Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-27 / 98. szám
Éljen és virágozzék szereiéit hazánk, a Magyar Népköztársaság ! Legfontosabb partnereink SOK SZÓ ESIK MANAPSÁG ARRÓL, mennyire fontos a népgazdaság egyensúlya szempontjából, hogy fokozott mértékben növeljük kivitelünket a dollár elszámolású piacokra. Ez valóban alapvető feladata a külkereskedelemnek, ám mintha egy kicsit megfeledkeztünk volna arról, hogy legfontosabb partnereink ma is a szocialista országok. Velük bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk több mint a felét, s főként tőlük kapjuk — mégpedig jelenleg is a világpiaci árnál olcsóbban — a népgazdaság termeléséhez szükséges alapvető nyersanyagok zömét. Gazdasági érdekeink nyilvánvalóan ahhoz fűződnek, hogy az eddigiekhez hasonlóan az idén is tervszerűen növeljük forgalmunkat. S itt a hangsúly nemcsak a növelésen, hanem legalább annyira a tervszerűségen van. S ha végignézzük azokat a statisztikákat, amelyek a KGST-or- szágokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunkat ösz- szesítik, szembetűnő,- hogy az évről évre bűvülő árucserét nemcsak a növekedés, hanem a tudatos előrelátás is jellemzi. Tavaly például árucsere-forgalmunk a KGST-országok- kal folyó áron mintegy 16—17, változatlan áron mintegy 13—14 százalékkal volt nagyobb mint az előző évben. S noha legfontosabb partnerünkkel, a Szovjetunióval az elmúlt évre tervezett 3,7 milliárd rubel helyett több mint négy- milliárd rubeles forgalmat bonyolítottunk le, ez korántsem mond ellent a tervszerűségnek. Arról van ugyanis szó, hogy az árucsere a tervszerűségen túl a mindenkori helyzethez, az előre nem látható kölcsönös igényekhez is alkalmazkodik. Tavaly például a magyar mezőgazdaság eredményei lehetővé tették, hogy a tervezettnél több paprikát, almát, bort ajánljunk fel a Szovjetuniónak, míg partnerünk — éppenséggel a magyar mezőgazdaság megnövekedett igényeit figyelembe véve — több száz traktorral toldotta meg az eredetileg tervezett mennyiséget. Ám nemcsak a Szovjetunióval, hanem a többi szocialista országgal is számottevően bővült külkereskedelmi forgalmunk az elmúlt évben. Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, az NDK-val és Romániával például mintegy 13 százalékkal volt magasabb az árucsere-forgalmunk 1977-ben mint egy évvel korábban. Emellett a szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben nem csupán a mennyiségi növekedés a jellemző, az elmúlt évben tovább gazdagodtak kapcsolataink formái, minősége is. Elegendő arra utalni, hogy az 1976—80-as évekre szóló külkereskedelmi terv a hazai exportban a szakosítási és kooperációs szerződésekből származó áruarányt 23 százalékban határozta meg. Ezzel szemben tavaly a szocialista országokba szállított, s szakosításban készülő termékeink aránya meghaladta a harminc százalékot. (A gépipari export mintegy két-/ harmada már szakosított termék.) A kereskedelmi kapcsolatok tervszerű fejlesztése, a bővülő árucsere-forgalom persze korántsem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink. A szocialista országokba irányuló export hövelése mellett legalább annyira fontos, hogy tervszerűen bővítsük az onnan származó behozatalunkat is. S míg kivitelünknél tavaly a terveknek megfelelő forgalomról számolhattunk be, nem teljes mértékben mondható ez el behozatalunkról. Ebben azonban nemcsak az játszott közre, hogy külkereskedelmi vállalataink talán a kelleténél kisebb hangsúlyt fektettek új importlehetőségek feltárására a szocialista országokban, hanem szállítási, infrastrukturális nehézségek is. Külkereskedelmünk tavaly mintegy 46—47 millió tonna árut „mozgatott”, exportált, importált, s ennek zöme 1977- ben is a KGST-országokra jutott. Ám nemcsak partnereink vasútjainak teljesítőképessége szűkös, korlátozott a miénk is. Mindehhez járul, hogy a vállalatoknak nem egyszer gondot okoz az áru raktározása, s az időnként óhatatlanul előforduló torlódásokat alig voltak képesek elviselni. E GONDOK EGYSZERSMIND a feladatokat is jelzik. Külkereskedelmünknek az idén is fontos feladata a szocialista országokkal szemben vállalt exportkötelezettségek pontos teljesítése, az, hogy szállítmányaink a kikötött minőségben, s határidőre megérkezzenek rendelőikhez. Ám legalább ennyire fontos, hogy behozatalunk is a terveknek megfelelően alakuljon, s a tavalyi gondokból okulva felkészüljünk a fennakadások elhárítására. K. Ny. J. Keresik a módszereket Irányítás számítógéppel Az apró adatokkal való lélekemésztő bíbelődést a jövőben számítógép végzi majd a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. Egyre rangosabb, igényesebb feladatokat old meg az üzem: berendezéseket gyárt az épülő paksi atomerőműnek, s a bővülő Tiszai Vegyi Kombinátnak, valamint kormányközi szerződésen alapuló exportot is lebonyolít. A növekvő igények teljesítése ma már roppant nehéz a ha-, gyományc« adatfeldolgozó és irányítástechnikai módszerekkel, ezért a vállalat és a gyár vezetői úgy döntöttek: feltárják azokat a területeket, ahol a komputer alkalmazható. A vállalat eddig sem volt fehér foltja a számítástechnikának: gépi adatfeldolgozással tartották nyilván az anyagraktározást és -forgalmat, mert viszonylag kis sorozatoknál ez a módszer a legcélravezetőbb. A VEGYÉPSZER termékei Ugyanis többségükben a különleges vegyi folyamatokat plviselő anyagokból készülnek: előállításuk igen magas műszaki színvonalon történik, túlnyomórészt egyedi gyártásban. Az effajta termékek számítógépes gyártásirányítása azonban hazánkban még nem eléggé elterjedt, s ahol alkalmazzák, ott sem kiforrott Így a VEGYÉPSZER előtt bonyolult feladat áll. Kiváltképp jelentős ebben a salgótarjáni gyár szerepe. Ez az üzem tudniillik a legnagyobb a vállalat gyártással foglalkozó egységei közül. A munkának már nekiláttak a szakemberek. A gyár és a SZÜV salgótarjáni részlegének mérnökei jelenleg egyeztetik a távlati programot, valamint kiválasztják a legmegfelelőbb módszert. Mindehhez az amerikai IBM-cég Magyarországon levő kirendeltsége segítséget nyújt. A VEGYÉPSZER vezetői foglalkoznak a számítógépvásárlás gondolatával is. Ezt- — ha a megvételre és az üzembe helyezésre sor kerülne — teljes egészében saját céljaira használná föl a vállalat. . i ‘ • • , _T. M. A parasztság J Szolgáltatásokról Balassagyarmaton üdültetése A korszerű mezőgazdasági termelés, a műszaki újdonságok széles körű használata következtében a szövetkezeti dolgozók ma, már nemcsak télen üdülhetnek. A szövetkezeti parasztok szövetségének üdülési bizottsága három évszakban — ősztől tavaszig — nyújt pihenési lehetőséget a szövetkezeti tagoknak Csehszlovákiában. 1978-ban 36 000 szövetkezeti tag vesz részt családtagjaival szervezett üdültetésben. Az üdülőhelyek közül választhatják Prágát, Pozsonyt, Brnót, Karlovy Varyt. Mari- ánské Láznét, Luhacovicét, vagy a helyi üdülőközpontok közül Krkonosét- Krusné Ho- ryt, a Beszkideket, az Alacsony- és a Magas-Tátrát. Az idén, akárcsak az utóbbi években, igen nagy az érdeklődés a szovjet tematikus üdülés iránt. A dolgozók szívesen kötik össze a pihenést a szakmai tájékozódással. Külföldi útjaik során meglátogatják a mintagazdaságokat, ismerkednek a helyi gazdálkodással és kicserélik a tapasztalatokat. A szovjet utak mellett például az NDK-ba 17 ilyen üd- lést szerveztek az ország több területére — a lipcsei AG,RA és az erfurti IGA mezőgazda- sági kiállítások megtekintésével. Az 1978-as évre összesen 7 250 szövetkezeti dolgozó számára biztosítottak külföldi üdülést, s ebből 515 helyet a szakmunkástanulóknak 712-t pedig az utazó szövetkezeti tagok gyermekeinek utaltak ki. Nehéz helyzetben a Patyolat Tizenöt kisiparos jelentkezeti — Divat a kulcsmásolás Igaz a megállapítás, a szolgáltatások mennyiségi és minőségi vizsgálata olyan kérdés, amely tulajdonképpen soha nem ér véget, soha nem kapunk rá kielégítő feleletet. Azaz, nincs olyan szolgáltatás, ami még jobb ne lehetne. Az állandóan növekvő igény a korszerűsödő életforma velejárója, s ha csak néhány ütemmel marad is el a szolgáltatás, egyes területein az igényektől, máris hatalmas űr keletkezik, s „kiszolgáltatottságról” beszélünk. Pedig sokat tesznek azok, akik e fontos terület gazdái azért, hogy minden tekintetben megnyugtató legyen a lakossági szolgáltatás. Gyorsaság, pontosság, olcsó ár, jó minőség — ezek a követelmények. Mi a helyzet a lakosságnak nyújtott ipari jellegű szolgáltatások területén, Balassagyarmaton? Egy nap alatt A balassagyarmati GELKA működési területe kiterjed a városra, a járásra és még a Széchényi, rétsági járásra is. Tavaly januárban avatták az új főszervizt, s ezzel sokat javult a helyzet. A javítási idők a gyarmati szervizben például 24 órára csökkentek. Megszűnt a zsúfoltság. Megváltoztak a körülmények és velük a szerviz munkája is. Ez azonban nem ment egy- csapásra, „önmagától”. Szükség volt arra is, hogy erősítsék a brigádmozgalmat, újabb szakembereket alkalmaznak, s személycserék is történtek a vezetésben. Tanfolyam indult a szervizben, a minőségi munka érdekében. Üj munkát is felvettek. Egy ideje háztartási gépeket is javítanak. A tervekről elmondták, hogy a szakmunkások számát tovább gyarapítják, ésszerűsítik a kiszállások rendjét a munka hatékonysága érdekében, fejleszteni kívánják a fiókszervizeket is. Ipari hűtőgépek és hűtőpultok javítására, és arra készülnek, hogy a távolabbi településeken begyűjtőhelyet létesítsenek. Ugyanakkor hozzátartozik a teljesebb képhez, hogy a városban, a GELKA-szervizen kívül, hasonló jellegű javításokkal mások is foglalkoznak, fgy a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat helyi telepe és három kisiparos. Jelentős részt vállal magára egyes cikkek javításának munkájából a Szolgáltató Szövetkezet. Van és mégsincs Mármint az új Patyolat mosó- és vegytisztító szalon Balassagyarmaton. Pedig a Tari takarmánykeverők növekvő forgalom, a fokozódó igények egyre sürgetik a már kész objektum teljes átadását. Milyen eredményeket ért el a mostoha körülmények ellenére a vállalat? Húsz éve tevékenykedik a városban a Patyolat. A megyei vállalat éppen Balassagyarmaton létesítette első szalonját, „express” jelleggel. Ennek hat éve. Évről évre növelte szolgáltatásának mennyiségét és választékát a vállalat; így 1975-ben vegy tisztításban 60 400 tételt, mosásban 326 mázsát munkáltak meg dolgozói. A gyorstisztító egység véglegesen a Rákóczi úton kerül elhelyezésre. A ' sokszori határidő-módosítás ellenére, az objektumot a Patyolat-egység kivételével adták csak át üzemeltetésre. Az impozáns új mosó- és vegytisztító szalon technológiai szerelése a mai napig várat magára! A munkát éppen egy esztendeje lehetett volna elkezdeni. De tulajdonképpen még szerződés sincs a kivitelezésre. Az érintettek: a beruházó városi tanács, a beruházásban résztvevő Patyolat Vállalat, a beruházást lebonyolító NOMBER, a kivitelezéssel megbízott Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, rövidesen újra felméri a legsürgetőbb feladatokat. Várhatóan, végre előrelendül a kétségbeejtően hosszan elhúzódó beruházás, és a Patyolat ügye. Mert hovatovább valóságban is j ügy keletkezik ebből. Hiszen komolyan fontolgatják az illetékesek, hogy a jelenlegi telepet, ahol életveszélyes helyzetben dolgoznak a vállalat munkásai — bezáratják. S akkor? De erre nem kerülhet sor, az érintettek mindenképpen előrelépést akarnak elérni, ebben a sokakat érintő, fontos, lakossági és vállalati ügyben. Egyébként a gyorstisztítás közkedvelt Balassagyarmaton. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy az egy felvevőhelyre jutó lélekszám tekintetében a város ellátása, megyei és országos színvonalat tekintve, elmaradt. Ezt követte a harmadik felvevőhely kialakítása és így ez az arány, a város javára, megváltozott. Tervezik a nappa-, irha- és bőrruházati festések jó megvalósítása érdekében, a miskolci szűcsipari szövetkezettel a kapcsolat felvételét és erősítését. Tavaly júliusban az elavult gépek leszerelésével kezdődött el Taron, a Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmánykeverő üzemében az a rekonstrukció, melynek befejezésével elérhető, hogy havonta átlagosan 170 vagon, állatok takarmányozásához szükséges nevelő- és hízótáp kerülhessen az egyéni és közös gazdaságokba. Ez 20 vagonnal lesz több a régi üzemben készült mennyiségnél. Az új berendezések alkalmazásával az itt dolgozók munkakörülményei is jelentősen javulnak, könnyebbé válnak. A takarmánykeverő rekonstrukciójának — a tervek szerint — már ez év februárjában be kellett volna fejeződnie, azonban a kivitelezők, a vácszentlászlói Zöld Mező Termelőszövetkezet szakemberei ugyancsak késtek a határidővel. A tari üzem várhatóan csak május első napjaiban készül cl, így a néhány hónapos késés miatt az állattartók bosszankodnak, hiába várják a keresett takarmányokat. ____ K asza Lajos, a tari takarmánykeverő vezetője elmondta, hogy a rekonstrukció idejére még tavaly augusztusban ideiglenes megoldásként két kisebb teljesítményű keverőt helyeztek üzembe a készáruraktárban, ahol átmeneti megoldásként havonta 90—100 va- gonnyi táp készülhet. A korszerűtlen körülmények között gyártott táp mennyisége azonban hosszú távon nem elégítheti ki a vásárlókat. Emellett meg kell említeni, hogy ezzel az ideiglenes gépi megoldással csak az úgynevezett dercés tápot tudják előállítani, a keresett granulált takarmány helyett. Az üzem felújítása, az új gépek beszerelése mindenesetre már a befejezéséhez közeledik. Amennyiben a mostani ütem szerint haladnak, májusban már a korszerű berendezések ontják a tápokat, naponta mintegy nyolc vagonnyi mennyiségben. — kulcsár — Hz elnök körlevc'e A szolgáltatásban ' nagyon jelentős részt vállalnak a szövetkezetek .az AFIT és természetesen a kisiparosol is, akiknek száma az utóbbi kedvező hatású rendeletét nyomán, tovább gyarapodott A megyei tanács elnökénél* körlevele eljutott valamennyi vállalathoz, intézményhez Arról szól, hogy a helyi vezetők támogassák dolgozóit kezdeményezését, ha munka- viszonyuk megtartásával ipari jellegű szolgáltatást végző, kisipari tevékenységet terveznek. A városi tanács termelésfelügyeleti osztályához, néhány hónap alatt, 15 ilyen jelentkezés futott be. Éppen tucatnyian, meg is kapták az iparra jogosító engedélyt Érdekes, hogy kulcsmásolásra többen is jelentkeztek. De van már gázöngyújtó -töltő és -javító, újabb kőműves és vízvezeték-szerelő kisiparos is a városban. T. Pataki László