Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ AZ MSZMP NOGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIV ÉVF.. 86. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK ÍUeme*ebb bocsi rendelés Naradékialan volt síz exporfáni’Szállílái Miképp tett eleget a vasút a salgótarjáni üzemek igé­nyeinek, volt-e elegendő ko­csi, időben érkeztek-e a va­gonok az első negyedévben? — efeiől érdeklődtünk a- MÁV salgótarjáni állomásfő­nökségénél. Miként Stánicz János fuva­rozásszervezőtől megtudtuk, az év első három hónapjában a vasút miatt számottevő fennakadás nem fordult elő a termékek kiszállításában. Ez nagymértékben köszönhető annak is, hogy a gyárak a korábbinál jobban figyelembe veszik a MÁV érdekeit és lehetőségeit, így a kiszállítá­sokat nem kampányszerűen a negyedév végén próbálják le­bonyolítani, hanem ütemesen, az előrejelzéshez igazodva valósítják meg. Idén az első negyedévben — mint értesültünk — több mint négy és fél ezer vagon szállított el árut a megye­székhely külső pályaudvará­ról- A rakomány súlya jócs­kán túlhaladta a kilencven- kétezer tonnát, ami valami­vel kevesebb a tavalyi első negyedévben elvitt áruk sú­lyánál. Legjelentősebb szállí­tó a Salgótarjáni Kohászati Üzemek volt, csaknem öt­ezer-négyszáz tonnányi gyárt­mányt továbbított vasúton ez a vállalat. Az érkezett szállítmány sokkal nagyobb volt: 5 ezer 279 kocsiban több mint 150 ezer tonna áru futott be a pályaudvarra, valamivel több mint az elmúlt év első há­rom hónapjában. A „címzet­tek” között is a Salgótarjáni Kohászati Üzemek volt a leg­jelentősebb: 83 ezer tonna — azaz az összes mennyiség fe­lénél több — rakomány ér­kezett a gyár számára.' Arról is hírt kaptunk, hogy a szállításokat- igénybe vevő vállalatok ebben az évben több gondot fordítottak az időbeni ki- és berakodásra; előfordult, hogy vasárnap is dolgoztak evégett a munká­sok. Álláspénzt természetesen így is fizettek: több mint há­romnegyed millió forint folyt be ezen a címen a vasút kasszájába- Ebből hatvanhat­ezer forintot a Salgótarjáni Kohászati Üzemek fizetett, 6163 órás állásidő fejében. A vasút kiváltképp gondo­san bonyolította le az export- szállításokat. Ezen a terüle­ten minden igényt maradék­talanul kielégített a salgótar-l jáni állomásfőnökség. A bel­földi szállításokban viszont 500—600 tonna lemaradás mutatkozott március, végén: kevesebb vagon állt rendel­kezésre a szükségesnél. Ha­sonló esetekben — tudtuk meg — a kevesebb — mind­össze egy-két — -kocsit igény­lő üzem kérésének tesznek eleget a MÁV illetékes szak­emberei. Kádár János a vasasveteránok iubiieomán A vasasszakszervezet egysé­ges, az egész országra kiterje­dő szövetséggé válásának 75. évfordulója alkalmából szer­da délután a vasasszékház­ban ünnepélyesen köszöntöt­ték a szakszervezet veterán­jait. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A csaknem 700 ezres tagság nevében Szabó Piroska, a szakszervezet alelnöke üdvö­zölte a mozgalom régi harco­sait, s nyitotta meg az ünnep­séget. Bogovszky Ambrus, a szakszervezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a vasa­sok sok évtizedes harcát és azt a helytállást, amellyel ma a párt XI. kongresszusa hatá­rozatainak sikeres megvalósí­tásáért dolgoznak. Ezután Méhes Lajos, a szakszervezet főtitkára több mint száz szakszervezeti akti­vistának — 70, 60, 50, illetve 40 éves szakszervezeti tagsá­gért — emlékplaketteket és okleveleket adott át. v Az ünnepségen felszólalt Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára. Meleg szavakkal köszöntötte a részt­vevőket, eredményes munkát és további sikereket kívánt a vasasszakszervezet több száz­ezres tagságának. Javítják a pedagógusok életkörülményeit Kulturális beruházások és felújítások a rétságir játásbpn Üj, készterméket előállító gép- szakemberek végezték. A gép­egységet helyeztek üzembe az egység — amely 3,5 millió fo- elmúlt év novemberében a rintba került — jelenleg NDK salgótarjáni öblösüveggyárban, megrendelésre burákat gyárt. Az új technológiai rendszerű A képen Lipták István cso- egység üveggyártó gépét portvezető gépész és Csornák Olaszországból, a merítőgépet Béla, a gépegységből kikerülő az NSZK-ból importálták, míg burákat ellenőrzi, a szerelést, illetve az állvány­szerkezet elkészítését hazai ' — kép: bábéi’ — ;>;“i Jelentős- , ■ pénzösszegeket fordítanak. á--xrétsági. járás kozségji kgfríáésáixebben az eszténdőaén a kulturális ága­zat fejlesztésére. Beruházá­sokra összesen 11 millió 350 ezer, felújításra 1 ‘millió 150 ezer forintot - költenek. Ez az' tószeg egészében azonosnak tekinthető az .élőző évivel.- s elégséges ahhoz, hogy a pil- dah^tnyilag legszükségesebb feládatókat glvégezzé^, !%'d£iz*, tc«íjsák!,t-ö^:; #ji$dík öt^éá'teiíV- be# előirányzott éél'ptó pon­tozz és t’jiterjif« teljelííéfegt. .réteágji^j&tósbah- az’, idén j az jíj befúház^sok tervszerű._ , határidőre, történő -bérezé­séi íárttók'' í legfontosabbnak. Annál is 'inkább.mert csak így tudják mafadék'talánui ''’.megvalósítási a^lpvétő elkép- ziiS^ejjyit,' 'az -1: -’oktató-nevelő ' murt&a ^'té^Q.yábbféj lesztésére von^tKbzóam^injiek egyik feltétele • az ;,inftüményhálózat fej lesztése, másik, a pedagó­gusok lakáskörülrpényeinek? vagyis élet- és munkakörül­ményeinek javítása. Az el­múlt esztendőben két hely­ségben kezdték meg az új óvodák építését, de mindkét intézmény csak a jövő év­ben készül el teljes egészé­ben. A rétsági 100 személyes ■ óvoda építői, a helyi költség­vetési üzem dolgozói az idén 3 és fél millió forintot építe­nek be. míg Nézsán, a 75 sze­mélyes óvoda esetében ez az összeg 3,2 millió forintot tesz ki. Kétbodonvban, mivel Kis­ecsetről és Szentéről is ide járnak az apróságok, az óvo­dának egy csoporttal való bővítése vált szükségessé. Ez a munka jelenleg a tervezés és . előkészítés szakaszában tart. A beruházások közül a leg­nagyobb várakozás és figye­lem a romhányi tornaterem építését kíséri. Itt ugyanis a FIM építési és kerámia­gyára a több millió forint ér­tékű létesítmény költségeinek a felét magára vállalta, s a község állami és gazdasági vezetőinek elképzelései sze­rint a tornatermet az iskola és az üzemek közösen hasz­nálhatják. Az épület előrelát­hatólag az év végére készül cl, részben tehát az iskolások. részben a gyárak sportot ked­velő fiataljainak örömére. Az idén három körzeti 's- kola székhelyén, Nagyoroszi­ban, Tereskén és Diósjenőn építenek fel egy-egy pedagó­gus szolgálati ikerlakást. A ’ 2 és fél szobás. komfortos 'lakásokkal a pedagógusok életkörülményeinek javítását kívánják .szolgálni, egyben • ezekkel várják a községekbe pályázó új szaktanárokat. Né­zsán szintén építenek egy ikerlakást, de az csak a kö-/ vetkező év májusában‘készül el. . » ; A felújítások kisebb hánya­dát képezik a kulturális ága­zat fejlesztésére fordítandó összegeknek- Ezek jelentős része is — összefüggésben az alapvető céllal — a nevelői lakások korszerűsítését szol­gálja: így Diósjenőn, Rom- hányban. Katalin-pusztán és Alsópetényben. Romhányban felújítják az • iskolát, Alsópe- téijyben a művelődési ott­hont is. Kétbodonyban 250 ezer forintot fordítanak az óvoda és a művelődési otthon esztétikus képének kialakítá­Igvetemisták ^szakemberek találkozója Palóc napok Gödöllőn ■ A GtödöilősSf Agrártudomá­nyi Egyetemen minden év­ben hagyon$nyosan megren­dezik a palóc napokat, amely érdekes éj színes állomása a megye és az egyetem tervsze­rű együttműködésének. Az idei rendezvénysorozatot a Nógrád megyei Tanács, a KISZ megyei bizottsága és az egyetem Palóc klubja közö­sen szervezte. A megnyitóra tegnap ke­rült sor. Dr. Gyöngyösi Ist­ván, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője mondott köszöntőt. Hang­súlyozta, hogy a megye me­zőgazdasági nagyüzemeiben átlagosan 8—9 felsőfokú vég­zettséggel rendelkező szak­ember dolgozik. Jó lehetőség kínálkozik- rá, hogy a friss diplomával rendelkezők szak­tudásukat kamatoztathassák, mint azt az utóbbi évek pél­dái is igazolják. A mezőgaz­dasági termelés elmúlt évi eredményeinek ismertetése mellett szólt a fiatal szakem­bereket övező gondoskodásról is. Elmondta, hogy a kedve­zőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdálkodó üze­mekben a fiatalok lakásépí­tési támogatást kapnak, 50— 60 szakember részesül szemé­lyes jövedelemkiegészítésben. — Ügy érezzük, eredmé­nyeinkben sokoldalúan van jelen az egyetem és a megy kölcsönösen ápolt, jó kapcsc lata, az egyetemről a szüle tőidre hazatérő, illetve a me gyénkbe kerülő ifjú szakem berek eredményes munkáj — e szavakkal nyitotta me a palóc napokat dr. Gyöngyö: István. A megnyitón jele voltak a felsőfokú intézmén vezetői is. Szerdán a megnyitó utá az egyetem színháztermébe fellépett a salgótarjáni Jc zsef Attila megyei Művelődé: Központ tánckara, a cerec menyecskekórus, Tatár Es; ter, a Nemzeti Színház tagj: Csaba Péter polbeaténekes. A kollégium Gorka-termé ben Czinke Ferenc grafiku: művész kiállítását nyitottá meg. Az egyetemisták mégis merkedhettek a salgótarjái öblösüveggyár és a Romhán^ Építési Kerámiagyár terme keivel is. Ma szakmai napot tartanak az egyetemen. A megye me­zőgazdasági üzemeinek veze­tői találkoznak a hallgatók­kal. Többek között Zándoki Béla, a Nógrád megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség osz­tályvezetője tart előadást „Juhtenyésztés Nógrád'oan” címmel. A palóc napok keretében kerül -sor a végzős hallgatók búcsúztatására is. Az Országos Közművelődési Tanács tevékenysége és tervei Egységes irányítást igényel a közművelődési tevékenység, hiszen sok csatornán „áram­lik” a kultúra, sok szerv, sok területen munkálkodik a közművelődésért, megnöveke­dett az állami szervek és tár­sadalmi szervezetek hatáskö­re. Ezért is bővítette az Or­szágos Közművelődési Tanács feladatkörét a Minisztertanács — mondotta Orbán László, az OKT elnöke — szerdán a Parlamentben tartott sajtótá­jékoztatón. A tanács fontos új funkció­ját teljesíti, amikor beszámol­tatja az állami szerveket köz- művelődési tevékenységükről, és felkéri a társadalmi szer­vezeteket a tájékoztatásra. Ez ideig 11 ^ minisztérium vala­mint három megyei tanács végrehajtó bizottsága számolt be és több társadalmi és ér­dekképviseleti szerv adott tájé­koztatót a közművelődési párt- határozat végrehajtásáról. Anyagilag is támogatta a közművelődést az Országos Közművelődési Tanács. A köz- művelődési alapból az ötödik ötéves terv időszakában 30 közművelődési intézmény fel­építéséhez, bővítéséhez járul hozzá: mintegy 165 millió fo­rinttal csaknenj egymilliárdos beruházás megvalósítását segí­tette — segíti. A feladatokról szólva han­goztatta1 a továbbiakban is a közművelődési párthatározat és törvény megvalósítását se­gíti elő az OKT. Orientáló, el­lenőrző tevékenységével arra törekszik, hogy tovább fejlőd­jék mind a vezetők, mind a tömegek közművelődést ösz­tönző szemlélete. Azért mun­kálkodnak, hogy a termelés irányítói — a tervfeladatok teljesítésére törekedve — az általános műveltség elsajátí­tására, a távlati célok, a sze­mélyiségek kibontakoztatására is gondoljanak. Mert akad még munkahely, ahol pusztán a szakismeretek elsajátításá­ra korlátozzák a „művelődést”. Jóllehet az előrelátó vezető — mondotta az elnök — a hol­napi feladatok, követelmények teljesítésére is gondol. A közművelődés értékes, még kihasználatlan tartaléka az ok­tatási és művelődési intézmé­nyek együttműködése, ame­lyet nem gyümölcsöztetnek kellőképpen. Ügy vélte, szor­galmazni kell, hogy a VI. öt­éves terv időszakában —, anyagi lehetőségeinkkel ösz- hangban — jelentős mérték­ben és gyorsabb ütemben ja­vítsák az ellátottságot, új in­tézmények építése, a megle­vők korszerűsítése, ésszerű in­tegrációja és a mozgóellátás fejlesztése, révén. Hozzáfűzte: fontos a meglevő anyagi esz­közök. erőforrások ésszerű, kon­centrált, rendeltetésszerű hasz­nosítása. Jelenleg helyenként nem aknázzák ki eléggé az anyagi erőforrásokat, a mű­velődési intézmények és mun­kájuk hatékonysága, az intéz­ményvezetők, a népművelők hivatástudatától, hozzáállásá­tól függ. A szakemberképzés és to­vábbi korszerűsítése is a ta­nács figyelmének központjá­ban áll; a tavalyi fizetéseme­lés várhatóan ösztönzi a szak­képzést, továbbképzést, a néo- művelők letelepedését — fe­jezte be tájékoztatását Orbán László. Magyar—csehszlovák munka- és üzemszervezési program A Csepel Művek — együtt­működve a csehszlovák mun­ka- és szociális kutató inté­zettel — kidolgozta irányítás- és szervezésfejlesztésének tíz­éves programját, a közösen kialakított módszert oktatják a csepeli dolgozóknak, s gya­korlati megvalósításuk is megkezdődött. Mindezt azon a tanácskozáson jelentették be a két intézmény vezetői, amelyet szerdán tartottak Csepelen a Munkaügyi és a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium vezetőinek részvételé­vel. Az együttműködés első sza­kaszában' 29 csepeli dolgozót képezett ki a csehszlovák ok­tatócsoport. Az ő bevonásuk­kal alakították ki a nagyvál­lalat üzem- és munkaszerve­zési programját az 1978—80- as évekre. E három év alatt csaknem 270 millió forinttal fog növekedni a Csepel Mű­vek nyeresége, ennek mintegy 70 százaléka önköltség- csökkentésből ered. A lét- szfm-megtakarítást 2000 'főre tervezik. Buda István munkaügyi ál­lamtitkár hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a pozsonyi intézet már a mo­sonmagyaróvári MOFÉM-nél is részt vett a korszerű mun­ka- és üzemszervezés megte­remtésében. A tanácskozáson felszólal­tak a csehszlovák intézet ve­zetői is, kiemelve, hogy az általuk kidolgozott módszer magyarországi alkalmazásá- ró1 összegyűjtik a tapasztala­tokat, s ezek alapján fejlesz­tik tovább munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents