Nógrád. 1978. május (34. évfolyam. 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

Szántó-napok 78 Popriscsin kitüntetése egy öregember kimegy a szőlőbe, és az úton talál egy diót, azt felveszi és va­lahol elülteti. Jól tudja, hogy 6 annak a gyümölcsét nem fogja élvezni, hanem a jövő nemzedék. Ügy vagyok én Is. Tudom, hogy amiért küzdők, azt nem fogom elérni, de egy fát akarok ültetni, amely a jövőnek hozza a gyümöl­csét.” (Szántó Kovács János) Két évvel ezelőtt ünnepelte iskolánk, a Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskola fennállá­sának 25. évfordulóját. Azóta hagyománnyá váltak az ápri­lisban megrendezésre " kerülő Szántós-napok. Idén már har­madízben kerül sor a három­napos ünnepre. Az első nap nyitó program­ja Lenin születésének 108. év­fordulójáról való megemléke­zés volt, ahol iskolánk is kép­viseltette magát. A megemlé­kezés során a város vezető szerveinek képviselői helyez­ték el a hála virágait a Le- nin-szobor talapzatán. A nap kiemelkedő eseménye Baranyi Ferenc költő látoga­tása volt. Az író-olvasó talál­kozón közreműködtek: He­rényi Judit és Szőcs András. Szakács Ildikó és Czakó Hilda megzenésítette Baranyi Fe­renc VIT című költeményét, ezzel fogadtuk a vendégeket. A költő verseit a művészek előadása után a több mint száz­fős közönség lelkes tapssal köszönte meg. A következő nap programja délelőtt kezdődött dr. Zanda Tamás főorvos ismeretterjesztő előadásával, mely a neurózis­ról, korunk betegségéről szólt. Az előadás végén kérdéseket tett fel a hallgatóság, melyre a főorvos válaszolt. Szintén ekkor került sor Jó­nás Ildikó és Lelkó Mária ne­gyedik osztályos tanulók Népi gyermekjátékok című tanul­mányának ismertetésére, mely- lyel a megyei pedagógiai pá­lyázaton sikerrel szerepeltek. A végzős óvónőképzősöknek dr. Muraközi Ferencné pszicholó­gus tartott az iskolaérettség­ről előadást, melyet szemlél­tetőeszközök használatával tett színesebbé. A délelőtti prog­ramban szerepelt még az Al­kotó ifjúság pályázat kiállítá­sának megnyitója. A kiállí­tásra nagyon sok pályamunka érkezett, ami a diákok felké­szültségét bizonyítja. A Szán­tós-napok alkalmából Zachar Ágnes, Sztankó Mária és Szokács Ildikó negyedikes ta­nulók a KISZ kb dicsérő ok­levelét kapták. Váradi And­rás, a KISZ városi bizottsá­gának titkára adta át az is­kolai KISZ-szervezetnek a KISZ központi bizottsága „Kiváló KISZ-szervezet” zász­laját. A Nádor utcai sport­pályán sportversenyt szer­veztünk. A bemelegítő futás után az osztályok csapatai kö­télhúzásban mérték össze ere­jüket. A legerősebbeknek a IV. B. és a II. C. osztályok csapatai bizonyultak. Utána évfolvamok közötti kézilabda­mérkőzésre került sor. A művelődési központban délután kezdődött a Szántó Kovács János Szakközépiskola és a Balassi Bálint Gimnázi­um közös hangversenye. A sok műsorszám közül különö­sen nagy sikert aratott isko­lánk énekkara és a harmadik osztályos óvónőképzősök fu­rulyaegyüttese, valamint a Balassi Bálint Gimnázium ve­gyes kara. A második nap befejező programja VIT szolidaritási est volt, ahol fellépett isko­lánk polbeategyüttese; meg­hívott vendégünk volt a Víz­öntő együttes. A Szántós-napok záróese­ménye a csesztvei túra. A kel­lemes, napos idő kedvezett a kirándulócsapatnak. Rövid pi­henés után a Madách-kúriát is megtekintették a túrázók. A gazdag programot nyújtó három nap során méltón meg­emlékezhettünk névadónk, Szántó Kovács János születé­sének 151. évfordulójáról. A Szántó-napok sok előké­szítő munkát, fáradságot, energiát igényeltek. A név­adóra emlékezés nemcsak a többletmunkára, az egyéves tanórán kívüli tevékenységünk összegezésére, elismerésére adott alkalmat, de lehetőséget biztosított arra, hogy önkriti­kusan vizsgálhassuk, miként sikerült indulni, hol tartunk a nevelőiskola megteremtésé­nek útján, összefogást igé­nyelt mind a növendékektől, mind a nevelőtestülettől, s ez az iskola közössége erkölcsi, politikai arculatának formálá­sához feltétlen folytatandó le­hetőségeket kínált. G. E. Portrévázlat Darvas Ivánról Mostanában betegeskedett. Nem is tudta elvállalni a vizs­gálóbíró szerepét a Bűn és bűnhődés vígszinházi előadá­sain. Nagyon hiányzik a szín­padról a Kossuth-díjjal ki­tüntetett Darvas Iván, akiről egy külföldi kritikus írta az alábbi és igen jellemző soro­kat: „Már a pályakezdés ele­jén az Eurydike idejében úgy bukkant fel az arca a Mű­vész Színház reflektorainak fényében, mint a férfiszépség, amely évek óta hiányzott a magyar színpadról. A min­den édeskésségtől mentes sző­keség, finom és mégis éles rajzú profil, sugárzóan fiatal szempár, amely nem meghat­ni és bűvölni termett, hanem látni, kérdezni és válaszolni”. Darvas Iván (eredetileg Darvas Szilárd, s a nevét azért változtatta meg, mert volt a pályán egy ismert író, humorista, konferanszié ilyen néven) ötvenharmadik életé­véhez közeledik. Az utóbbi évtizedben páratlan siker ko­ronázta eddigi művészetét. Több mint ötszázszor játszot­ta el az Egy őrült naplója cí­mű Gogol-monodrámában Alszénkij Ivanovics Popris- csint. David Serevan a Plays and players című színházi szaklap neves esztétája így foglalta össze véleményét er­ről az alakításról: „Darvas Iváné a legjobb szólóalakí­tás, amelyet emlékezetem sze­rint valaha is láttam”. Nem vették fel annak ide­jén a színiakadémiára. Rátkai Márton magántanítványa volt, s ő ajánlotta Várkonyi Zoltán­nak, aki első szerepéhez jut­tatta. Addig tolmácsként dol­gozott. Egy évre a miskolci Nemzeti Színház tagja lett, később a József Attila Szín­házé, s 1966 óta a Vígszínház .művésze. Nincs meghatározott szerepköre. Mindent játszik. Még — ahogy a tévében ís bizonyította — sanzont is éne­kel. Sok emlékezetes alakítá­sa egy-egy külön fejezet a magyar színháztörténetben. Elég, ha Rómeójára, a Ványa bácsi Asztrovjára, a II. József című Szomory-darab címsze­repére utalunk. De, aki látta őt az Éjjeli menedékhely bá­rójának szerepében, az mé­lyen megőrizhette emlékeze­tében kiváló színjátékát. Fe­lejthetetlen volt például Mol­nár Ferenc A testőrjének címszerepében is. És vajon ki lehet-e hagyni a La Mancha lovagját vagy Al- vinczy Eduárdot, Krúdy Gyu­la A vörös postakocsi című színművében. Hosszú lenne felsorolni a remek Darvas­estéket, amelyet országjárása idején magánműsorával tol­dott meg. Hát a filmszínész Darvas Iván? Kiváló Liszt Ferenc volt az Erkel filmben, de különösen kiemelkedett a Liliomfi, Gázolás, Dollárpapa című filmekben. Amikor az­tán eljátszotta a Bakaruhá­ban főszerepét, nemcsak ha­zánkban, de idegenben is köz­ismert lett. Azóta számos ma­gyar film- és tévéjátékban csillogtatta tehetségét. Kényszerpihenője után — reméljük mihamarább — nagy szeretettel várja újból a Kossuth-díjas Darvas Ivánt a színházszerető közönség. K. ] Mai Amatőr filmesek Csehszlovákiában a publi­cisztikai filmek 58 százalékát az üzemi és amatőr stúdiók al­kotói készítik. Filmjeiket — más nemzetek amatőr alkotá­saival együtt — kétévenként a pardubicei fesztiválon érté­kelik. Az amatőr filmesek 430 al­kotó csoportban dolgoznak. A szakkörök üzemi szakszerve­zeti klubokban, kultúrházak- ban működnek. Anyagi segít­séget a vállalatoktól kapnak a technikai felszereléshez, szak­mai fejlődésüket pedig stúdió- foglalkozások biztosítják. Az évek múltával legtöbbjük már túllépte az amatőr szintet. En­nek szép példája a legutóbbi pardubicei fesztivál egyik díjnyertes műve, a zsolnai kórházban működő filmklub tagjai, dr. Ota Novotny és társai „Az élet nevében” cí­mű filmje. Az alkotók négy hónapig dolgoztak a — vá­gás után — húszperces fil­men, amely a kórház életén keresztül mutatja be a szocia­lista egészségügy fejlődését, felhasználva a kórház nyug­díjas, 95 éves orvosa vissza­emlékezéseit. Világjáró asszonyok Május nyolcadikén indul­nak szovjetunióbeli útra a salgótarjáni városi népfront, nőklubjának tagjai. A har­minckét asszony a béke és barátság hónapja jegyében ismerkedik Moszkva és Le­ni ngrád nevezetességeivel. Találkoznak szovjet asszo­nyokkal, Moszkvában megko­szorúzzák az ismeretlen ka­tona síremlékét Leningrád- ban pedig ellátogatnak a piszkarjevói temetőbe, ahol virágot helyeznek el a lenin- grádi blokád áldozatainak em­lékművénél. Emellett múzeu­mokba, képtárakba látogat­nak és kulturális programo­kon vesznek részt. Esztétikai Esztétikai környezet címmel sorozat indult a salgótarjáni ifjúsági művelődési házban, amelynek első bemutatójaként Aknay János fiatal szentend­rei festő kiállítása nyílt meg. Szerdán Szatmári Béla épí­tész-képzőművész munkáiból Könyvek - hol fok - olvasók KÖNYVTÁRHÁLÓZAT Jelenleg 350 ezer könyvtár működik a Szovjetunióban, köztük 131 ezer nyilvános könyvtárjelleggel. A nyilvá­nos könyvtárakban 1,8 milli­árd a könyv- és sajtótermék­állomány, jelenleg 35 millió­val több könyv és újság áll az olvasók rendelkezésére mint 1976-ban. ♦ A Szovjetunió közkönyvtárai 180 millió olvasót tartanak nyilván. ♦ A legnagyobb könyvtár a Szovjetunióban a Lenin-rend- del kitüntetett állami Lenin Könyvtár. Falai között több mint 27 millió, a világ 200 nyelvén, köztük a Szovjetunió népeinek 89 nyelvén íródott kötetet őriznek. KÖNYVFORGALOM 58 000 üzlet és könyvpavilon áll a könyvbarátok rendelke­zésére, ahol megvásárolhatják a műveket. A forradalom előtt Oroszországban mindössze 2500 helyen lehetett könyvet venni. A könyv-külkereskedelem­mel a Szovjetunióban a Mezs- dunarodnaja Knyiga össz-szö- vetségi egyesülés foglalkozik. Tevékenységét a következő adatok szemléltetik: ha az el­ső éveket vesszük alapul (az egyesülést 1923-ban hozták lét­re), akkor külkereskedelmi for­galma alig haladta meg az évi 200 ezer rubelt. Most viszont évente több mint 70 millió ru­bel értékben exportál könyve­ket. A Mezsdunarodnaja Knyi­ga 130 ország több mint 100 környezet nyílt bemutató a sorozat má­sodik részeként. Ennek kap­csán klubfoglalkozást tartot­tak, amelyen Dargay Loins egri kinetikus szobrász mon­dott vitaindítót, s beszélgetett a közönséggel az esztétikai környezetalakítás kérdéseiről. szervezetével, vállalatával és könyvkiadójával áll üzleti kapcsolatban. Az utóbbi három esztendőben a szocialista álla­mokba exportált könyvek for­galma 15 százalékkal nőtt. A szovjet szerzők könyvel­nek kiadását külföldön és a külföldi írók műveinek meg­jelentetését a Szovjetunióban az 1974-ben megalapított össz- szövetségi Szerzői Jogvédő Hi­vatal bonyolítja le. A hivatal alapítása óta el­telt években több mint 10 000 szerződést írt alá szovjet és külföldi szerzők műveinek le­fordítására és kiadatására. Az 1975—1976-os esztendőben öt­ször több szerződést kötöttek szovjet szerzők műveinek ki­adatására, mint a jogvédő hi­vatal fennállásának első esz­tendejében. Még pregnánsabban mutatja a fejlődést az a kiadói gya­korlat, amely a külföldi írók műveinek lefordíttatésát és megjelentetését lehetővé tevő szerzői jogok megszerzését cé­lozza. A megkötött szerződé­sek — 1974-hez viszonyítvá — 1975—1976-ban több mint a hétszeresére, ezen belül a ka­pitalista országokkal megkö­tött megállapodások a tízsze­resére növekedtek. tévéajáiilatunk 20.00: Kisfilmek a nagyvi­lágból Ezúttal magyar különkiadás­sal jelentkezik a kedvelt kis- filmműsor — és ezentúl min­den negyedévben egyszer ma­gyar kisfilmeket tűznek mű­sorra. Ezek a kisfilmek a nagy­filmek kísérőiként szerepeltek a mozik műsorán. Hatásukat csökkentette a követő játék­film és az is, hogy egyszer­re csak egy-egy kisfllm szere­pelt a programban. Ugyanakkor a magyar kis­filmek sok rangos versenyen nyert díja a bizonyíték: érde­mes figyelni rájuk. A szer­kesztők szándéka szerint egy-egy adás egy témakörben készült kisfilmeket foglalna egységbe. Az első összeállítás az életmód különböző humo­ros, ironikus vagy éppen szo­ciológiai igényű feltérképezését adja. Láthatják többek kö­zött Schiffer Pál „Várjuk Erikát” című dokumentum­filmjét egy állami gondozás­ból kikerült kislány család­keresését, Magyar József „Csak az aréna” című film­jét a szurkolókról, a szurko­lásról — a tömegsport hiá­nyáról. Az Utcaszínház — Kis József alkotása — csepe­li színjátszók görbe tükrében munkásmagatartásokat mutat be. A kétszáz éves fennállását Ünneplő Képző- és Iparművé­szeti Szakközépiskola bőrműves, biítorműves, dekoratív fes­tő, dekoratív szobrász, fotóillusztrátor, alkalmazott grafikus, játékkészítő grafikus, kerámia készítő, könyvműves, ötvös, textiltechnikai-rajzoló szakosztályában jelenleg háromszáz­at NÓGRÁD — 1978. mójus 4., csütörtök harminckét fiatal tanul. Képünkön: Csobány Kálmán grafikusművész óráján. Az általános iskolák társadalmi kapcsolata Szécsényben A Szécsényi nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a napokban megtárgyalta az ál­talános iskolák társadalmi kap­csolatainak helyzetét. Megálla­pította, hogy az elmúlt 2—3 évben javult az iskolák kap­csolata a vállalatokkal és a közművelődési intézmények­kel. A Mikszáth Kálmán Álta­lános Iskolának az ELZETT- gyáregység és a' II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának az ÉPSZÖV a segí­tője. A többi üzem, így a bú­toripar, a Háziipari Szövetke­zet rendszeres kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel. A társadalmi segítés eredménye­ként sikerült átadni a Lenin úttörőcsapatnak egy úttörő­szobát. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörőcsapata részére folyamatban van az úttörőszoba kialakítása. Az ELZETT dolgozói társadalmi munkában végezték el a Mik­száth iskola udvarának beto­nozását. Az ÉPSZÖV szakem­berei rendszeresen segítenek a Rákóczi iskola nyári tatarozás! munkáiban. Igen jelentős azaz anyagi támogatás, amelyet a különböző eszközök készítésé­vel nyújtanak a vállalatok az oktatási intézményeknek. Az anyagi támogatás mellett kiemelhető az üzemek és is­kolák kapcsolatában a szemé­lyiségformálás lehetőségeinek hasznosítása. A tanulók üzem­látogatásokon vesznek részt megismerik az üzemi munka szervezettségét, a munka em­berformáló szerepét, megfigyel­hetik a tanítási órákon elsajá­tított ismeretek gyakorlati al­kalmazását. Gyakoriak a közös beszélgetések a tanulóifjúság és az üzem dolgozói közölt, amely jelentősen megkönnyí­ti a nyolcadik osztályosok pá­lyaválasztását. A nyári szü­netben sok tanuló vállal ter­melőmunkát a nagyközség üze­meiben. Volt rá példa, hogy az üzem kérésére a téli és a tavaszi szünetben dolgoztak ta­nulók. Rendszeressé vált. hogy az őszi betakarítás idején a felső tagozatos osztályok részt vesznek a mezőgazdasági mun­kában. A tanulók rendszere­sen hozzájárulnak kultúrmű­sorukkal a gazdasági egysé­gek ünnepélyének színesebbé tételéhez. A közművelődési intézmé­nyek egyre következetesebben érvényre juttatják, hogy az altalános iskolás korú gyerme­kek nevelésében jelentős fel­adatuk van. Ezek az intézmé­nyek a különböző tevékenység révén gazdagítják a gyerme­kek közösségi kapcsolatait, kö­zösségi élményekben az érté­kes társas szórakozás, a közös művelődés nevelő-formáló ha­tásaiban részesítik őket. A helytörténeti múzeum az általános iskolások részére megszervezte a múzeumbaráti kört. Az iskolák egyre több tanítási órát, őrsi és rajösz- szejövetelt, szakköri foglalko­zást tartanak a múzeumban. Az általános iskolák ta­nulóinak közel fele tagja a községi könyvtárnak. A könyv­tár dolgozói gyermekfoglalko­zások szervezésével, vetélke­dők rendezésével, író-olvasó találkozóval járulnak hozzá a fiatalok irodalmi műveltségé­nek emeléséhez. A művelődési központ ered­ményesen szervezi a tanulók tanítási szünidejének program­ját. A nyolcadik osztályosok klubjának programja szerve­sen kiegészíti az általános is­kola nevelését, célkitűzéseit. Népitánc-csoport, fotószakkör működik a házban. A külön­böző tárlatok, kiállítások nagy­mértékben hozzájárulnak a tanulók művészeti, vizuális ne­velésének fejlesztéséhez. A beszámoló megállapította, hogy a két általános iskola és a helyi üzemek, vállalatok, közművelődési intézmények kapcsolata, együttműködése és ennek jelenlegi eredményei jó alapul szolgálhatnak a követ­kező időszakban a kapcsolatok még teljesebb kibontakoztatá­sához. A végrehajtó bizottság fel­hívta az iskolák, valamint a vállalatok és közművelődési intézmények figyelmét, hogy a szerződésben vállalt feladatok teljesítését évenként értékel­jék. Sz. F. Külföldiek Lengyelországban 1977-ben 10,5 millió turista Iá lógatott el Lengyelországba, ötször annyi, mint 1970-ben. A küljöldre utazó lengyelek száma még gyorsabb ütem­ben növekedett: 1977-ben meg­haladta az 1970-es adat 12- szeresét.

Next

/
Thumbnails
Contents