Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
Allaltenyésxléai hörhép (1.) A szarvasmarha-tenyésztés AZ EL kezdődő fölívelése AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS nagy esztendejéről hallani itt is, ott is, ha agrárberkekben fordul meg az ember. 1977 értendő ezen a nagy éven. A jelző- indokoltságát tenyésztési-termelési adatok bizonyítják. Eszerint — bár a zárszámadások összegezéséig még most sem lehet szabatos számokról beszélni — a 3000 literes tejhozam országos átlagban soha nem volt teljesítmény, a juhtenyésztésben is fellendülés kezdődött, főként az alföldi tájakon, s Nógrád megyében is. A sertés- tenyésztésben magas a színvonal, amit az idén stabilizálni kell, míg a baromfitenyésztésben az eddigi, megszokott munkát várja el a minisztérium, beleértve az állategészségügyi helyzet javítását. Dr. Csomós Zsoltán, a MÉM mezőgazdasági főosztályának az állattenyésztéssel foglalkozó helyettes vezetője: — Az előzetes számítások már lehetőséget nvújtanak ahhoz, hogy értékeljük a tavaly kialakult főbb tendenciákat, s meghatározzuk az 1978. évi tennivalókat. Nos, a terv szerint az állattenyésztés bruttó termelési értékét 1976- hoz képest 4.9 százalékkal, 2,7 milliárd forinttal kellett volna növelni. Ezzel szemben a gyarapodás 7,5 százalék, vagyis 2—2,5 százalékkal több az előirányzottnál. Ez hozzávetőleg 44—45 százaléka a mezőgazdasági termelésnek, értéke 59 milliárd forintra becsülhető. Ennek az összegnek az 54.9 százalékát a nagyüzemek, 45,1 százalékát pedig a kisgazdaságok produkálták. Lássuk elsőként az immár ' közhelyszerűen „nehéziparnak” mondott szarvasmarhatenyésztés helyzetképét. Az már év közben látnivaló volt, hogy az 1975/76-os tejhiánvt fölváltotta a nagyobb tejkínálat, sőt itt-ott már panaszok hangzottak el arra, hogy a felvásárlás elégtelen. Mindenesetre a javulásnak nem pusztán a tehenenkénti 3000 liternyi tej az ismérve: összességében az ágazat termelési értékének növekedése 9,2 százalékos volt — a tervezett 4,3 százalék helyett! így az állami gazdaságokban nem az előirányzott 7,1, hanem 17,5, a termelőszövetkezetekben nem 5, hanem 12,2 százalék volt a növekedés, míg apadás csupán a kistermelőknél mutatkozott: 2,1 helyett csak 1,1 százaléknyi a tavalyi emelkedés a termelési érték dolgában. (Ez is azt bizonyítja, hogy a szarvas- marhának az adózás alól történt kivonása, valamint a különféle anyagi kedvezmények ellenére is legföljebb mérsékelni lehet a kisgazdaságokban az állomány csökkenését — megállítani aligha). IGAZ, HOGY A Jó eredményekhez főként a több tej járult hozzá, — megyénkben például a fejlődés 18,4 százalékkal nőtt az értékesített tej mennyisége — de nem feledkezhetünk meg az évszázadok óta exporttermékként is szolgáló húsmarhákról, a kétirányú szakosodás még csak megkezdődött, ám fölgyorsu- lóban levő folyamatáról. Számokban kifejezve: a tehénállomány 19 ezres növekedésén belül — az előrányzat csak 14 ezer volt! — 14 ezer a tejelő, s 5 ezer a húshasznú állat. Ez önmagában ugyan kedvező, mégis, az ötödik ötéves tervhez képest elrpara- dást jelez. Dr. Csomós Zoltán: — Ennek tükrében az országos állomány 40 ezerrel, a téeszekben 25 ezerrel, a kistermelőknél 15 ezerrel kisebb az előirányzottnál, pusztán az állami gazdaságokban alakul a tervnek megfelelően. Az ugyan örvendetes, hogy a tejtermelés 2,8 százalék helyett körülbelül 11 százalékkal emelkedett, mégis elgondolkodtató, hogy egymás mellett lévő nagyüzemek között 1—2 ezer liter a különbség! Alacsonynak ítélhető a munka termelékenysége, s hiba, hogy a kívánatos 6—6,5 helyett csak 5,5 év a tehenek átlagos életkora. Köztudomású, hogy a tejkérdőjelek múltba vészéjtésé- nek igen jó segítői voltak az Amerikából importált Hols- tein-friz szarvasmarhák. — Hasonló, bár más természetű fajtaváltás a XIX. század közepén történt Magyarországon — mondja a főosztályvezető-helyettes. — Akkor Svájcból importált törzsállatok vetették meg alapját a minőségi cserének, míg az utóbbi években több országból hoztunk be tej-, valamint húshasznosítású fajtákat. Olyanokat, amilyeneket a nagyüzemi gazdálkodás igényel, de összhangban a népgazdaság lehetőségeivel. Fajtapolitikánk egyértelmű: nagy genetikai képességű állomány megteremtése a tejhasznosítás dolgában, másfelől a világpiaci hatásokkal is számot tevő, az országos érdeknek megfelelő, húshasznosítású állomány megteremtése. — Megmondható-e, hol a tejtermelés gazdaságossági határa? — Ennek sok tényezője van, de számításaink szerint 3000 liter körül billen a gazdaságosság javára a mérleg — válaszol dr. Csomós Zoltán. — Sajnos, a szakosított telepeken még ez sem rentábilis, ugyanis kötetlen tartás esetén a magyartarkának nem elegendő a genetikai képessége. Olyan állatok kellenek, amelyek az ötezer litert akkor is megadják, ha az elméleti genetikai képességet csak 80 százalékban használják ki. 1978-BAN A TÉESZEKBEN 20, az állami szektorban 5 ezerrel növelendő a tehenek száma; fontos cél, hogy akisgazdaságok tehénállománya ne csökkenjen 1—2 százaléknál, azaz 4—5 ezernél jobban. Keresztényi Nándor C™j n fű suttogó, meghatott tisztelet- tel, meleg emlékezettel őrzi a család a gyermek szaporodó „elsőit”. Az első bölcsődei, óvodai, iskolai napot. Az első hosszú nadrágot, vagy báli ruha emlékét. Az órára is emlékeznek, amelyet először csatolt a karjára a gyermek. Ám úgy tűnik, mintha mindennél szürkébb, fakóbb eseménynek számítana az a nap, amikor a gyerek először indul munkába. Az érettségi, a diplomaátadás nagyobb ünnep, összegyűl a rokonság, eljönnek a család jóbarátai, dínom-dánom- mal köszöntik a napot. Illik ilyenkor szép és drága ajándékokat hozni. Mindezért senki nem akar száraz fanyal- gással szemrehányást tenni, de a szokás töprengésre ad alkalmat. Mert végül is minden előző „első”, a bölcsőde, az óvoda, az iskola, az érettségi, a diploma csak a munkára való felkészülés egy-egy lépcsőfoka volt. Hogy munkálkodó, alkotó, dolgozó felnőtté váljon az ember, hogy felnőtt, felkészült felnőtt lehessen a gyermek. Minden korábbi örömre végül is az teszi fel a koronát, hogy az annyi küzdéssel, bánattal és örömmel felnevelt ifjú, vagy leány munkához láthasson élete első munkanapján ott, ahol erre alkalmassá teszi a felkészültsége, iskolázottsága, hajlama, tehetsége és felnőtt akarata. A fiatalok belépése a munkába, a termelésbe a felnőtté válás folyamatának, a társadalmi beilleszkedésnek legjelentősebb állomása. A társadalom, a „hivatalos” közösség érzi ezt és azt tartja, hogy az ifjúságpolitika egyik kulcskérdése a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése. Nem véletlenül foglalkozik ezzel kiemelten az ifjúsági törvény is, amely többek között előírja, hogy a gazdálkodó szervek személyzeti és munkaügyi szervei az első munkábalépéstől számított öt évig folyamatosan, kiemelt figyelmet kötelesek fordítani a fiatalok beilleszkedésére. Nem kényeztetést követel, hanem illő és méltányos gondoskodást lelket és testet illetően. Hogy ki ne hunyjon az ifjonti lelkesedés, tettrevágyás, újat akaró , lobogá* Ne kösse gúzsba őket, ne okozzon keserűséget a rideg közöny, a nemtörődömség, a bürokratizmus. Ne gátolja őket az, hogy a lehetségesnél kevesebbet juttatnak nekik az anyagi javakból akkor, amikor otthonteremtés, családalapítás előtt állnak. Hogy fogadja be és segítse őket a kollektíva még akkor is, ha természetes módon az új generáció gondolkodása szokásvilága, öltözködése. modora el is tér az idősebbekétől, viszont á célok, a törekvések egyazon úton vannak. Az Állami Ifjúsági Bizottság a kormány ifjúsági bizottsága, amely közvetlenül a Minisztertanács szerve, nemrégiben vizsgálódva mérlegelte, hogy milyen a pályakezdés állapota, milyen a pályakezdők helyzete. A tapasztalatok összegzése kiváló kezdeményezéseket tudott . a mérleg serpenyőjébe tenni. A Győri Vagon- és Gépgyárban, a Csepel Vas- és Fémművekben a szakmunkás- tanulók az üzemi gyakorlatukat a leendő munkahelyükön, a befogadó szocialista brigád támogatása mellett végzik. A kohó- és gépipar, a nehézipar legtöbb vállalatánál beszámít a törzsgárdatagságba a szakmunkástanulók iskolai ideje. Az Egyesült Izzóban „mémökóvoda” van, részletes terv alapján foglalkoztatják a kezdő mérnököket. A miskolci postaigazgatóságon a tanítómestermozgalom keretében készülnek az első évben a fiatalok a kötelező munkahelyi vizsgákra. Az Óbuda Termelőszövetkezetben nyugdíjasok tanítják a pályakezdő fiatalokat- A Székesfehérvári Könnyűfémműben patronálási rendszer van. Ennyi jó példa után talán nem is illene azt mondani, hogy a tapasztalatok szerint a pályakezdő fiataloknak mindössze egyhar- mada kap intézményes segítséget a kötelező patrónusi rendszertől. Ez az egyharmad ál- ’ falában egy-két hónappal előbb sajátítja el a szükséges szakmai fogásokat, mint az a kétharmad, amelyik csak úgy bedobatott a mély vízbe. Fontos tehát, hogy az üzemek, gyárak, intézmények vezetői különös gonddal, köte- lességszerűen vizsgálják rendszeresen: a fiatalok munkabeosztása megfelel-e képzettségüknek, képességüknek? A díjazásuk arányos-e felkészültségükkel, végzett munkájukkal? Biztonságos, egészségre ártalmas munkakörökben dolgoznak-e? Megfelelő-e a munkahelyi beilleszkedésük? Biztosított-e szakmai, politikai fejlődésük, meg tudják-e szerezni a kellő tapasztalatokat? Nem általános vizsgálatok kellenek, hanem személyes figyelem minden egyes fiatalra, pálvakez- dőre. íí II !\ azt kifogásolta az első be- kezdésekben, hogy a mun- kábalépést nem ünnepli oly bensőséges melegséggel a család, a társadalom, mint más kisebb esemónvt. Lehet, hogy nem is az ünneplések számát kellene szaporítani — inkább a hétköznapok, a munkásnapok tartalmát vonzóbbá tenni! Soltész István Tcrmékaxerkexet, új gyár, fegyelem Változás és váltás Távvezeték Jordániában KDK Az új monkatörvénykönyv Ez év január elsején lépett életbe a Német Demokratikus Köztársaságban az új Munka Törvénykönyve- A törvény készítését széles körű nyilvános vitasorozat előzte meg. Az érdeklődés azonban a törvény megalkotása óta sem szűnik. Ezért 1,6 millió példányban kinyomtatták- hogy a dolgozók ennek ismeretében éljenek jogaikkal és kötelességeikkel. A Szabad Német Szakszervezetek oktatási programjának is fontos része az új törvény. Tanfolyamokon. üzemekben, megyei- és járási székhelyeken, szakszervezeti rendezvényeken, az ország vezető jogászai, a Humboldt Egyetem előadói ismertetik az új törvényt. A szakszervezetek — az új törvényben is hangsúlyozott egyetértési jog valóra váltósával — NDK-szerte hozzáláttak a törvény megfelelő végrehajtásához. Készülnek a kollektív szerződések, a bizalmi- és taggyűléseken ezekben a hetekben dolgozzák ki a munkaverseny módozatait. Élnek a törvény adta újszerű lehetőségekkel. Ezek sorában említésre érdemes a vezetési és hatásköi átruházási munkajogi szerződések kidolgozása, amelyekben a dolgozók a szakszervezet útján tevékeny részi vesznekA dolgozók, a bizalmiak különösen nagyra értékelik, hogy az új törvénykönyv jelentős előrelépést jelent nem csupán a munkához való jog minden esetben való garantálásával, de a társadalombiztosítási szolgáltatások további növelése terén is. Kiemelik világos, egységes nyelvezetét- amely mindenki számára jól használhatóvá teszi az NDK legújabb törvénykönyvét. .Első ízben gyárt exportra a magyar villamosgépipar komplett távvezetékrendszert. a napokban aláírt 2 millió dollár értékű szerződés alapján.' A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat, a Magyar Kábel Művekkel, az Erőtervvel és az Országos Villamos Távvezetéképítő Vállalattal közösen vett részt egy jordániai versenytárgyaláson. Á jordániai partner 19 ajánlatot tevő neves cég közül választotta ki a magyart. Eszerint jövőre magyar szakemberek irányításával szerelik fel Jordániában egy 40 kilométeres szakaszon a 132 kilovoltos távvezetéket. Az ehhez szükséges valamennyi oszlopot, szerelvényt, kábelt stb. a Transelektro szállítja. NEM MINDEN JÖ, AMI ŰJ Legalábbis addig, amíg ki nem küszöbölik a gyárátadást követő hónapok alatt felvetődött hibákat. Melyek Balassagyarmaton, az Ipoly Bútorgyárban meglehetős élességgel jelentkeznek- Olyannyira . hogy az erdetileg elképzelt százhúszmillió forintos terv helyett már eleve csak százmilliót terveztek erre az évre. S még az sem biztos. hogy ez meglesz. Miért? Büszkék voltunk, hogy rekordgyorsasággal készült el az új gyárunk — mondja Csízek Ferenc főmérnök —, s most — keseredik el — ennek a levét isszuk. Számtalan olyan hiba „ugrott ki” az eddigi üzemelés során, amelyek nem kevés fejtörést okoznak. Gond van a fűtéssel, a szellőzéssel, s garanciális javítások egész sorát kell végrehajtanunk a gépi berendezéseken- És történik mindez akkor, amikor meg kell kezdenünk a felvett hetvenötmilliós hitel törlesztését. MAGUNKBAN IS VAN HIBA Túl könnyű lenne, s értelmetlenség is mindent a beruházókra hárítani. Hiszen önmagunkban is van hiba — fogalmaz önkritikusan a főmérnök. Még mi sem tanultuk meg eléggé az új gépek rendeltetésszerű használatát. Meglehetősen sokszor állnak a hozzá nem értés miatt a berendezések. Meg a fegyelmezetlenségből fakadóan is-.. Elhiszi, hogy stócokban állnak asztalomon a fegyelmi ügyek papírjai?! Nem úgy mennek a dolgok ezen a téren sem. ahogyan kellene. Képtelenek vagyunk megfelelő rendet tartani. S az ember esetenként a renitenskedőkkel szemben is óvatosan fogalmazza a szavakat, mert egyetlen kemény mondat kell csak máris veszi az illető a kalapját- Rendkívül zavarnak a bértömeg-gazdálkodás korlátái. Ha „leszúrunk” valakit- nem alaptalanul- ötven métert kell csak innen gyalogolnia. hogy tárt karokkal fogadja a fémipari vállalat, vagy a kábelgyár személyzetise. S még jól is jár, mert ott lényegesén több pénzt keres. Nehéz ezt kimondani, de meg kell tenni... Ez van- s egyelőre lényeges javulás sem várható. Mert hiába lesz — a szécsényi gyáregységünkkel együtt év végére kétszázmillió körül a termelési érték, ha ebből csak a hitelre tizenkétmilliót kell befizetni-.. Most Balassagyarmaton. csaknem harminc fővel kevesebb a létszámunk a kelleténél- S éppen a kulcs- fontosságú helyekről: a termelést kiszolgálókból van hiány. S ennek ellenére fegyelmezünk. azt tartva: legyünk még kevesebben, de aki műszakba áll, az a lehető legnagyobb fegyelmezettséggel és kellő intenzitással, pontosan végezze a munkát. NEM REMÉNYTELENÜL A kezdeti nehézségek ellenére — nyugodtan fogalmazhatunk így. hiszen alig fél éve- hogy átadták az új Ipoly Bútorgyárat —, még a fentebb leírtaktól eltekintve is. bizakodó a gyárban a hangulat. Hiszen termékeik keresettek, s négy hónap alatt öt év gyártmányfejlesztési munkáját végezték el- Két bútorcsatádot alakítottak ki. maximálisan igazodva a piaci igényekhez, amelyek sikeréhez nagy reményeket fűznek. Újfajta alapanyagok felhasználásával készítik továbbra is a hagyományos vonalvezetésű és stílusú hálószoba-garnitúrájukat, s kidolgozták egy vadonatúj, elemes bútorcsalád gyártásának technológiáját. A tetszés szerint variálható darabokkal egyéni ízlés szerint alakítható ki a szoba, s vélik- ezért rendel belőle nagyobb sorozatot a kereskedelem. Persze- semmit sem bíznak a véletlenre: március húszadikától huszonhatodikéig az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat áruházában kiállításon mutatják be a prototípusokat, az ország nagy bútorkereskedelmi vállalatai képviselőinek jelenlétében. Sőt, az ezt követő héten a salgótarjáni Lakberendezési Áruházban is láthatók lesznek az új termékek. Tény: a gyár életét esetenként — főleg- ha újról van szó — bizonyos időre megnehezítik a kezdeti gondok- Mindent azonban ennek terhére nem lehet ..leírni”- És szépek a tervek, kell az optimizmus is. De a sikeres évzáráshoz még más is kell! — karácsony — j A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat betonüzemében hatalmas tartályokban várja a felhasználást a cement. A cementtárolók a gyakori igénybevétel következtében rongálódnak, így a lakatosüzem szakembereinek rendszeresen ellenőrizniük kell, hogy a hibákat még kezdeti stádiumukban elhárítsák. Szeles Sándor, Virág Sándor, Malomhegyi István, Horváth Béla vizsgálataik során biztonságtechnikánag is átnézik a. tárolókat, nehogy balesetet idézzen elő a meghibásodott berendezés. Képünkön a szakemberek a szokásos ellenőrzésüket és javítási munkáikat végzik. — kulcsár —
