Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
Világ proletárjai, egyesületek’ NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS* MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXIV. ÉVF., 87. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978 ÁPRILIS 1 4. PÉNTEK TESZ3V-küldöttközgyűlés Salgótarjánban Legfontosabb feladat a minőség, a hatékonyság javítása A határban a gépek, emberek javában végzik a tavaszi, időszerű mezőgazdasági •munkákat,' az idei tervek valóra váltásáért szorgoskodnak. A szakemberek viszont még elemzik a gazdálkodás elmúlt évi tapasztalatait. Ezt tették csütörtökön Salgótarjánban a Nógrád megyei termelőszövetkezetek területi szövetségének küldöttközgyűlésén. A tanácskozáson jelen volt Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, ITerencsényi József, a megyei tanács elnök- helyettese. A nógrádi termelőszövetkezetek tavalyi munkáját Pintér Ferenc, a TESZÖV elnöke elemezte. Elmondotta, hogy a tsz-ek és társulások a célkitűzéseket teljesítették. Fejlődött a gazdálkodás, javult a tervszerűség, a termelés feltételei tovább korszerűsödtek, növekedett a termelés hatékonysága, javult a munka termelékenysége. A gazdálkodás eredménye megközelítette az előirányzatot. A gabonatermés a tervnek megfelelően alakult, a szövetkezetekben dolgozók munkáját dicséri, hogy 14 munkanap alatt végeztek betakarításával. A kukorica, cukorrépa hozamai alatta maradtak a vártnak, amelynek oka elsősorban az agrotechnikai hiányosságokban, a kedvezőtlen fajta- összetételben keresendő. A takarmánykészlet hét százalékkal haladta meg a szükségletet. Tavaly a búza 24, a kukorica 27, a cukorrépa 16, a borsó 54 százalékát termelési rendszer keretében művelték a közös gazdaságok. Jelentősen fejlődött az állattenyésztés Nógrádban az elmúlt esztendőben. A szarvasmarha-létszám 3,4, a tehénállomány 6,1, az egy tehénre jutó tejtermelés 14,2 százalékkal emelkedett. A tejhozamban azonban jelentős a különbség még mindig az üzemek között, s az országos átlagtól való lemaradás sem mérséklődött. A tejha'sznú állomány javítására a termelő- szövetkezetek folytatták a faj- taátalakítő keresztezéseket. A juhállomány 8,6 százalékkal gyarapodott, meghaladja a 60 ezer darabot. A vágó juh értékesítése 26,8, a gyapjútermelés 13,8 százalékkal nőtt. A különböző állattenyésztési rendszerekhez csatlakozott gazdaságok eredményei kedvezőbbek az átlagosnál. A melléktevékenység hasznosan járult hozzá a jövedelem képzéséhez. A melléküzemágak árbevétele egy év leforgása alatt 26 százalékkal emelkedett, meghaladta a 700 millió forintot. Tervszerűbbé vált a háztáji gazdaságok támogatása, 24 tsz önálló üzemággá szervezte az ágazatot, a kisállattartók számára 2500 hektár legelőt, közel 400 vagon abrakot biztosítottak a nagyüzemek. A fejlesztési alapok átmeneti csökkenése ellenére az állóeszközök értéke 3,6 százalékkal gyarapodott. A termelőszövetkezetek az elmúlt évben beruházásra 329 millió forintot fordítottak, zömmel gépeket vásároltak, ötven százalékkal megnőtt a nagy teljesítményű gépek száma, gondot okozott viszont, hogy esetenként kevés a munkagép. Nem kielégítő az állatférőhelyek bővítése. Tavaly mindössze 400 férőhely építése kezdődött illetve rekontsrukciója fejeződött be. A szövetkezeti bruttó jövedelem 659 millió forint volt, a mérleg szerinti nyereség 191 millió. Egy üzem mérleg szerinti veszteséggel, három alaphiánnyal zárt. A területi szövetség elnöke az idei tennivalókról szólva hangsúlyozta: kiemelt feladat a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező üzemek fejlesztése, a mezőgazdasági termékek minőségének javítása. A termelőszövetkezetek a növénytermesztés 7,5—8, az állattenyésztés 6,9 százalékos növekedésével számolnak. Ennek valóra váltása érdekében szükség van a termelés szerkezetének folyamatos korszerűsítésére, szigorúbb eszköz-, anyag- és energiatakarékosságra, a beruházások tervszerűségének fokozására, a termelés hatékonyságának növelésére. A felszólalók — köztük Devcsics Miklós és Lehoczki Mihály — hangsúlyozták, hogy a párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésén hozott határozat nagy segítséget nyújt a feladatok meghatározásához, a végrehajtáshoz, a mezőgazdaság jövője útját jelölte meg. A megyei pártbizottság titkára kiemelte a termelés szerkezetének az adottságokhoz jobban való igazítását, a minőség, a hatékonyság fokozására a belső tartalékok mozgósítására hívta fel a figyelmet. Szólt az üzemek közötti indokolatlan hozambeli különbségek megszüntetésének szükségességéről, a fejlesztési munka, a szervezettség, a vezetés színvonalának javításáról. A küldöttközgyűlés az előterjesztést egyhangúan elfogadta. Elhelyezkedés előtt a pályakezdő diplomások '„Finisben” az egyetemek, főiskolák többségében az idén végző fiatalok munkahelyválasztása: a mérnökök, a.matematikusok, a fizikusok, a biológusok, a közgazdászok, az agrárszakemberek, valamint a műszaki és a gazdasági főiskolák hallgatóinak legtöbbje már számba véve a felkínált lehetőségeket, pályázataikat a tanintézetek április 15-ig továbbítják a munkáltatókhoz. Van-e elég állás a pályakezdő diplomásoknak? — kérdezte Győry Lászlót az Oktatási Minisztérium terv- és pénzügyi főosztályának vezetőjét Deregán Gábor, az MTI munkatársa. — A budapesti műszaki egyetem minden — pályázásra jogosult — hallgatója átlagban öt állás közül választhat. Nem rosszabb az arány a miskolci nehézipari műszaki egyetemen sem és ugyancsak ötszörös az álláskínálat az utolsó éves közgazdász- hallgatók számára. A pályázók számánál is félszer több munkahelyet hirdettek meg a vegyészeknek és nem sokkal kevesebbet a különböző agrárszakmáknak. A tudományegyetemek nem tanár szakos hallgatói 50 százalékkal több állás közül választhatnak. A munkahelyek egy része ugyanis olyan állást is meghirdetett, amelynek betöltése nem feltétlenül indokolt egyetemi végzettségű szakemberrel. Egyes szakmákban elvétve az is előfordul, hogy a meghirdetett állás kevesebb az idén végző pályakezdők számánál. így például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az idén 26 pályázatra jogosult biológus és 78 matematikus végez, viszont csak 22 biológust és 61 matematikust várnak a munkahelyek. Némiképpen hasonló az arány, a fizikusoknál is, s nem csak Budapesten, haném Szegeden és Debreceneben is. Ennek ellenére bizonyos, hogy mindegyikük el tűd majd helyezkedni, így történt tavaly is. A munkáltatók azonban —■, úgy véljük — még mindig nem határozták meg világosan azokat a munkaköröket, amelyeket elsősorban természettudományos képzettségű elméleti szakemberekkel célszerű betölteni. A műszaki főiskolákon általában három-ötszörös, a gazdasági főiskolákon háromnégyszeres, az agrárfőiskolákon pedig két-háromszoros az állástúlkínálat. A Bánki Do- nát Gépipari Műszaki Főiskola minden pályázatra jogosult végzőse kilenc állás közül választhat. — Áttekintettük azt is, hogy miként oszlanak meg az álláshelyek a főváros és a vidék között. Az indokoltnál lényegesen magasabb a fővárosi arány. Például a miskolci nehézipari műszaki egyetemen, valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen közzétett állások jelentős százaléka fővárosi munkahelytől származik. — A legtöbb új tanító — 200 — szeptemberben a fővárosban kezdheti el a munkát, ide, valamint Pest, SzabolcsSzatmár és Borsod megyébe várják az idén végző tanítóknak összesen csaknem a felét. Ugyancsak ez a négy terület „részesülhet” a legnagyobb arányban az általános iskolai tanárokból is. Tavaly gondot jelentett az angol, valamint a matematika szakos általános iskolai tanárok elhelyezkedése, az idén mindegyikük számára van állás. — A tapasztalatok alapján az idén nem korlátoztuk keretszámokkal a középiskolai és a zenetanárok elhelyezkedését. Közülük az irányított pályázati rendszert megelőzően atlagban csak legfeljebb minden második vállalt munkát iskolában. Tavaly a keretszám szerint is több állást tettünk közzé, mint ahányan végeztek, mégis a meghirdetett állások jelentős részét nem pályázták meg, nem foglalták el. Az idén bármilyen munkahely korlátlan számban írhatott ki számukra pályázatot. Meglepő, hogy ezzel a lehetőséggel csak a tanácsok éltek, a minisztériumok felügyelete alá tartozó munkáltatók a tavalyinál jóval kisebb mértékben. Összességében a végző középiskolai tanárok mintegy • 80 százalékának van munkahely meghirdetve a minisztérium kis füzetében. Állás nélkül természetesen egy sem marad közülük. Egyebek ’között például megpályázhatják a működő pedagógusok részére kiírt, de be nem töltött, a későbbiekben pedig az általános iskolai tanárok számára kiírt állásokat is — fejezte be nyilatkozatát Győry László. A fából készült kiszsámolyok igazi mestermunkák, ha készen látjuk. Aligha hinnénk, hogy első éves szakmunkás- tanuló készítette. Szécsény- ben, az Ipoly Bútorgyár telepének tanműhelyében hét tanuló alakította ki deszkából, lécekből a tetszetős ülőalkalmatosságokat, bizonyítva, hogy az eltelt néhány hónap alatt alapos jártasságot szereztek a szerszámok használatában a faanyagok szabásában, összedolgozásában. Ügyességüket bizonyítja a már eddig készült, virágállványok, dobozok, faáruk sokasága, melyek a tanműhely raktárában a polcokon sorakoznak. Juhász József, Percze József, Erdősi Jean, Jusztin István, Kanyó Bertalan, Gódi István, Brun- da József heti három alkalommal vesz részt gyakorlati foglalkozásokon, melyeken Bagi István szakoktatótól sajátítják el a faipari munka alapelemeit. — kulcsár — I Mindannyiunk közös ügye Környezetünk védelme A környezetvédelem, a természet tisztaságának megóvásáról, napjainknak egyre égetőbb tennivalóiról tárgyalt csütörtökön délelőtt Salgótarjánban a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Dr. Döm- södy Péter, a KÖJÁL vezető főorvosa a környezetvédelmi munkabizottság elnöke tartott vitaindító előadást. A hozzászólások nagy száma bizonyította, hogy valóban fontos témáról, mindannyiunk közös ügyéről van szó akkor, amikor környezetünk védelméről beszélünk. A népfront célkitűzései között szerepel, hogy a társadalmi és állami szervek közösen lépjenek fel a környezetvédelem érdekében. Elsősorban azért, mert egyúttal szemléletformálásról és igen széles körű társadalmi akciókról van szó- A rongálás, a szemetelés, a szennyezés — kövessék el azt üzemek, gyárak, vagy magánszemélyek — gyakran pótolhatatlan károkat okoz, és megbontja a természet egyensúlyát.. Ebben az esztendőben országos és megyei kezdeményezésre a felugyűlések beszámolóiban és vitáiban is nagy szerepet kapott a környezetvédelem helyi feladatainak megbízatása. A közvélemény felelősségét, fokozott érdeklődését tükrözi, hogy az emberek megyeszerte konkrét és határozott intézkedéseket kértek. Felismerték az ember és kulturált egészséges környezet szoros kapcsolatát, melynek épségét csak nagy- nagy felelősséggel és közös fellépéssel tudjuk megóvni. Nem elég csak határozatot hozni- Azt be is kell tartatni, ehhez pedig nagy segítséget adhatnak a környezetvédelmi őrök. A felnőtt lakosság mellett az is fontos,- hogy már ilyen szellemben neveljük a fiatalokat. Nógrád megyében 19 környezetvédelmi őrs tevékenykedik- A legkiválóbbak, így a Malinovszkij úti iskola őrse, külön hajókiránduláson vett részt. A diósjenői iskola erdővédelmi őrjáratot szervezett, a mátraverebélyit ugyancsak természetvédelmi tevékenységéért illeti dicséret. A népfront tennivalói közé tartozik, hogy segítse az „Erdők, madarak, fák napja” rangjának propagálását. A környezetvédelem sok és szerteágazó tevékenységet követel. A KÖJÁL és az illetékes tanácsok minden esetben utánajárnak a bejelentéseknek. Gyakran esett szó a Tar- ján-patak szennyezettségéről, a kohászat és az erőmű víz- szennyező hatásáról, az ötvözetgyár füstjéről, a fák kivágásáról- Egyre gyakoribb a gépkocsik által okozott olaj- szennyezés, amely már szervezett intézkedéseket követel. Arra is szükség van, ez is a környezetvédelemhez tartozik, hogy mindenki tekintse saját feladatának a tavaszi tisztasági akciókat, a parkok, erdei pihenők, tornapályák, fák megóvását, védelmét. Ami pedig mindennek nyomatékot ad, büntessék meg azokat, akik gondatlanságból kárt okoznak a természetben, szennyezik, rongálják a környezetet. Néhány komoly összegű büntetés bizonyára elveszi a további kedvet az ilyenfajta akcióktól. Ami a további feladatokat érinti, a vadász- és horgászszövetség, a Vöröskereszt és más társadalmi szervek bevonásával a tanácsok hathatósabb fellépésével, a környezetvédelmi őrségek megerősítésével óvhatjuk még hathatósabban szűkebb és tágabb környezetünket. Ülést tartott a balassagyarmati KiSZ-bizottság Napirenden a tömegsport mozgalom A KISZ Balassagyarmat városi bizottsága csütörtökön tartotta soron következő ülését, melyen elsőnek. Szedlák Sándor nevelési felelős számolt be az Edzett ifjúságért elnevezésű tömegsportmozgalom városi tapasztalatairól. Elmondotta, hogy az elmúlt év áprilisában készített intézkedési terv alapján végezte teendőit a városi bizottság. Az akcióprogramokban tervszerűen felépített rendevehy- sorozatokat rögzítettek, kiküszöbölve ezzel a kampányjelleget. A KISZ-szervezetek munkáit segítették az állami és társadalmi szervezetek, s nagy segítséget nyújtottak a város úttörői is. A városi tanács sportfelügyelősége, a balassagyarmati sportegyesület, az MHSZ kezdettől támogatta a mozgalmat. A városi KISZ-bizottság szervezésében 111-en vettek részt fehy készítésen, s ezután mindenütt megalakultak a szervező bizottságok, amelyek a tömegsportmozgalom helyi propagandájával, a fiatalok mozgósításával, a sportért végzett társadalmi munka megszervezésével, a teljesítmények értékelésével segítették a célkitűzések megvalósítását. Ám nem minden esetben megfelelően. Egyes bizottságok (városgazdálkodási vállalat, kórház, Volán) működése formálissá vált. Másutt gondként merült fel a gazdasági vezetéssel való kapcsolat is. A sportfelügyelőség által szervezett tanfolyamon negyvenen vettek részt. Szemléletváltozás történt néJ hány területen, amit példáznak a jól sikerült sportnapok, kirándulások, a rendszeres testedzések. A szabadidőssporttevékenység szervezésében jó munkát végeztek a finomkötöttárugyár és porcelángyár fiataljai. Szedlák Sándor ezután a KISZ- és a társszervek kapcsolatáról beszélt, s jónak minősítette. Végezetül az elkövetkező időszak feladatai! vázolta fel. Az ülés további részében értékelték a Hogyan éljünk í életmódviták eddigi tapasztalatait, majd Váradi András városi titkár adott tájékoztatást a XI. Világifjúsági Találkozó előkészületeinek jelenlegi helyzetéről, s a közel1* jövő feladatairól.
