Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

RÁÉPÍTÉS SZABÁLYAI AZ ÜJ POLGÁRI JOGBAN N. István, szécsényi olvasónk szülei telkére, a régi la­káshoz hozzátoldva szeretne építkezni. Van-e ennek valami­lyen jogi akadálya, illetőleg hogyan alakul az épület és a telek tulajdonjoga? — kérdezi olvasónk. A ráépítés minden esetben valaki másnak a telkére épít, akár úgy, hogy a szomszéd telkének csak egy részét, akár úgy, hogy a teljes épületet másnak a telkére építette, mint ahogy ez történne olvasónk esetében is. Polgári jogunk ré­gebbi szabályai szerint ráépítés esetén az épület tulajdonjoga minden esetben a telek tulajdonosát illette. Az 1978. márci­us 1-én hatályba lépett új polgári jog szerint a ráépítés jog­következményét tekintve megkülönböztetünk rosszhiszemű ráépítőt, amikor a ráépítést csalárd módon, a tulajdonos és esetenként az építési hatóság tudatos megtévesztésével va­lósítják meg, és jóhiszemű ráépítést, amikor a ráépítésről a telek tulajdonosa tud, esetleg erre vonatkozóan írásbeli meg­állapodást is kötnek, illetve amikor a ráépítés a telekhatá­rok tisztázatlansága miatt történik. Rosszhiszemű ráépítés esetén a ráépítő jogellenesen járt el, így az épület tulajdonjoga a telektulajdonost illeti. A jóhiszemű ráépítő azonban a ráépítéssel a törvény erejénél fogva megszerzi a telek vagy a telek egy részének a tulaj­donjogát. Minthogy azonban a tulajdonszerzéssel mindketten gazdagodtak, kötelesek a telek vagy a telek egy részének, il­letőleg a megszerzett épület forgalmi értékét megfizetni. Ha a ráépítő nem az egész telek tulajdonjogát szerzi meg, köte­les a ráépítéssel okozott értékcsökkenést is megfizetni. Mint ahogy olvasónk esetében is, gyakran előfordul, hogy a szülőkkel együtt élő gyermek a szülei meglevő épületéhez építenek, azt bővítik, átépítik, vagy önálló épületet emelnek olyan telken, amelyen már épület áll. A Ptk. új szabályai szerint, ha a ráépítés ilyen esetben jóhiszemű volt és a fe­lek eltérően nem állapodtak meg, a ráépítéssel közös tulaj­don keletkezik. A tulajdonhányadot a ráépítő által épített részre eső érték arányában kell megállapítani. Ez esetben is a közös tulajdon a törvény erejénél fogva keletkezik, kivéve, ha ennek keletkezési lehetőségét a felek írásban határozot­tan nem zárták ki. ÖZVEGYI HASZONÉLVEZETI JOG MEGVÁLTÁSA Sz. József kisterenyei olvasónk édesapja után nagyobb összegű pénzről szóló takarékbetétkönyvet és autót is örö­költ. Régebben a jogi esetekben látta, hogy az özvegy ha­szonélvezeti joga erre is kiterjed, így örökölt vagyonához az özvegy életében nem juthat hozzá. Bár mostohájával ma is jó viszonyban vannak, de szeretne megnősülni, amelyhez pénz és autó is jó lenne. Hogyan lehetne ezt a kérdést mindkettőjük megelégedésére rendezni? — kérdezi olvasónk. Az özvegyi jogról szóló, a tv Jogi esetek műsorában lá­tott az a szabály, mely szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl, ma is érvényben van. Minthogy azonban sok esetben a házastárs haszonélvezete sem a ha­szonélvezőre, sem az örökösre nem előnyös, a Ptk. módosí­tása lehetővé tette, hogy mind a házastárs, mind az örökös az özvegyi jog megváltását kérheti a hagyatéki tárgyaláson, illetőleg hagyatéki eljárás hiányában a hagyaték megnyílá­sától (az örökhagyó halálának időpontja) számított egy éven belül az eljáró közjegyzőtől. Nem kérhető megváltás a házastárs által lakott lakásra, és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra. Megváltás tehát elsősorban takarékbetétkönyvekre, tartós fo­gyasztási cikkekre kérhető, amelynek a haszonélvező is csak a kamatát élvezheti, illetőleg tartós fogyasztási cikkeknél a haszonélvezet befejezésére maga a haszonélvezet tárgya is elhasználódna, így az örökös esetleg örökölt tulajdonához hozzá sem juthatna. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — ter­mészetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszár- mazókkal együtt örökölne. Olvasónk esetében, aki egyedüli örökös, ez azt jelenti, hogy a takarékbetétben levő összeget egyenlő arányban kettéosztják, illetve az autó forgalmi ér­tékének felét pénzben lesz köteles az özvegynek kifizetni. Ez esetben is kivétel az ági vagyonra szóló haszonélvezet meg­váltása. Ilyenkor az ági vagyonból megváltás címén a házas­társat az ági vagyon egyharmada illeti meg. Ebben az esetben is érvényes azonban, hogy visszaható hatálya a polgári jognak sincs. Ez azt jelenti, hogy a házas­társ haszonélvezeti jogának megváltását visszamenőleg csak akkor lehet kérni, ha 1978. március 1-ig a hagyatékot még nem adták át, vagy hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltától egy év még nem telt el. Mindezekre az eljáró közjegyzőtől részletes felvilágosítást kaphatnak. Dr. J. S. Esküvő ff fán... A fiatal házasok életkörül­ményeinek javítása az egyik kulcsfontosságú szociálpoliti­kai kérdés- Lengyelországban az ifjú párok száma meg­haladja a 2,5 milliót. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fiatal házaspároknak mindössze 18 százaléka rendelkezik önálló lakással. 57 százalék külön bejáratú albérletben vagy a szülői háznál lakik, mintegy 25 százalék pedig külön-kü­lön él, vagy megosztja laká­sát egy harmadik személlyel. Ez a sajnálatos állapot az egyik oka a válásoknak. A szülői házban lakó ifjú párok 77 százaléka 10 éven belül beadja a válókeresetet. A külön-külön élő házastársak közül pedig egy éven belül 35 százalék válik el. Ezek az adatok is arra késztetik a hatóságokat, hogy a fiatal házasokat előnyben részesít­sék a lakáskiutalásoknál- 1973-ban az ifjú házaspá­rok megsegítésére hosszú le­járatú- alacsony kamattal igénybe vehető széles körű hitelakciót vezettek be. Az illetékes pénzügyi szer­vek jelenleg új hitelezési rendszert dolgoznak ki, amely tovább differenciálja a ka­matlábat a fiataloknak nyúj­tott hitelek esetén. Az ifjú házaspárok által hitelre vásárolható árucikkek száma mintegy 200, s ennek bővíté­se folyamatban van. Az anyagi támogatás továb­bi formája az üzemek által nyújtott, esetenként jelentős összegű egyszeri segély, amelyet nem kell visszafizetni. A modern Prága Az idén Prágában július 1- én megkezdik a metró továb­bi 5,4 kilométeres szakaszá­nak próbaüzemeltetését, hogy augusztusban átadhassák a közönségnek. Befejeződnek a munkálatok a Vencel tér fel­újításán- Októberben meg­indulhat a gépkocsiforgalom a központi pályaudvart át­ívelő, s a prága—pozsonyi autópályába torkoló észak— déli főútvonal szakaszán. 1978-ban több mint 11 000 új lakás épül, 18 óvodát. 8 böl­csődét, 7 kilencosztályos is­kolát adnak át rendeltetésé­nek. A főváros egészségügyi szolgáltatásai az új Motoli Kórház valamennyi osztályá­nak teljes üzembe helyezésé­vel, egyes kórházak bővítésé­vel, két új poliklinika építé­sével gazdagodik. Tovább bővül Prága üzlet- hálózata. Növelik a Motoli Stopmotel befogadóképességét- s a Stepánská utcában indiai étterem nyílik. Teljes ütem­ben folytatódik a Nemzeti Színház felújítása és a Kongresszusi Palota építése. Prága 1978-ban a jégko­rong világ- és Európa-baj- nokság, valamint a könnyű­atlétika Európa-bajnokság színhelye- Ezzel összefüggés­ben a Strahovi Stadiont is korszerűsítik. A hagyomá­nyos Prágai tavasz nemzet­közi zenefesztivál és a „Prá­gai kulturális nyár” rendez­vénysorozatán kívül Prága az idén szeptemberben házi­gazdája lesz a bélyeg-világ- kiállításnak is. MIT ESZIK BETEG t fi korházi étkeztetés Balassagyarmaton Az országos átlaggal megegyező — A választék bővítése a cél Hipnózis a cirkuszban Egy nyugatnémet cirkusz vendégszereplése nagy izgal­mat keltett egy, a jugoszláviai Vinkovci város melletti falu­ban. Az előadás során a cirkusz egyik tagja tíz nézőt hipnoti­zált, közülük három, nem éb­redt fel hipnotikus álmából. Egy orvos csak több órás erő­feszítéssel tudta a három em­bert „visszahozni” a valóság­ba. A cirkuszt most valószínű­leg büntetőjogi felelősségre vonják, minthogy a jugoszlá­viai törvények tiltják a hipno­tizálást. A Balassagyarmati városi Tanács VB a minap tárgyal­ta, kihelyezett testületi ülé­sén, a városi kórház élelme­zésének helyzetét. A kihelye­zett testületi ülések elsődle­ges célja éppen az, hogy a határozatok megalkotói a helyszínen szerezzenek olyan tapasztalatokat, amelyek nyo­mán tisztább képet -alkothat­nak. így történt ez a leg­utóbbi balassagyarmati vb- ülésen is, amikor a testület tagjai látták, s tapasztalták az eléjük került jelentés meg­állapításainak valódiságát. Nyolcvanéves konyha Egészen pontosan, 82 esz­tendős a balassagyarmati vá­rosi kórház központi konyhá­ja,'hiszen 1896-ban épült, egy 650—700 ágyas kórház igé­nyeinek kielégítésére. Jelen­leg azonban, a személyzeti étkeztetést is figyelembe véve. több mint 1140 személyre főznek a régi konyhán. A konyha épülete elavult, alap- területi adottságai sem alkal­masak a korszerű igények ki­elégítésére minden tekintet­ben. A kórház rekonstrukció­ja nyomán azonban sor kerül egy kétezer adagos konyha építésére a következő ötéves tervben. A NOMBER már megrendelte a kiviteli terve­zést a debreceni Tervező Vál­lalattól. A jelenlegi adottsá­gok között, ugyanakkor min­dent megtesznek a betegek és az alkalmazottak megfele­lő étkeztetése érdekében. Tény, hogy az utóbbi har­minc évben jelentős mérték­ben fejlődött kórházkultúra mellett az élelmezés-színvonal emelése viszonylag elmaradt. A végrehajtó bizottság tag­jai arra is kíváncsiak voltak, miként alakultak az utóbbi időszakban az élelmezési nor­mák? Az illetékes minisztériumok rendelkezése alapján az egészségügyi intézményeknél a 17,80 és a 19 forintos nor­mák 20,50-re illetve 22 fo­rintra növekedtek. Ez rész­ben az árváltozások követ­keztében történt így. A nyersanyagellátás jónak mondható, számos élelmezési vállalattal tartanak szoros kapcsolatot a kórháziak. A megrendelt mennyiséget hús­ból, zöldségfélékből és más nyersanyagokból mindig idő­re meg is kapják. A kenyér és péksütemény minőségére azonban sok panasz hangzik el. Gondot okoz, hogy a je­lenlegi raktári kapacitás mel­lett nem tudnak szezonális áron- nagyobb tételeket vá­sárolni, például zöldségből és gyümölcsből. A választékot mirelit áruk beszerzésével is növelik. Heti 480 kiló hús fogy Hetente 480 kilogramm hús­féleséget fogyasztanak el a balassagyarmati kórházban, ennek fele marhahús, fele pe­dig sertéshús. Ugyanakkor a kórház célgazdaságából, ál­landó pótlásra van lehetőség. Tavaly például 242 darab sertést vettek át felhasználás­ra a célgazdaságtól, 25 forint kilónkénti árban. A sertésál­lomány 12 anyakoca és egy apaállat, a kocák évenként kétszer szaporodnak, ezzel biztosítják az állomány fenn­tartását. A nagy mennyiségű nyers­anyag felhasználása, a szük­séges ételmennyiség előállítá­sa a konyha korszerűtlensége miatt nem megy zökkenők nélkül. A konyhai gépek szá­ma viszonylag kevés, néhány edény kicserélése is időszerű már. Az alapvető feltételek­ben — személyi és tárgyi hi­giéné — azonban megfelel a főzőkonyha. Gőzüstök, villa­mossütők, olajfűtésű asztali tűzhelyek, univerzális konyha­gépek, burgonyahámozó segí­ti a konyhai munkát. Meg­felelő a romlandó élelmisze­rek tárolása is. A végrehajtó bizottság tá­jékozódott arról is, hogy a konyhai étlap mit tartalmaz, röviden: mit eszik a beteg? A normál étrend 2920, a könnyű-vegyes étrend pedig 2840 kalóriát tartalmaz, ugyanakkor 15-féle variáns­ban készítenek ételféleségeket, amely természetesen nem ki­zárólag a választékra, hanem a beteg gyógyításához szük­séges változatra Vonatkozik. Kevés sajnos, a diétás nővé­rek száma; mindössze ketten dolgoznak a kórházban, ho­lott évenként meghirdetik a további három üres helyre a pályázatokat. Az elkészített ételféléket diétás orvos vizs­gálja felül kiosztás előtt. Sajnálatos körülmény — állapította meg a kórházigaz­gató főorvos, dr. Hatvani László, vb elé tárt jelentése —, hogy a nemrégiben ava­tott új szülészeti-nőgyógyá­szati épület kivételével a gyó­gyító osztályok nem rendel­keznek korszerű társalgó­ebédlővel. Ahol erre mód nyílik, az asztal melletti ét­kezés kialakítását tervezik. Tavaly egyébként nem keve­sebbet, mint 6 millió 485 ezer forintot költöttek betegélel­mezésre, és több mint 1,2 mil­liót az állományba tartozók étkeztetésére. Körkérdés a betegekhez Érdekes tapasztalattal zá­rult az a felmérés, amelyben kérdőívekre adott válasz for­májában mondtak véleményt a betegek. Az élelmezésre csak egészen kis százalékban, s elsősorban a nőbetegek pa­naszkodtak. A panasz részben a minőségre, de elsősorban a választékra vonatkozott. Az alkalmazotti vélemény meg­felelőnek ítélte az élelmezést, de ők is hiányolták a válasz­ték bővítésének elmaradását. Tény, hogy sem mennyiségi­leg, sem pedig minőségileg nincs alatta az országos át­lagnál a balassagyarmati kór­ház étkeztetési színvonala. Az új konyha jövőbeni felépíté­sével lehetőség nyílik a vá­laszték jelentősebb bővítésé­re is. (t. pataki) Időjárás jelentés Változékony, az évszaknak megfelelő idő Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és a tiszántúli megyéknek IliiiliLiUlUlhiui ll WNMliiillulliJ "'ii illí in : ““Ti!” ■! TTOT T i Az elmúlt héten igen érde­kesen alakult hazánk időjárá­sa. A Skandináv-félsziget déli része és a Földközi-tenger nyugati medencéje között egy nagy kiterjedésű ciklonrend­szer húzódott, amelynek nyu­gati oldalán hideg, télies idő­járás, a keleti oldalán viszont az évszaknak megfelelő illetve ennél melegebb idő alakult ki. A hideg és a meleg éles ha­tárvonala hazánk középső ré­szén húzódott, és az országot szinte minden időjárási para­méter szempontjából két rész­re osztotta. Kedden például az Alföld délkeleti részén 23 fo­kot mértek, míg Sopronban, egész nap nem haladta meg a 4 fokot a hőmérséklet. A kü­lönbség még a hét végén is fennállt — a Dunántúlon 5 fo- A napi legmagasabb hőmér- voltak, és a hőmérsékletben kos nappali felmelegedés, sékletek 15—20 C-fok között jelentős visszaesés mutatko- többfelé havazás volt, de a voltak. A lehullott csapadék zott, de fagypont alá nem hűlt Tiszántúlon még az évszaknak elősegítette a földben levő a levegő. A talajok hőmérsék- megfelelő érték közelében le- magvak, gumók csírázását és lete jelenleg ' 8—9 fok között vő 10—15 fokos felmelegedést kelését. Az időjárás kedvező van. mértek. Ezen a héten lassú volt az egyik legfontosabb me- A következő napokban las- változás várható az időjárás- zőgazdasági növény a kukori- san javul az idő, az esőzések ban. Eleinte még jobbára bo- ca vetéséhez, valamint a gyű- megszűnnek és fokozatos fel- rult idő lesz, többfelé eső, zá- mölcsfák virágzásához is. A melegedés várható. így a ta- por, délen zivatar is lehet, hét végén a keleti országrész- la jók felmelegedése mérsé­Fogyasztópor hizlaló készítményekre Fogyasztóporral ellensú­lyozza a hízást elősegítő gyárt­mányainak hatását a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. Az újfajta porból kávéskanál­nyit vízben feloldva citromízű ital nyerhető, amelynek meg- duzzadása a gyomorban telt- ségérzetet kelt. A korábbi próbaszállítmányok sikere __ i lletve a hosszas kísérletezés, orvosi- és egyéb ellenőrzés — alapján az idén száz tonna fogyasztószert gyártanak. Szükség is van rá, hiszen a közkedvelt tejfölös tyúkpapri­kásból, illetve egyéb hús- és készételeiből mintegy 250 va­gonnal gyártanak az idén. Nem tartozik a fogyókúrás ét­rendhez másik idei újdonsá­guk, a tejszínhabkonzerv sem, amelyből három perc alatt friss tejszínhabot készít­hetnek a háziasszonyok. Eb­ből az idén mintegy kétmillió tasakkal adnak át a kereske­delemnek. Mérsékelt, időnként élénk északi, majd északkeletire ben további kiadós esőzések kelten, de tovább emelkedik. forduló szél. A nappali fel­Megye Talajhőmérséklet (C-fok) Talajnedvesség (o/o) melegedés a hét végére már eléri a 14, 19 fokot és hajnal­5 cm-es mélységben 0—50 cm 50—100 cm ra sem süllyed 4 fok alá. Pest 11 80—85 55—60 Előrejelzés a mezőgazdaság­Nógrád 10 95—100 60—65 nak. Heves 10 95—100 65—70 Az elmúlt héten erős hő­Borsod 10 65—70 55—60 mérsékleti különbség alakult Szabolcs 10 85—90 80—85 ki a nyugati és keleti ország­Szolnok 12 85—90 60—65 rész között. Keleten, a Duna— Hajdú-Bihar 12 75—80 70—75 Tisza közén és a Tiszántúlon Bács-Kiskun 12 75—80 70—75 csapadékos, de az évszaknak Csongrád 12 85—90 60—65 megfelelő időjárás uralkodott. Békés 12 95—100 75—80 Szófia terjeszkedik Jelenleg Bulgária lakosságá­nak 12 százaléka, vagyis min­den nyolcadik bolgár állam­polgár Szófiában él. 1946-hoz képest a főváros lakossága két és félszeresére nőtt. Tavaly a születési arány 17,2 ezrelék volt, szemben az egész or­szágra érvényes 16,5 ezrelék­kel. A főváros munkaképes la­kosságának 80 százaléka — köztük mintegy 187 000 felső-, illetve középfokú képesítéssel rendelkező szakember — az anyagi termelés területén dol­gozik.

Next

/
Thumbnails
Contents