Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
Új postaalapozás Szécsényben Háromszintes, új postaépület alapozási munkáit kezdték meg Szécsényben. A 10 millió forintos beruházás kivitelezését a Szécsényi Építőipari Szövetkezeti Vállalat végzi. A korszerű postahivatalban kap helyet a crossbar rendszerű telefonközpont, melynek segítségével — várhatóan — a nagyközség is bekapcsolódhat az országos közvetlen tár- csázású távhívó hálózatba. — kj — Műszaki fejlesztés=termelékenység- emelkedés, nagyobb export NEM AZÉRT, MERT NEM AKARTÁK zalékra csökkent a tréningruhák aránya, ugyanakkor megnövekedett a munkaigényes blúzok előállítása. Ezt is figyelembe véve ebben az évben tízszázalékos termeléÁ címben' említett folyamat azzal kezdődött, hogy a Váci Kötöttárugyár, a műszaki fejlesztés keretében pályázatot Már az első pillanatban látadott be az országos szervek- szott, hogy a legnehezebb felhez az anyagmozgatás korsze- adatot a megszokott mozdularűsítésére. Az érdekelt szer- toktól való megválás jelenti, kenységrövekedést vállal- vek alapos tanulmányozás Nem azért, mert a dolgozók tunk, bedolgozóinktól pedig 17 után, kis módosítással elfő- nem akarták az újat, hanem millió forint értékű terméket gadták. Ezt követően 14 mii- annyira megszokták, beléjük várunk. Az előbb említett 10 lió forintot kapott a vállalat rögződtek a korábbi munka- százalékos termelékenységnö- az anyagmozgatás korszerű- fogások, hogy bár tudták, mi vekedést az újabban beállított sítésére. Ebből az összegből az új követelmény, kezük, 3 KAEV anyagmozgató sza- másfél millió jutott a pásztói eszük, gondolatuk önkéntele- lagtól és különböző szervezési gyáregységnek. KÉT FORRÁSBÓL * Az első anyagmozgató szalagot, amit röviden KAEV- rak neveznek, az első nénid is visszatért a régihez. intézkedésektől várjuk — ál- Mivel a korábbitól merő- Htja határozottan az igazga- ben új követelményről volt tószó, ennek megfelelően alakították ki az ösztönzés célravezető módszerét úgy, hogy anyagilag senki se károsodA BIZONYTALANSÁG KIZÁRVA A bizonytalansági tényezőkgyedévben állították be. Ezt jón, megtalálja számítását, bői fakadó esetleges lehetőséÉrezze, hogy érdemes az új geket nem tervezték be. Ez- módszerrel dolgozni. által módjuk van megalapo— A betanítás időszakában zott célkitűzéseik jó megváló- lépcsőzetes normarendszert sítására. Ez is sok tennivalót alkalmaztunk. Az a dolgozó, jelent mind a dolgozóknak, aki az első időszakban elérte tnind a vezetőknek, a 70 százalékot, annak száz- százalékos bért fizettünk. A követően az új műszaki kö vetelményeknek és a lehetőségeknek megfelelően szervezték át az itt dolgozó 39 asz- szony, leány munkáját. A korszerűsítés révén mód nyílt az egységesebb, áttekinthetőbb munkaszervezésre és -irányíV. K. A romhernyiak bizonyítványa tasra, ami nagyobb felkészült- következő hónapban 80, utá- séget és hozzáértést kívánt a na pedig a 90 százalék volt a ezalagvezetoktol és a diszpé- joo százalékos követelmény, cserektől. A technikai kor- a betanítókat is érdekeltté szerusdes előnye, hogy a kü- tettük, hogy az általuk segí- lonbozo munkafolyamatokban tett doig0zók minél előbb töb- mersékelte a varrónők egy- bet teljesítsenek, mástól való függését. A be- . _ , ,, , . , Az uj munkamódszerrel dolgozók keresete átlagban elérte a 2800 forintot. Köztük többen vannak, akiknek meghaladja a 3 ezer forintot, míg a régi módszerben tevékenykedők keresete átlagban letve a termelekenyseg eme- meghaladta a 2600 forintot, lésének ipásik forrása a három M munkamódszer beveRégen állított ki a közgyűlés olyan jó bizonyítványt a közös munkáról, a gazdálkodásról Romhányban mint most a zárszámadáskor. Pedig Törnek Jenő, a termelőszövetkezet elnöke a beszámolóban nem szépített semmit. Nem volt erre szükség. A tagok látnak, tudnak mindent a munkáról, a gazdálkodásról. Ismerik az erőfeszítéseket — mert részesei voltak —, amelyek az állattenyésztés közel 1 millió 800 ezer forintos veszteségét 3 millió 700 ezer forint nyereségre fordították, egyetlen év alatt. A te-melés valójában mindenütt növekedett. Értéke több 67 millió forintnál. A közösség vagvera, a szövetkezeti tagok, alkalmazottak jövedelme egyaránt emelkedett. A dolgozók átlagos havi keresete meghaladta tavaly a 3 ezer forintot Nemcsak az idő Azt sem titkolta az elnök, hogy néhány területen dolgozhattak volna jobban is. A közös munka fogyatékosságait a tagok is szóvá tették a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen, a tanácskozást megelőző brigádértekezleteken beszámoló párttaggyűlésen. A növénytermesztést különösen sok szó érte. Nem véletlenül. A legfontosabb növények: a búza, a cukorrépa, a kukorica mind szerényebben fizettek a tervezettnél. Igaz, a szeszélyes időjárás, az egymást követő jégverés nem siettette növekedésüket. Am a hiányzó két és fél millió forintot mégsem csak az idén kell számon kérni! Az elmaradt őszi szántások, a tervszerűtlen talajerő-visszapótlás, a felületesen készített magágy, egyszóval a szervezetlen és esetenként fegyelmezetlen munka megbosszulta magát. A romhányiak becsületére legyen mondva, ahogyan a hibákat nem a külső tényezőkkel magyarázták, megoldást is maguk kerestek és keresnek rájuk. Á termelőszövetkezet vezetősége már korábban megvitatta a növénytermelési ágazat helyzetét, lehetőségeit. S miután az elmúlt egy esztendő alatt sem tapasztalt változást az irányításban, a munkaszervezésben, levonta a szükséges következtetéseket. Intézkedéseket tettek az ágazat munkájának átszervezésére, s élére új főágazatvezetőt neveztek ki. A növénytermesztéstől legalább 3 millióval többet várnak az idén. Ez pedig egyet jelent a jobb munkával, a legfontosabb növények: a búza, a kukorica, a cukorrépa terméshozamának emelésével. Az éves munka értékelése sokféle tanulsággal szolgált tehát Romhányban. Közülük a legfontosabb, hogy az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítása, a termelés feltételeinek megteremtése, a tagok és alkalmazottak munkájának összehangolása a legnehezebb helyzetet is kedvezőre fordíthatja. A romhányi szövetkezet vezetői, tagjai felismerték — s ebben nem kis része van a pártszervezet rek, a kommunistáknak —, hogy a termelési feltételek nem csupán az állami támogatás észszerű felhasználását, az anya- 1 gi-műszaki és a társulás kínálta lehetőségek hasznosítását, szélesítését jelentik. A legkorszerűbb gazdasági épületek, a nagy teljesítményű gépek, a kiváló minőségű vetőmagvak mit sem érnek a szövetkezeti tagok, az alkalmazottak hozzáértő, lelkiismeretes, szervezett munkája nélkül. A legfontosabb tanulság Az igyekezetben pedig a tagok, az alkalmazottak többségénél nem volt hiba. Példának a szakosított tehenészeti telep kollektíváját hozták többen is. A termelőszövetkezet termelési 'értékének, majd 7 milliós nyereségének felét az állattenyésztés, mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés hozta. A szakosított tehenészeti telepen dolgozó szocialista brigád különösen» jó eredményeket produkált. Nem is olyan régen, a korszerű telep inkább intelem, mint példa volt más gazdaságoknak. Intelem arra, hogyan lehet el- tékozolni milliókat, ha készületlenül, szakmai ismeretek híján, szervezetlenül látnak munkához. Tavaly azonban megváltozott a helyzet. A szakszerű takarmánygazdálkodás és tenyésztési munka, a vezetés erősítése hozzáértő szakemberekkel, s az állattenyésztők lelkiismeretes napi munkája meghozta az eredményt. A te- henenkénti tejhozam 3 és fél1 ezer literre emelkedett. A szakosított tehenészeti telepen pedig meghaladta a 4100 litert. Nem kis gond lesz ezeket az eredményeket tartóssá tenni. Annyi azonban bizonyos, hogy a romhánviaktcl ma már szívesen tanulnak a megye szövetkezeti szakemberei, állattenyésztői. Segített a pártszervezet A közgyűlésen értékelték a termelőszövetkezet öt szocialista brigádjának esztendős tevékenységét is. Mint kiderült a legeredményesebben a szakosított tehenészeti telep kollektívája dolgozott. Grclyó Ferenc, a Gagarin arigád vezetője párttag, s nem csak a brigádot, pártcsoportot is irányít. Szlezák István, a termelőszövetkezet pártalapszer- vezetének titkára éppúgy nem talál ebben semmi különöset, mint Grolyó Ferenc. A párttagok mintegy 80—90 százalékának van konkrét párt- megbízatása a termelőszövetkezetben. Ezek nagy része a termeléshez, a cselekvési program végrehajt dStillOZ kapcsolódott tavaly. S a párt- csoport-beszélgetéséken, a taggyűléseken éppúgy számon kérték a pártmegbízatá- sok teljesítését, mint, ahogy a szövetkezet vezetőit is elszámoltatták negyedévenként, hol tartanak a cselekvési program végrehajtásával. A tervszerű, a következetes irányító, ellenőrző munkára, a pártszervezet, a kommunisták segítségére az idén is szükség van Romhányban. Hiszen az 1978-as terv 73 és fél milliós termelési értékkel számol. Ez 6 és fél millióval több a tavalyinál. Ezért a pártalapszer- vezet vezetősége most azt tartja a legfontosabbnak, hogy valamennyi párttag jól értse a termelési tervben, a cselekvési programban meghatározott tenn! valókat. Az állattenyésztő telepen a gépműhelyben, a búza- és a cukorrépaföldön dolgozó valamennyi szövetkezeti taggal, alkalmazottal szóljanak a tennivalókról. S ami talán még annál is fontosabb: a munkában is a párttagok mutassák a példát. V. G. rendezés alkalmazásával 12 százalékkal emelték a termelékenységet, a tervezettnél 4— b fővel nagyobb létszám mellett. A termelés növelésének, ilzetése volt az említett szalagnál. A magasabb követelményekre az itt tevékenykedő asszonyokat, lányokat a Textilipari Kutató Intézet szakemberei készítették fel. — Bevezetés előtt összehívtuk a szalag dolgozóit, a szakszervezeti bizalmiakat, s megmondtuk miről van szó, mit akarunk és miért. Ezt Mibe került a fejlesztés, az új munkamódszer, és mit hozott ez a gyáregységnek? Az 1977. évi anyagmozgatói szalag, illetve berendezés beállítása és a három M munkamódszer bevezetése három és fél millióba került. Ennek ellentételeként a termelés 20, a termelékenység 12. a nyereség 25, az export — jórészt a tőkés — 20 százalék, ., , , kai emelkedett. Utóbbi azért, k,°,vvetoe" bonyolítottuk le az mert jelentösen nőtt a2 első eiAlroc7itn m nn Ízűt • o filmo- , ", osztályú termekek aranya. Vajon folytatódik e a taelőkészítő munkát: a filmezést, értékelését stb. Sor került annak a nyolc dolgozónak az egyhetes oktatására, akiket vajT elkezdődött folyamat az alkalmasnak találtunk arra, idén? hogy társaikkal jól megismer- Még a múlt évben újabb tessék az új munkamódszer három szalagot láttak el sajátos követelményeit és jól anyagmozgató berendezések- elsajátíttassák — mondta kel. Ezek révén szerzett Erki Dénes, a gyáregység igazgatója, majd hozzáfűzte. —- A módszer bevált, előnyei tükröződnek a múlt évi termelésben. Jelenleg saját műúj abb eredményekről csak március második feliben tudnak nyilatkozni a gyár vezetői. Egy azonban már most is látszik: a tavaly elkezdett szaki gárdánk azokat a ki- folyamat tovább folytatódik, egészítő berendezéseket ké- Csak más körülmények kö- szíti, amelyek szükségesek ah- zött! hoz, hogy teljes egészében ki- — Az idén megváltozott a bontakozzon, érvényesüljön az termékösszetételünk. Az 1977. új munkamódszer előnye. évi 85 százalékról 60—65 szá- brigádjába. Tavaly — Merő szénpor az arca Kedvünkért leállítják a ra- Poszuk József, az aknaüzem kodógépet a szorospataki nya egyik frontelőkészítő gatában. Pihen a szállítószalag is, karba fonják kezüket a bányászok. Csak a kézi és a sisaklámpák világítanak, bá- vezetője mondta — kiváló vá- eredményt ért el a kollektíva. — Tizenkilenc éve végzem ezt a munkát. A többiek is rég kezdték: igyekszünk megállni a helyünket. A brigádunknak mégis jól latunk mindent: van egy vállalása, és azt min vagyunk vagy nyolcán egy ku- denképp teljesíteni akarjuk: pacban. Dénes Andorral könyökölünk. Harminchat esztendős vájár, jól megtermett, komolyan vesszük, amit meg- a gépre ígértünk. De a normák teljesítése nehéz, mert eléggé feszítettek. Ha valamivel „kiugerős férfi. Vége felé járnak runk”, hamarosan rendezik, már a műszaknak, de se a Úgyhogy aki becsületesen vé- hangján, se a tartásán nem gigdolgozza a műszakot, annak látszik fáradtság. Az arcán az eiég js A bányában három műszakban folyik a termelés. Dénes ellenben annál inkább meglátni, nem tétlenkedett az elmúlt órákban: merő szénpor. . _il “ D erűsen, könnyedén elegye- Andortól megtudjuk, hogy az dik beszélgetésbe. — Nem mondhatnám, hogy egyes műszakok közt is van némi rivalizálás: ha az egyikben többet haladtak, a másrrir A*m& «■*»*>*•*«■* **>««1. édesapám is a föld alatt dolgozott, nem volt idegen nekem ez az élet. Meg a bátyám is bányásznak szegődött: ebben a bányában frontmester, most jön dolgozni a következő műszakba. ményt hozni. „Így aztán mondta — minden csapat iparkodik.” Családos ember: két lánya van. Számít tehát — de még mennyire — a pénz is. — Pótlékokkal együtt 180— Kamaszkorában ácstanuló- 200 forintot kapok műszakon- nak állt. de „nem tetszett”, így ként. Ez olyan 5 ezer forinthát Katalin bányaüzembe ment. Először — mert „túl” fiatal volt — a felszínen dolgozott; 1959-től végzi munkára jön össze havonta. Ha minden jól alakul. Ezért a munkáért nem mondhatjuk, hogy túlfizetnek minket. Nemrég — Gondolt rá, hogy elhagyja a bányát? — Megfordult a fejemben. De tudja, mi van: régóta ezt végzem, megszoktam, meg nem is volna könnyű valami újba fogni. És tavaly kötöttem egy tízéves szerződést a bányával, annak fejében, hogy rövidesen lakást kapok. Egy jő ideig biztosan maradok tehát. Nem könnyű Dédes Andor „napirendje”. Ha délelőttös, hajnali ötkor kel, busszal jön be, „lehúzza” a műszakot, s mire hazaér: délután fél öt. Majdnem tizenkét órát tölt ki a munkaidő a „járulékaival”. — Ha hazaérek, vacsorázok, elolvasom az újság hátulját, egy ideig tévét nézek, aztán lefekszem. Eléggé fáradt már olyankor az ember: könnyen elalszik. Szólnak a kollégáim, bevégezzük a beszédet. Dénes Andor fölül a kis önjáró rakodóra (aminek EHOR a hivatalos neve), és bemutatja, miképp működik a masina. A kis lánctalpak elindulnak. A lefejtett kőzethez közelít a markolókanál, belemerül, ki- kanyarít belőle egy nagykosár- nyit, aztán rövid hátrálás után a szállítószalagra billenti az egészet. mól— ját a föld alatt. Több mint volt egy 4 és fél százalékos egy éve került Nováki József bérfejlesztés, de még mindig mint nem vet föl minket a pénz. vetélkedtek Vasárnap hirdették ki a Volán-gépkocsivezetők országos versenyének eredményét. Szombaton és vasárnap 100- nál több résztvevővel Oroszlányban rendezte meg a Volán Tröszt a vetélkedőt. Autóbusz-, teher- és személygépkocsi-vezetők bizonyították elméleti és gyakorlati tudásukat. A rendkívül szoros versenyben a következők érdemelték ki a Volán legjobb gépkocsi- vezetője címet: az autóbuszvezetők közül Tombácz Béla, a szegedi 10-es számú Volán, a tehergépkocsi-vezetők közül Varga István, a budapesti 1- es számú Volán dolgozója érte el az első helyezést. A személy-, illetve tehertaxisok között női versenyző bizonyult a legjobbnak, ebben az összevont kategóriában Pfeffer Ilona, a székesfehérvári 14-es számú Volán versenyzője érte el a legtöbb pontot. A verseny győztesei a Volán Tröszttől pénzjutalmat kaptak és elnyerték az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács különdí.iát, a „bajnoknak” járó ezüst serleget. NÖGRÁD - 1978. március 7., kedd
