Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
Színház* esték BII6RIS0R Lunardo kereskedő és feleség; (Polgár Géza, Lázár Kati). a pálya küszöbén „Nem csűröm-csavarom. kimondom kereken” — köszönet e bölcs szólásért a tiszteletreméltó, „bugris” Lunardo Úrnak — tetszett a szolnoki Szigligeti Színház Bugrisok című előadása, melyet a héten láthattunk Salgótarjánban, a József Attila megyei Művelődési Központban. Tetszett Carlo Goldoni szellemes csipkelődése, helyenként triviális fogalmazása, örömmel figyeltem fel a komédia korban és térben stílusos rendezésére, a puritán, de a folyamatos játékot kitűnően szolgáló dísz- letezésre, a jelmezek kifejező cifraságára vagy éppenséggel túlzott egyszerűségére, s igazán jókat kacagtam egy-egy mulatságos színészi grimaszon, mozdulaton. A társulat egységes, magas színvonalon szólaltatta meg a XVIII. század egyik legtermékenyebb, legtöbb humorral megáldott színpadi szerzőjének, Goldonlnak gondolatait. Velence — ahol az író született, ahonnan később, érett férfikorban a különböző személyes és művészi intbora. S mulat rajta a mai néző, aki bizonyos mértékben saját magát vagy ismeretségi körének néhány tagját ismerheti fel egyes alakokban. A Bugrisok tehát, ha nem is valóságos remekmű, de jól, megírt, időt álló alkotás, amely mindaddig élvezhető lesz, amíg a társadalmi, családi életben fellelhető a fér- jj-apai zsarnokság, az asszo- nyi, gyermeki jogokat semmibe vevő önkényeskedés. Csiszár Imre rendező ezzel a munkájával Goldoni kiváló ismerőjének bizonyult. Járatos a kor színházi világában, hagyományaiban is. Az előadás számtalan mozzanata bizonyítja. Például a nyitókép ugrabugráló figurái, akik a commedia dell’arté- ból kerültek a színre, abból a műfajból, amelynek Goldoni megújító ja, irodalmi rangra emelője volt. Okos ötlettel később ezek a „szereplők” a színpadot átrendező munkásokká alakulnak át, miközben játékbeli funkciójukat is megtartják. A rendező jól él a változatos színpadi eszután — ez afféle magyar specialitás — forgó korongon körbe utaztatja a zabálásba belebetegedett résztvevőket, mintegy megfricskázva mindegyiket, s egyben figyelmeztetve „kifelé”, milyen következményei lehetnek a mérték- telenségnek. Külön szót érdemel Szlávik István díszletterve, amelyről ugyan a jelzés szintjén már tettünk említést. Szlávik egy vitorlavászonhoz hasonló, le-, felhúzható, fehér anyagot használ a 6zobabelsők jelzésére. A játék folyamán ez változatlan, a helyszín változását azzal érzékelteti, hogy a szereplők más-más ajtókon közlekednek. A belső tereket körülölelő forgó korong pedig több funkciót is ellát: láttatja a külvilágot, a karneváli maskarát, megkönnyíti a színpad átrendezését — stílusosan illeszkedik a, komédia játékosságához. Goldonit játszani — bár gyakorlatból nem tudom, csak sejthetem — nagy öröm lehet a színész számára. Kivált akkor*, ha a rendezés is a „kezére játszik”, hagyja szabadon komédiázni. Ezt az örömet és felszabadult —, de nem szabados — játékkedvet éreztem végig a színészek alakításán. Különösen Tímár Éva, Lázár Kati és Polgár Géza volt elemében. A megszemélyesített figurákat érett színészi eszközökkel egyéní- tették, s a humorforrás valamennyi lehetősegét mesterien kihasználták. Papp Zoltán, akit eddig főként drámai szerepekben láthattunk, színészi képességeinek új oldalával ismertetett meg. bizonyítva, hogy egyéniségétől a humor sem idegen. S nem tartom lehetetlennek, hogy a jövőben több lehetőséget kap e képességeinek további kiteljesítésére. Üjlaki Dénes, Hollósi Frigyes pőkhasú kereskedői Ugyancsak telibe talált figurák. A fiatalok — Szabados Zsuzsa és Galkó Balázs —, valamint a gróf (Ivánka CsaEmlékképek két ívvel ezelőttről. A színművészeti főiskola egyik osztályában Vámos úászló tanítványai /izsgáznak. Részleteket adnak elő klasszikusoktól. Éppen Lapé de Vega Hős fanját. A színpadra rövid hajú, törékeny kislány toppan be, a Lau- rencia összes sérelmét, megalá- zottságát olvassa kínja okozóinak fejére. Élfojtott hangon, de oly erővel, hogy körülötte reszket a levegő is. A nézőtéren ott ül az egykori Góz' Jóska, és sok nagy szerép életrekel- tője: Szirtes Adám. Színésznő lányával ismerkedik. Ez a kislány azóta „felnőtt rövidesen diplomásként indulhat a közönség meghódítására. Kifejező, barátságosan meleg szemek, szigorúan hátrasí- mított haj, jellegzetesen „szir- teságis” mosoly. Arca, alakja a filmvászonról már ismerős. — A pályaválasztásban mennyire meghatározó, ha valaki neves művész lányának születik? — Csak annyira, mint például egy orvoscsaládban. Otthon állandóan ez a beszédtéma. Végül a gyerek felteszi magában a kérdést: mi lenne, ha én is ezt a mesterséget választanám? — Aki nem ilyen helyről kerül a pályára esetleg hajlamos lesz arra, hogy valamifajta álomvilágnak képzelje a színészetet, rózsaszín ködbe burkolja. Nem ismervén a buktatókat, a taps, a hírnév vonzásába kerüljön. — Ettől én szerencsére megmenekültem. Elég sokszor láthattam apám önmardosását. Azért mégsem gondoltam, hogy ilyen nehézségek várnak majd rám. A vágy, a belülről jövő akarat elnyomta kételyeimet, borúlátásomat. — Térjünk rá a filmszerepekre. Az Egy erkölcsös éjszaka villanásnyi kis cselédlánya után a Csillagszemű lányalakja már főszerepnek mondható. — Viszonylag könnyű dolgom volt Anyicskával. Mert mit is kellett e lányban megformálnom? A szépségét, a fiatalságát. . Nem a szabályos arcra, a tökéletes alakra gondolok. Sokkal inkább arra a vonzerőre, belső sugárzásra, mely a néző számára szimpatikussá teszi ezt a pásztorlánykát, igazolja tisztaságát, lelkének gazdagságát. — A kecskeméti Katona József Színházban Ruszt József nemrégiben állította színpad« ra Shakespeare művét, a Periclest, s az egyik főszerepere, vendégként. Szirtes Ágit hívta meg. — Marina félig gyerek, félig nő. De ereje van, amivel távoltartja, lerázza magáról a mocskot, a szennyet. Éppen ezért az emberek tehetetlenek vele szemben. Erejét a hitéből meríti, és abból, hogy mosolyog. — Sikerült az első bevetés7 — Néhol még pontatlan vaJ gyök. Eddig a filmet kedveltem, de amióta a színházzal találkoztam... — Pillanatnyilag mégis d film a „főszereplő" életében. Sík Ferenc irányításá.vdl készül a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz Zsigmond- regény filmadaptációja. Póli- ka szerepét — számos próba- felvétel után — Szirtes Ágira osztotta ki. — Pólika — úgy vélem — minden szempontból partnere Balázsnak. Ugyanolyan vérbő; életet, muzsikát, játékosságot szerető ember. Elkeseredett pillanatainak ábrázolása mellett ezeket a vonzásokat is szeretném belopni a filmbe. — A filmek, a színházi fellépés kóstoló volt a jövőből. Milyen érzésekkel lép majd ki Szirtes Ági, diplomásként, a főiskola kapuján? — Ez engem is foglalkoztat.' Mert amíg itt vagyok, véd az „fh” a nevem mögött. Elnézőbb a közönség is. Azt mondja: tehetséges, de... Ám utána nincs védettség, nekem kell felvérteznem magam. Ezt pedig csak úgy tehetem meg, ha azt a bizonyos kötőszót kiiktatom, megsemmisítem. Magyarul, megoldom a feladataimat. Valószínűleg vidékre szerződöm — dolgozni akarok. Képünkön: Szirtes Ági, 3 Csillagszemű című filmben. Tóth Andrea ! A jazz sokszínű világa UM!» A' if »!' III á" ' I iiíh dlÉtill'-ÉiBB1 liflnlhÍMy X.liam l««l :i *•"'* » ■" A „bugrisok” díszpéldányai (Papp Zoltán, Polgár Géza, tljiaki Dénes) rikák miatt távozni kényszerült — kétszáz évvel ezelőtti világa tárul fel előttünk, s a régi és az új erkölcsi szokások, gondolkodás- és magatartásformák összeütközésében lepleződik le és válik nevetségessé az elavult, a „bugris”, a „vadember” természet, magasodik föléje győztesen a társadalmi fejlődésbő kisarjadt korszerű, a női egyenjogúságot, a fiatalok szabad társválasztását hirdető eszme Hogy Velence tehetős polgárai, kereskedői aligha mulatta ezen a vérbő komédián, nem lehet kétséges előttünk, hiszen annyi ügyesen elhelyezett szúrást, csípést, kaptak, amelyhez nemigen szoktak hozzá. Annál inkább mulathatott rajta a köznép, a formálódó demokratikusabb, igazságosabb új szellem táközökkel, többi között a zenével, az árnyképekkel, maszkokkal, remek összhangot teremt köztük a játék során. Csiszár rendezésében rendkívül hatásossá és sokat mondóvá válik a befejezés. Az esküvői nagy evészet-ivászat ba) kevesebb lehetőséget kapott a többieknél a játékra, az egysíkú figurák ábrázolásában azonban tisztességgel állnak helyt, noha — „nem csűröm-csavarom” — akadnak gyengébb pillanataik. Sulyok László A jazz újabb reneszánszát éli- Nemcsak világszerte, hazánkban is mind nagyobb közönséget hódít. Elsősorban a fiatalok köréből. Az okok között a legdöntőbb: a jazz lényegesen tartalmasabb- színvonalasabb, maradandóbb értékű muzsika, mint a beat, a pop, vagy a rock- Ez az észak-amerikai néger eredetű zenei stílus —, melyre az erősen lüktető, izgató hatású ritmus, a folytonos szinkópálás, a kemény disszonanciák használata, a groteszk hatások kedvelése és a szabad kollektív improvizálás a jellemző — az 1900-as évek körül New Orleansban keletkezett. A polgárháborúk hatására felszabadult és zenész- hivatást folytató négerek alakították ki a déli államok tánc- és munkadalaiból, vallásos énekeiből, keresztezve skót-angol-szász népies dalokkal. Az új zenei stílus gyorsan terjedt a Mississippi mentén, elérte Chicagót és New Yorkot, ahonnan az első világháború végén került Párizsba, majd csakhamar az egész világon elterjedt- A jazz művelői csak kiváló zenészek lehetnek, hiszen ez a zenei stílus nagyfokú virtuozitást és fejlett muzikalitást követel. Ugyanis a jazz- zenész nem ragaszkodhat a I leírt kottafejekhez, sokkal in- ' kább a lélekben belső feszültMai tóvéajártlafűtik 18.45: Koreában jártunk. Éppen egy esztendeje; 1977. március-áprilisában kéthetes úton Koreában járt a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese; zenekara, népi táncosai. A televízió forgatócsoportja — Koltay Beáta rendező, Szabados Tamás operatőr — 4 NOGftAD — 1978. április 1., szombat T elkísérte őket, hogy képes beszámolót készítsen a fellépésekről. Láthatjuk a műsorban Korea szebbnél szebb természeti tájait és a múzeumok emlékőrző termeibe is ellátogatott a kamera. Az amerikai agresszorok által indított hosszú háború évei után végre fellélegezhet az ország, s a népi Korea ma már szép eredményeket mondhat magáénak. Az országban elevenen élnek a hagyományok, itt minden hegynek, tónak nemcsak mesés neve van. hanem legendája is. A filmben meghallgathatják a Szárnyas ló, a Háromnapos tó vagy a Gyémánt-hegység legendáját — ahová éjszakánként szórakozni jártak a tündérek, és egy ott maradt közülük, mert beleszeretett a pásztorfiúba..— de megnézhetik az együttes legszebb számait is. ségeket keltő hatásokat játsz- sza ki magából. Őszinte szenvedélyeket, az emberi érzelmek mélységeit feltáró muzsika ez. ezért is került olyan közel a ma fiataljaihozHogyan köthetünk tartós ismeretséget a jazz sokszínű világával? Erről beszélgettünk Kiss Imre orgonaművésszel, a Magyar Rádió zenei szerkesztő jéveL — Mivel a jazzmuzsika ma elsősorban a fiatalok körében hódít, ez adta az indíttatást ahhoz, hogy százötven adásból álló sorozatot inditsunk a Magyar Rádióban a jazz történetéről. Ahhoz ugyanis, hogy valaki ne csak szeresse, hanem értse is a jazzt, ismernie kell kialakulásának történetét, e zenei stílus formáit és irányzatait csakúgy, mint legjelentősebb képviselőit- A jazz története című sorozat december utolsó napjaiban indult. A kéthetenként elhangzó előadásokat a közbeeső heteken illusztrációk egészítik ki. Természetesen nem ez az egyetlen jazzműsora a Magyar Rádiónak- Hetenként hét-tizenöt adással jelentkezünk, amelyből kiemelkedik A jazz világa című, négyhetenként sorra kerülő egyórás jazzmagazin, valamint a jazzklub programja, amelynek felvételére egy-egy jól működő vidéki jazzklubban kerül sor. Szegedről, Nagykanizsáról, Győrből, Pécsről, Debrecenből jelentkeztünk eddig. Néhány vidéki jazzklubnak saját együttese is van, így például Szegeden Molnár Gyula dixilandje. Békéscsabán a Hat szív együttes, vagy Debrecenben a közismert Pantha Rei és a Debreceni jazzegyüttesA Magyar Rádió természetesen nemcsak műsorain keresztül szervezője, népszerűsítője a jazz-zenének. Azzal is, hogy mind több nyilvános koncertet, sőt koncertsorozatot rendez, elsősorban vidéki városokban- amelyeken a legjobb magyar muzsikusok mellett neves külföldi szólistáid és zenekarok is dobogóra lépnek. Az idei esztendő első jelentősebb jazzhangversenyére február 13-án Budapesten, az Erkel Színházban került sor. A szegedi jazznapokat április 21—22 között rendezik- A gazdag programban fellép a Növi Sad-i rádió Big Bandja, a holland, finn és nyugatnémet muzsikusokból alakult Electric Cirkus, a berlini Friedhelm Schönfeld trió, valamint Carmel Jones néger trombitás Pege Aladár együttesével. Az Alba Regia jazzfeszti-’ vált 1972-ben rendezték meg utoljára, amelyben az azóta már világhírű Keith Jarret is fellépett, ötévi szünet után az idén május 25—27 között ismét sor került az Alba Regia jazzfesztiválra Székesfen hérvárott. A fellépő együttesek között találjuk majd a nemzetközi muzsikusokból áln ló ORF Big Bandet, amelynek szólistája Benny Baley néger trombitás lesz, a Double Image kvartett, amely tavaly a New Port fesztivál sztárja vqlt. Jiggs Wigham trombonos a Creatív Big Banddel játszik majd és dobogóra lép az amerikai Lio-; nal Hampton sextettje isA június 23—24-én megren-' dezendő tatai dixilandnapo- kon magyar, csehszlovák, lengyel, nyugatnémet együttesek mellett fellép az amerikai Benny Waters szaxofonos- Ezt követik majd szeptember elején a hagyományos debreceni jazznapok, amelynek sztárja kétségkívül az elektronikus rockjazzt játszó amerikai Doldinger Passport együttes lesz. A gazdag jazz- hangverseny-programot novemberben a nagykanizsai nemzetközi jazzhétvége zárja. E gazdag programhoz még csak annyit: a Magyar Rádió zenei főosztálya szívesen veszi minden jazzklub jelentkezését, amellyel még nincs kapcsolatuk. Prukner Pál , >
