Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
A csepeli Duna Kertészeti M gtsz-ben holland—magyar kooperációs megállapodás alapján foglalkoznak tulipánh agyma-termesztéssel. A szövetkezet az idén tavasszal szabadföldi kertészetében több mint kétmillió szál tulipánt nevel szaporításra, holland hagymákból. Falusi hírszőttes [íspÉüvfisden jártunk Gyermekzsivaj töltötte be Nógrádkövesd utcáit az elmúlt hét délutánjain. Az általános iskolások kiskocsikkal. targoncával, vagy éppen üres kézzel járták a házakat, gyűjtötték a hulladékot. Egyik nap a papírt, másik nap a rongyot, azután a fémeket. Szokás ez már ilyenkor év vége előtt. Minden esztendőben összegyűlik ily módon 5—10 ezer forint, amit országjárásra fordítanak a pajtások. Az elmúlt évben Debrecenben, azelőtt, a Nyu- gat-Dunántúlra látogattak. A hulladékgyűjtés felügyeletét a rajvezetők vállalták. Az akciót a társközségekben is megszervezték A szorgoskodó iskolásoknak minden portán örülnek, hiszen elviszik a már nem használt, sokszor egyenesen útban levő kacato- kat Vígan csikorog az ócska tűzhely terhétől a talicska! végig az utcán, el a tűzoltószertár előtt. Az épület felújítását az elmúlt esztendőben kezdték, és összesen 160 ezer forintot fordítottak rá. A munkával kapcsolatos tereprendezésből, takarításból a helybeliek is kivették a részüket. A megyei tanács útkarbantartó költségvetési üzeme kétszázezer forint értékben felújítást végez három utcában. Ebből egy van a központi községben a Madách utca, a másik a galgagutai „Űj sor”, ahol a tanács építési telkeket alakított ki. A harmadik utca pedig Becskén van. Az idén még egy nagyobb munkára szeretnének sort keríteni a nógrádkövesdiek: a sportcentrum folytatására. A korábban megkezdett munkában most az öltöző és a futópálya van soron. Szeretnének továbbá kispályákat is kialakítani. Az „Edzett ifjúságért !” mozgalom céljait is elősegítő községi sporttelep teljes létrehozásához az MTSH mintegy 300 ezer forint támogatással járult hozzá. Emellett jelentős társadalmi munka színhelyévé váltak a leendő sportpályák, melyből a lakosság mellett a KPM üzemmérnöksége, a kőbánya, a MÁV is részt kér. Jövőre két nagy feladatot tűzött maga elé a község. Kezdeni szeretnék két iskolai tanterem építésóé Ehhez már az idén szervezett kommunista műszakot a MÁV, A másik, ennél is nagyobb feladat a törpe vízmű előkészítő munkálataival kezdődik. Ez év áprilisában 35 párból álló mintakollekciót mutattak be a külkereskedelem képviselőinek a Favorit Cipőipari Szövetkezet nagyoroszi telepének szakemberei. Ezekből a szovjet Raznoexport vállalat munkatársai választották ki azokat a fazonokat, melyeket 1979-ben nagy számban vásárolni kívánnak. A különböző színű és fazonú házicipők már eddig is keresettek voltak a szovjet piacon. A nagyorosziak mind több terméküket adhatják el külföldön. A hírnévhez mindenféleképpen hozzátartozik a cipők jó minősége. 1977-ben például egyetlen minőségi reklamációjuk sem volt. A szövetkezet telepén sok fiatal elhelyezkedési lehetőséget talált. A legfiatalabbak közé tartozik Mátyás Ágnes — képünkön —, aki a felsőrészkészltésnél dolgozik. — kj — Ä Minhxterfanáes IfirgyaUa r Vizeink védelmében Módosul a szennyvízbírság Hazánkban — mint minden gyorsan fejlődő országban — a vízfogyasztás emelkedésével egyenes arányban növekszik a szennyvíz mennyisége is. Az ötvenes évek elején kezdődött a felszíni vizek rohamos elszennyeződése. Az intenzív ipari és mezőgazdasági technológiák következtében vizeinkbe további szennyező anyagok kerülnek, amelyek újabb vízgazdálkodási, egészségügyi és környezetvédelmi problémákat vetnek fel. A szennyező anyagok megbontják természetes vizeink biológiai egyensúlyát: egyrészt az élővilágot károsítják, másrészt korlátozzák a vizek újrafelhasználását. Az évente felhasznált ötmilliárd köbméter vízből mintegy 1,2 milliárd köbméternyi szennyezetten jut vissza élővizeinkbe. Az ebből eredő közvetlen károk összege évente körülbelül egymilliárd forint, a közvetett környezeti ártalmakról nem is beszélve, amelyek forintban ki sem fejezhetők. A hazai vízgazdálkodásnak ezért egyik legfontosabb feladata vizeink védelme. Az észszerű gazdálkodás mellett fo- kozóttan kell ügyelni a vízminőség szabályozására. ÖSSZEHANGOLT VÉDELMI RENDSZER A kormány 1961-ben vizsgálta meg első alkalommal a vizek szennyeződését, s rohamos megfékezésére átfogóan szabályozta a vízminőség-védelmet. Megkezdődött egy védelmi rendszer műszaki, igazgatási, jogi, közgazdasági és szervezeti rendszerének összehangolt kiépítése. Nemcsak fejlettebb vízminőség-elemző módszereket kellett kidolgozni, hanem olyan ' ösztönzőket is be kellett vezetni, amelyek előmozdították a szennyvíz- tisztító berendezések pótlását, építését és a hidrológiai háttérrel is számoló ipartelepítést. A szennyvízbírság 1961-ben bevezetett rendszerét a kormány 1969-ben módosította. A rendelet beváltotta a hozzá fűzött reményeket: jelentős anyagi ösztönző hatása folytán a vízminőség-védelem leghatékonyabb eszközévé vált. Lelassult felszíni vizeink elszennyeződése: az élővizekbe került tisztítatlan ipari szennyvizek mennyisége a napi 840 ezerről 670 ezer köbméterre csökkent. A követelmény azonban — a jövőre is gondolva — ma már nagyobb, tehát tovább kell fejleszteni a szennyvíz- fc'rságolás rendszerét. A Mi-i nisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta az erről szóló előterjesztést: korszerűsítette az 1969-es rendeletet. Ennek értelmében biztosítani kell, hogy a bírság jobban alkalmazkodjék a szennyezés súlyosságához és a környezeti feltételekhez, progresszivitásának mértékét pedig a szennyezés elhárítására tett intézkedések ütemezésének betartásától kell függővé tenni. A BALATON ÉS KÖRNYÉKE A rendelet hat kategóriába sorolja a vízminőség-védelmi területeket, s ezekhez igazítva szabja meg a szennyezés határértékeit. A Balaton és vízgyűjtőterülete, más üdülő tavak és az ivóvíz bázisául szolgáló folyók, tavak kiemelt védettséget kapnak. Az új határérték-rendszerben tehát a kiemelt, vagy súlyosan veszélyeztetett vízminőség-védelmi területeken a vízszennyezés az eddiginél szigorúbb, az egyéb területeken pedig enyhébb elbírálás alá esik. A módosításnak természetesen nem az a célja, hogy a bírság összegét növelje, hanem az, hogy az eddiginél jobban ösztönözzön a szennyvíztisztító berendezések létrehozására, különösen a kiemelt területeken. Az újfajta bírságolás jelentős más változásokat is hoz, például: nagy kedvezményt biztosít a vízszennyező vállalatoknak, ha megkezdték a vízminőség-védelmi beruházásra való felkészülést, ez esetben ugyanis elengedhető a bírság progresszív szorzóval növelt része. EGÉSZ KÖRNYEZETÜNK KÉRDÉSE A kormányrendelet jól szolgálja az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi törvény valóra váltását is. A VI. ötéves tervben el kell érni, hogy általánosságban megszűnjön vizeink minőségének romlása. a tisztítatlan vagy nem kellően tisztított szennyvizek mennyiségének növekedése. Ezután kerül sor a jelenleg kevéssé vagy egyáltalán nem hasznosítható vízkészletek használhatóvá tételére. A vizek szennyezése elleni védelem végül is az intézkedések egész láncolatának eredménye. Fontos része ennek, hogy egyetlen üzemben se tartsák előnyösebbnek a bírságok rendszeres kifizetését, mint a szükséges tisztítóberendezések építését, vagy korszerűsítését — mert a bírságtól nem lesznek tisztábbak vizeink. s. i. ÜZEMEGÉSZSÉGÜGY A „KÖTÖTTBEN” A Pásztó nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban napirendjére tűzte három, a nagyközségben működó üzem jelentését, amelyek a dolgozók érdekében tett intézkedések megvalósulásáról szóltak. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében Jelentős figyelmet szentelnek az üzemegészségügy továbbfejlesztésének. Egy héten két alkalommal üzemorvosi rendelés van az üzemben. Elvégzik a szükséges időszaki orvosi vizsgálatokat, s ugyanott folyik az új belépők alkalmassági vizsgálata is. Az üzemorvos számos egészségügyi felvilágosító és oktató tanfolyamot szervezett, s ezek különösen a kismamák, a kisgyermekes anyák körében voltak népszerűek. Az üzemegység tavaly tízezer forintot költött orvosi műszerek beszerzésére. Az Idén, az egészségügyi munka fejlesztése érdekében. Elnök bácsi! Lehet jönni! Nagy sürgés-forgás fogad a sziráki tanácsházán. A folyosón terített asztal. Fehér köpenyesek sürgölődnek, egy ajtó mögül babos kendő villan. Az elnök szobáját is más úton-módon lehet megközelíteni. Véradónap van a községben. — Évek óta mindig május első felében tartjuk a véradást — magyarázza Jekkel Ferencné, az egyik főszervező, a helyi Vöröskereszt- csúcstitkár. — így alakult, lassan hagyománnyá vált. A múlt évben 98-an jelentkeztek. Az idén több mint százan. Legtöbben az ÁFÉSZ és az állami gazdaság' dolgozói; középkorúak. Akadnak közöttük többszörös donorok is, mint Ribárszki Mihályné, aki tizedszer vett részt ilyen akcióban. Mikor, hogyan kezdte a véradást? Fejből már nem tudja, de kéznél van a kis igazolvány, amelyikből kiderül, pontosan tíz évvel ezelőtt — Tudja, az ember maga is bajba kerülhet, szüksége lehet a segítségre — mondja. — ki ezt belátja, az érzi. hogy vért adni fontos, szükséges. Egyszer — már akkor véradó voltam, — én is majdnem rászorultam hogy vért kapjak. Az is nagyon jó érzés, amikor kapom az értesítést. Köszönik a vért, segítettek vele egy betegen. Bajom nincs belőle. Amíg lehet, tovább csinálom. Az ÁFÉSZ-nél véradófelelős vagyok, most is hoztam néhány új véradót. Az a baj, hogy sokan félnek .. Pavkó Andrásné is félt egy kicsit, amikor ezen a napoh, életében először belépett a véradásra előkészített szobába. Hogy mitől? — Annyi mindent mondanak néhányan, hogy elájultak, rosszul lettek, meg fáj... De azért csak rászántam magam. Gondoltam csak van itt orvos, aki vigyázzon A férjem is többszörös véradó. Van egy kisfiam. Neki is lehet egyszer vérre szüksége, vagy akár nekem. Jó érzés tenni valamit másokért. Az pedig, hogy a véradás fájdalmas volna, egyszerűen nem igaz. Én szinte semmit sem éreztem. Szerintem csak bátorság kérdése az egész! Arra is csak első alkalommal van szükség. Ha úgy alakul, jövőre is itt leszek. — Tizenötödik éve jövök Szirákra véradásra — summázta tapasztalatait Mocsári Árpádné. a megyei véradóállomás munkatársa. — Érdekes volt megfigyelni, hogyan változott a donorók összetétele. Korábban a lakosság több rétege képviseltette magát. Azonban az eltelt idő alatt sok helybeli vállalt munkát, s ezek a munkahelyükön adnak vért. Ezt' figyelembe véve a véradók számának szerényebb emelkedése is igen szép eredménynek értékelhető. Jelenleg az ÁFÉSZ és az állami gazdaság dolgozói adják a résztvevők zömét. Külön érdemes kiemelni a szervező munkát, melynek eredményei az utóbbi években jelentkeztek. Miközben beszél, a tanácselnök nem titkolt büszkeséggel hallgatja a dicsérő szavakat, mígnem egy hang beszól az ajtón: Elnök bácsi! Lehet jönni! Erre felgyűri, karján az inget és indul kifelé. — Maga 'is láthatja — fordul hozzám újra Mocsáriné, — a község vezetői is kiveszik a részüket. Az elnök többszörös véradó, s rajta kívül még vagy hárman a tanácsi dolgozók közül. Sok. helyen példának vehetnék. A véradás életmentés. Szerencsére nem Szirák az egyetlen ilyen életmentő község a megyében. —S-— A Karancsvölgye Építő- és Faipari Szövetkezet százhetvenhét tagja közül a nők száma ötven Az ő élet- és munkakörülményeik javítására a vezetőség fokozott gondot fordít az 1970. februárjában napvilágot látott nőhatározat óta. Az idei közgyűlésen a nőbizottság elnöke, Somoskői Lászlóné, pozitívan értékelte a szövetkezetben dolgozó lányok, asszonyok politikai, szociális és társadalmi helyzetét. A választott testületekben hét nő tevékenykedik és négyen dolgoznak vezető beosztásban. Többen igénybe veszik a továbbtanulás — tízen állami mérlegképes könyvelő szakra járnak —, és a szakjai képzés lehetőségeit. A tanulóknak munkaidő-kedvezményt, pótszabadságot, útiköltség-térítést, iskolai felszereléseket, tankönyveket Napirenden a nöhafározaf Karancskeszihen biztosít a szövetkezet, Támogatják a többgyermekes családokat, az egyedülálló anyákat és a nyugdíjas korú nőket is. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve érvényesül, és a határozat megjelenése óta mintegy harminc százalékkal emelkedtek a bérek. A két női szocialista brigád elnyerte a bronz fokozatot. A kismamák gyermekeinek óvodai elhelyezése ■ érdekében,- a szövetkezet vezetői 50 000 forintos támogatást adtak az óvodának, s így minden apróságnak van helye az intézményben. A munkahelyeken négy hűtőszekrényt állítottak üzembe, ezzel megoldották az uzsonna higiénikus tárolását. A szövetkezet vezetősége örömmel hallgatja a nők javaslatait és a lehetőségekhez mérten igyekszik azokat valóra is váltani. Fárasztják az ágyat A Fa-, Papír- és Nyomdaipari Minőségellenőrző Intézet rendszeresen ellenőrzi a bútorok minőségét. A gyártásközi ellenőrzésen túlmenően az intézet laboratóriumaiban évente mintegy száz terméket alaposan megvizsgálnak. Képünkön: „fárasztják” ellenőrzés céljából az ágyat. J NÖGRÁD - 1978. május 20., szombat __ 5
