Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
RZunkásarcok A szocialista munka verseny győztese A szécsényi termelőszövetkezet háromhektáros kertészetében elkezdődtek az időszerű tavaszi munkák. Felállítottak három fóliasátrat, melyekben 2000 négyzetméter területen paprika-és paradicsom termesztés folyik. A hollandiágyakba a zöldségfélék palántáit tűzdelik, melyek megerősödve a közös gazdaság és a háztáji termelők földjére kerülnek. A napi hőmérséklet emelkedésével a növényeket fokozottan kell öntözni, amit — képünkön — Berki Pálné, Bohus Jánosné és Nyikon Istvánné végez. — kj — Melléküzemágak Nem mellékesen A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagedzőjének 35 tagú Komarov brigádja az 1978-as megnövekedett feladatok megoldásán munkálkodik. Egyre kevesebb szó esfk arról, hogy mi történt a múltban, hiszen a brigád tagjai mindig előre tekintenek. A múlt évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára mer.hirde- tett munkaversenyben a brigád minden tagja derekasan helytállt. Tulajdonképpen ennek köszönhető. hogy az üzem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára 20 millió forinttal több értéket termelt, mint az előző évben- Most azonban már Törökországnak, Egyiptomnak és Jordániának készítik a redőnyrugókat. Es mindezt úgy, hogy magasabb készültségi fokon, a korábbinál jobb áron. Egy kicsit már el is felejtették a tavalyi sikert. Vagy mondjuk úgy, hogy az évek hosszú során a siker hangulatában élnek és dolgoznak, hiszen a többszörös aranykoszorús szocialista brigád már előrelépett a vállalat kiváló brigádja kategóriába, sőt a Népköztársaság Kiváló Szocialista Brigádja címmel is tulajdonosai lettek. S talán hangsúlyozni is fölösleges, hogy mindezért sokat kellett tenniük. Amikor megcsörrent a telefon, hogy az üzemvezető és a brigádvezető jelentkezzen a gyárrészlegvezetői irodában, valamelyest mégis vissza kellett tekinteniA téma tiszteletet parancsol. Közösen kellett megnevezni azt, aki a 60. évforduló tiszteletére folytatott munkaversenyben olyan jeles eredményt ért el. amellyel kiérdemelte a szocialista munkaverseny győztesének járó szovjet kitüntetést. A gondolatok mintha ösz- szefonódtak volna. Szinte egymás véleményét ellesve mondták ki a szót: Simon József! Nos, nem azért, mintha a brigád többi 34 tagja a megkívánt szint alatt teljesítette volna feladatát- Mindannyian rászolgáltak a dicsérő szóra és az elismerésre. Simon József valahogy jól összegezte szorgalmával. szakmai felkészültségével és igyekezetével a brigád többi 34 tagját. Mindenki jól ismeri és nagyra értékeli szorgalmát, szakértelmét is. két. Elképzelhetetlenül sok! Az egész széria hibás, s ráadásul az egyik legjobb munkás engedte tovább... Alig hitte, amit látott. Lerohant a műhelybe, oda, ahol a baj keletkezett. — Mondja mi történt magával? Nem vette észre, hogy rosszak az alkatrészek? — kérdezte. — Hogy én ne? — kérdésre kérdés volt a válasz. — Hát akkor? — hogy engedhette tovább? — Én nem akartam. Szóltam is, de a, művezető is, az üzemvezető is azt mondta „még elmegy”. Hát ha elmegy, mit tehetek? — Azt, hogy leáll, hogy nem csinálja tovább... És mondta volna még, ha nem veszi észre a döbbenetét, a „hát ezt is lehet” kifejezést. Az eset valóban megtörtént egy jóhírű, több ezer embert foglalkoztató vállalatnál. S hogy felidéztük, őszintén szólva, nem a selejt, hanem a mögötte meghúzódó szemlélet miatt történt. Azt tapasztalni ugyanis, hogy amíg egyfelől óriási erőfeszítéseket kellene tennünk, hogy a bel- és külföldi piacon egyaránt versenyképes. tehát jó minőségű áruval jelentkezzünk, addig széliében hosszában éli világát az igénytelenség, a felelőtlenség, a hanyagság, a kényelmesség. Ez a fajta szemlélet. amely egyre másra akadályozza a lehetőségek mind jobb, kihasználását. Ha a munkatárs, vagy a meós kifoMég csak 37 éves. de már 14 évet töltött el a Komarov szocialista brigádban. Más vidékről szólította Salgótarjánba a szíve. Ide nősült- Pontosabban Zagyvapálfalvá- ra. De szó, ami szó. kiválóan megtanulta a szalagedző szakmáját. Sok gépen tud dolgozni. Mert komolyan vette amit csinált és minden gépnek mestere. A SIEMENS- gépnek csakúgy, mint az olajedző kemencének, vagy az arondírozónak, (szélgömbölyí- tésnek). Sőt, ha szükség van rá, targoncázik is: anyagot készít elő. mások keze alá dolgozikMert a brigádvezető, a művezető tarfúsítja, hogy Simon József emberileg is, szakmailag is nyíltszívű, kitárulkozó természetű. Tavaly négy fiatal került az üzembe: Botos Imre, Szabó Jáno6, Bada Barna és Hajósi Gábor. Mindegyiküket nagy lelkiismereSokat fejlődött tavaly a brigádmozgalom a BRG salgótarjáni gyáregységében- összesen huszonhat kollektíva tett felajánlást, közülük hatot terjesztettek föl múlt évi munkájuk alapján a kitüntetések valamilyen fokozatára. Lesikeresebb az Universal szerszámkészítő szocialista brigád volt, az ezüst fokozatot ítélte nekik a brigádvezetők nemrég megtartott tanácskozása. A kollektíA napokban gyermekzsivaj szokatlan hangjai hallatszottak a palotási Május 1- Termelőszövetkezetben. Ez a gazdaság volt ugyanis a színhelye a pásztói járási úttörőelnökség által első ízben megrendezett tudományos és technikai úttörőszemle keretén belül az ifjú mezőgazdászok versenyének. A feladatok előtt a szövetkezet elnöke Vájná Tamás köszöntötte a pajtásokat, akik ezt követően széles körű elméleti tudásról, gásol valamit, ott a válasz: „ne akadékoskodj, úgyis elmegy” ... Ha valaki szorgalmasan, figyelmesen dolgozik, s betege ha nem úgy sikerül valami mint szeretné, ott a megjegyzés: „ugyan miért töröd magad, úgyis elmegy”. S ha netán felelősségre vonnak valakit, mert hanyagul dolgozott, ott a válasz: „itt nem lehet jobbat gyártani, egyébként úgyis elmegy”... Az ilyenfajta és ehhez hasonló felfogások azt tükrözik, hogy a termékek ' minősége még nem vált — mint ahogy arra szükség volna — életbevágóan fontos kérdéssé. Ennek okára sokféle a magyarázat. Már csak azért is, mert a kiváló minőségű áru gyártása is sok technikai, emberi tényező függvénye. Ezúttal az emberi tényezők nagy szerepére érdemes a pártszervezetek figyelmét felhívni, mert a gazdasági fejlettség mai szintjét alapvetően az emberek hozzáállása határozza meg: mit alkotunk a rendelkezésünkre álló anyagi, technikai lehetőségekből. Tapasztalni ugyanis, hogy ugyanabból a nyersanyagból, ugyanazon a berendezésen, ugyanazzal a technológiával, szakmai képesítéssel az egyik ember kiváló minőséget, a másik hibás árut gyárt. Nem is egy- szer-másszor, hanem rendszeresen. Miben segíthet a pártszervezet? Mindenekelőtt abban, tességgel oktatja, neveli a szakmára, őszintén szeretné, ha a fiatalokból is ugyanolyan jó szakember válna, mint amilyen ő. Valahol ő is így kezdte. A szakma első lépcsőjénél, és íme, most ráesett a választás, hogy ő kapja meg a szocialista munkaverseny győztesének járó kitüntetéstA brigádtagok és a vezetők egyaránt azt tartják róla: „stramm gyerek!” Itt kezdte a szalagedzőben. Itt vált szakemberré. Itt lett párttag. Itt lett munkásőr. S ezzel már azt is elmondtuk róla. hogy Simon József közéleti ember is. aki érdeklődik a közösségi problémák iránt. S ez tetézi az egyöntetű elismerést. és azt a munkát, ami a szocialista munkaverseny győztesének tiszteletet érdemlő rangjára emelteva tavaly jelentősen lendítette a gyáregység munkáját, feladatait, pótvállalásait teljesítette. valamint két hasznos újítást is benyújtott, amelyek kalkulált értéke 100 ezer forint. További öt brigád a bronz fokozat követelményeinek tett eleget, valamennyi előrelépett tavalyhoz képest. Gyarapodott a szocialista címet kiérdemeltek száma: négy kollektíva kapja meg elősző; a címmel járó oklevelet május elsején. s a gyakorlati mezőgazdasági munka alapos ismeretéről adtak bizonyságot. A zsűriben helyet foglalt dr Hajas Pál. a Mezőgazdasági Könyvkiadó főszerkesztője. A résztvevő csapatok a vendéglátó szövetkezet és a Mátraaljai Állami Gazdaság könyv jutalmát kapták. A verseny után a pajtások megtekintették a mező- gazdasági üzemet, valamint a helybeli lovasszakkör bemutatójáthogy jobb munkára ösztönzi a vezetőket, munkásokat egyaránt. Ennek eszköztára igen sokféle lehet, természetesen csak akkor, ha a minőség életbevágóan fontos szerepét ténylegesen felismerték. Meglehet ugyanis, hogy gyárkapun belül ez még nem érint érzékeny pontokat. A feldolgozó vállalatok nagy része például ma még a minőségi hibákból származó veszteséget viszonylag könnyen pótolja a mennyiség növekedésével. Mi tagadás, ez könnyebb megoldás, mint az első osztályú áruk arányának növelése. Csak akkor ül ki az arcokon a döbbenet, amikor a raktárak zsúfolásig megtelnek: sem ingyen, sem pénzért nem kell senkinek. Ha még nem is napi gyakorlat mindenütt, ha még lehetséges is ilyen-olyan pénzügyi csűrés- csavarással megoldást találni, a jelen, de még inkább a közeli jövő jellemzője: a jó minőséget mindenütt megkövetelik, • mindinkább a termék eladhatóságának kritériuma. A pártszervezeteknek éppen ezért erre kell hangolni az egész üzemi, munkahelyi légkört. Nagyon lényeges, hogy a maga politikai tekintélyével mit támogat a pártszervezet1 a „még elmegy” szemléletet, vagy a szigorú követelmények megvalósításáért küzdőket. Kötelessége, hogy azok mellé álljon, akik a gyártási fegyelem megteremtéséért, a gyárVolt időszak, amikor sok vád érte a mezőgazdasági üzemek egy részét, hogy az égvilágon mindennel foglalkoznak, csak éppen az alap- tevékenység: a növénytermesztés és állattenyésztés fej- jesztésére nem jut az energiából. A különböző melléküzemágak kavartak fel sok port. Mert sódertól a bizsuig roppant széles volt a választék a mezőgazdasági üzemek „termékeiből”. E területen Nógrád termelőszövetkezetei sem maradtak el. Indokolt volt — s ma is az — főként a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó szövetkezetekben az aránylag jól jövedelmező kisegítő tevékenység. Egyrészt azért, mert az itt képződő jövedelem jó lehetőséget teremt az alaptevékenység tásközi ellenőrzés bevezetéséért vagy megszigorításáért, a minősítés lazasága, szubjektivitása ellen lépnek fel. A pártszervezet e köteles- sége teljesítése közben egyrészt támogatókra, másrészt ellenzőkre talál. Nem a legnépszerűbb vállalkozás ma még konkrétan nevén nevezni a dolgokat. Általában elfogadjuk, hogy a gyártásközi ellenőrzés csökkenti a hibák terjedését. Pusztán az a tény, hogy menet közben történik az ellenőrzés, nagyobb figyelemre, fegyelemre serkent. Mégis gyakori, hogy aki ezt végzi, az a kukacoskodó, a kákán csomót kereső, az egyáltalán nem kívánatos személy. Ennek a feszültségnek a feloldása már csak azért is fontos, mert a hideg, elutasító légkör nem a minőség javítását, a közös érdekeltség megteremtését szolgálja. A minőség csak akkor javul, ha a gyártó és az ellenőr egyet akar, azt, hogy kifogástalan termék készüljön. Ha a légkör ezt nem segíti elő, akkor a szembeállás erősödik, és olyan méltatlanságokig vezet, mint egymás kijátszása, becsapása, félrevezetése. \ Az árukat, mint ismert, a gyártó vállalat minősíti. (Már ami az osztálybesorolást illeti, hiszen a tényleges értékelő a fogyasztó, a vásárló.) Egyik-másik árunál a minősítőt „személyesen” is ismerfeltételeinek korszerűsítésére, másrészt a folyamatos foglalkoztatásra nyújt módot. A gondot évekkel ezelőtt az okozta, hogy kellő válogatás híján fogtak bele néhol kétes kimenetelű vállalkozásokba. örvendetes, hogy a melléküzemágak sorsa, jövőre, szükségessége többnyire tisztázott az üzemekben. A legelső szempont : valamilyen formában csatlakozzék a gazdaság „profiljához”. E kitételtől vezéreltetve alakultak a fafeldolgozó egységek, nyíltak zöldség- és terményboltok, létesítettek mezőgazdasági termékeket feldolgozó, tartósító melléküzemágakat. S hogy mennyire jó a befektetés, az elmúlt évi adatok is bizonyítják. A megye termelőszövetkezetei összes árbevételének csaknem harminc százaléka jük, neve ott áll az „ellenőrizte” rublikában, másutt ez meg az a számú meó állította ki a termék tanúsítványát: jól, rosszul. Sokszor tapasztaljuk, hogy eléggé elnéző lehet a tanúsító szerv vagy személy. Ez az érdeke — szól az ellenvetés, hiszen az osztályos áruk bizonyos árcsökkenést, bevételi veszteséget okoznak a vállalatnak, következésképpen neki is. A fogyasztói és vállalati érdek szembenállásának kicsiny, de tipikus esete. Mégsem fogadható el az amíg világ a világ, így lesz nézőpont. Ha a párt- szervezet nemcsak a pillanatnyi szempontokat veszi figyelembe, akkor látni kell: az állapot nem törvényszerű, hiszen a gyártónak sem lehet más érdeke, minthogy a vásárlók egyre növekvő igényét kielégítse. Éppen ezért olyan szemlélet kialakítását kell elérni, amely nemcsak a jelent, hanem a holnapot is figyelembe veszi. A laza minősítéssel — magyarán csalással — elérhető haszonnal szemben áll a vevő bizalma, amely viszont a holnapi termelés fontos tényezője. A bizalom a gyár termékei rm- iránt — felbecsülhetetlen kincs. Ezért a bizalomért versengeni — a gazdálkodás lényege. A versenyben az a győztes, aki kiváló minőségű árut kínál. Ezért mondjuk, hogy a minőség növelése életbevágóan fontos kérdés. Balogh Mária származott a melléküzem- ágakból tavaly. Különösen szembetűnő a fejlődés a dré* gelypalánki termelőszövetkezet szörpüzemében, ahol a termelési érték százmillió forint felett jár. A nágybárká- nyi közös gazdaság egyetlen év alatt csaknem megduplázta a fafeldolgozás bevételét, a szügyi termelőszövetkezetben a szállítás révén jutottak jelentős összeghez.. A termelőszövetkezetek ve* zetői — főként, ahol a termőföld aranykorona-értéke jóval alatta van az átlagnak — azt vallják: csak úgy tudják mérsékelni a fejlődésben meglevő különbségeket a jobb adottságokkal rendelkező üzemekhez képest, ha minden apró alkalmat megragadnak a gazdálkodás biztonságosabbá tétele érdekében. Legyen az szalmakötél-készítés, vagy az ipar által nem gyártott műanyag dobozok előállítása, s ide sorolható a háztáji támogatása is, amelyből ugyancsak tetemes árbevétel származik. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetekben keletkezett nyereség kétharmada a tejprémiumból és a melléküzemágak eredményes munkájából származott. Az utóbbi kellőképpen bizonyítja, hogy nem szabad lebecsülni a termelőszövetkezetek ipari tevékenységét. De túlértékelni sem, hiszen elsősorban a növénytermesztés, állattenyésztés hozamainak emelésé, a kimondottan mezőgazdasági termékértékesítés a mérce. Azokon a helyeken, ahol a melléküzemágnál kigazdálkodott nyereségből „éltek” a.z állattenyésztők is, ezen különösen illik elgondolkodni. Mert a melléküzemág — legyen bármilyen jólmenő — ilyen szituációban csupán a toldozgatáshoz ad alkalmat, s nem az előbbre lépéshez. Az alap- és melléktevékenység harmonikus összhangjának megteremtése különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette létkérdé'. Többek között ennek is függvénye, hogy hány liter tej, hány tonna hús, búza kerül ki a gazdaságból, s mennyit fordíthatnak a tápanyag-utánpótlásra, a termelés technikai feltételeinek korszerűsítésére. S ez nem lehet mellékes! ■»> Sz. Gy. 1 NÓGRÁD - 1978. április 13., csütörtök «£ Orosz Béla Ezüstös Universal UllllllllllinillllllllllllllllllllilillllllllllllllUllllillkllilUllllillilllUIIIIIII'lillllllllllllllllllillMIIIUIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllflllllilllllllMIIIIIIIIIIIfllllllllllllijlllllllllllllllllllltllllUlilllllllimiNItilllfllllllllMlllHIllllllllillllllllllUlllllliUiilllii.llilUIIIIIIIlUiOi Emberi hozzáállás kérdése Viadal Palotáson
