Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

A televízióból jelentjük Régi idők letűnt emlékei Operett-táncosok a stúdióban Huszonnégyből tizenegyben Művelődési bizottságok Balassagyarmaton, JZCMKAL &RUOS/, HeukopWRT ! RBMgtJÖKfte onuos-'^, TV0 OtoÄK Y toBBMBUrrí. —tol A/BM TVjyjVK MBPMBMTBM 6'ter- Ók az- ■eM&Bwrea éaoexespA/ uäIzaltAk A HlßBRA/ÄZÖKAtoKA8A/V A T/ZM/U/Ő Sí/BS CSTX7ÄST. to tATT UAZk! , :rés —BÁRMe/JA/r/KB /VAffr 7VOÄSVAK KOC7PK, arra ajbm totoooiTAK, -Poor am mar azgai azok a > t/ÍRl/SOK BÍAfBK A FÖCOÖAJjAIUVT AKKOR. | BBYSZB-Rt/ /A/FCU6A/ZA t'FSZFTT tZBCÚK. Ml PBOfB A/BM TVOTVK MGffMB/VTBtol dkGT, MBRT BDO/G P£&f'UetoBKRB KÓCTOWÖK A Pé/VZT. . PÖSIÖ/UJÖR, &ARÄTX/MK f ÉZOTÁto OKOSABBAtr CBSZÖMK ! ^ßk Filmstúdióvá vál­tozott néhány napra a nemzetközi vásár C pavilonja. A tele­víziósok kamerái, reflektorai és kábelei uralják a helyszínt. Beköltöztek. És be­költöztek az Operett Színház táncosai is. Forgatnak. A sarokban acélkék csodás színben ra­gyog egy 30-as évek­ből ide pottyant sport automobil, amely álló helyzetben gurul. A műszakiak ugyanis bekapcsolták a szél- gépet, s a volán mö­gött ülő legendás sportember (Cserge- rán László) nyakig érő bőrsapkában, kacér bricseszben, lobogó selyemsállal vezet­A monitoron csak a lobogó selyemsálat látni. A sportkocsi a hófehér falakból felépített,. elegáns szálló elé suhan. — Zene! — kiállt András rendező. Geszler György koreográfus int a táncosainak. S a fehér Monstre Szálló előtt gubbasz­tó, csendes csoport megbolydul. S, haj, micsoda nők! A 30-as évek csábnői. Korabeli tánc­ruhákban, merész hajkoro­nákkal, ívelően festett szem­mel, szájjal. S amíg a régi lemez egy érzelmes férfihan­got recsegtet, ezen a vasár­nap délelőtti napsütéses tera­szon, két markos táncosfiú ko­csijából vállra emeli a legen­dás sportembert és babérko­szorút akaszt a nyakába. Kezdődik a tánc. A szépsé­ges díva (Pattantyús Anikó) az elragadó sportember felé iramodik, nyomában hódolójá­val, a Szép fiúval (Heves Im­re), aki saját lábában botlik meg és esik hasra, miközben pompás virágcsokrot nyújt át az üldözött szépségnek. Egy aHMMI ki-ii amiHi .....U n ő és két férfi között folyik Kalmár a küzdelem. A Szép fiú erő­szakos, s ezért kijár neki az elcsattanó pofon, amelyet az alkalmi nagykalapos fény­képész örökít meg, a fellobba­nó magnézium füstfelhőjében. — Ez a fénykép adja a ke­retjátékot a Geszler György koreografálta táncjátékhoz — mondja a monitor előtt ülve Kalmár András. — Három ember szerelmi históriája ele­venedik meg a múltból egy eszpresszóbeli beszélgetés so­rán, ahol az elcsattant pofon­ról készült fénykép felidézi a régi emlékeket. A három sze­relmes háromféleképpen mondja el a történetet, ame­lyet az Operett Színház tán­cosai groteszk módon, a némafilmek stílusában eleve­nítenek fel. Most éppen a le­gendás sportember meséli el öntelten hódítását. Az alkalmi stúdiókban na­pok óta folyik a munka. „Ref­lektorfényben az Operett Szín­ház tánckara” címmel forgat­nak négy teljesen önálló tán­cos műsort. Két nappal ez­előtt még Bogár Richárd ko­reográfiáját rendezte Molnár György, akinek három tánc­film jutott. Az első kettő mo­dern, trikós balett. A harma­dik millenneumi éveket jele­níti meg több epizódban. — „A régi idők letűnt em­lékei” teljesen önálló forgatás Részletek a filmből. Az Ermitázs új értékei Ez a kép a világnak még egyetlen katalógusában sem szerepel. Mégis a látogatók ezrei találkoznak vele napon­ta az Ermitázsban. A múzeum munkatársai tréfásan a sze­zon szenzációjának nevezik... Ügy kezdődött, hogy levél érkezett Gorkijból. írója fel­ajánlotta megvételre az Er- mitázsnak egy ismeretlen mester festményét. A boríték­ban benne volt a mű fény­képe, s ez azonnal érdeklő­dést keltett a szakemberek körében. Amikor pedig a festmény megérkezett Lenin- grádba, kiderült, hogy a „Bűnbánó Mária-Magdolna” című kép Gianpietrinónak, Leonardo da Vinci tanítvá­nyának ecsetje alól került ki. Ö a XVI. század elején élt és alkotott, Milánóban. A múzeum gyűjteményeibe különböző úton-módon ke­rülnek új kiállítási tárgyak. Egyeseket vásárolnak, máso­kat ajándékba kapnak, me­gint másokat régészeti expedí­ciók hoznak a legújabb ása­tások nyomán. Az összegyűjtött kiállítási tárgyak többségét azonban megvásárolták. Néhány éve, például a múzeum egyik munkatársa Dagesztánban üdült. Az egyik faluban be­tért valamelyik házba, hogy vizet igyon, és itt egy kerá­miatálat pillantott meg a fa­lon. A tárgy érdeklődést kel­tett benne. A keleti osztály azóta már megszerezte a tá­lat, amelyen fel van tüntetve a készítés időpontja és helye: 1474, Meshed. Az Ermitázsban levő középkori iráni kerá­miagyűjteményben eddig nem voltak keltezéssel ellátott pél­dányok. Sőt, mi több, a világ egyetlen múzeumában sincs ehhez hasonló kiállítási tárgy. Nemrég egy idős leningrádi asszony művészi kivitelű mi­niatűrt kínált fel a múzeum­nak. Csakhamar kiderült ró­la, hogy Anna Petrovnának, I. Péter cár leányának arc­képe, amelyet Grigorij Musz- szikijszkij, az első orosz mi­niatűr arcképfestő készített. Ez értékes szerzemény, mert al­kotójának tevékenységéről eddig keveset tudtak. Ha az újonnan szerzett tár­gyak nagyon értékesek, társa­dalmi jelentőségűek, akkor azonnal az állandó kiállításon szereplő művek közé kerül­nek. Mások pedig „tartalék­ként” a múzeum állományá­ban maradnak. Ez azonban nem holmi raktár, ahol a gyűjteményeket őrzik. A tar­talékanyagokból újra meg új­ra kiállításokat szerveznek. Külföldi múzeumokkal is cse­rélnek kiállítási tárgyakat. ■ — mondja Kalmár András. — Érdekes, régi lemezek zenéjé­re táncolnak a szereplők. Ez valóban csak játék. A háború előtti évek zenés, táncos vilá­gát örökítjük meg a humoros, kedves táncjátékban. Számaim Béla Még mindig nincs rendben minden a szemlélettel. A közművelődésit értem alatta, de adós vagyok ennek meg­magyarázásával. Íme! A Balassagyarmati vá­rosi Tanács VB művelődésügyi osztálya felmérést végzett a város 24 nagyobb jelentőségű üzemében, miképpen hajtották végre az Országos Közmű­velődési Tanács és a SZOT elnöksége 1976. júniusi közös határozatát a munkahelyi mű­velődési bizottságok meg­szervezésére vonatkozóan. A tapasztalat nem éppen ne­vezhető derűsnek, kedvező­nek. Az üzemek, vállalatok közül mindössze nyolcban ala­kult meg február elsejéig (nem is a múlt év december 31-i határidőig)' a bizottság, öt helyen a vállalat budapesti, vagy salgótarjáni központjá­ban hoztak létre ilyen testü­letet, s ebben a balassagyar­mati telephelyek egy-két dol­gozóval képviseltetik magukat. S tizenegy azoknak a száma, ahol még nem működik mű­velődési bizottság, illetve most van alakulóban. MIÉRT? MIÉRT? A közös határozat megje­lenését valamennyi területen az előkészítés szakasza kö­vette. A szakminisztériumok, a szakmai szervezetek a hatókö­rükbe tartozó munkahelyek­kel ismertették a határozatot, egyben pontosan megfogal­mazták számukra végrehajtá­si utasításaikban a szükséges tennivalókat. Ugyanakkor a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa is felhívással fordult hozzájuk, amelyben kérte a gazdasági vezetőket a testület megalakítására. Ha­sonló útbaigazítást kaptak a szakszervezeti bizottságok, minthogy az előbbivel együtt közösen felelősek a bizottság­ért és annak mindenne­mű tevékenységéért. Az előkészítéssel tehát nem volt különösebb baj. Annál in­kább a határozat egységes ér­telmezésével. Az egyes minisz­tériumok és szakszervezetek ugyanis, mivel a határozatban nem jelölték meg pontosan, hogy milyen létszámú mun­kahelyeken szükséges meg­szervezni a bizottságokat, kü­lönbözőképpen határozták meg a megalakítás feltételeit. Egyes szakterületeken 100, másokon 200, illetve 500 dolgozó kel­lett a megalakításhoz. Ez a különbözőség sok esetben vá­rakozó álláspontra helyezte azokat is, mivel nem értették lényegében a határozatot, akik­re voltaképpen nem is vo­natkozott. MEGLEVŐK TAPASZTALATAI A művelődési bizottság a fémipari, a városgazdálkodá­si, a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnál, az Ipoly Bútorgyárban, az erdőgazda­ságnál, a postahivatalban, a gyógyszertári központban és a kórházban működik. E fel­sorolásból is kitűnik, hogy a tennivalók ott voltak egyér­telműek, ahol a központ is Ba­lassagyarmaton van. S ez ért­hető, hiszen nem kellett várni még további, újabb utasítá­sokra. Másik tapasztalat, hogy azokon a helyeken, ahol a köz­pont más városban van, ott helyben nem hoztak létre bi­Mai 1y ajánlatunk 21.10: Színházi Album. Dr. Váradi György ez al­kalommal Lukács Sándort lá­togatta meg, vele beszélget életéről, pályájáról. A Ma­dách Kamaraszínházban Len­gyel György rendezésében a korszakalkotó francia vigjá- tékíró, Moliére, Tartuffe és Versailles-i rögtönzés című műveit mutatták be. Tartuffe: Sztankay István. Az Album részleteket mutat be az elő­adásból. Ugyancsak részlete­ket láthatnak az eddig még be nem mutatott Németh László dráma, a Pusztuló ma­gyarok veszprémi előadásá­ból. A Nemzeti Színház a romá­niai magyar irodalom legna­gyobb személyiségének, Sütő Andrásnak Kain és Ábel cí­mű drámáját próbálja, ide is ellátogathatnak a kamerák se­gítségével. Ugyancsak Sütő András műve kerül színre, Szegeden: Vidám sirató egy bolyongó porszemért. A fő­próbán készült felvétel ad ké­pet az előadásról. Két tréfa Egy buta vicc a sok közül: — Képzeld, tegnap a televí­zióban láttam a feleségemet. — Ö is látott téged? — Nem, mert a szobában sötét volt. Barátnők beszélgetnek: — Végtelenül hálás vagyok Mirkónak, mert segített elfe­lejteni Zvonkót. — Ki az a Zvonko? — Az, aki segített elfelejte­nem Zdavkót! NÓGRÁD - 1978. március 7., kedd A* “T ü cc zottságot, hanem a központi vállalati szervezetben képvisel­tetik magukat. Ez a megoldás azonban erősen vitatható. Hi­szen a központi testület ép­pen a lényegi feladatoknak nem tud eleget tenni a tá­volság, a sajátos szükségletek és művelődési lehetőségek pon­tos ismeretének hiányát/an. A munka koordinálását sem tud­ják ellátni az üzemi és a vá­rosi politikai és társadalmi szervekkel, a tanáccsal és in­tézményeivel. , S könnyen el­veszhet a tevékenység konk­rétsága és hatékonysága. Néhány munkahelyen a szak- szervezeti bizottság mellett működő kulturális, agitációs és propagandabizottság kapott új nevet, s ezzel úgy érez­ték, letudták a tennivalókat. Tévesen. Mert mindkét bi­zottságra szükség van, hiszen feladataik eltérőek, csupán né­hány lényeges kérdéskörben érintkeznek. A megalakult bizottságok tagjainak száma 5—10 között van. Általában a munkahely vezetési struktúrájához iga­zodik összetétele, de az egész szerkezetet nem tükrözi. Saj­nálatos módon kevés köztük, vagy hiányzik közülük a mun­kás, a szocialista brigádtag. Éves munkatervvel a bizott­ságok 90 százaléka, ügyrend­del és üléstervvel — melyek a konkrét munkavégzést sza­bályozzák és a személyes fe­lelősséget — a testületek alig fele rendelkezik. A munka­tervek megítéléséhez tartozik, hogy többségük számos for­mális és sematikus elemet tar­talmaz, és elsősorban az ok­tatás témakörével foglalkozik.' Követésre érdemes viszont, mert körültekintő, a sajátos­ságokra épülő, a komplex mű­velődési igény felkeltésére, alakítására törekvő, a bútor­gyár, a fémipari és gabona- felvásárló vállalat, az erdőgaz­daság és a gyógyszeripari köz­pont munkaterve. Az eredményesebb műkö­dés gondját jelenti, hogy a bi­zottsági tagok jelentős száza­léka nem rendelkezik kellő művelődéspolitikai ismeretek­kel. A munka tervezésébe és végzésébe az eddiginél erőtel­jesebben kívánatos bevonni a város közművelődési intézmé­nyeit is. TOVÁBBI TENNIVALÓK Természetesen, mivel fő­ként a működés problémáival foglalkoztunk, a tapasztalatok­ból következnek. Minden bi­zottságnak meg kell fogal­maznia a munkatervet, az ügyrendet és az üléstervet. Erősíteni szükséges a városi művelődési intézményekhez fűződő kapcsolatokat. Ez ugyanis alapja lehet a meg­levő formalitások leküzdésé­nek is. Ugyanakkor gondos­kodni kell a bizottsági tagok művelődéspolitikai ismeretei­nek fejlesztéséről. Mindez a munkahelyi gaz­dasági vezetés és a szakszer­vezeti bizottság feladata. S, ha e tennivalóik jelentőségét megértik, csak akkor várható — ha nem is rövid időn be­lül — a bizottságok cél sze­rinti munkája, a munkahelyi művelődés tartalmi és szín- vonalbeli fejlődése. Sulyok László Hányán vannak a színtévesztők? Míg 1938-ban Európában és az Egyesült Államokban a felnőtt lakosságnak csak 2—3 százaléka volt színtévesztő, addig ma már ez a hányad 22 százalékra emelkedett. A színtévesztők nem tudja*? he­lyesen felismerni az alapszí­nek egyikét: a vöröset, a zöl­det, vagy a kéket. A .szírivak­sággal rendszerint együtt jár a farkasvakság is. A színté­vesztők számának növekedé­sét — ami különösen a2 or­szágúti közlekedés szempont­jából kedvezőtlen jelenség — a kutatók a helytelen táplál­kozással, a villanyfénynél vég­zett túlfeszített munkával és az oxigénszegény levegővel hozzák összefüggésbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents