Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

a sem Mikrohulláma hírközlés telefoncsatlakozásnak átvi­teli lehetőséget- ha az ehhez képest keskeny telefoncsa­tornákat a frekvenciatarto­mányban egymás mellé he­lyezik. multiplikálják. Gya­korlatilag a multiplex az a berendezés, amelynek a be­menetére sok telefonkészülék áramköre csatlakozik, a ki­menő oldalon pedig az össze­sét egy áramkörön továbbítja. A televízió stúdióból, vagy a közvetítések helyszínéről a tv-adókba a kép és a hang mikrohullámú összekötteté­sek segítségével jut el. Mikrohullámú összekötte­tésnél az adó- és vevőanten­na közötti térnek a jó minő­ségű összeköttetés érdekében optikailag lényegében aka­dálymentesnek kell lennie. Ezért a mikrohullámú állo­másokat magasabb pontokra telepítik, vagy az antennák­nak magas tornyokat építe­nek. A mikrohullámú összeköt­Ä.'SHSf-niÄE «Äff.» »£ tása, részben a Föld felszí­nének a görbülete szab ha­tárt. Az összeköttetések át­lagos hossza 35—60 kilométer között változik. Az informá­cióátvételi pontok általában 'tplpvÍ7ióladóhá 1 ózatokait ennél ͰvaI nagyobb távol- televizio-adohalozatokat gágban helyezkednek el egy­mástól- sokszor több ezer ki­labb ágazata a mikrohullá­mú hírközlés. amely 25 év alatt olyan nagymértékben elterjedt világszerte- hogy nélküle valószínűleg meg­bénulna a nemzetközi tele­fonforgalom és nem lehetne működtetni. Elterjedé­sének oka nagy kapacitása és lométerre, ezert több sza­A földi, pont-pont közötti '<aszra van szükség: a sza­kaszok sora a rrukrolanc. mikrohullámú összekötte­tésnél az adó bemenetelére adott jel mikrohullámú rá­diófrekvencián a vevőhöz. A mikrohullámú összeköt­tetések minőségét és meg­továbbítódik bízhatóságát szigorú előírá- Mikrohullámú sok biztosítják. Az össze­csatornának nevezik azt az köttetés megszakadása vagy átviteli lehetőséget, amit egy adó-vevő pár teremt. A mikrohullámú rendszer berendezések abban az esetben biztosít sok bői eredhet. a minőség romlása részben hullámterjedésből, részint a meighibásodásá­Kontahtlencne — szemüveg helyett? Kevesen tudják, hogy a ke- len. Hátránya, hogy ezt Is ne- ret nélküli szemüveg, a ko*v- ponta le kell venni a szem- taktlencse alkalmazásában rői­hazánk úttörő volt. Bár tö- Világszerte folynak a kuta- meges alkalmazására csak az tások új kontaktlencse anyagok utolsó 40 évben került sor, előállítására. Egy amerikai ku- története régebbre nyúlik tatócsoport kidolgozta a cel- vissza. Elődje, a kontakt- lulóz-acetátbutirátot, amely kagyló első példányai 1888 egyesíti magában a kemény óta ismertek, de készítésé- és a lágy lencse tulajdonsá­nak technikai nehézségei ml- gait. Ugyancsak újdonság a att ezek még nem terjedhet- szilikonkaucsúk lencse, amely tek el. 1922-ben a jénai Ze- talán hosszabb ideig tartó vi- iss gyár nagyobb választékú selést tesz majd lehetővé, kontaktüveg-sorozatot hozott A kontaktlencse rohamos piacra, hogy rendelését meg- fejlődése valószínűsíti, hogy könnyítse. Az igazi előrelépést viselése néhány éven belül 1939-ben a polimetil-metakri- minden, állandóan szemüveget látból készült törhetetlen mű- viselő részére lehetővé válik, anyag kagylók bevezetése je- akik olvasó és távolba látó lentette: ez a műanyag né- szemüveget viselnek, azok né­hány év alatt kiszorította az széné is kísérleteznek a bifo- üveget. Kitűnő feldolgozható- kális kontaktlencsével, bár en- sága tette lehetővé 1948-ban nek a megszokása — legalább egy újabb változatának, a is jelenleg — nagyobb nehéz- korneális kontaktlencsének- ségigel jár. Sokak véleményé vagyis mai formájának a szerint ezért nem fogja kiszo- megszületését. Rájöttek "tani a hagyományos keretes ugyanis, hogy ha a kontakt- szemüveget, kagylónak csak a középső, optikai részét helyezik a szaruhártyára, e kis lencse magában Is jól megtapad, s viselése sem különösebben zavaró. Az eltelt három év­tized alatt a kontaktlencse elve lényegében nem válto­zott, de jobb hordhatóságát számos új megoldás elősegí­tette. léghajó A gazdaságos és biztonságos szállítóeszközök kutatása köz­ben a konstruktőrök manap­ság egyre gyakrabban fordul­nak a léghajók eszméjéhez. A szakembereket főleg a légha­jók nagy teheremelő képessé­ge és hajtóműveik magas ha­tásfoka csábítja. Ugyanis hasznos teljesítőképességüket alapjában véve kizárólag az előrehaladásra használják fel. Ismeretes azonban a léghajók fő fogyatékossága is: sebessé­gük túlságosan kicsi, mind­össze 200 kilométer /óra. Ennek a határnak a leküzdése érde­kében osztrák feltalálók az „A/V—1” sugárhajtású lég­hajó megépítését indítványoz­ták. Ez a léghajó voltaképpen egy 324 méter hosszú „szivar”, amelyben 500 utas kényelme­sen elhelyezhető. A sugárhaj­tású turbinát meghajtó ener­giát egy atomreaktornak kell fejlesztenie, amelyet annak idején amerikai szakemberek alkottak meg repülőgépek szá­mára, de amely túlságosan nehéznek bizonyult számuk­ra. A sugárvédelmi rendszert, azonban átdolgozták és rend­kívül biztonságosnak tekintik azt. Az „A/V—1” léghajó konstrukciójában a jármű ae­rodinamikája a legeredetibb. Ahhoz, hogy a léghajó se­bessége 200 kilométerről 400 kilométerre növekedjék, csak­nem nyolcszorosára kell növelni a hajtóművek teljesít­ményét. Ez pedig gyakorlati­lag már lehetetlen. Ennek tu­datában a feltalálók elhatá­rozták, hogy más utat járnak. Ismeretes, hogy a léghajóval szemben azért nagy a frontá­lis légellenállás, mert túlsá­gosan tompa az orra. Ezért a feltálálónak az az ötlete tá­madt, hogy az ellenállást ki­fejtő levegőt átengedi a lég­hajó testén. Ebből a célból a léghajón egy széles csövet ve­zetett át, amelynek hatméte­res „belépő nyílása” van a lég­hajó orr-részén. Ezzel a légel­lenállás csaknem a felére csökkent. Az atommeghajtású léghajó burkolatának is különlegesnek kell lennie. A feltalálók úgy döntöttek, hogy erre a célra, olyan különlegesen rugalmas anyagot használnak fel, amely tulajdonságait tekintve a del­fin bőréhez hasonló. Mint ismeretes, a delfin bő­re a vízben nem vált ki ör­vénylést, s ezáltal csökken az ellenállás. A konstruktőrök gondoskodtak a léghajó ma­nőverezési képességéről is, amit mozgatható sugárcső ré­vén sikerült elérni. Technikai szempontból bár­milyen lebilincselő is az atom­meghajtású léghajó terve, egyelőre még csak terv. Ez érthető is, hiszen megvalósí­tásához a legszerényebb szá­mítások szerint is százötven- millió nyugatnémet márkára van szükség. Atommegliaitásű A textilmintázás tudománya A textíliák mintázásának porokat, valamilyen ragasz- sét és vezetett el sok-sok év- és színezésének kezdeti fázi- tóanyaggal- vagy oldatával század folyamán napjaink két sait ugyan nerri ismerjük, kever össze és ezt keni rá a nagyipari színező és minta­biztosra vehető azonban, textíliára, akkor elég tartó- készítő eljárásának, a henger- hogy a primitív ember kü- san tudja színezni az anya- nyomásnak és a filmriyomás- lönféle megfigyelések alap- got. A módszerek tudatos ke- nak a kialakulásához, ján jött rá arra, hogy ha resése arra a felismerésre is textilanyagjaira sár- piszok, rávezethette, hogy ha külön- A mintáknak a textíliák növényi nedvek kerülnek, féle növények nedveibe, gyö- felületére való utólagos fel- ott nyomot hagyva, azt kereinek, kérgüknek kivona- vitele csak egyik módja a dí- többé-kevésbé tartósan meg- taiba mártja a színezendő szítéfJ tudományának. Már színezik. Valószínűleg ezután textíliát, meg tovább fejleszt- ...... kezdett tudatosan foglalkozni heti a díszítési tudományát, meglehetős regen tudjak, az ember a díszítési, színezé- Lehet- hogy egyszer falevél ?0§y ®zöyes közben, a lánc­ai lehetőségekkel és — egy- tapadt a színezendő anyagra, vetülékfonalak szinkombi- időben vagy egymás után — s ez indította el a takarással paci°l_a> helyzetük ügyes vál-i rájött arra, hogy ha színes való mintaképzés kifejleszté- toztatasa révén is lehet dí­szítő elemeket kiképezni ma­gában az anyagban. Nagy fi­gurális minták szövésére szolgál a Jacquard-szövőgép, amelynél a láncfonalak eme­lését nem a nyüstök végzik- hanem az egyes láncfonalak a mintázatnak megfelelően külőn-külön emelkednek. Ez­zel a szövési móddal a min­tázás lehetősége gazdagabb és a legkülönbözőbb szín­hatások érhetők el vele. A festés, a mintakészítés tech­nikájának fejlődése egy új iparművészeti ág- a textil- minta-tervezés létrejöttét eredményezte, amely nagy részt vállal környezetesztéti­kánk alakításában. Kiállítás turistáknak 'A XX. század nomádjálnah ugyancsak térképek hívják fel nevezte valaki az autós tű- a látogatók figyelmét, melyek ristákat, akik megfelelő úti- megyénként mutatják be a okmányokkal, térképekkel legszebb élményekkel kecseg- sátrakkal felfegyverkezve, be- tető földrajzi, kultúrtörténeti, kalandozzák földrészüket. E néprajzi nevezetességeket, nemes szenvedély egyre na- Idegenforgalmi plakátok, is- gyobb teret hódít hazánkban is. mertetök teszik teljessé a be- „Szólóban” vagy konvojjal — mutatott anyagot, melyhez több család, több kocsi társul csatlakozóan csoportos látoga- — vágnak neki a nagyvilág- tás esetén filmvetítés is jó­nak. Részben az efféle utazások rul. kedvelői számára állították össze azt a kiállítást, mely a salgótarjáni Bányász Művelő­dési Ház nagytermében te­kinthető meg. Kiállítottak többek között autós térképe­ket, ajánlott útvonalakkal, Eu­rópa legtöbb látnivalót kínáló országairól. Sokan vágyódnak külföldre, pedig hazánk ugyancsak bő­velkedik látnivalókban. Erre Felismerték, hogy a lencse annál jobban viselhető, minél kevésbé akadályozza a szaru­hártya oxigénellátását. Az ak- rilátanyag az oxigént nem ereszti át, de a lencse belső görbületének megfelelő kikép­zésével meg lehet valósítani az általa takart szaruhártya- rész légzését. Az ilyen lencse nem tapad szorosan, hanem vékony könnyhártyán úszik, s mivel pislogáskor folyamato­san cserélődik alatta a könny­réteg, 10—16 órán keresztül viselhető­A hatvanas években új lem- cseanyagot fedeztek fel, a hidroxi-etil-metakrilátot. Ez az egyébként szilárd anyag élettani sóoldatba helyezve megduzzad, folyadékot szív magába és puhává válik. A belőle készült lencse a szemre helyezve Dopping és a sport 12 Az utóbbi időben a sport- semyek fáradtságának enyhl- ták. Ez a járvány sajnos, ki- orvosi problémák mind szé- tésére. A szkíták harc előtt terjedt az amatőr sportra Is. lesebb érdeklődést keltenek, növényi eredetű serkentősze- A dopping elleni radikális Közöttük az egyik legkiéle- reket adtak lovaiknak. Ang- harc lényegében 1960-tól kez- zettebb a dopping kérdése, liában a XVI. század máso- dődik. Ezt a problémát sok tu- Léteznek olyan szervek, ame- dik felében speciális rendelet dományos kongresszuson és lyek növelik a sportoló tel- tiltotta a doppingszerek hasz- szimpozionon vitatták meg. jesítőképességét, a szervezet nálatát a versenylovaknál. 1962-ben a Nemzetközi Olim- tartaléklehetőségeinek időle- Sportolóknál a növényi ere- piai Bizottság moszkvai ülé- ges mobilizációja és mester- detű doppingszerek alkalma- sén felhívást intéztek a nem- séges serkentése formájában, zását első ízben egy 1865. évi zeti olimpiai bizottságokhoz A dopping története a úszóversenyen észlelték. és a nemzetközi sportszövet­messzi századokba nyúlik A „doppingjárvány” kü- ségekhez a dopping elleni vissza. Néhány növényi ere- Iörösen gyorsan terjedt el harcra. 1964-ben ez a kérdés detű készítménynek a serken- a kerékpársportban. így az került napirendre Tokióban tő sajátosságai régóta ismer- 1879. évi hatnapos kerékpár- a sporttudomány I. nemzet­tek. Már Philosztratosznál és verseny résztvevői használtak közi kongresszusán is. 1965- Galénusnál találhatók olyan doppingként növényi eredetű ben Strassbourgban a dop- utalások, hogy az antik olim- preparátumokat, bár már is- pinggal foglalkozó Európai piai játékokon néhány atléta mert volt. hogy ez milyen Tanács első nemzetközi kong- javitani próbálta eredménye- következményekkel járhat resszusán osztályozták azok- it izgatószerek segítségével, a sportolóra nézve: 1886-ban nak a szereknek a csoportjait, Az inkák a futóversenyek egy halálesetet is feljegyez- amelyek hatással vannak a kezdete előtt kokacserjeleve- tek. Századunk ötvenes évei- központ! idegrendszerre, a leket rágtak. Dél-Amerika és ben az erősítőszerek alkal- szívre és a légzőszervekre. Nyugat-Afrika lakói gyakran mazása jelentősen megnőve- Kidolgozták a doppingszerek fordultak a stimuláló szerek kedett. A doppingjárvány meghatározásának módszere- használatához az éhségérzet alapvető terjesztője a kerék- it a biológiai folyadékokban tompitására, a hosszú hadjá- pársport, boksz és a futball (vér, vizelet, nyál). Az olirn- csaknem érezhetet- rátok, rituális táncok és ver- volt. A sportolók doppingo- piai játékok történetében elő­lás céljára anfetamint. hero- szőr Mexikó Cityben és Gre­I int, koramint és más hason- nobléban vezették be a dop- ló szerek egész sorát használ- pingellenőrzést. ERIK A BANÁN- a debreceni botanikus kert pálmaházá­ban 28 Celsius-fokos melegben érik a banán. A 6—7 hónap alatt beérő gyümölcsöt májusban „szüretelik.”

Next

/
Thumbnails
Contents