Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
Szántó-napok 78 Popriscsin kitüntetése egy öregember kimegy a szőlőbe, és az úton talál egy diót, azt felveszi és valahol elülteti. Jól tudja, hogy 6 annak a gyümölcsét nem fogja élvezni, hanem a jövő nemzedék. Ügy vagyok én Is. Tudom, hogy amiért küzdők, azt nem fogom elérni, de egy fát akarok ültetni, amely a jövőnek hozza a gyümölcsét.” (Szántó Kovács János) Két évvel ezelőtt ünnepelte iskolánk, a Szántó Kovács János Szakközépiskola fennállásának 25. évfordulóját. Azóta hagyománnyá váltak az áprilisban megrendezésre " kerülő Szántós-napok. Idén már harmadízben kerül sor a háromnapos ünnepre. Az első nap nyitó programja Lenin születésének 108. évfordulójáról való megemlékezés volt, ahol iskolánk is képviseltette magát. A megemlékezés során a város vezető szerveinek képviselői helyezték el a hála virágait a Le- nin-szobor talapzatán. A nap kiemelkedő eseménye Baranyi Ferenc költő látogatása volt. Az író-olvasó találkozón közreműködtek: Herényi Judit és Szőcs András. Szakács Ildikó és Czakó Hilda megzenésítette Baranyi Ferenc VIT című költeményét, ezzel fogadtuk a vendégeket. A költő verseit a művészek előadása után a több mint százfős közönség lelkes tapssal köszönte meg. A következő nap programja délelőtt kezdődött dr. Zanda Tamás főorvos ismeretterjesztő előadásával, mely a neurózisról, korunk betegségéről szólt. Az előadás végén kérdéseket tett fel a hallgatóság, melyre a főorvos válaszolt. Szintén ekkor került sor Jónás Ildikó és Lelkó Mária negyedik osztályos tanulók Népi gyermekjátékok című tanulmányának ismertetésére, mely- lyel a megyei pedagógiai pályázaton sikerrel szerepeltek. A végzős óvónőképzősöknek dr. Muraközi Ferencné pszichológus tartott az iskolaérettségről előadást, melyet szemléltetőeszközök használatával tett színesebbé. A délelőtti programban szerepelt még az Alkotó ifjúság pályázat kiállításának megnyitója. A kiállításra nagyon sok pályamunka érkezett, ami a diákok felkészültségét bizonyítja. A Szántós-napok alkalmából Zachar Ágnes, Sztankó Mária és Szokács Ildikó negyedikes tanulók a KISZ kb dicsérő oklevelét kapták. Váradi András, a KISZ városi bizottságának titkára adta át az iskolai KISZ-szervezetnek a KISZ központi bizottsága „Kiváló KISZ-szervezet” zászlaját. A Nádor utcai sportpályán sportversenyt szerveztünk. A bemelegítő futás után az osztályok csapatai kötélhúzásban mérték össze erejüket. A legerősebbeknek a IV. B. és a II. C. osztályok csapatai bizonyultak. Utána évfolvamok közötti kézilabdamérkőzésre került sor. A művelődési központban délután kezdődött a Szántó Kovács János Szakközépiskola és a Balassi Bálint Gimnázium közös hangversenye. A sok műsorszám közül különösen nagy sikert aratott iskolánk énekkara és a harmadik osztályos óvónőképzősök furulyaegyüttese, valamint a Balassi Bálint Gimnázium vegyes kara. A második nap befejező programja VIT szolidaritási est volt, ahol fellépett iskolánk polbeategyüttese; meghívott vendégünk volt a Vízöntő együttes. A Szántós-napok záróeseménye a csesztvei túra. A kellemes, napos idő kedvezett a kirándulócsapatnak. Rövid pihenés után a Madách-kúriát is megtekintették a túrázók. A gazdag programot nyújtó három nap során méltón megemlékezhettünk névadónk, Szántó Kovács János születésének 151. évfordulójáról. A Szántó-napok sok előkészítő munkát, fáradságot, energiát igényeltek. A névadóra emlékezés nemcsak a többletmunkára, az egyéves tanórán kívüli tevékenységünk összegezésére, elismerésére adott alkalmat, de lehetőséget biztosított arra, hogy önkritikusan vizsgálhassuk, miként sikerült indulni, hol tartunk a nevelőiskola megteremtésének útján, összefogást igényelt mind a növendékektől, mind a nevelőtestülettől, s ez az iskola közössége erkölcsi, politikai arculatának formálásához feltétlen folytatandó lehetőségeket kínált. G. E. Portrévázlat Darvas Ivánról Mostanában betegeskedett. Nem is tudta elvállalni a vizsgálóbíró szerepét a Bűn és bűnhődés vígszinházi előadásain. Nagyon hiányzik a színpadról a Kossuth-díjjal kitüntetett Darvas Iván, akiről egy külföldi kritikus írta az alábbi és igen jellemző sorokat: „Már a pályakezdés elején az Eurydike idejében úgy bukkant fel az arca a Művész Színház reflektorainak fényében, mint a férfiszépség, amely évek óta hiányzott a magyar színpadról. A minden édeskésségtől mentes szőkeség, finom és mégis éles rajzú profil, sugárzóan fiatal szempár, amely nem meghatni és bűvölni termett, hanem látni, kérdezni és válaszolni”. Darvas Iván (eredetileg Darvas Szilárd, s a nevét azért változtatta meg, mert volt a pályán egy ismert író, humorista, konferanszié ilyen néven) ötvenharmadik életévéhez közeledik. Az utóbbi évtizedben páratlan siker koronázta eddigi művészetét. Több mint ötszázszor játszotta el az Egy őrült naplója című Gogol-monodrámában Alszénkij Ivanovics Popris- csint. David Serevan a Plays and players című színházi szaklap neves esztétája így foglalta össze véleményét erről az alakításról: „Darvas Iváné a legjobb szólóalakítás, amelyet emlékezetem szerint valaha is láttam”. Nem vették fel annak idején a színiakadémiára. Rátkai Márton magántanítványa volt, s ő ajánlotta Várkonyi Zoltánnak, aki első szerepéhez juttatta. Addig tolmácsként dolgozott. Egy évre a miskolci Nemzeti Színház tagja lett, később a József Attila Színházé, s 1966 óta a Vígszínház .művésze. Nincs meghatározott szerepköre. Mindent játszik. Még — ahogy a tévében ís bizonyította — sanzont is énekel. Sok emlékezetes alakítása egy-egy külön fejezet a magyar színháztörténetben. Elég, ha Rómeójára, a Ványa bácsi Asztrovjára, a II. József című Szomory-darab címszerepére utalunk. De, aki látta őt az Éjjeli menedékhely bárójának szerepében, az mélyen megőrizhette emlékezetében kiváló színjátékát. Felejthetetlen volt például Molnár Ferenc A testőrjének címszerepében is. És vajon ki lehet-e hagyni a La Mancha lovagját vagy Al- vinczy Eduárdot, Krúdy Gyula A vörös postakocsi című színművében. Hosszú lenne felsorolni a remek Darvasestéket, amelyet országjárása idején magánműsorával toldott meg. Hát a filmszínész Darvas Iván? Kiváló Liszt Ferenc volt az Erkel filmben, de különösen kiemelkedett a Liliomfi, Gázolás, Dollárpapa című filmekben. Amikor aztán eljátszotta a Bakaruhában főszerepét, nemcsak hazánkban, de idegenben is közismert lett. Azóta számos magyar film- és tévéjátékban csillogtatta tehetségét. Kényszerpihenője után — reméljük mihamarább — nagy szeretettel várja újból a Kossuth-díjas Darvas Ivánt a színházszerető közönség. K. ] Mai Amatőr filmesek Csehszlovákiában a publicisztikai filmek 58 százalékát az üzemi és amatőr stúdiók alkotói készítik. Filmjeiket — más nemzetek amatőr alkotásaival együtt — kétévenként a pardubicei fesztiválon értékelik. Az amatőr filmesek 430 alkotó csoportban dolgoznak. A szakkörök üzemi szakszervezeti klubokban, kultúrházak- ban működnek. Anyagi segítséget a vállalatoktól kapnak a technikai felszereléshez, szakmai fejlődésüket pedig stúdió- foglalkozások biztosítják. Az évek múltával legtöbbjük már túllépte az amatőr szintet. Ennek szép példája a legutóbbi pardubicei fesztivál egyik díjnyertes műve, a zsolnai kórházban működő filmklub tagjai, dr. Ota Novotny és társai „Az élet nevében” című filmje. Az alkotók négy hónapig dolgoztak a — vágás után — húszperces filmen, amely a kórház életén keresztül mutatja be a szocialista egészségügy fejlődését, felhasználva a kórház nyugdíjas, 95 éves orvosa visszaemlékezéseit. Világjáró asszonyok Május nyolcadikén indulnak szovjetunióbeli útra a salgótarjáni városi népfront, nőklubjának tagjai. A harminckét asszony a béke és barátság hónapja jegyében ismerkedik Moszkva és Leni ngrád nevezetességeivel. Találkoznak szovjet asszonyokkal, Moszkvában megkoszorúzzák az ismeretlen katona síremlékét Leningrád- ban pedig ellátogatnak a piszkarjevói temetőbe, ahol virágot helyeznek el a lenin- grádi blokád áldozatainak emlékművénél. Emellett múzeumokba, képtárakba látogatnak és kulturális programokon vesznek részt. Esztétikai Esztétikai környezet címmel sorozat indult a salgótarjáni ifjúsági művelődési házban, amelynek első bemutatójaként Aknay János fiatal szentendrei festő kiállítása nyílt meg. Szerdán Szatmári Béla építész-képzőművész munkáiból Könyvek - hol fok - olvasók KÖNYVTÁRHÁLÓZAT Jelenleg 350 ezer könyvtár működik a Szovjetunióban, köztük 131 ezer nyilvános könyvtárjelleggel. A nyilvános könyvtárakban 1,8 milliárd a könyv- és sajtótermékállomány, jelenleg 35 millióval több könyv és újság áll az olvasók rendelkezésére mint 1976-ban. ♦ A Szovjetunió közkönyvtárai 180 millió olvasót tartanak nyilván. ♦ A legnagyobb könyvtár a Szovjetunióban a Lenin-rend- del kitüntetett állami Lenin Könyvtár. Falai között több mint 27 millió, a világ 200 nyelvén, köztük a Szovjetunió népeinek 89 nyelvén íródott kötetet őriznek. KÖNYVFORGALOM 58 000 üzlet és könyvpavilon áll a könyvbarátok rendelkezésére, ahol megvásárolhatják a műveket. A forradalom előtt Oroszországban mindössze 2500 helyen lehetett könyvet venni. A könyv-külkereskedelemmel a Szovjetunióban a Mezs- dunarodnaja Knyiga össz-szö- vetségi egyesülés foglalkozik. Tevékenységét a következő adatok szemléltetik: ha az első éveket vesszük alapul (az egyesülést 1923-ban hozták létre), akkor külkereskedelmi forgalma alig haladta meg az évi 200 ezer rubelt. Most viszont évente több mint 70 millió rubel értékben exportál könyveket. A Mezsdunarodnaja Knyiga 130 ország több mint 100 környezet nyílt bemutató a sorozat második részeként. Ennek kapcsán klubfoglalkozást tartottak, amelyen Dargay Loins egri kinetikus szobrász mondott vitaindítót, s beszélgetett a közönséggel az esztétikai környezetalakítás kérdéseiről. szervezetével, vállalatával és könyvkiadójával áll üzleti kapcsolatban. Az utóbbi három esztendőben a szocialista államokba exportált könyvek forgalma 15 százalékkal nőtt. A szovjet szerzők könyvelnek kiadását külföldön és a külföldi írók műveinek megjelentetését a Szovjetunióban az 1974-ben megalapított össz- szövetségi Szerzői Jogvédő Hivatal bonyolítja le. A hivatal alapítása óta eltelt években több mint 10 000 szerződést írt alá szovjet és külföldi szerzők műveinek lefordítására és kiadatására. Az 1975—1976-os esztendőben ötször több szerződést kötöttek szovjet szerzők műveinek kiadatására, mint a jogvédő hivatal fennállásának első esztendejében. Még pregnánsabban mutatja a fejlődést az a kiadói gyakorlat, amely a külföldi írók műveinek lefordíttatésát és megjelentetését lehetővé tevő szerzői jogok megszerzését célozza. A megkötött szerződések — 1974-hez viszonyítvá — 1975—1976-ban több mint a hétszeresére, ezen belül a kapitalista országokkal megkötött megállapodások a tízszeresére növekedtek. tévéajáiilatunk 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból Ezúttal magyar különkiadással jelentkezik a kedvelt kis- filmműsor — és ezentúl minden negyedévben egyszer magyar kisfilmeket tűznek műsorra. Ezek a kisfilmek a nagyfilmek kísérőiként szerepeltek a mozik műsorán. Hatásukat csökkentette a követő játékfilm és az is, hogy egyszerre csak egy-egy kisfllm szerepelt a programban. Ugyanakkor a magyar kisfilmek sok rangos versenyen nyert díja a bizonyíték: érdemes figyelni rájuk. A szerkesztők szándéka szerint egy-egy adás egy témakörben készült kisfilmeket foglalna egységbe. Az első összeállítás az életmód különböző humoros, ironikus vagy éppen szociológiai igényű feltérképezését adja. Láthatják többek között Schiffer Pál „Várjuk Erikát” című dokumentumfilmjét egy állami gondozásból kikerült kislány családkeresését, Magyar József „Csak az aréna” című filmjét a szurkolókról, a szurkolásról — a tömegsport hiányáról. Az Utcaszínház — Kis József alkotása — csepeli színjátszók görbe tükrében munkásmagatartásokat mutat be. A kétszáz éves fennállását Ünneplő Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola bőrműves, biítorműves, dekoratív festő, dekoratív szobrász, fotóillusztrátor, alkalmazott grafikus, játékkészítő grafikus, kerámia készítő, könyvműves, ötvös, textiltechnikai-rajzoló szakosztályában jelenleg háromszázat NÓGRÁD — 1978. mójus 4., csütörtök harminckét fiatal tanul. Képünkön: Csobány Kálmán grafikusművész óráján. Az általános iskolák társadalmi kapcsolata Szécsényben A Szécsényi nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban megtárgyalta az általános iskolák társadalmi kapcsolatainak helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt 2—3 évben javult az iskolák kapcsolata a vállalatokkal és a közművelődési intézményekkel. A Mikszáth Kálmán Általános Iskolának az ELZETT- gyáregység és a' II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának az ÉPSZÖV a segítője. A többi üzem, így a bútoripar, a Háziipari Szövetkezet rendszeres kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel. A társadalmi segítés eredményeként sikerült átadni a Lenin úttörőcsapatnak egy úttörőszobát. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörőcsapata részére folyamatban van az úttörőszoba kialakítása. Az ELZETT dolgozói társadalmi munkában végezték el a Mikszáth iskola udvarának betonozását. Az ÉPSZÖV szakemberei rendszeresen segítenek a Rákóczi iskola nyári tatarozás! munkáiban. Igen jelentős azaz anyagi támogatás, amelyet a különböző eszközök készítésével nyújtanak a vállalatok az oktatási intézményeknek. Az anyagi támogatás mellett kiemelhető az üzemek és iskolák kapcsolatában a személyiségformálás lehetőségeinek hasznosítása. A tanulók üzemlátogatásokon vesznek részt megismerik az üzemi munka szervezettségét, a munka emberformáló szerepét, megfigyelhetik a tanítási órákon elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazását. Gyakoriak a közös beszélgetések a tanulóifjúság és az üzem dolgozói közölt, amely jelentősen megkönnyíti a nyolcadik osztályosok pályaválasztását. A nyári szünetben sok tanuló vállal termelőmunkát a nagyközség üzemeiben. Volt rá példa, hogy az üzem kérésére a téli és a tavaszi szünetben dolgoztak tanulók. Rendszeressé vált. hogy az őszi betakarítás idején a felső tagozatos osztályok részt vesznek a mezőgazdasági munkában. A tanulók rendszeresen hozzájárulnak kultúrműsorukkal a gazdasági egységek ünnepélyének színesebbé tételéhez. A közművelődési intézmények egyre következetesebben érvényre juttatják, hogy az altalános iskolás korú gyermekek nevelésében jelentős feladatuk van. Ezek az intézmények a különböző tevékenység révén gazdagítják a gyermekek közösségi kapcsolatait, közösségi élményekben az értékes társas szórakozás, a közös művelődés nevelő-formáló hatásaiban részesítik őket. A helytörténeti múzeum az általános iskolások részére megszervezte a múzeumbaráti kört. Az iskolák egyre több tanítási órát, őrsi és rajösz- szejövetelt, szakköri foglalkozást tartanak a múzeumban. Az általános iskolák tanulóinak közel fele tagja a községi könyvtárnak. A könyvtár dolgozói gyermekfoglalkozások szervezésével, vetélkedők rendezésével, író-olvasó találkozóval járulnak hozzá a fiatalok irodalmi műveltségének emeléséhez. A művelődési központ eredményesen szervezi a tanulók tanítási szünidejének programját. A nyolcadik osztályosok klubjának programja szervesen kiegészíti az általános iskola nevelését, célkitűzéseit. Népitánc-csoport, fotószakkör működik a házban. A különböző tárlatok, kiállítások nagymértékben hozzájárulnak a tanulók művészeti, vizuális nevelésének fejlesztéséhez. A beszámoló megállapította, hogy a két általános iskola és a helyi üzemek, vállalatok, közművelődési intézmények kapcsolata, együttműködése és ennek jelenlegi eredményei jó alapul szolgálhatnak a következő időszakban a kapcsolatok még teljesebb kibontakoztatásához. A végrehajtó bizottság felhívta az iskolák, valamint a vállalatok és közművelődési intézmények figyelmét, hogy a szerződésben vállalt feladatok teljesítését évenként értékeljék. Sz. F. Külföldiek Lengyelországban 1977-ben 10,5 millió turista Iá lógatott el Lengyelországba, ötször annyi, mint 1970-ben. A küljöldre utazó lengyelek száma még gyorsabb ütemben növekedett: 1977-ben meghaladta az 1970-es adat 12- szeresét.
