Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
Belga vendégek a Parlamentben Apró Antal, az országgyűlés elnöke április 6-án a Parlamentben találkozott az ország- gyűlés meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó belga parlamenti küldöttség tagjaival, melyet Edmond Leburton, a belga képviselőház elnöke vezet. Megkezdte munkáját az új francia kormány A szerdán megalakult francia kormány csütörtöki első ülésén Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a gazdasági talpraállás folytatását, a szociális haladás biztosítását, az állampolgárok felelősségének és szabadságjogainak kiterjesztését jelölte meg a kormány 1981-ig — a köztársasági elnökválasztásig — megvalósítandó feladataként. Az elkövetkező éveknek az intenzív haladást kell hozmok az ország számára, a kormánynak meg kell ragadnia az előtte álló rendkívüli alkalmat — fejtette ki az államfő. A ,,nyitásnak” — fűzte hoz- zá — egyrészt a megvalósítandó politika irányában, másrészt az egész országot érintő intézkedésekben kell megnyilvánulnia. Ezek között említette az államfő a tájékoztatás bővítését, á politikai pártok pénzelésének szabályozását- Az ellenzékkel való párbeszédet itt államfő kívánatosnak minősítette. Egyrészt a tájékozódáts, másrészt bizonyos törvésay javaslatok kidolgozása végett — ezt a dialógust azonban nem szabad elsietni, siettetni — tette hozzá. Barre miniszterelnök a maga részéről a harmadik kormánya létrehozásakor a minisztéiriumok kialakításában végrehajtott strukturális változások-, átszervezések sikerre vitelén'ék fontosságát hangsúlyozta. Ezek közül a legnagyobb figyelmet a Bue Rivoll „fellegvárának” a hatalmas apparátusában 160 ezer funkcionáriust foglakoz- tató„ az államban külön álla- j mot, képező pénzügy-minisztériumnak a felosztása volt gazdasági és költségvetési tárcára. Elvetélt Nem új keletű az NSZK-nak és a NÁTO-beli szövetségesei egy részének az o törekvése, hogy megkérdőjelezzék Nyu- gat-Berlin különleges státuszát. Ez utóbbit a világháborúban győztes, s Németatrszá- got megszálló koalíció, négy nagyhatalma — a Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaürszúg — megállapodása szabályozza, meglehetősen pontosan. Eszerint a kétmiiliós városrész önálló önkormányzattal rendelkezik ug[yan, de nem szuverenitással, mert ezt a jogkörét a négy nagyhatalom gyakoroljo. Külön hangsúlyozza a megállapodás, hogy Nyugat- Berlin nem tekinthető egyik német állam részeként sem (tehát nem kormányozható az NSZK-ból), s a bekebelezésre irányuló bárminemű kísérlet ellen a négy nagyhatalom együttesen lép fel. Az NDK, az első német demokratikus munkás-paraszt állam, mindig is a legszigorúbban tiszteletben tartotta — és tartja — Nyugat-Berlin e különleges státuszát. Annak ellenére pedig, hogy a tőkésvilágnak e szigete országa szivében fekszik és sok bonyodalom forrása számára. Nem így tesz azonban az NSZK, amely makacsul próbálkozik azzal, hogy a „hátsó ajtókon” bekebelezze Nyugat-Berlint. Ezt a célt szolgálják az olyan politikai rendezvények, amelyeT iszta szemű, magas hom- lokú fiatal honvédtisztet ábrázol az a fénykép, amely nem sokkal mártírhalála előtt készült róla. Így él emlékezetünkben, s mind- azokéban, akik ismerték, szerették. Asztalos János elvtárs, aki a párt, a szocialista Magyarország védelmében halt hősi halált 1956. október 30-án a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházának ostromakor. Pozsonyban született 1918. április 6-án, egy szegény cipészsegéd gyermekeként. Négyen voltak testvérek. Az I. világháború végén Budapestre költöztek, így az 1919- es Tanácsköztársaság idején már egy Nefelejts utcai kis szoba-konyhás lakásban élt a hattagú család. Asztalos János édesapja elkötelezte magát a proletárdiktatúra mellett. Egy cipőüzem vezetőjévé nevezték ki. A munkáshatalom leverése után börtönbe került. A , fiatal Asztalos János elvégezte a négy polgárit, de a világgazdasági válság éveiben semmi lehetősége sem volt rá, hogy felvegyék a Láng Gépgyárba, ahol szakmát szeretett volna tanulni. Ezért 1932. őszén ékszerésztanonc- nak szerződött. Szorgalma, ügyessége révén hamarosan a szakma elismert munkása lett. 1942-ig, katonai behívásáig dolgozott aranyművesként. Már inasévei alatt szoros kapcsolatba került az ifjúmunkásokkal. öccsével együtt beiratkozott a vasasok tornászcsoportjába, ahol egyre több kommunista munkást ismert meg. Mint vasastornász, hétvégi túrákra járt sok-sok társával Bejrútiban folyamatosan érkeznek az ENSZ rendfenntartó haderő csapatai, hogy elfoglalják kijelölt állásaikat Dél- Libanonban. Z NÓGRÁD - 1978. április 7., péntek Tájékoztató hazánk és a többi szocialista ország gazdasági együttműködéséről A magyar népgazdaság fejlődésének létfontosságú feltétele a szocialista országokkal kialakult és egyre szélesedő, tervszerű külkereskedelmünk, bővülő kooperációnk — mondotta csütörtöki sajtó-, tájékoztatóján Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter- helyettes. Ezért követeli meg a kormányzat, hogy valamennyi vállalatunk teljesítse szerződéses exportkötelezettségeit. Kívánatos, hogy 1978- ban az import növekedési üteme megelőzze az exportét, ezt lehetővé teszik a szocialista országokkal aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek is- A megállapodások értelmében exportunkat az idén nyolc, a szocialista országokból származó behozatalunkat pedig 11,7 százalékkal növeljük, ez egyben azt is jelenti, hogy 1978-ban a szocialista kísérlet két Nyugat-Berlinben rendeznek, azt demonstrálva, hogy a város valamiképpen az NSZK-hoz tartozik. Ilyen provokációs kísérletek a nyugatnémet kereszténydemokrata párt egyik képviselő- csoportjának tegnap Nyugat- Berlinben megkezdett tanácskozása is. Az 52 képviselő az ún. „Európa Parlament” kereszténydemokrata frakciójának tagja olyan látszatot kelt, mintha Nyugat-Berlin is része volna az ún. „Európa-közös- ségnek”. Ugyanezt a célt szolgálja Roy Jenkinsnek, a Közös Piac elnökének április 13—14-re tervezett nyugatberlini látogatása is, amit a városi szenátus szóvivője nyíltan úgy minősített, hogy „magától értetődően kifejezi Nyugat-Berlin bevonását az NSZK közös ■piaci tagságba”. Nyugat-Berlin azonban nem része az NSZK-nak s ezért a Közös Piachoz sem tartozhat. Bonn-nak és szövetségeseinek tudomásul kellene végre ven- niök, hogy a hasonló olcsó fogásokkal nem mehetnek sokra, s bármely kísérlet Nyugat- Berlin integrálására az NSZK- ba, eleve kudarcra van ítélve. A négyhatalmi megállapodás, amely Nyugat-Berlin lakosainak érdekében és az európai enyhülés megerősítésének céljából született, gátat vet ezeknek a kísérleteknek. Pálfi Viktor országokból 3,9 milliárd rubelért vásárolunk és oda 3,7 milliárd rubelért exportálunk, vagyis forgalmunk több mint 6 százalékkal lesz magasabb, mint amit a hosszú lejáratú megállapodásokban annak, idején 1978-ra előirányoztak. Az év eddigi szakaszában az említett tendenciák érvényesülnek, az import növekedése gyorsabb mint a kivitelé. Közismerten a Szovjetunióból hozzuk be a legtöbb és legfontosabb energiahordozókat és nyersanyagokat. Az integrációs folyamat eredményei. a szakosítás és a kooperáció térnyerésében fejeződnék ki a legközvetlenebbül. Immár 102 sokoldalú és 165 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyezményben érdekelt a magyar népgazdaság. Exportunknak 33, importunknak pedig 20 százalékát .alkotják a szakosított termékek; egy év alatt körülbelül egyharmaddal bővült a gazdasági együttműködésen alapuló áruforgalmunk. A szakosítások 73 százaléka a gépipari termékekre terjed ki, ennek is a fele a közlekedési eszközökre és ezek segédbe^ rendezéseireTovábbra is a Szovjetunió a legfőbb külkereskedelmi partnerünk, amely az 1978-ra tervezett 7-6 milliárd rubeles szocialista külkereskedelmi forgalmunkból négymilliárd- dal részesedik. Szovjet partnerünknek egyebek között több mint 6000 Ikarus-autó- buszt, csaknem 100 portál- és úszódarut, mintegy 100 millió rubelért híradástechnikai terméket és sok egyéb cikket szállítunk. Ugyanakkor behozunk több mint 7 millió tonna szovjet olajat, 1 millió tonna kőszenet és kokszot, villamos energiát, különböző fémeket, továbbá 38 500 személy- és több mint 6000 tehergépkocsit. Az NDK-val 1,3 milliárd, Csehszlovákiával csaknem 1 milliárd, Lengyelországgal 647 millió, Bulgáriával 200 millió, Kubával 70 millió, Mongóliával 7,7 millió rubeles forgalmat irányoztak elő 1978-ra. Valamennyi országgal tovább fejlődnek a kooperációk. Az NDK-val például a mezőgépgyártás és a járműipar az együttműködés két legfontosabb területe. Csehszlovákiával erőteljesen folytatódik a szolgáltatás jellegű együttműködés. Magyar vállalatok 13 millió rubel értékű áruházi, szállodai építőmunkát végeznek Csehszlovákiában, csehszlovák vállalatok pedig folytatják Magyar- országon a vasúti és városi közlekedés villamosítását. A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatoknak is új vonása az építőipari együttműködés. Lengyel vállalatok 13 millió rubel értékű építési és szerelési munkát végeznek a magyar nagyberuházásokon, s lengyel fővállalkozásban, lengyel berendezésekkel épül a kubai cukorgyár. Romániával számottevő kohászati termékcserét bonyolítunk le, s igen jelentős a román vasúti és közúti járművek importja, amelynek nyomán 1650 tehervagon, 35 Diesel-mozdony, 2000 személy- gépkocsi, ezenkívül betonkeverő és terepjáró autók érkeznek Romániából. Bulgáriából származó importunkban a hagyományos targoncákon, mezőgazdasági gépeken, tehervagonokon, számítástechnikai berendezéseken és egyebeken kívül megjelennek az építőipari gépek,' exportunkban pedig lényegesen nő a gyógyszerek szerepe. Kubából főként cukrot ho-' zunk' be. Mongóliával a hagyományos árucserénk folytatódik. Albániával 12,5 százalékkal növeljük forgalmunkat, ami az idén megközelíti a 9 millió rubelt. Koreával a tavalyi 149 millióról 12 millió rubelre csökken a forgalom, ami abból adódik, hogy autóbusz-szállításaink befejeződtek. Vietnammal a háború alatt a külkereskedelem lényegében magyar exportot jelentett, most már a forgalom importoldala is gyors ütemben növekszik. Mi főként gépeket és fogyasztási cikkeket szállítunk és — a könnyűipari együttműködés nyomán — elsősorban fogyasztási cikkeket hozunk be. Kínával több mint 220 millió svájvi frank értékű forgalmat irányoztunk elő 1978-ra, 17 százalékkal nagyobbat mint tavaly. Magyar gépekért és fogyasztási cikkekért másfajta fogyasztási cikkeket, mezőgazdasági termékeket és különféle alapanyagokat kapunk cserébe. Jugoszláviával 470 millió dollár az idei áruforgalmi előirányzat, 15 százalékkal magasabb az előző évinél, A kölcsönös áruszállításokon túl egyéb szolgáltatásban is megállapodott a két ország. A munkásosztályért, a népköztársaságért 60 éve született Asztalos János együtt a budai, pilisi és börzsönyi hegyekbe. Ezeken a kirándulásokon nagyszerű előadásokat hallgattak politikai kérdésekről, vitákat rendeztek társadalmi problémákról. Marxista ismereteket gyűjtöttek. Forradalmi dalokat és indulókat énekeltek, közösségi szellemben nevelték, alakították, formálták egymást. 1936-ban, 18 éves korában lépett be a Nemesfémipar! Munkások Szakszervezetébe. Szorgalmával, fiatal korától messze előbbre járó komoly gondolkodásmódjával, politikai kérdésekben tanúsított aktivitásával tekintélyt szerzett magának az idősebb munkások körében is. Beválasztották a szakszervezet vezetésébe. 1937. szeptember 16-án a Ságvári Endre vezette fiatalok megtámadták a Tompa utca—Angyal utca sarkán levő nyilasházat és szétzavarták a nyilasokat. Asztalos János részt vett ebben az akcióban. „Az akcióval elértük, amit akartunk. Megmutattuk, hogy van erő,' amely szembe mer szállni a nyilasokkal. S egyre nőtt ez az erő.” 1939. őszétől bekapcsolódott a Vörös Segély munkájába is. Mind többet yállalt magára az illegális pártmunkából. Terjesztette a párt kiadványait, propagandaanyagait. Titkára lett a vasastornászok sport- bizottságának, amely az illegális kommunista párt utasításai szerint tevékenykedett. Asztalos János szervezte meg a vasastomászok részvételét a párt által kezdeményezett 1941. október 6-i Bat- thyány-emlékműnél lezajlott demonstrációra, november 1- én a Kossuth és Táncsics sírjának megkoszorúzására, s 1941 március 15-én a Petőfi- szobornál rendezett háborúellenes tüntetésre. Ezt követően hamarosan behívták katonának. A híradósokhoz került. A magyar munkásmozgalom számára 1942 a próbatétel esztendeje volt. Tömegesen hívták be a baloldali érzelmű munkásokat, a szakszervezeti vezetőket s vitték ki őket büntető századokkal a frontra. Letartóztatták a kommunisták Magyarországi Pártjának vezetőit és a kommunisták százait. Asztalos Jánost csapat- testétől hozták fel a katonai nyomozók Budapestre, a hírhedt Andrássy-laktanyába. Kegyetlenül megkínozták, de megtörni nem tudták. Elítélték, másfél évet kapott, amit a Margit körúti és a váci fegyházban töltött le. 1944- ben alighogy kiengedték a börtönből, a nagykanizsai internálótáborba hurcolták. 1945. áprilisának első napjaiban vált szabaddá, amikor az ország. Részt vett a Magyar Kommunista Párt nagykanizsai szervezetének meg- alakításában, majd Budapestre került. Pártiskolai oktató lett. Tudását továbbadta másoknak. A IX. kerületi és a budapesti pártbizottságon dolgozott. 1946-tól a budatétényi pártiskola vezetője volt. 1948-ban a párt az alakuló néphadseregbe küldte politikai munkára. Nagy szükség volt marxista—leninista képzettségű, tudású, osztálvbű tisztekre. Mint politikai tiszt, kiváló oktató, nevelő és szervező munkát végzett. Tudásával, példás magatartásával, a kommunista vezetőre jellemző kitűnő tulajdonságaival irányította, nevelte beosztottjait, akik szerették és tisztelték becsületes, nyílt, határozott, mélységesen emberi magatartásáért. 1956. október 30-án, amikor az ellenforradalmárok megtámadták a budapesti párt- bizottságot, Asztalos János, a régi illegális harcokban edzett kommunista a maga humánus mércéjével mért másokat is. Hitte, hogyha békés szándékkal áll ki, okos szóval fordul a felfegyverzett támadókhoz, azok majd hallgatnak rá. Nem így történt. A felkorbácsolt indulat az értelem fölé kerekedett A sztalos János honvéd- ezredes hősi halált halt a pártért, a szocialista Magyarországért. Emlékét a nevét viselő utcák, intézmények, sporttelepek és elvtársai sohasem halványuló emlékezete őrzi. Vida Sándor l