Nógrád. 1978. április (34. évfolyam. 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
A pálya vonzásában Nogrctd megyei pedagógiai díjr '78 Három érdekes, egymástól — Pedagógiai indíttatáso- el: ez a kitüntetés a testület Igen sokban eltérő életút fu- mat annak köszönhetem, hogy számára is megtiszteltetés, tott össze egy pontban azok- Salgótarjánban olyan kiváló Ami fogyóban van az enerban a percekben, a színpadon. Csak rövid időre, hogy egymástól viszonylag távol vezessenek tovább. De ugyanabba az irányba... tanítóim, tanáraim voltak, giánkból. azt újra feltöltő mint például Chmelli Ilona, nehéz munkák előtt állunk... Vincellér Vilmos. — És a sokirányú — nyel- vi, természet- és társadalom- tudományos — érdeklődést, A nyílt- őszinte, szakosodást?... „Harminchárom évvel ezelőtt. Katalin-pusztán kezd— Eredetileg latin, görög, francia szakos voltam. 1950- , ... ben két hely közül választtem tamtam, nyolc osztályos hattam az elhelyezkedésnél: osztatlan iskolában A mi Türkevére megyek történe- csaladunkra jellemző a pedagógusi hivatás választása — én sem bántam meg soha, hogy ezzel ment el az életem- Ennyi az egész...” lem-földrajz szakosnak, vagy Balassagyarmatra matematika-fizika tárgyakat tanítani. Amint látja, ez az utóbbi történt — egy ideig amolyan Varga Margit kiváló tanító, „Jolly Joker” voltam az _ isa szendehelyi általános iskola kólában, orosz nyelven kívül igazgatóhelyettese mondta szinte mindent tanítottam ezt nem sokkal a plakettot őr- már. ző doboz átvétele után. Végül — Gazdag nyelvtudásával ügyelői munkát, csak átme- is igaza van —, ha hozzáfűz- is összefügg az UNESCO-ban netileg vállalta a járási mű zük, mi rejlik a három kurta végzett tevékenységük. Ké- —1X1 A nyílt* őszinte, kritikus szellemű szakfelügyelői és közéleti munkájáért (ami mögött elsősorban a pedagógusszakszervezet járási és megyei bizottságában végzett tevékenység áll), a korszerű művelődéspolitikai szemlélet kialakításában, a pályakezdő és képesítés nélküli pedagógusok segítésében kifejtett munkájáért érdemelte ki Pálinkás József érsekvadkerti szakfelügyelő a Nógrád megyei pedagógiai díjat. — ön szereti a szaki elaz egesz”.. • — rém, szóljon erről, mit ad fiataloknak. — Az UNESCO asszociált iskolái közé 1969-től tartozunk. 1971-ben már mi renszó: ,.ennyi mögött. — Hogyan is fogja meg az embert ez a pálya? Mindig kis helyen tanítottam — Ka- talin-puszta után Szendehelyen, szintén sokáig osztatlan rendszerben, csak négy éve lett osztott. Itt tud az ember sorban igazán nevelő, tanító lenni, a mottója cr*— +.1 rín Kt, á»*í-/\l»viAknr\ íe ,Ablak a világra”. velődési osztály vezetését. Pe- a dig a felügyelet nem tűnik vonzó, „hálás” pedagógiai területnek ... — Valóban — a nevelőmunka eredményét is nehéz deztük a magyarországi test- lemérni, nemhogy a miénket. vériskolák számára a második konferenciát- Hogy milyen pluszt ad? Kitekintést elsőszó tágabb értelmében is, nem csupán a gyerekek között- A kis falunak fontos a pedagógus személye: figyelik az életét, de figyelnek is rá, segítséget gyakran kérnek, népművelői feladatokat például sokszor vállaltam, de segítenek is. Nagy öröm, amikor apró jelekből azt érzem, tapasztalom: másképpen, jobban élnek az emberek ma, mint régen, hiszen ebben az Nem könnyű - egyszerre igényesnek és humánusnak lenni, nem sérteni a tanár önál- nem véletlenül lóságát, de rámutatni a fejfolyóiratunknak: lesztendő területekre. Nálunk a sikert a nevelő-szakfelügyelő közötti viszony minőségén lehet igazán mérni, és azon, az peLehetővé teszi, hogy hatékony, élő internacionalista nevelést kapjanak diákjaink, nemzetközi miként tudunk segíteni megértésre, más népek isme- iskolavezetőknek. Mint a retére neveljünk. Két éve dagógus-szakszervezet me- .,ablakot nyitottunk” a város- gyei bizottságának köznevera is: az általános felső tagozatainak, munkaközösségeknek iskolák lesi felelőse és a szakfelügye- szülői lói munkaközösség vezetője tar- arra törekszem, hogy a köztünk előadásokat (diákok, ta- oktatás-politikai célok megva- nárok egyaránt) és mutatjuk lósítását, az új tantervek bea nevelő , . . . , - , „be egyre gazdagabb doku- vezetését, a IKvck en munkám is valahol benne mentaci0nkat. Közvetlen hasz- megteremtését mind van. Persze nemcsak valtoz- na az is_ h külföldön tat az ember a környezete- fiatalokkal közös nyeiVi ben. hanem maga is változik. borokban vehetnek részt En mar valószínűleg egy didkok> valamint a nemrég ményem szerint túl kell lép- ev múlva mnen megyek j-nduit ^ismerjük meg szom- ni azon. hogy a pedagógusok el nyugdíjba. Megele0edett szédainkat!” akció keretében érdekvédelmén csak szociális iskola magaélő sabb szinten tudjuk szolgálté- ni — e területeken dolgoztam ki két segédanyagot is. Vélevagyok, sikeresnek érzem a cserelátogatások folynak pályámat és nem a kitün- — a Balassiba vissza-visz- tás fejlesztése is az! tetesek miatt, bármennyire szajdmak az ott végzett diá- ___ Hoevan tud o s okat jelent az ut végen ez k k f„ikpr~,jk voit tanárai- i ■ xlogyan tu, ° az elismerés- A leanaevobb , . ,,elKeresIK v. tanarai lenni a szakfelügyelő? az ensmeres a legnagyooo kat M, a magyarazata ennek . . .. , értéknek azt tartom az ele- — a—» kérdéseket értsünk: az oktaertesneK azt tanom az eie- & az ol stabn tanári kar_ - A^a kell törek^ni, hogy temben, hogy szerettem, amit k, A tanáreevéniséeek’ a kntlkank segítő bírálat lecsináltam ... nak? A tanáregyéniségek? , . . ._ gyen, figyelmeztessünk a _______ ______ , érzem, a mi testű- meglevő lehetőségek jobb ki■ ■■■■nn letunKben többen vannak használására (gyakran nem ilyenek! Nem veletlen. hogy csak a pedagógust, a szakta- Versényi Györgyöt, a balas- az itt töltött idő átlagosan 15 nárt, hanem az igazgatót is), sagyarmati Balassi Bálint év — hallatlanul összeszokott Megszokták, hogy teli akta- Gimnázium igazgatóját is sok gárdánk van. A vezetési el- táskával járok, viszem az új szállal köti Nógrád megye: vem az: a célokat, feladató- ' Salgótarjánban született, 28 kat megértve mindenki a éve Balassagyarmaton dolgo- saját egyéniségét kibontakoz- zik- Több mint tíz éve a pa- tatva tanítson- Az akadékos- tirás Balassi Gimnázium igaz- kodás, túlzott beavatkozás gatója. ezt gátolná. Hadd mondjam kiadványokat. Ügy érzem, a nevelők többsége. elfogadott, nem tartja piszkálódásnak a bíráló szavakat... G- Kiss Magdolna Szegeden ... Történészek tanácskozása A KÖZELMÚLTBAN ren- Ügy véljük, a szegedi pár- már újabb találkozási pont dezte meg Szegeden a Magyar beszéd ilyen volt- Személy lehet a történelemmelTörténelmi Társulat idei szerint ezt még akkor is Sürgeti a közgazdasági el- vándorgyűlését. E fórumon megerősítem, ha némely kol- méletek történeti alapokon — jelentőségének megfelelően légám más véleményen van. nyugvó gyakorlati ..vallatá— megyénket népes küldött- Igaz, hogy ez a találkozás S£t” a harmadik világ jövő- ség képviselte: a társulat nem adott közvetlen segítsé- jének tervezése, a szocialista megyei csoportjának tagjai, get a történelemtanítás napi integráció gyorsításának fo- közép- és általános iskolai gondjaiban, ez azonban nem iyamata, s a dinamikusabb tanárok, a továbbképzés irá- is volt feladata. Az utolsó nemzetgazdaság fejlődése nyitói- A Napfény-expresszen napon fogalmazott meg egy segítésének szándéka is. utaztunk, a napfény városá- érdekes ötletet Kosáry Dóban élvezhettük a pár napra mokos történész, hogy t. i. Lassan új értelmet kapnak beköszöntött tavaszt is (vi- ..rendezzünk kis vándorgyű- r®sj kifejezések .is: a regio- rágba borultak a fák), de a léseket az iskolákban!” Tét- aal's tervezés, kutatás egy- tanácskozásokon volt alkal- szetős, bármelyik város — általán nem elmarasztaló, gondolom — szívesen vállal- pejoratív értékítélet, hiszen a ná megrendezését. Közeli narnzetgazdaságon belül is realitása mégis csekély, hi- használjuk, alkalmazzuk, szén sokkal fontosabb kérdé- Hangsúlyozni szükséges per- sek megoldása köti le ebben sze’ hogy csak az egészen iriőhan pnprsiákat. belül lehet jelentősége, és hogy segítse a törtenelem-_ es a doben e e g a 1 sohasem öncélúan, magamua többi társadalomtudomány Éppen Kosáry professzor togatóan. Nógrád megyében közötti párbeszéd kialakuld- volt az. aki több olyan ja- például továbbra is a "tört é- sát. E párbeszéd — éppen a vaslatot is felvetett, amelyek nelemkutatók egyik fontos történelemtanítás korszerűsí- egynémelyike legutóbbi vi- forrása volt a múltban, és tése, a történelemkutatás fánkban is (Miért tanítunk bizonyára lesz a jövőben is* eredményeinek növelése érdé- történelmet?) helyet kapott: Nagy Iván ismert családkében — valóban szükséges a reformkísérletek* a tanítási története, amely lényegesen történészek, a szociológusok, anyag belső összefüggései több a nemesi családok élettörténeténél. műnk rögzíteni a társadalom- tudományok közötti ..árnyékos oldalak” jelenlétét is. A vándorgyűlés világosan megfogalmazott célja az volt, kérdéseket is! BIZONYÁRA sokakat érdekel. hogy többféle tervről is hallottunk. Kende János, a Párttörténeti Intézet kutatója például arról tájékoztatott* hogy a munkásmozgalom új szemléletű kutatásában a közgazdászok, néprajzosok (mit és mikor tanítunk — és mások együttműködésé- tanítsunk?) a tanítás „hohez. Az egységben látás gyanjában” annak hangsú- készségének alakítása közös lyozására, hogy soha sincs feladat. * lezárt, végleges ismeret, merAz utóbbi egy-másfél év- ?dk.Jal!alni,_f nyitott végű tizedben a tudományközi kapcsolatok kiépítése —, ahogyan ezt Pach Zsigmond Pál A REFERÁTUMOK soráÁllami-díjas tudós megnyitó- ban nagy érdeklődést (és ]e kefi számolnunk a sztereójában hangsúlyozta is — nem egyszer heves vitát) vál- típiákkal, a magyar munkás- egyre inkább kibontakozó tott ki Losonczi Ágnes szó- mozgalom (benne a munkásgyakorlat. Nincs szükség ciológus (Szociológia és tár- osztály) történetének újabb, valamiféle új „általános” sadalomtörténet) és Ránki minden eddiginél teljesebb társadalomtudomány megje- György történész előadása, feldolgozása nem néllenésére, csupán arra* hogy (Közgazdaság és gazdaság- külözheti a gazdaság- és az egyes tudományok —, sa- történet)- társadalomtörténet részletes játos módszereikkel, egymás Nincs itt mód azoknak a vizsgálatát, ki kell zárni a irányában nyitottan. mellé- vitás kérdéseknek az elemzé- még fellelhető szubjektív rendelő viszonyban egymás- sére, amelyek az előadások tényezőket, új forrásanyagosai — a jelenségek lényegét nyomán megfogalmazódtak kat is alkalmazni kell a ha- általánosíthatóan vizsgálják, (szellemes, okos, kevésbé sér- gyományosok mellett (sta- feltárják- tő pengevillogással). inkább tisztika, jog stb). Ez persze kizárja annak a találkozási pontokat e terv csak hosszú távon puszta feltételezését is, hogy íelzem. számol komoly eredményekbármelyik tudomány képvise- „Természetünkké vált a kel, de az mindenképpen lói fellépjenek a szuperdis- történelem.. nagy szüksé- szükséges, hogy az újabb ciplinák igényével, azzal a günk van egymásra, hogy megyei, vagy egyéb monográ- szándékkal. hogy egyik vagy értsük egymást” — mondta fiák íróidnak már most is több másik tudománynak vezető a szociológus, s a történészek útmutatást adjanak, elkerülen- szerepet követeljenek. ezt úgy erősítették, hogy dő a buktatókat. A megoldás csak az lehet, a tSténelml u A - művelődéstörténetnek hogy „egyes tudományok _nö- koXéteágot tekinti?- - hagy°many0San jelent6s part- vekvo onallaságuk alapjan, a történelmi kutatásban szeles közvélemény szamara is konkrétságot tekintik, s a ne£j a ^ kutatásában' az történelmi kutatásban meg- irodaiomtörténet (irodalom- .fogyaszható” ismereteket „z tudomány), a zenetörténet közöljenek. E tekintetben - ^ (zenetudomány), illetve anélkül, hogy tagadnánk érték viszonylagos elmaradását — feltétlenül a történelemtudománynak kell kezdeményeznie, közvetítő szerepet vállalnia. Ez nagy felelősség. hiszen vállalni kell vitát is. A vita azonban úgy folyjék, hogy a hídverést seaz. érdek-szükséglet- vészettörténet (művészettudo- osszefuggései vizs- mánvs gálatának fontosságát, de E ' csak is az objektivitás mód- , tudományok együttmű- ján, a struktúra egészében- kieséről, a lehetőségekről, a «... . , „ ,, . , tervekről Kosáry Domokos örömmel hallottuk, hogy történész szólt- Ö írta meg a a megnőtt a történeten kerde- XVIII. század hazai művelő_ . érdeklődés a désének egysége!S koordináta. —oj „ --------- — tbPrfben, /f1' rendszeren alapuló történetét, g ítse, ne a különbségeket na- sosorban az értékek területén; mdg jg74_ben a könyv várgyítsa fel. ^ TSV hatóan ez évben megjelenik, Ima ™ személyisegek erte- minte példát mutatva to«SL h ^ vábbi kutatások módszerére galmaztak, hogy a jovoben is> é tudományos törnagyobb szerepet kell kapnia téneti modell megalkotásával, a tudomanykoz! kapcsolatok Az ebben megfogalmazott fUozótiának^s ^ S konstrukciónak lényeges goniuozonanaK is. dolata, hogy nem lehet a kutatást mindig a kétségek- KÉTSÉGTELEN, hogy a leg- kel, az ellentmondásokkal nagyobb érdeklődés Ránki kezdeni, másrészt a történe- György professzor említett lem totalitása azt is jelenti* előadását kísérte. Ebben hogy a társadalmi élet felnyílván közrejátszott az is, jességét kell vizsgálni, a hogy a közgazdaságtan eddig munkamegosztás azt jelent- csak keveset nyújtott a gaz- heti, hogy csak a feladatokat daságtörténet számára, más- szabad ..felparcellázni”. a részt a gazdaságtörténet ma- történelmi folyamat nem ga is alig több mint 100 évre darabolható szét. A munkatekint vissza (a magyar tör- megosztás nem csökkenti, ténelemben a kifejezést 1870- hanem éppen bővíti a törtében használta először Földes nelem hatáskörét. Béla). Az előadás felvázolta a a VÁNDORGYŰLÉS egyik két tudomány eddigi 5 „ta- erénye volt, hogy sokan kér- lálkozóját”, főként a német tek és kaptak szót. A vita- és az amerikai gazdaságtör- jelleg dominált. Nem zárta le ténet jóvoltából. Ahhoz, hogy a vitákat- hiszen ezt több- a következő találkozó is szőr is hangsúlyozták, egy létre jöhessen, el kell hárítani kezdő párbeszéd első állomá- az akadályokat, mert ma még sa volt Szeged, talán több a gond, mint az Az utolsó napon a részt_ eredmeny: több országban vevdk kiránduláson vettek részt, megtekintették Ö-Pusz- taszeren a Nemzeti EmlékRéti Zoltán: Burgonyaválogatók Crsekvadkerten. több (így hazánkban is) kevés a gazdaságtörténeti kutató, az egyetemi-főiskolai tanárképzésben rendkívül nagy a lemaradás e téren. Gyökeresen parkot. A Magyar Történelmi Társulat titkársága azt tervezi, hogy a tanácskozás át kellene formálnunk a ta- anyagat megjelenteti és a narkepzest. hogy az oktatás- tagjainak — kérésre — meg ban is többre számíthassunk. Biztató lehet, hogy a köz- gazdaságtan egyre inkább rá- megísmerhessék kényszerül az időegység fel- ddk_ használására a kutatásban, s is küldi, hogy az elhangzottakat szélesebb körben is az érdeklőaz időrendiség alkalmazása Kaári Sándor 1 NÓGRÁD — 1978. április 16., vasárnap 7
