Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
Vilúg proletariat, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA > XXXIV ÉVF., 81. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1978. ÁPRILIS 7., PÉNTEK Sl család az egész társadalom számára rendkívül fontos Ülést tartott a Nógrád megyei Tanács ' Csütörtökön salgótarjáni székházában ülést tartott a Nógrád megyei Tanács. Az ülésen részt vett Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Hof- fer István, a megyei tanács elnöke megnyitója után a végrehajtó bizottság megbízásából Berki Mihály elnökhelyettes az előre kiküldött írásbeli anyaghoz szóbeli előterjesztést is tett, a tanácsok családpolitikai tevékenységéről szóló jelentéshez. Az írásbeli és szóbeli anyagot rendkívül élénk vita követte. Az előterjesztések és a vita alapján a tanács megállapította, hogy a családok életének figyelemmel kísérése, intézményes segítése ma már a tanácsok munkájának szerves részét képezi, hiszen a család az egész társadalom számára rendkívül fontos. A megyei tanács egyhangúlag állapította meg, hogy a párt XI. kongresszusának programnyilatkozata után az utóbbi évek nagy fontosságú törvényei, rendeletéi, határozatai a családpolitikai vizsgálatok középpontjába a család- alapítás problémájának elemzését helyezték. A családalapítás előkészítése, a családi életre nevelés formái kialakultak a megyében is, az alsó- és középfokú oktatási intézményekben csakúgy, mint az iskolán kívül. Helyes intézkedés a házasság előtti szakorvosi tanácsadás kötelező igénybevétele. Ezt Salgótarjánban naponta, Balassagyarmaton és Pásztón hetenként egy alkalommal szakorvosok, székhelyközségekben pedig körzeti orvosok végzik a nővédelmi tanácsadás keretében. A népesedéspolitikai határozat megjelenése óta — állapította meg a tanács — a szemléletben erősödött a család társadalmi szerepének megítélése. Növekedés következett be az élve születések számában: 1973-ban 3394, 1975-ben 4285 és 1976-ban 4064 gyermek született a megyében. A tanács természetesen arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az arány nem ad okot derűlátásra. A családpolitikai tennivalók között kiemelt szerepet kapott a lakás. A társadalompolitikai határozatok végrehajtásaként az 1973—75-ös években 1355 fizikai dolgozó és 193 három- vagy többgyermekes család jutott az állami erőforrások felhasználásával új lakáshoz, vagy a korábbinál jobb lakáskörülmények közé. Ugyanakkor 1012 fiatal házas kapott lakást. A tanácsok családpolitikai intézkedései között vezető helyen szerepelt a gyermekintézmények fejlődése. A bölcsődei hálózat az elmúlt hat évben 160 hellyel bővült. Ugyanakkor a gyest igénybe vevők száma az 1970. évi 3550 főről csaknem hatezerre növekedett. Az V. ötéves terv során 350 bölcsődei hely épül meg a megyében, elsősorban a városokban és a városiasodó községekben. Az V. ötéves tervidőszak elején 7130 volt az óvodai helyek száma, ami az elmúlt két év során ezer hely- lyel gyarapodott. Az V. ötéves tervben az óvodák befogadóképessége 2175-tel növekszik. Természetesen sokat tesz a tanács a napközi otthoni ellátás fokozása érdekében is, hiszen az igények kielégítése jelenleg elmarad a kívánalmaktól. Foglalkozott a tanács az idős korúak segítésével is, hiszen a lakosság igényei ma már túlhaladják a tanácsok hagyományos szociális öreggondozási kereteit. Az idős korúak többsége még jelenleg sem kizárólag anyagi támogatást igényel, hanem gondozást, törődést is. Az anyagi támogatásra felhasznált összeg is folyamatosan növekszik a megyében. 1973-hoz képest a gyámügyi segély 435 ezer forintról 1977-ben több mint egymillió forintra, a szociálpolitikai segély öt év alatt hatmillióról 17,7 millió forintra emelkedett. A tanács ezután meghatározta a családpolitikai célok megvalósításának főbb feladatait, külön kiemelve, hogy a társadalmi szervek családpolitikai tevékenysége ma már sokrétű és jelentős, a szak- igazgatási szerveknek, alsóbb tanácsoknak, vállalatoknak nyújtott segítségük, szervező munkájuk nélkülözhetetlen. Kimondották, hogy a tanács rendelje el a családpolitikai fórum létrehozását. Ugyancsak kimondotta a tanács, hogy összehangoltabbá kell tenni a különböző területeken folyó családgondozó munkát. Gyorsítani kell a családi életre nevelés és a korszerű családtervezés szervezeti rendszerének fejlesztését. Törekedni kell a háromgyermekes családmodell megvalósítására. Minden községben, városban ki kell alakítani a házi szociális gondozást. Meg kell vizsgálni Salgótarjánban a nyugdíjasok házának létesítését. A vitában részt vett dr. Kovács Bertalan, Vass Miklós, Verebélyi András, Szoó Bélá- né, Ellenbach Istvánná megyei tanácstagok és dr. Rózsa Mihály, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A tanács ezután megvitatta az építésügyi-szakigazgatási tevékenység helyzetéről, a munka továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést, melynek vitájában Ondrék László, dr. Győri Sándor a tanácsi bizottságok tevékenységéről, Fekete Nándor a település tervszerű fejlesztéséről szólt. Elfogadta a megyei tanács dr. Kovács Lászlónak, a megyei bíróság elnökének a bíróságok működéséről, tapasztalatairól szóló tájékoztatóját. A vitában szót kért dr. Csonka Tibor megyei főügyész és dr. Böőr Péter, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. A megyei tanács elfogadta a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1978. évi munkatervjavaslatát, a megyei népi ülnökök megválasztására . szóló előterjesztést, majd interpellációra is sok került. Megnyitó, díjátadások Pedagógiai napok *78 Ä megyei művelődési központ zsúfolásig megtelt színháztermében csütörtök délelőtt nyitották meg a XIV. Nógrád megyei pedagógiai napok háromnapos rendezvénysorozatát. Az ünnepi alkalomból Gulyás Jánosné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte megyénk pedagógustársadalmának megjelent képviselőit, a meghívott vendégeket — köztük dr. Gordos Jánost, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkárát és a párt-, KISZ- állami szervek, Szakszervezet vezetőit. Ezután a Pedagógusok Szakszervezete Nógrád megyei titkára, Hartly Jánosné mondott megnyitó szavakat, hangsúlyozva a programok fő célját: a pedagógusok életmódformáló szerepének betöltését, a munkára nevelést szeretnék segíteni. Hasonló témát választott a megnyitó referátum előadója, dr. Benő Kálmán, a Magyar Pedagógiai Társaság tudományos munkatársa is a napok nyitányaként: Az életmód, az erkölcsi és munkára nevelés kérdéseinek összefüggései az iskolában. A megyénkből elszármazott pedagógiai kutató a közoktatás-politikai párthatározat megvalósításáról szólva, a jelen és a jövő iskoláját elemezve azt emelte ki, hogy a tartalmi és módszertani korszerűsítési törekvéseknek és a pedagógusok szerepének, feladatvállalásának összhangban kell lennie a siker érdekében. Ezért tért ki részletesebben a pedagógushivatás neveléstörténeti, szociológiai jellemzőire, a pedagógusokkal szemben támasztott igényekre, a pedagógusok és a társadalom kapcsolatára, az iskolai „szerepek” és az egyéni és közélet között időnként felbukkanó feszültségforrásokra. A nyitóünnepség a díjak átadásával ért véget. Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese meleg szavak kíséretében három pedagógusnak nyújtotta át a Nógrád megyei Pedagógiai Díjat: Ver- sényi Györgynek, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium igazgatójának, Varga Margit kiváló tanítónak, a Szendehelyi Általános Iskola igazgatóhelyettesének és Pálinkás József érsekvadkerti szakfelügyelőnek. Hartly Jánosné ezután a megyei pedagógiai pályázatokat értékelte. Az ötvennégy munkából 33 kapott díjat vagy dicséretet. A hét első díjas: Kaári- né Kiss Etelka, salgótarjáni művelődésügyi osztályvezető, Balogh Józsefné, a salgótarjáni Mártírok úti iskola tanára, Tomcsik Pál érsekvadkerti tanár, szakfelügyelő, Lendvai Ferenc jobbágyi tanár, szak- felügyelő, dr. Telek Vilmosné és Koezka Lajos, az Állandó Áttelepítő Bizottság munkatársa és vezetője, Szabóné Kőhalmi Emília nőtincsi óvónő és Szerémi Gyula, a szécsényi gimnázium és szakközépiskola igazgatóhelyettese. A pedagógus képzőművészeti pályázatra 22 nevelő 89 művet nyújtott be. A két első díjat Bobály Attila ludányhalászi és Földi Péter Somoskőújfalui tanár nyerte. Ma a munka szekcióülésekkel folytatódik. Tavasz a pásztói járásban A kertészetekben a melegágy a növény bölcsője. Itt keltetik a magot növénnyé. Palotáson a tsz dinnyései Páltelken, az út mentén rendezkedtek be az idén. Az ízes gyümölcs magját ültetik a meleg földbe. Csemege lesz abból... (Riportunk a 3. oldalon) Bábel László felvétele A salgótarjáni KlSZ-bizotlságon r Értékelték a gazdasági versenymozgalmat A KISZ Salgótarján városi bizottsága április 6-án tartotta soron következő ülését, amelyen megjelent Tersz- tyánszki Rudolf, a megyei KISZ-bizottság titkára. Elsőnek Márton József, városi titkár mondta el javaslatát az 1978. évi küldöttgyűlés beszámolójának téziseire. Kifejtette, hogy az elmúlt két évben a város KISZ-esei alapvetően eredményes munkát végeztek, amihez jó feltételeket biztosított a nyugodt politikai légkör, a tervszerű fejlődés, az élet- és munkakörülmények kedvező alakulása. Fejlődött az állami és társadalmi szervek, valamint a KISZ-közösségek munkakapcsolata, s ennek tudható be, hogy a KISZ-szervezetek egyre színvonalasabban látják el a munkamegosztásból rájuk háruló feladatokat. Kiépült a városban a politikai képzés továbbfejlesztett rendszere, s a szervezeti kérdések döntően tisztázottak. Erősödött a politikai képzés és a napi politikai munka kapcsolata, javult a KISZ-vezetők felkészültsége, a tagság tájékozottsága. Az eltelt időszakban több tömegsportrendezvényt szerveztek, kis mértékben nőtt a résztvevők száma. A KISZ- tagok többsége konkrét megbízatással rendelkezik. Márton József ezután a tagépítő tevékenységről, az úttörőszervezet irányításáról, majd a pártirányítás munkájáról beszélt. Az ülés további részében Juhász András, a városi KISZbizottság gazdasági felelőse értékelte az Ifjúkommunisták, az V. ötéves terv teljesítéséért elnevezésű megyei akció városi tapasztalatait. Elmondta, hogy a versenymozgalomban a városból negyven kollektíva vett részt. A feladatvállalások legtöbb esetben konkrétak voltak, s jól kapcsolódtak a tervcélokhoz. A szocialista munkaversenybe sikeresen illeszkedett az említett versenymozgalom, a célkitűzéseket nagyban segítette. Az értékelésnél széles körben figyelembe vették a kollektívák sokágú tevékenységét, az Alkotó ifjúság pályázattól az egyéni munkaversenyformákig. Mindezeken túl a közösségek pályaválasztási tevékenységét, a pályakezdőkkel, szakmunkástanulókkal való foglalkozást is. Az így számításba vett kritériumok alapján adott javaslatot a városi KISZ-bizottság a megyei szervezetnek a kitüntetések odaítélésére. Csémi Károly fogadta Zamercev tábornokot Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP nép- hadseregi bizottságának első titkára csütörtökön a Honvédelmi Minisztériumban fogadta a hazánkban tartózkodó kedves vendéget, Ivan Zamercev tábornokot, a felszabadult Budapest első városparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozó résztvevői felidézték a felszabadulást követő hetek, hónapok emlékeit. Számos epizódot elevenítettek fel arról az önzetlen és gyors segítségről, amelyet Budapest lakossága akkor a szovjet néptől, a szovjet hadsereg katonáitól, parancsnokaitól, személy szerint Zamercev tábornoktól kapott. Orsfágos tanácskozás a szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelem feladatairól A szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelem egy éve átalakított szervezete megfelel a céloknak, a ZÖLDÉRT- vállalatok a korábbinál jobban érzékelték és közvetítették az áruforgalom változásait, az országos hálózatot irányító ZÖLDKER-központ lehetővé teszi a népgazdasági célok érvényesítését, mindent egybevetve az új szervezeti keretek jól segítették az áruforgalmi tervek teljesítését — állapította meg a SZÖVOSZ országos értekezletén csütörtökön Patay János elnökhelyettes. A MÉSZÖV-elnökök és ZÖLDÉRT-igazgatók részvételével megtartott értekezleten ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a tavalyi tapasztalatok nem mindenben egyértelműen kedvezők, az eredmények is csak kezdetiek. A szövetkezeti kereskedelem zöldség-gyümölcs és burgonyafelvásárlási tervét tavaly 34 százalékkal túlteljesítette ugyan, de az értékesítés mindössze 16,5 százalékkal nőtt, így az idei nyitókészletek jelentősen meghaladták a reálisan értékesíthető mennyiségeket. A ZÖLDÉRT-vállalatok és az ÁFÉSZ-ek idei felvásárlási terve 1,8 millió tonna zöldség, gyümölcs és burgonya, t 3,5 százalékkal több a tavalyinál. Ezen belül azonban a belföldi felhasználás és az export igényének megfejglpétf lényegesen csökkenteni kívánják a zöldségfélék közül a fejes káposzta, a sárgarépa, a gyökér felvásárlását, viszont mindenütt növelik a nyári gyümölcsöket. A szövetkezeti kereskedelem fontos feladataként határozták meg az értékesítés legalább 2 százalékos növelését úgy, hogy az árak a tavalyinál legfeljebb 5 százalékkal legyenek magasabbak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakosságot megfelelő áron, folyamatosan és zavartalanul kell ellátni. A tavalyi tapasztalatok alapján a szövetkezeti kereskedelem vezető szervei növelni kívánják az új vállalatok önál-' dóságát, egyebek között a nem is mindig teljes értékű központi beavatkozások csökkentésével. Közöbrítí intézkedésekre csak </Ísgn esetekben és olyan terülafäken^ kerül . sor, amikor és ahol gon^pt okozhat az ellátás, ^értékesítés, s a tervezett árak tartása. A központi pénzalapokat is elsősorban a kereskedelem kockázat- viselő képességének növelésére, a váratlan értékesítési nehézségek levezetésére koncentrálják. Panák László, a ZÖLDKER vezérigazgatója a készletek felhasználására hozott intézkedésről számolt be a tanácskozáson.
