Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

Éljen és virágozzék szereiéit hazánk, a Magyar Népköztársaság ! Legfontosabb partnereink SOK SZÓ ESIK MANAPSÁG ARRÓL, mennyire fontos a népgazdaság egyensúlya szempontjából, hogy fokozott mér­tékben növeljük kivitelünket a dollár elszámolású piacokra. Ez valóban alapvető feladata a külkereskedelemnek, ám mintha egy kicsit megfeledkeztünk volna arról, hogy legfon­tosabb partnereink ma is a szocialista országok. Velük bo­nyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk több mint a felét, s főként tőlük kapjuk — mégpedig jelenleg is a világpiaci árnál olcsóbban — a népgazdaság termeléséhez szükséges alapvető nyersanyagok zömét. Gazdasági érdekeink nyilvánvalóan ahhoz fűződnek, hogy az eddigiekhez hasonlóan az idén is tervszerűen nö­veljük forgalmunkat. S itt a hangsúly nemcsak a növelé­sen, hanem legalább annyira a tervszerűségen van. S ha végignézzük azokat a statisztikákat, amelyek a KGST-or- szágokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunkat ösz- szesítik, szembetűnő,- hogy az évről évre bűvülő árucserét nemcsak a növekedés, hanem a tudatos előrelátás is jellem­zi. Tavaly például árucsere-forgalmunk a KGST-országok- kal folyó áron mintegy 16—17, változatlan áron mintegy 13—14 százalékkal volt nagyobb mint az előző évben. S no­ha legfontosabb partnerünkkel, a Szovjetunióval az elmúlt évre tervezett 3,7 milliárd rubel helyett több mint négy- milliárd rubeles forgalmat bonyolítottunk le, ez korántsem mond ellent a tervszerűségnek. Arról van ugyanis szó, hogy az árucsere a tervszerűségen túl a mindenkori helyzethez, az előre nem látható kölcsönös igényekhez is alkalmazkodik. Tavaly például a magyar mezőgazdaság eredményei lehető­vé tették, hogy a tervezettnél több paprikát, almát, bort ajánljunk fel a Szovjetuniónak, míg partnerünk — éppen­séggel a magyar mezőgazdaság megnövekedett igényeit fi­gyelembe véve — több száz traktorral toldotta meg az ere­detileg tervezett mennyiséget. Ám nemcsak a Szovjetunióval, hanem a többi szo­cialista országgal is számottevően bővült külkereskedelmi forgalmunk az elmúlt évben. Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, az NDK-val és Romániával például mint­egy 13 százalékkal volt magasabb az árucsere-forgalmunk 1977-ben mint egy évvel korábban. Emellett a szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben nem csupán a mennyiségi növekedés a jellemző, az elmúlt évben tovább gazdagodtak kapcsolataink formái, minősége is. Elegendő arra utalni, hogy az 1976—80-as évekre szóló külkereskedel­mi terv a hazai exportban a szakosítási és kooperációs szerződésekből származó áruarányt 23 százalékban határoz­ta meg. Ezzel szemben tavaly a szocialista országokba szál­lított, s szakosításban készülő termékeink aránya megha­ladta a harminc százalékot. (A gépipari export mintegy két-/ harmada már szakosított termék.) A kereskedelmi kapcsolatok tervszerű fejlesztése, a bővü­lő árucsere-forgalom persze korántsem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink. A szocialista országokba irányuló ex­port hövelése mellett legalább annyira fontos, hogy tervsze­rűen bővítsük az onnan származó behozatalunkat is. S míg kivitelünknél tavaly a terveknek megfelelő forgalomról szá­molhattunk be, nem teljes mértékben mondható ez el be­hozatalunkról. Ebben azonban nemcsak az játszott közre, hogy külkereskedelmi vállalataink talán a kelleténél kisebb hangsúlyt fektettek új importlehetőségek feltárására a szo­cialista országokban, hanem szállítási, infrastrukturális ne­hézségek is. Külkereskedelmünk tavaly mintegy 46—47 millió tonna árut „mozgatott”, exportált, importált, s ennek zöme 1977- ben is a KGST-országokra jutott. Ám nemcsak partnereink vasútjainak teljesítőképessége szűkös, korlátozott a miénk is. Mindehhez járul, hogy a vállalatoknak nem egyszer gondot okoz az áru raktározása, s az időnként óhatatlanul előforduló torlódásokat alig voltak képesek elviselni. E GONDOK EGYSZERSMIND a feladatokat is jelzik. Külkereskedelmünknek az idén is fontos feladata a szocia­lista országokkal szemben vállalt exportkötelezettségek pon­tos teljesítése, az, hogy szállítmányaink a kikötött minőség­ben, s határidőre megérkezzenek rendelőikhez. Ám legalább ennyire fontos, hogy behozatalunk is a terveknek megfelelő­en alakuljon, s a tavalyi gondokból okulva felkészüljünk a fennakadások elhárítására. K. Ny. J. Keresik a módszereket Irányítás számítógéppel Az apró adatokkal való lé­lekemésztő bíbelődést a jövő­ben számítógép végzi majd a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. Egyre rangosabb, igényesebb feladatokat old meg az üzem: berendezéseket gyárt az épülő paksi atom­erőműnek, s a bővülő Tiszai Vegyi Kombinátnak, valamint kormányközi szerződésen ala­puló exportot is lebonyolít. A növekvő igények teljesítése ma már roppant nehéz a ha-, gyományc« adatfeldolgozó és irányítástechnikai módszerek­kel, ezért a vállalat és a gyár vezetői úgy döntöttek: feltár­ják azokat a területeket, ahol a komputer alkalmazha­tó. A vállalat eddig sem volt fehér foltja a számítástechni­kának: gépi adatfeldolgozás­sal tartották nyilván az anyagraktározást és -forgal­mat, mert viszonylag kis so­rozatoknál ez a módszer a legcélravezetőbb. A VEGYÉPSZER termékei Ugyanis többségükben a kü­lönleges vegyi folyamatokat plviselő anyagokból készül­nek: előállításuk igen magas műszaki színvonalon történik, túlnyomórészt egyedi gyár­tásban. Az effajta termékek számítógépes gyártásirányí­tása azonban hazánkban még nem eléggé elterjedt, s ahol alkalmazzák, ott sem kifor­rott Így a VEGYÉPSZER előtt bonyolult feladat áll. Kiváltképp jelentős ebben a salgótarjáni gyár szerepe. Ez az üzem tudniillik a leg­nagyobb a vállalat gyártás­sal foglalkozó egységei közül. A munkának már nekiláttak a szakemberek. A gyár és a SZÜV salgótarjáni részlegé­nek mérnökei jelenleg egyez­tetik a távlati programot, valamint kiválasztják a leg­megfelelőbb módszert. Mind­ehhez az amerikai IBM-cég Magyarországon levő kiren­deltsége segítséget nyújt. A VEGYÉPSZER vezetői foglalkoznak a számítógép­vásárlás gondolatával is. Ezt- — ha a megvételre és az üzembe helyezésre sor kerül­ne — teljes egészében saját céljaira használná föl a vál­lalat. . i ‘ • • , _T. M. A parasztság J Szolgáltatásokról Balassagyarmaton üdültetése A korszerű mezőgazdasági termelés, a műszaki újdonsá­gok széles körű használata következtében a szövetkezeti dolgozók ma, már nemcsak télen üdülhetnek. A szövet­kezeti parasztok szövetségé­nek üdülési bizottsága három évszakban — ősztől tavaszig — nyújt pihenési lehetőséget a szövetkezeti tagoknak Cseh­szlovákiában. 1978-ban 36 000 szövetkezeti tag vesz részt családtagjaival szervezett üdültetésben. Az üdülőhelyek közül választ­hatják Prágát, Pozsonyt, Brnót, Karlovy Varyt. Mari- ánské Láznét, Luhacovicét, vagy a helyi üdülőközpontok közül Krkonosét- Krusné Ho- ryt, a Beszkideket, az Ala­csony- és a Magas-Tátrát. Az idén, akárcsak az utób­bi években, igen nagy az ér­deklődés a szovjet tematikus üdülés iránt. A dolgozók szí­vesen kötik össze a pihenést a szakmai tájékozódással. Külföldi útjaik során meglá­togatják a mintagazdaságo­kat, ismerkednek a helyi gaz­dálkodással és kicserélik a tapasztalatokat. A szovjet utak mellett pél­dául az NDK-ba 17 ilyen üd- lést szerveztek az ország több területére — a lipcsei AG,RA és az erfurti IGA mezőgazda- sági kiállítások megtekinté­sével. Az 1978-as évre össze­sen 7 250 szövetkezeti dolgo­zó számára biztosítottak kül­földi üdülést, s ebből 515 he­lyet a szakmunkástanulóknak 712-t pedig az utazó szövetke­zeti tagok gyermekeinek utaltak ki. Nehéz helyzetben a Patyolat Tizenöt kisiparos jelentkezeti — Divat a kulcsmásolás Igaz a megállapítás, a szol­gáltatások mennyiségi és mi­nőségi vizsgálata olyan kér­dés, amely tulajdonképpen soha nem ér véget, soha nem kapunk rá kielégítő feleletet. Azaz, nincs olyan szolgálta­tás, ami még jobb ne lehetne. Az állandóan növekvő igény a korszerűsödő életforma ve­lejárója, s ha csak néhány ütemmel marad is el a szol­gáltatás, egyes területein az igényektől, máris hatalmas űr keletkezik, s „kiszolgáltatott­ságról” beszélünk. Pedig so­kat tesznek azok, akik e fon­tos terület gazdái azért, hogy minden tekintetben megnyug­tató legyen a lakossági szol­gáltatás. Gyorsaság, pontos­ság, olcsó ár, jó minőség — ezek a követelmények. Mi a helyzet a lakosságnak nyúj­tott ipari jellegű szolgáltatá­sok területén, Balassagyar­maton? Egy nap alatt A balassagyarmati GELKA működési területe kiterjed a városra, a járásra és még a Széchényi, rétsági járásra is. Tavaly januárban avatták az új főszervizt, s ezzel sokat javult a helyzet. A javítási idők a gyarmati szervizben például 24 órára csökkentek. Megszűnt a zsúfoltság. Meg­változtak a körülmények és velük a szerviz munkája is. Ez azonban nem ment egy- csapásra, „önmagától”. Szük­ség volt arra is, hogy erősít­sék a brigádmozgalmat, újabb szakembereket alkalmaznak, s személycserék is történtek a vezetésben. Tanfolyam in­dult a szervizben, a minőségi munka érdekében. Üj mun­kát is felvettek. Egy ideje háztartási gépeket is javíta­nak. A tervekről elmondták, hogy a szakmunkások számát tovább gyarapítják, ésszerű­sítik a kiszállások rendjét a munka hatékonysága érdeké­ben, fejleszteni kívánják a fiókszervizeket is. Ipari hűtő­gépek és hűtőpultok javítá­sára, és arra készülnek, hogy a távolabbi településeken be­gyűjtőhelyet létesítsenek. Ugyanakkor hozzátartozik a teljesebb képhez, hogy a vá­rosban, a GELKA-szervizen kívül, hasonló jellegű javítá­sokkal mások is foglalkoznak, fgy a Nógrád megyei Vegyes­ipari Javító Vállalat helyi telepe és három kisiparos. Je­lentős részt vállal magára egyes cikkek javításának munkájából a Szolgáltató Szövetkezet. Van és mégsincs Mármint az új Patyolat mo­só- és vegytisztító szalon Ba­lassagyarmaton. Pedig a Tari takarmánykeverők növekvő forgalom, a fokozódó igények egyre sürgetik a már kész objektum teljes átadá­sát. Milyen eredményeket ért el a mostoha körülmények el­lenére a vállalat? Húsz éve tevékenykedik a városban a Patyolat. A megyei vállalat éppen Balassagyarmaton lé­tesítette első szalonját, „ex­press” jelleggel. Ennek hat éve. Évről évre növelte szol­gáltatásának mennyiségét és választékát a vállalat; így 1975-ben vegy tisztításban 60 400 tételt, mosásban 326 mázsát munkáltak meg dol­gozói. A gyorstisztító egység véglegesen a Rákóczi úton ke­rül elhelyezésre. A ' sokszori határidő-módosítás ellenére, az objektumot a Patyolat-egy­ség kivételével adták csak át üzemeltetésre. Az impozáns új mosó- és vegytisztító sza­lon technológiai szerelése a mai napig várat magára! A munkát éppen egy esztendeje lehetett volna elkezdeni. De tulajdonképpen még szerződés sincs a kivitelezésre. Az érin­tettek: a beruházó városi ta­nács, a beruházásban részt­vevő Patyolat Vállalat, a be­ruházást lebonyolító NOMBER, a kivitelezéssel megbízott Nógrád megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat, rövidesen újra felméri a legsürgetőbb fel­adatokat. Várhatóan, végre előrelendül a kétségbeejtően hosszan elhúzódó beruházás, és a Patyolat ügye. Mert hovatovább valóságban is j ügy keletkezik ebből. Hiszen komolyan fontolgatják az illetékesek, hogy a jelenlegi telepet, ahol életveszélyes helyzetben dolgoznak a vál­lalat munkásai — bezáratják. S akkor? De erre nem kerül­het sor, az érintettek min­denképpen előrelépést akar­nak elérni, ebben a sokakat érintő, fontos, lakossági és vállalati ügyben. Egyébként a gyorstisztítás közkedvelt Balassagyarma­ton. Ugyanakkor azt is meg­állapították, hogy az egy fel­vevőhelyre jutó lélekszám te­kintetében a város ellátása, megyei és országos színvona­lat tekintve, elmaradt. Ezt kö­vette a harmadik felvevőhely kialakítása és így ez az arány, a város javára, megváltozott. Tervezik a nappa-, irha- és bőrruházati festések jó meg­valósítása érdekében, a mis­kolci szűcsipari szövetkezet­tel a kapcsolat felvételét és erősítését. Tavaly júliusban az elavult gépek leszere­lésével kezdődött el Taron, a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ta­karmánykeverő üzemében az a rekonstrukció, melynek befejezésével elérhető, hogy havon­ta átlagosan 170 vagon, állatok takarmányo­zásához szükséges nevelő- és hízótáp kerül­hessen az egyéni és közös gazdaságokba. Ez 20 vagonnal lesz több a régi üzemben ké­szült mennyiségnél. Az új berendezések al­kalmazásával az itt dolgozók munkakörülmé­nyei is jelentősen javulnak, könnyebbé vál­nak. A takarmánykeverő rekonstrukciójának — a tervek szerint — már ez év februárjá­ban be kellett volna fejeződnie, azonban a kivitelezők, a vácszentlászlói Zöld Mező Ter­melőszövetkezet szakemberei ugyancsak kés­tek a határidővel. A tari üzem várhatóan csak május első napjaiban készül cl, így a néhány hónapos késés miatt az állattartók bosszankodnak, hiába várják a keresett takar­mányokat. ____ K asza Lajos, a tari takarmánykeverő veze­tője elmondta, hogy a rekonstrukció idejére még tavaly augusztusban ideiglenes megol­dásként két kisebb teljesítményű keverőt he­lyeztek üzembe a készáruraktárban, ahol átmeneti megoldásként havonta 90—100 va- gonnyi táp készülhet. A korszerűtlen körül­mények között gyártott táp mennyisége azon­ban hosszú távon nem elégítheti ki a vásár­lókat. Emellett meg kell említeni, hogy ez­zel az ideiglenes gépi megoldással csak az úgynevezett dercés tápot tudják előállítani, a keresett granulált takarmány helyett. Az üzem felújítása, az új gépek beszerelé­se mindenesetre már a befejezéséhez köze­ledik. Amennyiben a mostani ütem szerint haladnak, májusban már a korszerű beren­dezések ontják a tápokat, naponta mintegy nyolc vagonnyi mennyiségben. — kulcsár — Hz elnök körlevc'e A szolgáltatásban ' nagyon jelentős részt vállalnak a szövetkezetek .az AFIT és természetesen a kisiparosol is, akiknek száma az utóbbi kedvező hatású rendeletét nyomán, tovább gyarapodott A megyei tanács elnökénél* körlevele eljutott valamennyi vállalathoz, intézményhez Arról szól, hogy a helyi ve­zetők támogassák dolgozóit kezdeményezését, ha munka- viszonyuk megtartásával ipari jellegű szolgáltatást vég­ző, kisipari tevékenységet ter­veznek. A városi tanács ter­melésfelügyeleti osztályához, néhány hónap alatt, 15 ilyen jelentkezés futott be. Éppen tucatnyian, meg is kapták az iparra jogosító engedélyt Érdekes, hogy kulcsmásolásra többen is jelentkeztek. De van már gázöngyújtó -töltő és -ja­vító, újabb kőműves és víz­vezeték-szerelő kisiparos is a városban. T. Pataki László

Next

/
Thumbnails
Contents