Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

I A rendszeres és folyamatos művelődés életünk része A MŰVELŐDÉS SZOROSAN KAPCSOLÓDIK társa­dalmi fejlődésünk valamennyi kérdéséhez. Az élet minden területén műveltebb, nagyobb ismerettel rendelkező embe­rekre van szükség. A fejlett szocializmus felépítéséhez hoz­zátartozik a lenini kulturális forradalom következetes meg­valósítása. A kulturális forradalom első szakaszában figyel­münket elsősorban a kultúra demokratizálására fordítottuk. Társadalmi méretűvé tettük az általános iskolát, a könyv, a film, a színház mindenki számára elérhető. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában tovább kell haladnunk. Fő kérdésnek tekintjük az állandó, folyamatos művelődést, amely az em­berek belső igényéből fakad. Pártunk mindig nagy figyelmet fordított a kultúrater­jesztésére, művelődéspolitikánk megvalósítására. Következe­tes, elvi irányító munkával biztosította eszméink, a szoci­alista társadalmunk kulturális értékeinek terjedését és meg­szilárdulását. Meggyőző vitákban, őszinte eszmecserével nö­veljük eszméink vonzását. Kulturális politikánk alapelvei — amint a közelmúltban pártbizottságunk megállapította — egyre eredményesebben érvényesülnek. A műveltség rangjának növekedését mu­tatja, hogy egyre szélesebb körben ismerik fel az állami, a társadalmi szervek, a gazdasági egységek vezetői is, hogy a gazdasági feladatokat csak szakmailag felkészült, művelt emberekkel lehet eredményesen megvalósítani. Termelés és művelődés egyre szorosabb kapcsolatba kerül egymással. A gazdasági kérdések mellett olyan fontos politikai célkitűzés, mint a szocialista demokrácia szélesítése, tartalmasabbá té­tele, a társadalmi különbségek megszüntetése, s az egyén érdeke is megköveteli, hogy lakosságunk műveltsége folya­matosan fejlődjön. Tudománypolitikánk eredményes Tudománypolitikai munkánk fejlődésére nagy hatást gyakoroltak a Központi Bizottság 1969-es tudománypolitikai irányelvei. Egyik legjelentősebb eredménynek azt tartjuk, hogy lakosságunk szemlélete alapvetően megváltozott. Egy­re többen megértik és vallják, hogy a tudomány nemcsak kevesek ügye, hogy nemcsak a tudósoknak és a tudomá­nyos intézeteknek kell ezzel törődni. A gyprs fejlődés az élet minden területén parancsoló szükségszerűséggel írja elő a tudomány eredményeinek alkalmazását. Egyik legfőbb feladatunknak a marxizmus—leninizmus tudományának, a munkásosztály tudományos világnézeté­nek elterjesztését tartjuk. Szocialista társadalmunk fejlődé­sének törvényszerűségeit, összefüggéseit tudományos igé­nyességgel közvetítjük az állami és pártoktatásban, a kul­turális élet különböző fórumain. Megyénk életében növekedett a társadalomtudományok szerepe. Jelentős alkotások születtek, ami mutatja, hogy egy, már korábban elkezdett tevékenység nem állt meg, sőt egyes területeken tovább erősödött. A megye és Salgótarján történeti monográfiája után elkészült Balassagyarmat és Pásztó története is. Folyik a palóckutatás és a bányász élet­mód hagyományainak feltárása. A műszaki és agrártudományok eredményeit is egyre eredményesebben alkalmazzák szakembereink. A műszaki tudományok eredményeinek felhasználására ösztönzik üze­meinket a rekonstrukciók, a gyártmányfejlesztés, a termé­kek műszaki-technikai színvonalának emelésével kapcsola­tos igények. A mezőgazdaságban az iparszerű termelési el­járások és a korszerű állattenyésztési módszerek megköve­telik az agrártudományok eredményeinek gyors alkalma­zását. Eredményeink arra ösztönöznek, hogy tudománypolitikai munkánkat az eddig kialakított gyakorlatnak megfelelően folytassuk. Gazdasági feladatainkból következik, hogy az eddiginél még nagyobb hangsúlyt tegyünk a tudománypo­litika és gazdaságpolitika kapcsolatának erősítésére, a mű­szaki és agrárkutatások fejlesztésére, a kutatás eredményei­nek gyakorlati alkalmazására. A feladat súlyát jól érzékel­tetik az V. ötéves terv fejlesztési elképzelései, amelyekben nagyobb hangsúlyt kap a korábbinál a korszerű technika, a tudományos eljárások alkalmazása. Nagyon fontos, hogy a tudomány jobban figyelembe vegye gazdasági szükséglete­inket, kapcsolódjon közvetlenebbül a gyakorlathoz, szolgálja jobban termelési feladatainkat. De lényegesnek tekintjük azt is, hogy a termelőtevékenység közeledjen a tudományhoz. A termelőüzemek tekintsék feladatuknak a tudományos eredmények megismerését és eredményes alkalmazását. A tudomány eredményeinek alkalmazása ugyanakkor feltéte­lezi a dolgozók tudományosan megalapozott, szakmai kul­turáltságát. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termeléshez adottsá­gaink nem a legkedvezőbbek. Eredményeink lehetőségeink­hez képest mégis jelentősek. Ezeket aligha érhettük volna Irta: dr. Gordos Janos el az agrártudományok segítsége nélkül. Ezért valamennyi­ünk érdeke, hogy támogassunk és segítsünk minden helyes kezdeményezést, amely a tudományos eredmények alkalma­zására irányul. Megyénknek nincsenek olyan tudományos intézményei, amelyeknek fő feladata a tudományos tevékenység. Ezért a tudománypolitikai feladatok megvalósítása oktatási és köz- művelődési intézményekhez, ipari és mezőgazdasági üzemek­hez, irányítási feladattal felruházott intézményekhez kö­tődik. Eredményeik ma még szerények, de biztató jelzések ahhoz, hogy jobban bekapcsolódjanak az országos vérke­ringésbe. A tudomány termelőerővé válása döntően attól függ, hogy milyen mértékben épülnek be a tudományos ismeretek az emberek gondolkodásába és mennyire válik befolyásoló tényezővé munkájukban. Ezért arra kell törekedni, hogy minél nagyobb tömegekhez juttassuk el a tudományos is­mereteket. I Művelődéspolitikánk és a közoktatás Az utóbbi években a művelődéspolitikai kérdések közül különösen nagy figyelmet szenteltünk a közoktatásnak. En­nek eredményeként a korábbinál gyorsabb ütemben halad­tunk előre. Hangsúlyosabbá és tervszerűbbé vált a nevelés intézményeink tevékenységében, szorosabbá vált az iskola és társadalom kapcsolata, javultak az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei. Igen fontos eredménynek tekintjük, hogy megvalósult az oktatás egységes irányítása, szakmunkásképzők és szak- középiskolák is a megyei művelődésügyi osztály irányítása alá kerültek. Az irányítás változása nem okozott zökkenő­ket. Intézményeink jól beilleszkedtek a megye nevelési rendszerébe, munkájuk tovább fejlődött, kapcsolatuk erő­södött a megye többi iskolájával. Csökkentettük a tananya­got, szabályoztuk a házifeladatok mennyiségét. A tanulók túlterhelésének teljes megszüntetése azonban a szülői szem­lélet változását is igényli. Nagyon gyakran a különórák miatt kevés a gyermekek szabad ideje. Az iskolába kerülő gyermekek indulási feltételeinek ki- egyenlítésében nagy szerepet játszik az óvoda. Munkája szervesen illeszkedik az iskolai neveléshez. Foglalkozásaik­kal jól segítik a logikai készség, az értelmi képességek fej­lesztését. Játékos formákon keresztül kialakítják a 3—6 éves gyermekekben a közösség tiszteletét, foglalkozásaikon megismerik és elsajátítják a nevelési intézmény szokásait, rendjét, fegyelmét. Ez mutatja, hogy az óvodák eddigi szo­ciális funkciója mellett megerősödött az iskolaelőkészítési tevékenységük is. Az oktatásügy időszerű feladatainak megoldása során legnagyobb figyelmet az általános iskolára fordítottuk. Leg­fontosabb feladatunk, hogy a ma még meglévő nagy kü­lönbségeket csökkentsük és megszüntessük. A különbségek kiegyenlítését szolgálta az alapvető taneszközökkel való el­látás, az audiovizuális eszközök tömeges beszerzése és alkal­mazása. A körzetesítés lehetővé tette, hogy a szakrendszerű oktatás és ezzel egyidőben a szaktanárok által megtartott órák aránya növekedjen. Iskoláink többségében az oktató- és nevelőmunka színvonala eredményesen fejlődik. Van­nak azonban olyan iskolák is, ahol az előrehaladás rendkí­vül lassú. AZ ALTALANOS ISKOLAI NEVELÖMTJNKA egyik fontos feladata a tankötelezettségi törvény megvalósítása. Megyénkben 16 éves korig minden 100 gyermekből 16 nem végzi el az általános iskola nyolc osztályát. Salgótarjánban és Balassagyarmaton, valamint a rétsági járásban jobb ez a kép. A balassagyarmati, szécsényi és a pásztói járásban viszonylag sok a gond. Az eredményesebb munkához szo­rosabb összefogásra van szükség a család, iskola és az egész társadalom között. Az általános iskola nyolc osztályát elvégző tanulók több mint 95 százaléka tanul tovább. Nagy része a szakmunkás- képző intézetekben, kisebb hányada a szakközépiskolákban és azok, akik érettségi után felsőfokú tanulmányokat sze­retnének folytatni, gimnáziumban. Ez az arány megfelel ér­dekeinknek, összhangban áll az országos célkitűzésekkel. Középfokú intézményeink megoldják feladataikat, ered­ményesen nevelik tanulóifjúságunkat. Az általános és szak­mai műveltség színvonala tovább fejlődött, amit tanulmányi és szakmai versenyeken elért országos siker, helyezést elért pályázatok, valamint a felsőfokú intézményekbe felvett ta­nulók száma jelez. Közoktatás-politikánkban nagy figyelmet fordítottunk a kollégiumi nevelésre. Szeretnénk, hogy kollégiumaink ne­velőmunkájának színvonala jelentősen emelkedjen. Az in­tézmények lakói távoli kis településekről jöttek. Nagyrészt munkások és termelőszövetkezeti parasztok gyermekei, akik­nek szükségük van arra, hogy a jól szervezett, színvonalas kollégiumi nevelőmunkával segítsük őket további tanulmá­nyaikban, hátrányos helyzetük megszüntetésében. A kollégiumi helyek száma nőtt. A korábbinál jobb fel­tételekkel rendelkezünk á hatékonyabb neveléshez, még­sem elég erős a vonzása. Rangot kell adni a kollégiumi ne­velőmunkának, amit jobb módszerekkel, lelkiismeretesebb munkával, a kollégiumi nevelés vonzóbb hatásával lehet el­érni. Erőfeszítéseket tettünk a hátrányos helyzetű, mindenek­előtt a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére. Változatos formák alakultak ki iskoláinkban: középiskolai, főiskolai előkészítők, az általános műveltség fejlesztését szolgáló szak­körök segítik tanulóinkat. Megyénkben az érettségizettek 60—65 százaléka, az egyetemre, főiskolára felvettek 50—52 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A megye közoktatásában egy felsőfokú intézmény mű­ködik, a Budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelye­zett tagozata. Szerepe a megye szakemberellátásában igen jelentős, hiszen szép számmal tanulnak nógrádi fiatalok mindkét tagozaton. Az intézmény eredményesen látja el ok­tató-nevelő munkáját és fejlődik a tudományos tevékenység is. Az iskola felépültével feltételeik számottevően javulnak, ami minden bizonnyal kifejezésre jut a munka színvonalú-, nak további emelésében. Ez év őszétől az oktatási intézményekben új tanterve­ket vezetünk be. Ezek alapján még nagyobb hangsúlyt he­lyezünk a nevelési feladatokra, ami korszerűbb pedagógiai munkát, nagyobb társadalmi figyelmességet követel. Kor­szerűsítjük a tananyagokat, jobban ráépülnek a tudományos eredményekre és jobban figyelembe veszik a fejlett szocia­lista társadalom építésével összefüggő nevelési követelmé­nyeket. Az új tantervek nem változtatnak a műveltségi arányo­kon. Így 50—50 százalékban szerepelnek benne a természet-, illetve a társadalomtudományok. Üj vonása tantervűnknek a fakultatív oktatás, amely nagyobb lehetőséget ad az egyé­ni érdeklődés, az egyéni képességek jobb kibontakoztatására. Az új dokumentumok bevezetésének előkészületei meg­kezdődtek: nevelőink továbbképzésében ez az egyik köz­ponti kérdés. Céljaink megvalósítása átgondoltabb tervezést, korszerűbb pedagógiai és módszertani kultúrát igényel. Ah­hoz, hogy a növekvő igényeknek nevelőink eleget tudjanak tenni, fokozottabb segítséget kell nyújtanunk munkájukhoz. Csökkenteni kell a nagyfokú túlterhelést, el kell érni, hogy pedagógusaink az iskolai nevelőmunkában kamatoztassák képességeiket. Tartalmasabb közművelődés A közművelődés felnőtt lakosságunk körében kezd mozgalommá válni. Gyarapszik azoknak a köre, akik e rend­szeres és folyamatos művelődést életük nélkülözhetetlen ré­szének tekintik. Egyre több embert foglalkoztat a „hogyan éljünk” kérdése és örvendetes, hogy az életmód alakításában a szocialista értékrend fokozatosan meghatározóvá válik. Lakosságunk művelődésében legnagyobb szerepet a fel­nőttoktatás játszik. Az elmúlt években ugrásszerűen meg­nőtt az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma. Az 1974/75-ös tanévben 1036-an végezték el a dolgozók' ál­talános iskoláját és azóta is évről évre több mint 500 dol­gozó tanul. A számszerű eredmények mutatják, hogy az üze­mek, vállalatok vezetői fokozatosan felismerik az általános műveltség szerepét gazdasági feladataik megoldásában. Igaz, néhány helyen olyan szemlélettel is találkozunk, amely megelégelte az üzemekben folyó oktatást, mintha féltenék a termelést a művelődéstől. A felnőttközösségek művelődésében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a szocialista brigádokra, amelyek munka mellett mindinkább művelődő közösséggé válnak. Erő­södik brigádjainkban a felismerés: hogy a sablonos kultú- rális vállalások helyett az egyéni kezdeményezést, megbíza­tást kell támogatni. A közművelődés egyik legjelentősebb bázisa az ifjúság. Tapasztalataink szerint a fiatalok közül sokan kapnak meg­bízást önművelésre, önképzésre, környezetük formálására. Az elért eredményeket mégis szerényeknek tartjuk, mert lehetőségeink ettől sokkal nagyobbak. Az ifjúsági klubok munkájába még sok spontaneitás vegyül, tevékenysége több helyen egy-egy rendezvényre korlátozódik, a folyamatos és tervszerű munka még hiányzik. örvendetesen fejlődött viszont a gyermek öntevékeny művészeti mozgalom. A „Gyertek mesélünk” óvodai progra­mok, az ifjúsági színházi és zenei sorozatok az iskolamozi előadásai, „Az élőzenét a kisiskolásoknak” mozgalom hang­versenyei átgondolt nevelési tevékenységet tükröznek. Mind­ezt jól egészítik ki az olvasótáborok, pályázatok, művészeti alkotótáborok, helytörténeti, helyismereti gyűjtőmozgalmak. A közművelődés tartalmi feladatai sorában nagy szere­pe van a művészeteknek. Közülük is kiemelkedik a képző- és iparművészet. A valóság ábrázolásáról, a szocialista ér­tékrend képviseletével jelentősen hozzájárul életünk mé­lyebb megismeréséhez, a közízlés formálásához. A művészeti neveléssel, az ízlésfejlesztéssel, a szabad idő hasznos eltöltésével szorosan összefügg a környezeti kul­túra alakulása, a vendéglátóipar szórakoztató jellegű tevé­kenysége, a fogyasztói, vásárlási szokások, gondolkodásmód formálása. Megyénkben jelentősen megnőtt a háztartási gé­pek, korszerű fűtőeszközök forgalmazása. A vásárlási szoká­sok, a fogyasztói ízlés formálását a kiskereskedelmi szervek áru- és divatbemutatók tartásával és szaktanácsadásokkal segítik. Több ételbár, korszerű eszpresszó, teázó létesült, ami mutatja, hogy folyamatosan bővül a kulturált vendéglátás. Rendszeres kulturális szolgáltatás azonban még az idegen- forgalom szempontjából jelentős helyeken sem alakult ki. A szórakoztató rendezvények zömét alacsony színvonalú könnyűzenei programok adják. Kevés a színvonalas szóra­koztató rendezvény. ÖSSZEGEZVE AZT MONDHATJUK, hogy megyénkben a művelődés helyzete az országos célkitűzésekkel összhangban tovább fejlődött, eredményesen folyik a lakosság műveltségi színvonalának emelése. Figyelmünket továbbra is az em­berközpontú tartalmi munkára, a konkrét helyi tevékeny­ségre kell fordítani. NÖGRÁD — 1978. április 30., vasárnap 9 ..............................................................................................................iiiiiiiiiiimiiiiiu...iuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitimiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiJiiliiiiiiiiliifliiiililimiilllliiliiiiiii!iim!UimiiliiiiiiiltiiiiiiiiimiiH> S algótarjánban a város fölött magasodik a pénzügyi és számviteli főiskola új épületkomplexuma. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents