat folvtatja. A bá.té'-- filmes eszközöket is felhasználó e^ész estés dokument^mfilmjének közénn^ntiéhnn e"v ZMa mérvéi cteánvfh* áll. aki testvéreivel eTviitt elindul szülőfaluiéból az orszá*r fővárosába, ho^v r*v»rP'xt keressen, megtalálja illő helyét, a társadalomban. A film valamenv- nvi szereniő.ie valóságos személv. valóságosak a helyszínek i.«. énr>- ú*?v. mint maira a történet. 1*1, SeMffer Pál és Aedor Tamás one- ratőr munkáta bu#oesen dnk*»» mentái e^v merrbat^nzn** °',ociá- lls latensé«*- és nrobiémakört. W'í a fllm*»t na1ass!>o^^»-»»Pton május IS—19-én mutatták b<*. a salgótarjáni November 7. Filmszínházban május 22—24. között játsz- Bzák. Szülőföld-expedíció, vándortáborok Országjáró áí tőrök Az idei nyár úttörőprog- ratnját némi túlzással színes kaleidoszkóphoz hasonlíthatnánk. Akárhogy újabb és újabb színkombinációkat, formákat próbálunk szemünk elé varázsolni, egy jelenség makacsul visszatér. Nevezetesen a sport, az országjárás. Természetes, mert aligha találunk nemesebb, szebb teendőt, mint az úttörőkkel megismertetni hazánk természeti szépségeit, megszerettetni a természetjárás örömeit, mely hozzájárul a tíz-tizenöt esztendős lányok és fiúk edzettségének, fizikai teherbírásának növeléséhez. Az úttörőszövetség legfontosabb nyári játéka a „Szülőföld-expedíció” lesz. Lényege: egy-egy választott túra, vándortábor útvonalán haladva a földrajzi, biológiai jellegzetességek kutatása, felfedezése, történelmi, irodalmi emlékhelyek, a gazdasági élet, ipari, mezőgazdasági objektumok megismerése. Az expedícióban őrsök vehetnek részt. Feladatuk az élő és élettelen természet és összefüggéseinek kutatása mellett az adott hely mezőgazdaságának megismerése. Fontos, hogy a választott útvonalon jól felkészült úttörőközösségek induljanak júniusban. Az adna igazi értelmet a játéknak, ha a gyerekek valóban megízlelnék a felfedező utak romantikáját," átélnék a nagy felfedezők életét. Csak így valósulhat meg a játék igazi célja, az, hogy a résztvevők megismerjék környezetüket, a valóságot, hogy egységes közösségekké forrjanak össze. A járási, városi, kerületi úttörőelnökségek egy-egy kiváló őrsöt küldhetnek az országos expedíciós táborba, Zánkára. Itt nagyszabású vetélkedőt rendeznek, melynek győztes őrse augusztusban eljuthat a Szovjetunióba, a BAM-építkezés megtekintésére. A sport, a testnevelés mindig jelentős szerepet játszott az úttörőszövetség nyári programjában. Köztudott, hogy ilyenkor rendezik meg nagy sikerrel a nyári úttörő-olimpiákat, egy sor sporteseményt bonyolítanak le, nagyszabású vándortáborokat szerveznek. Így lesz ez az idén is. A XIV. nyári úttörő-olimpiát Tatán rendezik meg június 22. és 30. között. Ezúttal azonban mégsem erről a látványosnak, színvonalasnak Ígérkező eseményről kívánunk szót ejteni, hanem a vándortáborokról. Az idén tizenkilenc gyalogos- vándortábor lesz, a Bakonyiéi Nógrádon át a Zemplénig az ország legszebb tájain túrázhatnak az úttörők, ugyancsak próbára téve erejüket, ügyességüket. Érdekesnek ígérkeznek a vízi vándortáborok is, ám a legizgalmasabbak a kerékpáros-vándortáborok lesznek. A tizennégy napos Dél-Alföld—Battonya vándortábor útvonala, Szarvason, Mezőkovácsházán, Hódmezővásárhelyen, Ópusztaszeren, Soltvadkerten, Kecskeméten keresztül vezet. Az ugyancsak tizennégy napos kelet-dunántúli vándortábor tagjai Duna- földváron, Szekszárdon. Lengyelen, Dombóváron, Kaposváron, Igaion, Kőröshegyen haladnak keresztül. A kerékpáros úttörők találkozója Kiskörénél lesz, ahová mintegy háromszáz gyerek érkezik Békés, Borsod, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyéből. , A kerékpáros-vándortáborok szervezésének szorgalmazásáért igazán dicséret illeti az úttörőszövetséget, mert felismerték, milyen ^sokféle lehetőséget rejt magában a már-már — méltatlanul — elfelejtett egyszerű jármű. Napjainkban több fórumon foglalkoznak a kerékpáros túrázás, a kerékpársport fellendítésével. A Népsport szerkesztősége például jövőre meghirdeti a kerékpárosok évét. Az országjárás élménye mindannyiunké lehet. Nemcsak gépkocsival — gyalog, vagy kerékpárral is. B. F. TAth Béla: LEGENDÁK A LÓRÓL 11. Ez a Batida csupa legelőség volt. Vásárhely határában, apám meg ujjatlan katona. Nem fért 'össze, hogy ekére kapjon a földön. Amúgy se sok huzalma lett volna hozzá, azt gyanítom, ha még annyi ujja lett volna is. Aki török szpáhi, nem áll az eke mellé. Lovas ember létére, lóval kezdett bajmolódni. De nem holmi kócszőrű korcsokkal, hanem tiszta vérű, szép da- maszkuszokkal, beszarábok- kal, erdélyi nagyokkal. Abból pénzelt. Házat is rakott. Béke lakott az országban, otthon érezte magát. Szolgálóul vette anyámat. Ahogy akkor szokták. A vásárhelyi reformátusokat éppen akkor üldözték szét a katolikusok, s valami maradék menekült családból ott ragadt egy kis girhes lányka. Olcsón adták, tán pénz nélkül is adták az elhurcolt család szomszédai. A jó koszton, nyugodt életen úgy fölpöndült a lány, hogy apám asszonyul Vette maga mellé. Bizonyítékul itt vagyok én. Valahonnan ő is a jászkun pusztaságokból vetődött Vásárhelyre de, hogy kun volt- e, vagy jász, soha nem tudta megmondani. Szépen éltünk. NÓGRÁD — 1978. május 20., szombat Minket nem háborított az égi madárság sem. Anyám bibli- ás reformátusok között cseperedvén, betűtudó ember volt. írt és olvasott, mi sem volt közelebb hozzá, hogy rámragassza tudását. Apám se adta alább. Ő törökül tudott, szerbül, lóul. Amikor, gázivá tették a lószeráj basája megengedte neki, hogy két lovat válasszon magának. Választott egy csődörcsikót, Csorbadzsinak hívták, meg egy kancát az Emfira névre hallgatott. Ez volt a hozománya. Batida csak legelő. Teli volt bogánccsal, nádassal, ká- kással, gyalogfűzzel. Volt vele dolga. De szénahozó gyöp- séget teremtett ő pár év alatt a partosabb részeken. Vásárhelyi gazdáknak szaporulatra őrizett erdélyi lovakat, keverék állatokat, jó katonák alá valókat. Az arab lópárt pedig bedugta egy fa- lunyi nagyságú nádas közepébe. Nem láthatta élő rajta kívül csak a repülő madár. Ha a védett nemes lovakért katonai támadások esnek, hogyne repítenék ki a kezéből ezt a két lángot fúvó szép jószágot a kóborok. Felfordult világ következett ezután. Bécs óta curikkolt a török, hurcolkodott, de a másik hiten levők se kimél- r ték semmit Ágyú nem szólt, nem úgy volt háború, hogy csatarendek következnek. Hanem folyt minden gazdátlanul, aljogy tavaszi vizek idején az ár. A béke tán csak Batidán lakott Csorbadzsiék vetegették rendről rendre a legszebb csikóutódokat Fecskeröptű gyönyörű hároméveseit, nyereg alá valók szökkentek föl a nádasok ölén. Hirtelen a szegedi vár basája bizonyos Haszán nevezetű, gonosz félszemű úr, beszólítja apámat maga elé. Amúgy is a körme közé tartoztak a hűbérbirtokosok, hát nem volt föltűnő, hogy apámat valami ügyben látni akarja a tájék leghatalmasabb várbéli basája. Csakhogy apám ismerte már ami- atyánkot. Éjjel elhajtotta ékszerlovait a dombiratosi nádasok között bujkáló barátja oitalma alá, s harmadnap megjelent kardosán, lóháta- san, ajándék lóval együtt a basa előtt (Folytatjuk) IV!a i téveajánlatMiilc Bácsalmáson, a Skorutyák családban. Az idős mester, Skorutyák Géza szerint a kékfestőmesterséget igazán nem lehet másképp elsajátítani, csak az apától, gyermekkorban ellesve; hajnalban kelve, végigdolgozva a napot, az életet. Ö maga is így tanulta mesterségét apjától, aki ugyancsak apjától tanult. Az öreg családi házban egymás mellett állnak a kékfestőmesterség kezdetleges gépei, már-már múzeumbe illő darabjai, a dúcok, amelyekkel több mint egy évszázada dolgozik az, aki a mesterséget folytatja a családban. Hallunk a mángorlót húzó lóról, amely valósággal elgörbült 17.15: Dinasztiák. a sok körbejárásban, tanuljuk az indigófestés műhelytitkait, Ez az új sorozat dirasztiá- megszemlélhetjük a szebbnél kát mutat be, olyan családo- szebb mintákat, amelyek mind kát, ahol apáról fiúra örök- egy-egy korszak ruhamintái- lődik a mesterség, mint itt rak divatját tükrözték. Tréfak Az autólopással gyanúsí- — Mennyit kér ezért a kéJ tott mondja a bíróságon: — pért? Tisztelt bíróság! Annyira ré- — Odaadom a katalógusát szeg voltam, hogy azt gondol- feléért. tam: túl kockázatos lenne el- — És a katalógust, hogy ad- indulnom a saját autómmal! ja?
